Észak-Magyarország, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-25 / 120. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam. 120. szám Ara: 1.40 KI Kedd 1002. május 25. A7 WCZlVir BORSOD ABAft.T ZEMPt EN MEGYEI BIZOTTS ÍG 4IV AK T. API A Az SZKP KB plénuma Brezsnyev beszámolója az éielmiszerpropiml , Moszkvában hétfőn meg­nyílt az SZKP Központi Bizottságának ülése, amelyen a Szovjetunió élelmiszer­programját dolgozzák ki az 1990-ig tartó időszakra. A tanácskozáson a beszámolót Leonyid Brezsnyev tartja. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak hétfői ülésén az élelmi­szerprogramról tartott beszá­molójában kijelentette: a párt egyik legfontosabb prog­ramfeladata a szovjet embe­rek életszükségleteinek ki­elégítése volt és marad. Ez­zel kapcsolatban szólt a me­zőgazdasági termelés növe­kedéséről. Elmondotta, hogy a gyakran kedvezőtlen időjá­rási körülmények ellenére az 1965 óta eltelt időszakban a mezőgazdaság bruttó terme­lése 50 százalékkal emelke­dett. Ugyanebben az időszak­ban az EGK tagállamaiban a mezőgazdasági termelés növekedése 31, az Egyesült Államokban pedig 29 száza­lék volt, noha a Szovjet­unióban a természeti fel­tételek sokkalta kevésbé kedvezőek. „Elértük azt, hogy a mezőgazdasági ter­melés növekedése szisztema­tikusan megelőzi a lakosság számának növekedését. Ee 1965 óta 35 millió fővel nö­vekedett'" — mondotta Brezs- nyev. Az SZKP KB főtitkára Ugyanakkor leszögezte: aa edért eredményekkel azon­ban korántsem lehet megelé­gedni. Jelenleg a Szovjet­unióban még nem tudják ki­elégíteni a lakosság szükség­leteit hússal és tejtermék­kel, nem elegendő a gyü­mölcs mennyisége. A tervekről szólva az SZKP KB főtitkára hangsú­lyozta: 1990-ig 250—255 millió tonnára növelik a gabona, 20—20,5 millió tonnára a hús, 104—106 millió tonnára a tej termelését. Brezsnyev bejelentette, hogy a mezőgazdasági ter­melés növelésének ösztönzé­sére 1983. január 1-től fel­emelik számos termék fel- vásárlási árát. Az élelmiszer- program megvalósítása szem­pontjából ugyanakkor nagy fontosságú, hogy végrehajt­sák a falu szociális átalakí­tását is. Brezsnyev érintette az élelmiszerellátás külgaz­dasági összefüggéseit is, kije­lentve: továbbra is vásárol­ni kívánnak külföldön élel­miszereket. Egyes országok vezetői azonban azzal pró­bálkoznak, hogy az olyan egyszerű kereskedelmi mű­veleteket, mint amilyen a ga­bona eladása, megpróbálják a Szovjetunióval szemben a politikai nyomás, a zsarolás fegyvereként felhasználni. Ebbe — mondotta Brezsnyev — sohasem törődtünk bate, s ez nem is áll szándékunk­ban. Az SZKP KB főtitkára is­mételten aláhúzta: a Szovjet­unió békés tervei megvaló­sításához békére van szük­ség. „Következetesen és célratörően folytatjuk har­cunkat a nemzetközi feszült­ség enyhítéséért, a politikai és a katonai enyhülésért egy­aránt” — hangozhatta az SZKP KB ülésén elmondott beszédében Leonyid Brezs­nyev. A Központi Bizottság tel­jes ülése egyhangú határoza­tot fogadott el az élelmiszer­programról. A Központi Bizottság szer­vezeti kérdésekkel is foglal­kozott. A KB titkárává vá­lasztotta Jurij Andropovot, a Politikai Bizottság tagját. A Politikai Bizottság póttagjá­vá választotta Vlagyimir