Észak-Magyarország, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-19 / 115. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1982. május 19., szerda Margaret Thatcher háborús kabinetjének másfél órás ülése után rendkívüli ülést tartott a teljes brit kormány, hogy áttekintse a Falkland- (Malvin-) szigetek körüli katonai helyzetet. Brit kormányforrások szerint a kormány mérlegelte a szigetek erő alkalmazásával történő visszafoglalásának lehetőségeit, tekintettel arra, hogy London szándéka szerint „utolsó lehetőséget adott” Argentínának az ENSZ- ben folyó közvetítőtárgyalásokon. A minisztertanácson megvitatták a haderők felvonultatását, az időjárási feltételeket és más olyan tényezőket, amelyek eldönthetik, hogy mikorra időzítsék a szigeten állomásozó argentin erők elleni fegyveres támadást — fűzték hozzá a Reuter által idézett kormányforrások. Katonai források szerint a hadsereg vezetői arról tájékoztatták a kormányt, hogy rövidesen ki kell adni a támadási parancsot, amennyiben a kormány azt várja a felvonultatott erőktől, hogy elfoglalják a szigeteket. Pym külügyminiszter a minisztertanács üléséről távozóban kijelentette, hogy változatlanul folynak az ENSZ közvetítésével kezdett tárgyalások, ám nem volt hajlandó megjegyzéseket fűzni a diplomáciai áttörés lehetőségéről. Brit kormánykörök szerint rövid (időn belül argentin választ várnak a legutóbbi javaslatokra. Paul Nitze, a szovjet— amerikai tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség vezetője kedden Genfbe érkezett. Az európai közép- hatótávolságú nukleáris fegyverek korlátozásáról folyó tárgyalásokat kéthónapos szünet után, csütörtökön újítják fel a svájci konferencia-városban. Nitze megérkezésekor a „tárgyalások előbbrevitelé- hez szükséges építő jellegű párbeszéd” fontosságát hangsúlyozta. Nitze hasznosnak nevezte a tárgyalások kéthónapos szünetét, amely lehetővé tette Washingtonnak, hogy konzultáljon NATO-beli szövetségeseivel. A Julij Kvicinszkij vezette szovjet tárgyaló küldöttség kedden ugyancsak Genfbe érkezett. „Gyilkos műholdak" ísiáfSa a A Reagan-kormányzat — sajátos, feje tetejére állított logikával — azt a nézetet vallja, hogy amíg a 80-as években nem fejezik be az amerikai hadászati rakétanukleáris csapásmérő erő minőségi átépítését, vagyis amíg nem lesznek ismét fölényben a Szovjetunióval szemben, nem lehet szó a fegyverkezési versenyt korlátozó érdemi magállapodásról. SZÉLESEDŐ SZAKADÉK De hát nrrlt érhet el a washingtoni adminisztráció azzal, ha mostari! ötéves programjában mintegy 1500 milliárd (másfél billió!) dollárt költ el a legkorszerűbb hagyományos és nemhagyományos harceszközök rendszeresítésére? Az úgynevezett hadászati „triád” — a szárazföldi telepítésű MX rakéták, a Trident- atomtengeralattjárók és a legújabb' B—1-es bombázók — nagyarányú fejlesztése semmi esetre sem lesz képes tartósan megváltoztatni a hosszú idő alatt kialakult, megközelítően egyenlő hadászati erőviszonyokat. Azt a veszélyt azonban felidézheti — és ennek mind több jelét látjuk —, bogy a Pentagon által kezdeményezett fegyverkezési verseny új formájával szélesedik a tárgyalási mechanizmus és a reális megegyezés közti szakadék. FRONTÁTTÖRÉS ÉS „FÉKRENDSZER” A fő problémát voltaképpen az jelenti, hogy a haditechnikai „frontáttörés” általában előbb következik be, mint ahogy azt a gyakran évekig elhúzódó két- és többoldalú tárgyalás követni tudná. Ennek során, mind nehezebben áttekinthető és ellenőrizhető a fegyverzet-fejlesztés