Észak-Magyarország, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-18 / 114. szám

I 1932. május 18., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 BNV ’82 Tájékiztat, közvetít, illésre lészlel... Tájékoztat, közvetít, dön­tésre késztet — hirdetik gazdasági szaklapjaink — a beruházási javak tavaszi szakvására, a BNV ’82. A szervezők joggal bíznak ab­ban, hogy a budapesti sereg­szemle valóban sikeres nem­zetközi marketing fórummá válik az idén is. Erre jó né­hány íeltetel adott, így az a tény, hogy amióta Kőbányán szakosítva rendezik a BNV- ket, soha ennyi külföldi or­szág nem jelentkezett még kiállítóként, mint most. A vásárváros harminc ország és Nyugat-Berlin kétezer válla­latának nyújt lehetőséget a hagyományos kereskedelmi és a kooperációs kapcsolatok kiépítésére, illetve elmélyíté­sére. A vásárszervezők gon­dos előkészítését dicséri, hogy az 'érintett tárcákkal együtt felülvizsgálták az ed­digi, lassan hagyományossá vált árucsoport-szerkezetet, s azt a kormányzat aktuális gazdaságpolitikai koncepció­jához igazították. S bár ez­úttal is nyolc fő árucsoport­ban állítanak ki az iparvál­lalatok, az egyes ágak kö­zött nagy az arányeltolódás. Például az elektronikai fej­lesztési programhoz is kap­csolódó híradástechnikai és műszeripari bemutatók jóval nagyobb kiállítási területet kaptak, mint korábban, a ki­állítók száma is számottevő­en nőtt. Ugyanaltkor a be­ruházási jellegű, tehát tőke­igényes ágazatok iránt — fi­gyelembe véve az anyagi le­hetőségek szűkösségét — ki­sebb az érdeklődés. Persze mindez csak a szer­vezés oldala. Hogy valóban marketing fórummá válik-e az idei BNV vagy sem, az már a kiállítókon múlik. A csaknem kilencszáz hazai résztvevő cseppet sem ked­vező feltételek között készül­hetett fel a vásárra, hiszen a fejlesztési lehetőségek, a gazdasági szabályozás követ­keztében már eleve nehezí­tették a vállalatok fejlesztő, gyártmány megújító munká­ját. A piac is egyre szigo­rúbb követelményeket tá­maszt a gyártókkal szemben, aminek csak következetes munkával, szorosabb válla­lati együttműködéssel, belső kooperációval, rugalmasság­gal, a szellemi tartalékok hasznosításával lehet megfe­lelni. A hasonló szakosított vá­sárok jelentőségét — még a legutóbbi esztendőkben is — sokan kétségbevonták, üzletpolitikai értékét pedig egyenesen tagadták. Érvként hozták fel azokat a szerző­déskötéseket, amelyeket bár­mikor aláírhatnak, ha van vásár, ha nincs. Mert mi más történik még egy ilyen vásáron? Egyáltalán miért állít ki ennyi külföldi cég, köztük sok világcég, amikor ők is tudják, hogy a hazai importkeretek szűkülnek, te­hát jó néhányuk nagyobb üzletkötésre nemigen szá­míthat. A rangos szakvásá­rokon viszont minden gyártó felmérheti a piac igényét, sa­ját gyártási lehetőségeit, ösz- szehangolhatja a fejlesztési tendenciákat, egyszóval le­mérheti saját piaci pozícióit. A mai recessziós időkben a budapesti vásár rangja is to­vább nő. Minden évben, így az idén is díjazták a Budapesti Nem­zetközi Vásár legkorszerűbb, leggazdaságosabb termékeit. Az 1982-es tavaszi BNV nagydíjával tíz terméket, BNV-díjjal pedig 44 gyárt­mányt tüntettek ki. Ezúttal vásári nagydíjat egyetlen