Dolgihot, a KB titkárát A Központi Bizottság pót­tagjai sorából a tagok közé választották Sztyepan Sala- jevet, a Szovjet Szakszerve­zetek Központi Tanácsának elnökét Jevgenyij Csazov akadémikust, a Szovjet Or­vostudományi Akadémia or­szágos kardiológiai tudomá­nyos központjának főigazga­tóját és Vitalij Kosztyint, a kemerovói terület „Zimin- ka" bányájának brigádveze­tőjét Ezzel a KB teljes ülése befejeződött. Korszerűbb táplálkozás Ni a iejteraék-ísgyasztás oieipkben A városokban (italán vidé­ken is) ötletes, de eléggé szerény számban kihelyezett plakátok, s a megyében né­hány tejtermék-bemutató és kóstoló hívja fel a figyel­met arra, hogy ma, május 25-én — a világ számos or­szágával együtt — hazán lc- ban is „megrendezik” a nem­zetközi tejnapot. Indokolttá teszi ezt a „rendezvényt” ör­vendetesen fellendült tejter­melésünk, a tejfeldolgozás megfelelő ipari bázisa, és nem utolsósorban az a tény, hogy hazánk lakosságának tej- és tejtermékfogyásztása az elmúlt évtizedben felgyor­sult fejlődés ellenére, még mindig eléggé elmarad a táplál kozás-élettanilag indo­kolt, megkívánt színvonaltól. Tavaly egy főre a tej- és tej term ékfogyasztás házánk- ban 170 liter volt, szemben a kívánatos 230—240 liter­rel. Nem is szólva arról, hogy az ebben „élen járó” országok valahol a 300 liter­nél tartanak. Bár a nemzetközi tejnapon tejről s tejtermékekről ille­ne írni, bocsássa meg az ol­vasó, hogy „ünneprontása” szándék nélkül, de pont han­gulatkeltésül egy másik fo­lyékony, sajnos ugyancsak „közfogyasztási’ ’ cikk hazai statisztikáit is felemlegetjük. Mégpedig a következőket: hazánkban az elmúlt húsz évben megkétszereződött az «gy főre jutó szeszesital-fo­gyasztás'; száz férfiből őt úgynevezett „függő” alkoho­lista, tíz pedig iszákos nagy­ivó (á nők még csak „fel­jövőben” vannak); az alko­holisták gyógykezelésére for­dított összegek évente jóval meghaladják az egymilli- árd (!) forintot; az égetett szeszes italok fogyasztásában 5—6 év alatt a 11-ikről a harmadik helyre, az abszolút alkoholra átszámított sze­szesital-fogyasztásban pedig a 13-ikról a hetedik helyre sorolnak bennünket a „világ- ranglistán”. Ennyi talán elég is ebből! Visszatérve a nemcsak a mai nemzetközi tejnapon, de más napokon is sokkal emlí­tésre méltóbb, nem milliár­dos károkat, milliárdos egész­ségügyi többletkiadásokat okozó, hanem egészséges táp­lálkozásunkat szolgáló tejter­mékekre, folytassuk a tej­napi „megemlékezést” a megyénkben tapasztalható „tej ügyekkel”. A legilletéke­sebb helyi „forrásból”, a Borsod megyei Tejipari Vál­lalat igazgatójától, Cingler Dávidtól kaptuk a követke­ző információkat. Ami a fogyasztást illeti, örvendetes, hogy a 170 lite­res országos átlagnál vala­mivel előbbre, a 180 liter körül tartunk. Sajnos, az ehhez kívánatos „nyers­anyag-”, azaz a tejfelvásár­lásban (és ez persze a ter­melés függvénye) tavaly a megyék között a sereghajtók közé tartoztunk, s az idei javulás is viszonylagos, mert míg az első negyedévben or­szágos átlagban közel 5, ad­dig a mi vidékünkön csak 3,6 százalékkal nőtt a tejfel­vásárlás. A tejipar állítja, hogy a nagyobb felvásárlás rajta nem múlik, s a felvá­sárlást „bonyolító” tsz-ekkel karöltve továbbra