Észak-Magyarország, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-13 / 110. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1982. május 13., csütörták Nézőtéri meditáció A század elején, Észak-Amerilcában játszódik a Terence Mdick rendezte amerikai film, amelyben egy chicagói vasmunkás délre kénytelen vándorolni,-s ott, Texasban próbál magának, kis húgának és szerelmesének életlehetőséget teremteni, I film mától látható a premiermozikban, előzetesként az egyik főszereplő, Linda Manz képét közöljük. Akik szeretik a katasztrófa- filmeket, bizonyára megnézik a japán Junja Szato filmjét, a Szuperexpresszt. E film ogy tervezett bűntény megelőzésének fordulatait mutatja be, kissé nyújtotían, sok-sok csi- náltsággal, ahogy az a műfaj előírásainak megfelel, és amiként a mesterséges izgalmakat kedvelő nézők idegeit jobban lehet feszíteni. Egy kétszáz kilométeres sebességgel száguldó- expresszvonaton bombát helyeznek el, és azzal zsarolják a vasútigazgatósá- got, illetve az államot, hogy a bomba fölrobban, 1500 ember életét követeli, ha ötmillió dollár váltságdíjat nem fizetnek a merénylőnek. A vonat jnegállni nem tud, mert olyan a robbanószerkezet, hogy ha a sebesség az óránkénti 80. kilométer alá csökken, működésbe lép a szerkezet. Látjuk a pánikba esett utasokat, meg a mozdonyvezetőt, látjuk a rendőrség és a vasútígazgalóság, vaiámint a kis létszámú gengszlertérsa- ság útjait, ügyködéseit, de mert túlzottan kimódoltnak látszik minden, tulajdonképpen olyan nagyon nem is tud izgatni. Mindenesetre a film alkotói igen sok ötletet vetettek be az izgalom fokozására, nagyon jó ötlet volt maga a helyszín, ami egy 1300 kilométeres úton száguldó expressz, viszont a japán rendőrök, illetve rendőrség meglehetősen balkezeseknek mutatkoznak, a bűnözők vezetője pedig annyira ötletesnek, hogy már-már az utolsó ül- dözéses jelenetnél neki szurkolunk. Aki másfél órás izgalmat keres, nézze meg. * » Merőben másfajta izgalmat kínál a Csapda a zsoldosoknak című, román kalandfilm. Ez bizony ponyva a javából. Akik csinálták — Sergiu Ni- colaescu a rendezője —, a vadnyugati filmeket tekintették mintának, de felhasználták háttérnek az erdélyi havasok hófödte, szép környezetét, és kis népi igazságtételt is keverték a történetkébe. alig többet, mint a westemekben, az igazságtevő cowboytól elvárható. Az első világháború után egy ezredesi rangú báró, hogy saját birtokát a nemzeti és szociális mozgolódásoktól megvédje, zsoldos hadsereget szervez, igaz, mindössze 40— 50, mindeme elszánt gazembert tud összefogdosni. Ezekkel aztán irlóhadjáratra indul faluja ellen, halomra lövik a parasztokat, lövik egymást, nincs az az amerikai western, amelyben negyedannyi töl- , tényt elpuíogtutnának, mint ebben a történetben. Persze megjelenik itt is az igazságtevő egy őrnagy személyében, aki valaha, együtt szolgált az ezredessel ! az Osztrák—Magyar Monarchia hadseregében, és nagyon gonosz embernek tartja. Amikor megtudja, hogy az egy falut sanyargat, maga is szervez egy kis csapatot és a helybeli parasztok segítségével szabályos kis háborút visel a zsoldosok ellen. Itt is, ott is hullanak az emberek, közben kitűnik, hogy az ezredes bizalmi embere, egy százados, meg az őrnagy is együtt: szolgáltak valaha, ráadásul mindketten az ezredes alkoholista feleségének szeretői. Ennél több motívum nem marad meg a néző emlékezetében, csak a sok lövöldözés, amikor nagyon nehéz megállapítani, melyik lövöldöző, hová tartozik, meg az) hogy a népi igazságot szolgáló őrnagy lábát kézigránát szétroncsolja, s azt sebészi beavatkozásként egy öreg favágó a nyílt