bor­sodi vállalat sem kapott, vi­szont a megyénkben gyártott termékek közül több árut BNV-díjjal jutalmazott a bí­ráló bizottság. A kitüntetett termékek sorában találjuk a Tiszai Vegyi Kombinát festék­gyárában készült Tiplex ra­gasztót és Tiveplast AC tö­mítőanyagot. E két korszerű termék gyártásával lehetővé válik a környezetvédelmi elő­írások fokozott betartása és jelentősen csökkenthető a tő­kés behozatal. Ugyancsak vá­sári díjas lett az Északma­gyarországi Vegyiművekben gyártott Anelda plusz 80 EC gyomirtó szer, amelyet a nagyüzemi kukoricatermesz­tésben használnak. A díjakat tegnap, hétfőn Kelemen Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese adta át a kőbányai vásárközpont­ban. Beszédében Kelemen Bajos emlékeztetett rá, hogy az élesedő nemzetközi kon- kurrenciaharcban a népgaz­daság versenyképessége ak­kor javítható, ha elsőbbséget adnak azoknak a termékek­nek, amelyek exportképesek és gazdaságosan gyárthatók. Énnek érdekében a vásárdí­jak odaítélésekor az idén a bizottság a pályázatokat a szigorúbb feltételeket figye­lembe véve bírálta el. 1 lík-íjü niníffi íöiSiMpíÉr# f Több alkalommal foglalko­zott Sárospatakon a városi tanács végrehajtó bizottsága a kistermelői tevékenység tá­mogatásával. Ennek eredmé­nye például, hogy a Hazafias Népfront városi bizottságá­nak szervezésében a múlt év őszén megalakult a kertbará­tok köre. Az idén tavasszal a kiosztott parcellákon már meg is kezdődött a zöldség- termelés. A tartós használatba adási tilalom feloldásával, a város felső határában, elsősorban szőlő- és gyümölcstermesztés­re alkalmas földrészlet van a tanács kezelésében, s a ta­nács már eddig is több je­lentkezővel kötött megálla­podást a parlagföldek hasz­nosítására. így ősszel ezeken a földeken is megkezdődik a gyümölcsfák és a szőlőültet­vények telepítése. Igen nagy szerepe van a kistermelők támogatásában a Sárospatak és Vidéke Áfész vezetőségének. Évek óta eredményesen segíti a szak­csoportokba tömörült kister­melőket a zöldség-gyümölcs-l termelésben, a sertés és kü­lönféle kisállatok tenyészté­sében. A mezőgazdasági szak­csoport tagjai már 13 ezer négyzetméternyi fólia alatt termelnek primőröket, s en­nek a helyi ellátásban nagy jelentősége van. Az áfész a kistermelőktől minden termelvényt felvásá­rol. Ezek egy részét saját boltjaiban árusítja, míg a többit, elsősorban a nyulaí és a mézet, exportcélokra át­adja az értékesítésben illeté­kes külkereskedelmi vállala­toknak. Kitüntetett újító Újsághír: Budapesten, ' az Építők Székházában vette át Mazur László a Munka Érdemrend ezüst fokozatú ki­tüntetését, aki a Miskolci Pamut fonoda lakatosa, kiváló újító. Mazur Lászlóval hétfőn reggel az igazgatói irodában találkoztunk, ahol a gyár vezető testületé éppen köszöntötte őt kormányki- tüntetése alkalmából. — Nagyon örülök ennek a szép megbe­csülésnek. amit több évtizedes újítói tevé­kenységemért kaptam. Egy esztendő múlva nyugdíjba megyek és ilyen „búcsúztatásra” magam sem számítottam. Lac* bácsi 27 éve dolgozik a Miskolci Pa­mutfonodában. Ismeri a gyárat. Nagy szak­mai tapasztalata van. magas szinten végzi munkáját nem mindennapos szakmai fel­adatokat lát el. 1956 óta