mindenféle „fékrendszere”. Vegyük', szemügyre például az utóbbi időben lelassult, majd pedig stagnáló SALT-folya- matot. Noha már 1979 nyarán aláírták a SALT—2 szerződést, a washingtoni ratifikálás elmaradt, a hozzácsatolt és egyes támadó harceszközfajták fejlesztésének , tilalmát kimondó jegyzőkönyv érvényességi Az amerikai légierő egyik korszerű, F—14-es harci repülőgépe. A törzs alatt jól látszanak az indulásra kész rakéták. hatálya a múlt év decemberének végén lejárt. Azóta a Pentagon tábornokai és a mögöttük álló „héják” úgy érzik, szabad kezet kaptak. Az óceánon túl már mind többször hallani a 70-es évek elején megkötött SALT—1. — a rakétaelhárító rendszereket korlátozó előírás — mellőzéséről. Ha majd ugyanis — érvelnek Amerikában — szolgálatba állítják az MX-eket, silóik védelméről gondoskodni kalL A fegyverkezés lépéselőnyét a diplomáciával szemben, más tények is igazolják. A Nyugat-Európába szánt, rendkívül pontos amerikai Pershing—2-es rakéta és a robotrepülőgép (cirkáló rakéta) kipróbálása és tömeggyártásának előkészítése ugyancsak megelőzte a múlt év végén Genfben kezdett szovjet— amerikai eszmecserét. Sőt, a NATO-tanács több. mint egy évvel a tárgyalás előtt — 1979 decemberében — már döntött az „éurohadá- szati harceszközökről”. Ha — mint mondják — 1983 őszéig nem sikerül kompromisszumot kötni a közepes hatótávolságú európai rakéta-atomfegyverek számának csökkentéséről, a határozatot a NATO előreláthatóan végrehajtja. S itt következik a diplomácia újabb dilemmája. A tapasztalat egyértelműen bizonyítja: ha bármilyen új fegyver egyszer már rendszerbe kerül — ide sorolható a neutronfegyver is —, sokkal nehezebbb elérni a kivonását, mint alkalmazásának eltiltását. „KISAJTÓ” A VILÁGŰRBE Az Egyesült Államok egyelőre nem akar semmiféle, a leszerelést előmozdító lépést tenni. Ellenkezőleg. A fegyverkezési hajszát igyekszik a világűrre kiterjeszteni. A kozmoszba telepítendő irányítási rendszer kikísérletezésére az űrrepülőgépek fedélzetén elhelyezett lézer és más fegyverek — például a „gyilkos műholdak” — ki- fejlesztésére irányuló igyekezet jól érzékelteti a Pentagon célját. Egy régebbi nemzetközi megállapodás tiltja ugyanis a nukleáris eszközök űrbéli elhelyezését, ez a tilalom azonban nem vonatkozik az egyéb, merőben új típusú fegyverele Föld körüli pályára állítására. A példa egyértelműen szemlélteti, hogy a fegyverkezéskorlátozási tárgyalások és szerződések politikai gépezetének fordulatszámát az adott szférában messze meghaladja a haditechnikai forradalom rendkívüli felgyorsulása. A zöld asztalnál ülő diplomaták és katonai szakértők ma már tehát új helyzetben vannak. Komplikálja dolgukat, hogy az új tényezők gyakran fel sem mérhetők tudományos pontossággal. A diplomácia lépéshátránya, s nyomában a bizalmatlanság, kiszámíthatatlan következményekkel járhat. Ilyen bonyolult helyzetben mindennél inkább szükség van az érintett hatalmak nagyfokú önmérséklésére, az érdekek kölcsönös figyelembe vételére, a katonai-hadászati egyensúly fenntartására. I (Folytatás az 1. oldalról) — Nem véletlen, hogy magában az Egyesült Államokban is mértékadó személyiségek kijelentették: ez irreális, az élettől elszakadt, sőt lehet, hogy csak egyszerűen nem őszinte álláspont. Ez a terv közvetlenül arra irányul, hogy kárt okozzon a Szovjetunió biztonságának,' s ugyanakkor szabad kezet hagyjon Washingtonnak a hadászati fegyverzetek felhalmozása amerikai programjának megvalósításához. — Nehéz nem arra a következtetésre