színen fejszével vágja le, s így a film végén egy rokkant féllábú hőstől búcsúzhatunk. De legjobb, ha el is felejtjük a filmmel együtj. A hét negyedik filmjéről, az ördögbaríang című szovjet filmről, amelyet Vlad lo- vice rendezett a Moldova Filmstúdióban, csak előzetes- . ként mondjuk el, hogy a XVIIÍ században, a török elnyomás alatt élő Moldáviában játszódik, és egy legendás hírű népi hős, Gruja, valamint az elnyomókkal „együtt- . működő földdsúr egymással vívott csatáiról, a felkelők küzdelmeiről szól. (benetlck) Á járási-városi WEB vizsgálta Köztér, város, hangulat.., A megyeszékhely r es „meinentói • A közelmúltban fejeződött be Leninváros kijelölt oktatási intézményeiben az a NEB vizsgálat, amelynek feladata volt megállapítani, hogyan kezdik pályájukat a fiatal pedagógusok. A járási- városi NEB nyolc oktatási in_ tézményben tartott vizsgálatából kitűnik, hogy az intézmények vezetői megfelelő módon segítik a pályakezdők beilleszkedését, igyekeznek megadni minden lehetséges támogatást a zökkenőmentes kezdéshez. Ennek tudható be, hogy a pályakezdők többsége ragaszkodik munkahelyéhez, jól érzik magukat, s szívesen végzik munkájukat. Ezt bizonyítja az alacsony fluktuáció is. A pályakezdők többsége az érvényben levő pályázati rendszert jónak tart. ja; probléma csak a Zeneiskolánál van, ahol a pályázati rendszer nehezebben érvényesül. A pedagógusok közérzetét meghatározza, hogy többségük megtalálta számítását munkahelyén. Képzettségüknek megfelelő munkakört töltenek be, saját munkájukat hasznosnak ítélik meg, szívesen végzik, hiszen — tűnt ki a válaszokból — fáradozásuknak érteimét látják. Az elért eredmények ösztönzőleg hatnak szakmai továbbfejlődésükre is, végzett munkájuk elismeréseként pedig az intézmények vezetői erkölcsi, s A Magyar Televízió népszerű, minden második pénteken jelentkező, Ablak című magazinműsora e héten Borsod megye és Miskolc város életére nyit rálátást a feltehetően több milliónyi nézőnek. Május 14-én, pénteken 18 órától az első műsorban jelentkezik az adás, amelynek előkészületeiben az Ablak stábja — a 22. miskolci Csaknem három és félszáz oldalnyi terjedelmű, mégis valóban elfér egy férfizakó zsebében. De talán ez a leg- kevéssé jellemző vonása Darvas Gábor Zenei zseblexiko- nának, mely most -második kiadásban jelent meg a Zeneműkiadó gondozásában. Napjainkban valóságos lexikonláz tombol, egymást követik a különböző nagyságú és igényű lexikonok. Korunk sokat emlegetett információ-áradatában szükség is van ezekre a hasznos segédkönyvekre, hiszen szakember és laikus ezekből kapja meg az érdeklődésének megfelelő adatokat. Darvas Gábor Zenei zseblexikonja — a szerző néhány éve megjelent Zenei Szerdán Álla Pugacsova egyhetes koncertsorozatra érkezett Magyarországra. A szovjet- könnyűzene egyik legnépszerűbb előadója első ízben látogatott hazánkba, s Budapestről Párizsba utazik maid, ahol az Olympia színpadán lép fel. anyagi megbecsülésükben részesítik őket. A pályakezdők többsége jónak minősítette a munkahelyi vezetés, szakfelügyelet szerepét, de sokan hiányolták a velük való rendszeres foglalkozást. Azt is megjegyezték, hogy a - munkájukhoz kapcsolódó információkat időnként késve kapják meg. Szintén nem lényegtelen : a pályakezdők keresete, az anyagi elismerés is növekszik. Egyetlen kezdő pedagógus sincs besorolási kategóriájának minimpma alatt, ám az alsófokú oktatási intézményekben kívánatos volna az anyagi elismerést tovább növelni. A pályakezdő pedagógusok' élet- és munkakörülményei tovább javultak az eltelt időszakban. A családos ^pedagógusok többsége tanácsi bérlakással