is min­dent megtesznek, hogy min­den liter megtermelt tejet átvegyenek. Példa erre, hogy a közeljövőben is — a helyi termelők kérésére — Léhen és Hernádkakon létesítenek újabb tejgyűjtő állomást. Az országos átlagnál már eddig is valamivel magasabb tejtermék-fogyasztásunk ez év első negyedében a 4,6 szá­zalékos országos • átlaggal szemben 6,1 százalékkal nö­vekedett Sajtfélékből példá­ul 13,7 százalékkal, ízesített tejkészítményekből 22,1, hab­tejszínből 27,8, de vajból is 5,8, túróból 5,7, tejfölből 5 százalékkal nőtt a „bázis­hoz” viszonyítva a fogyasz­tás. Bizonyára jelentős szere­pük, érdemeik vannak ebben a Borsod megyei Tejipari Vállalat üzemeinek is. Nem véletlen, hogy az általuk gyártott termékek forgalma, fogyasztása nőtt a legjelen­tősebben. A mezőkövesdi (Folytatás • 2. oldalon) (3. oldal) f II képernyő eleit (4. oldd) A kiállításra készült Ma nyílik Bázelben a kábelgépipari kiállítás. Ezen a Diós­győri Gépgyár a DSE-50 típusú egyszeres huzalsodró gép­pel vesz részt. Felvételünk akkor készült, amikor Tóth Sándor lakatos a kiállításra szánt gépbe a cséve beszerelését vé­gezte. A tanácsok vezetői aláírták a két évre szóló programot Tegnap délután Miskolcon, a megyei tanácson fogadta ár. Ladányi József, a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Ta­nács elnöke a Kelet-szlová­kiai kerületi Nemzeti Bizott­ság Tanácsának küldöttségét. A találkozásra abból az alka­lomból került sor, hogy a testvérmegyei együttműködés 1982—83-as pi’ogramját a két szomszéd megyei-kerületi ta­nács vezetői aláírásukkal is hitelesítsék. A baráti, testvéri együttműködés további fej­lesztését, szélesítését és el­mélyítését szolgálja az a prog­ram, amelyet a megállapodás tartalmaz. A két szomszéd megyei-kerületi tanács veze­tői hasznosnak, kölcsönösen előnyösnek ítélték meg a test­vérmegyei együttműködés ed­digi eredményeit, mind a gazdasági, mind a kulturális élet területén. A megállapo­dás szerint tovább folytatják a kölcsönös konzultációkat a határ menti települések ren­dezési terveinek előkészítésé­ben ; fokozzák a kölcsönös se­gítségnyújtást a mezőgazda- sági üzemek között, továbbá együttműködnek az egészség- ügyi ellátásban. Ezenkívül az élet számos területén fejleszti a két szomszédos megyei-ke­rületi tanács az együttműkö­dést, így ennek megfelelően szélesítik a sportkapcsolato­kat, bővítik a kishatármenti forgalmat. A kereskedelem és a vendéglátás is gazdagodhat a testvérmegyei kapcsolatok bővítése során. Továbbra is támogatják a miskolci Cent­rum Áruház és a kassai Prior közötti együttműködést. Fel­használva az eddigi tapaszta­latokat, a most aláírt megál­lapodás alapján szorgalmaz­zák a gyermekek és a felnőt­tek csereüdültetésének kiszé­lesítését. A megállapodást tegnap délután a megyei tanács vb- termében Ján Brondos, a Ke­let-szlovákiai kerületi Nem­zeti Bizottság elnöke és dr, Ladányi József, a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Ta­nács elnöke írta alá. Jón Brondos, a Kelet-szlovákiai kerületi Nemzeti Bizottság elnöke és dr. Ladányi józsef, a Borsod- Abaúj-Zempién megyei Tanács elnöke aláírja a testvérmegyei együttműködési megállapodás 1982— 83. évi programját.

Next

/
Thumbnails
Contents