jutni, hogy az Egyesült Államok elnöke által meghirdetett álláspont nem a megállapodás keresésére irányul, hanem arra, hogy biztosítsa a feltételeket Washingtonnak, a Szovjetunióval szembeni katonai fölény megszerzésére irányuló kísérleteinek folytatásához. ,— Mire van szükség ahhoz, hogy a tárgyalások sikeresek legyenek és megállapodáshoz vezessenek? — Röviden szólva ehhez mindenekelőtt arra van szükség, hogy a tárgyalások céljául valóban a hadászati fegyverzet korlátozását és csökkentését tűzzék ki, ne pedig azt, hogy azok takaróul szolgáljanak a fegyverkezési hajsza folytatásához, a létrejött paritás megbontásához. — Másodsorban arra van szükség, hogy a tárgyalásokat mindkét fél a másik jogos biztonsági érdekeinek Bzámításbavételével, az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének szigorúan megfelelő módon folytassa. — Végül meg kell őrizni mindazt a pozitívumot, amit korábban elértünk. Már nagy, és korántsem felesleges munkát végeztünk eL Erről nem lenne szabad megfeledkezni. — Meggyőződésünk, hogy csak ilyen megközelítés .mellett lehet arra számítani, hogy a tárgyalásokon megállapoCzisege Lsjos Szálba utazott Dobri Dzsurov hadsenegtábonnoknak, a Bolgár Nép- köztársaság nemzetvédelmi miniszterének meghívására, Czinege Lajos hadseregtábor- nők, honvédelmi miniszter vezetésével kedden katonai küldöttség utazott hivatalos, baráti látogatásra a Bolgár Népiköztársaságba. Zita, az utolsó osztrák császárné és magyar királyné — S3 évig tartó száműzetés után — vasárnap ismét osztrák földre lépett. A Svájcban éiő 90 éves Zita — spanyol útlevéllel — egynapos látogatásra érkezett Ausztriába, felkereste első leányának, Adelheidnak a sírját az Innsbruck közelében levő Tulfesban, majd még aznap ' az NSZK határon keresztül elutazott az országból. A hírt hétfőn jelentette be az osztrák belügyminisztérium szóvivője. A volt császár- és királyné, mint a Habsburg-dinasztia valamennyi száműzött tagja, a monarchia összeomlása után hozott osztrák törvények szerint csak akkor (érhet vissza Ausztriába, ha lemond uralkodói jogairól és címeiről. Kzt Zita mindmáig megtagadta. A volt császárné látogatásának engedélyezésével kapcsolatban Kreisky kancellár egy héttel ezelőtt egy interjúban kijelentette, hogy a kérdés emberiességi szempontú megoldását keresi. Zita látogatása érdekében egyébként korábban I. János Károly spanyol király is közbenjárt Zita legidősebb fia. Habsburg Ottó, már a hatvanas években eleget tett az osztrák előírásoknak és azóta gyakran megfordul Ausztriában. dást érnek el a két fél hadászati fegyverzetének lényeges csökkentését eredményező konkrét intézkedésekről. — Rendkívül fontos ugyanakkor, hogy megbízható módon zárják el a hadászati fegyverkezési verseny folytatásának minden csatornáját, minden formáját. Ez azt jelenti, hogy vagy meg kell tiltani, vagy a lehető legnagyobb mértékben, meghatározott keretek között kell korlátozni új típusú hadászati fegyverek létrehozását. — És van még egy javaslatunk. — Készek vagyunk egy olyan megállapodásra, hogy már most, a tárgyalások megindulásának pillanatában befagyasszák a Szovjetunió és az Egyesült Államok hadászati rendeltetésű fegyvereit. Ez a befagyasztás a fegyverek számára vonatkozna, és arra is, hogy a maximális mértékben korlátozza azok korszerűsítését. — Feltétlent^ szükség van arra is, hogy sem az Egyesült Államok, sem a Szovjetunió ne tegyen olyan lépéseket, amelyek a hadászati helyzet stabilitásának megbontását eredményezné. Az