rendelkezik, de az egyedülállók még többségükben szüleiknél, vagy pedagógus szállón laknak, ami. ugyan jobb, mint az albérlet, de zsúfoltsága és a lakók gyakori cserélődése miatt ’nem az ideális lakóhely. A pedagógusok lakáshelyzetével az utóbbi időben -a művelődésügyi osztály körültekintően foglalkozik, ellenben szükséges lenne azt megvizsgálni, hogy az egyedülál. lók — anyagi lehetőségeik szerint —, hogyan juthatnának lakáshoz, hiszen ez mun. kájuk színvonalát mindentévéfesztiválón egyébként is részt vesz, sőt közönségtalálkozókon is — riportot készített a Nehézipari Műszaki Egyetemen, a Bocsi Sörgyárban, a Bükkban, az apró falvakban. Az adás napján, május 14-én Miskolcon a nézők a 18-223-as számon tehetik fel kérdéseiket már délután három órától. minilexikonjának bővített, átdolgozott anyaga — is iiyen adattár, mégpedig kifejezetten a zenerajongók részére. Két nagy részből áll: az első tömören, de minden lényegesre kitérően tartalmazza mindazt, amit' a zenekedvelő közönség művekről, szákkife. jezésekről, hangszerekről, fogalmakról, műfajokról és formákról tudni kíván: hosszabb „korszak-címszavak” foglalják össze az egyes stílusperiódusok jellemzőit s felsorakoznak az ismert, „ragad. vány”-nevek is, mint „Királynő szimfónia”, vagy „Napkvartettek” — magyarázatukkal együtt. A kötet második része a zeneszerzők és előadóművészek életrajzi adatait közli. Az állandóan új színeket, ritmust, formákat kereső művésznő dalait nagy érdeklődés kíséri a Szovjetunióban, lemezeit néhány év alatt 100 millió példányban adták el Gyakran szerepel a rádió és televízió könnyűzenei műsoraiban is. Az elmúlt hét végén Miskolcon szervezték és rendezték rneg a „Köztéri képzőművészeti alkotások; a képzőművészet és városépítés kapcsolata Miskolcon” című an- kélot és eszmecserét. A rendezvényen több figyelemre méltó előadás és bemutató szerepelt programon; közös indíttatásuk egy ponton találkozott: hogyan lehetne valóban várossá illőhöz, a város egész létéhez-lélegzéséhez igazítar5 az úgynevezett „járulékos” elemeket, a köztereket, az utcai „frontokat”, a díszítő- és képzőművészeti alkotásokat? Az említett rendezvény — sokak töprengésére — nem váltott, ki nagy érdeklődést. Alig két tucatnyian vettek részt az említett miskolci találkozáson. Az iménti kérdést még.serh lehet megkerülni. Ezért kerestük fel utólag Miskolc megyei jogú város Tanácsának elnökhelyettesét: Csótai Jánost, hogy valamiféle összegzést továbbíthassunk a lap olvasóinak. Be. szélgetésünkkor jelen volt még Bócz Sándor, a városi tanács művelődésügyi osztályának főelőadója is. — Sok-e vagy kevés; minőségében jó-e vagy kívánnivalókat maga után hagyó mindaz, ami jelenleg, a mában Miskolcon tapasztalható? — hangzott első kérdésünk. A, városi tanács elnökhelyettese „kapásból” mondta: — Ha a köztéri alkotásokat vesszük, azoknak mind számban (tehát mennyiségileg), mind minőségileg tapasztalható jelenlétét, a város nagyságrendjéhez, a regionális szerepkörhöz mérten kevésnek és rangon alulinak kell tartanunk. Kazincbarcika — például — sokkal több, szebb és igényesebb attitűdből származó alkotással rendelkezik, mint mi. E téren tehát a mi — a városi tanács — felelőssége nem csökkenthető. Ami azonban rögtön ehhez kapcsolódik: nem is lehet mindent rajtunk számon,, kérni, mindenért a városi tanácsot felelőssé tenni. Az, hogy egy város — esetünkben Miskolc — külső képe, lakóépületei-tömbjei, a terek, a parkok, a történelmi hagyományú ' „városmagok” hogyan fogadják a ma embe. rét: az csapatmunkán múlik. Erre jól rávilágított a pénteki eszmecsere is. Arról van ugyanis szó, hogy a sokat