ilyen befagyasztás, ami önmagában is jelentős lépés, megkönnyítené egyúttal azt is, hogy előre haladjunk a hadászati fegyverzet gyökeres korlátozásához és csökkentéséhez. — Röviden szólva, ez ami álláspontunk a hadászati fegyverzetek kérdésében — jelentette ki Leonyid Brezs- nyev. Leonyid Brezsnyev szőtt a közepes hatótávolságú európai nukleáris rakétákról folytatott szovjet—amerikai tárgyalásokról is, azzal kapcsolatban, hogy Genfben a napokban újítják fél a munkát. — A szovjet javaslatok erről a kérdésről ismeretesek. rossz ' Amellett foglaltunk állást, hogy Európában számoljanak! fel minden közepes hatótávolságú nukleáris eszközt. Nyugaton erre azt a kifogást hozták fel, hogy ez túlságosan messzemenő lépés lenne. Javasoltuk, hogy csökkentsük az ilyen eszközöket egy- harmaddal — erre viszont azt mondják, hogy ez túlságosan is kevés. Nos, hát, keressük meg altkor a közösen elfogadható nagyságot — ml készen állunk a nagyobb arányú csökkentésre is, természetesen a kölcsönösség alapján. Az SZKP KB főtitkára beszéde jelentős részében a Komszomol munkásságával, feladataival foglalkozott. Tolmácsolta a kongresszusnak az SZKP Központi Bizottsága üdvözletét, jókívánságait, méltatta azt a nagyszabású munkát, amelyet a komszo- molisták az elmúlt évtizedele során és napjainkban is az építés feladatainak munkájában végeztek. — Az elmúlt időszakban pártunk több olyan fontos határozatot hozott, amelyek! meghatározzák egész népgazdaságunk munkája, hatékonysága növelésének, a nép életfeltételei további javításának útját. A közeli napokban kerül sor az SZKP Központi Bizottságának teljes ülésére, amelyen megvizsgálják és jóváhagyják majd az élelmiszerprogram alapvető mutatóit — mondotta a többi között Brezsnyev. Az SZKP KB főtitkára kijelentette: a program megvalósításában fontos szerep vár az ifjúsági szervezet tagjaira. Javasolta a Komszo- molnak azt is, hogy a fiatalok segítsék elő a kereskedelem és a szolgáltatások munkájának megjavítását, amely ma még számos kívánnivalót hagy maga után. Lázár György fogadta Nyilolaj Faggyejevel Lázár György miniszterelnök hivatalában fogadta Nyikolaj Faggyc. jevet, a KGST titkárát. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke kedden hivatalában szívélyes, baráti légkörű találkozón fogadta Nyi- Icolaj Faggye jevet, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának titkárát. Nyikolaj Faggyejev budapesti tartózkodása során Marjai Józsefjei, a Minisztertanács elnökhelyettesével, har zánk állandó KGST-képvise- lőjével, a KGST Végrehajtó Bizottságának soros' elnökével folytatott megbeszéléseket a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Budapesten ez év »közepén sorra kerülő 36. ülésszakának előkészítésével összefüggő kérdésekről. & vetések befejeződtek (Folytatás az 1. oldalról.) — A 251 hektáros szőlőnkben a hedikopteres permetezés után megkezdtük a szántóföldi gépekkel is a véde- ' kezést. A két módszer összekapcsolása nagyobb biztonságot jelent, hiszen a szőlőt évjárattól függően kilenc, tizenhárom permetezéssel lehet hatékonyan megvédeni. A három gép, mire az utolsó sorokra is kijuttatja a szert, már kezdheti elölről a munkát. A 77 hektáros őszibarackosban talajmunkákat végzünk. A terméskötés jobb, mint az elmúlt évben, amikor csak hét vagon barack termett Gépműhelyünkben megkezdődött a felkészülés az aratásra a június végi gépszemlére a szántóföldi talajművelő gépeken, s a szállítójárműveken kívül hat kombájnt kell szerelőinknek időre kijavítaniuk.