emlegetett városkép kialakításában nem csupán a tanácsnak — mint döntő megrendelőnek —. hanem az építészeknek, a Képzőművészeti Lektorátusnak, a Magyar Hirdetőnek, _ valamint a , Miskolcon és a tőlünk távol élő képzőművészeknek is egv- aránt szerepe van. Az utak, sajnos, a jelenlegi állás szerint párhuzamosan futnak ... — Ehhez még hozzá kell tenni azt is, hogy a város lakossága maga sem becsüli meg mindenkor a „közpénzből” juttatott alkotásokat. És nem is arról van szó, hogy dühödt ellenállással maga az alkotás ellen fordul nem . . . Itt vannak például a Gádor István által készített tér- plasztikák, kerámiák . . egyszerűen érthetetlen, hogyan „vitték darabjait”... Bizo. nyósra vebetiük. hogy nem a nem-tetszés, hanem valami más, a házigazdái felelősség hiánya okán ... A város lakossága, i a közvélemény „naprakészen” mond véleményt, alkot ítéletet arról hogy a lakások, a családoknak otthont adó fal-területek környéke hogyan néz ki, milyen hangulatot áraszt. Ez rendjén van így, hiszen a fel. gyorsult (ma már alábbhagyott) lakótelepi építkezés megteremtette a „doboz-lakások” együttesét is. Néhány dolgot nem árt ezzel kapcsolatosan tisztázni. Azt például, hogy a lektorátus engedélye nélkül nem helyezhető el köztéri alkotás ... A miskolci — megszaporodott — tűzfalakon '— a vállalatok egyelőre esztétikai mér.cén aluli hirdetésekkel is propagálhat, ják magukat... A városi tanácsnak jelenleg is több „folyószámlája” van a Képzőművészeti Lektorátusnál.. J Mi várható? Az, hogy a közeljövőben elhelyezzük az Avas-déli lakótelepen Varga Éva' „Ivókút” című szobrát; helyet kapnak itt Mészáros Dezső szobrász alkotásai, s az Avas-tetőn is találkozhatnak az ott lakók térplasztikával, a lakótelepet emberivé formáló alkotással... — Vagyis tapasztalások, és „... jövővárakozások” időszakát regisztrálhatjuk? Csótai János, a városi tanács elnökhelyettese: — Nagyon jó lett volna, ha a mostani tanácskozást, az erők és felajánlások egészét tíz évvel korábban dátumoz- hattuk volna. Biztosan előbbre tartanánk. Nem fordult volna elő — remélhetően — az, ami most Miskolcon a Ta n ács k ö z társas ág lakótele- pen van; itt terveztek az építészek egy szökőkutat, elfelejtették azonban, hogy kell majd ide egy szobor is, képzőművészeti kompozíció ... Most itt állunk: megvan a lakótelep, megvan a szökőkút nagy mérete, s állnak a képzőművészek tétován és kész helyzet elé állítva, hogy hogyan és miként, tudnak mindehhez alkalmazkodni... Ez nem miskolci specialitás. Országszerte gond. hogy az építészek és a képzőművészek nem azonos • indíttatásból, nem az „első kapavágástól” vannak együtt, a tervezésben. Ezen feltétlenül javítani kell a jövőben, s ennek a csírái már meg is vannak Miskolcon. Ezért nem vagyunk pesszimisták... Ehhez kellene még az országos hatókörű intézményekkel való élettelibb, naprakészebb kapcsolat. Június • 14-én és 15-én Miskolcra jönnek a Képzőművészeti Lektorátus illetékesei, hogy „bejáráson” vegyenek részt. Mi azt varjúig, hogy ez a monopolhelyzetben levő „cég” is a mi hajlandóságunkkal azonosulva dönt arról, mi és hova kerüljön Miskolcon ... „Gyors változás nem várható — de a változtatás megkezdése h a 1 ászt hala tlan ” — idézte beszélgetésünk végén Csótai János a VASI. TERV műszaki igazgatóhelyettesének Miskolcon mondott szavait. Ha jól sejtjük: ennek szellemében indult meg jobbat kereső gondolkodás a megyeszékhelyünkön. Mert végül is: „Az építészet és a várostervezés 50—T0Ü évre teszi le a voksot” ... Ténagy József képpen meghatározna. Pénteken este: BarseihiisMci HM Zenei zsebiexikon Ha Pilácsévá vuléfsieresSése