újít. Közel 100 da­rab újítást adott be, ebből 23 munkavédel- m újítás volt. Újításainak gazdasági értéke meghaladja az egymillió forintot. Ezt a re­kordot 1975-ig érte el. Természetesen nap­jainkig bővítette újításainak számát, gazda­sági értékét, amit szintén több százezer fo­rintban lehetne kifejezni. — Mennyit „hozott a konyhára” Laci bá­csinak újítói tevékenysége? — Nem számoltam össze — de kitesz több tízezei forintot — Milyen tapasztalatokat hozott az újí­tót budapesti konferenciájáról? — Nagyon jólesett, hogy tisztáztak egy téves hitet, mert valóban igaz, hogy az újító nem elsősorban saját hasznára dolgozik, ha­nem haszna van abból a népgazdaságnak, a gyárnak. Jó érzés tudni, hogy munka társaim újításaim segítségével könnyebben és ered­ményesebben dolgoznak. Örültem annak is, hogy a munkásújítók nagyobb megbecsülé­sére is felhívták a figyelmet. Mazur Lászlóról a vezetőknek ez a véle­ménye: segítőkész, nagy tapasztalattal ren­delkező, határozott ember. Munkatársaival való kapcsolata példamutató. Segíti a kezdő újítókat, kivitelezi munkájukat, és egész munkájával nagyban hozzájárult a miskolci fonoda gazdasági fejlődéséhez, eredményes­ségéhez. , Boda István Fotó: Balogh Géza A KMG mezőkövesdi gyáregysége kőközpontjában Kovács Mátyás felvétele Fűtése negyedáron Mezőgazdasági kombinát? Már nemcsak ötlet annak a mezőgazdásági kombinát­nak a terve, amely Leninvá- ros ipari óriásainak árnyé­kában, Nemesbikk határá­ban épülne lel. Tíz termelő- szövetkezet, valamint a He- jőmenti Állami Gazdaság, és a Siófoki Gáz és Ásvány­olaj Forgalmi Vállalat fog­na össze, s valósítaná meg azt az elképzelést, amely egy bulladékanyag haszno­sításán alapulna. Az egysze­rű gazdasági társulás a nyír­egyházi AGROBER vállalat­iéi rendelte meg azt a ta­nulmánytervet, amely egy korszerű mezőgazdasági kombinát kialakításának ter­veit körvonalazza. Maga az ötlet nagy lehe­tőségen alapul. A siófoki vállalat ugyanis itt építi azt a gáz alapnyomást erősítő állomást, ahol olyan hulla­dék gáz keletkezik, amely fűtésre kiválóan hasznosít­ható. Mivel melléktermékről van szó, a szövetkezetek a legolcsóbb energiahordozót hasznosíthatják, hiszen a mindenkori olajár negyedé­ért szerezhetik be a fűtő­anyagot. Vagyis a literenkén­ti nyolc forintos olajár he­lyett, mindössze két forintot fizetnek! Gyors gazdaságos- sági számítás is kimutatta, ilyen alacsony költségekkel az energiaigényes beruhá­zások zöme jövedelmezően megvalósítható. A készülő tanulmányterv ezért sokirányú. Első lépés­ként azt a háromszázmil­lió forintba kerülő hat hek­táros üvegházat építenék fel, amely a kedvezőtlenebb ég­hajlati adottságok, a keve­sebb napsütés ellenére is versenyképessé válhat az al­földi nagy hagyományú ker­tészeti gazdaságokkal, hiszen fűtése még szókétól is ol­csóbb. A hatvanezer négyzet- méternyi fedett hely nagy részén primőröket termelné­nek —, amelyre ipari me­gyénkbe® nagy szükség len­ne — amíg a többin, a jö­vedelmezőséget fokozó virág- kei-tészetet valósítanák meg. Mi ved az erősítő állomás óránként 4,5 köbméter 99—100 Ceisi us-toik közötti forró vi­zel ad, lehetőség nyílik több mezőgazdasági létesítmény építésére. Az olcsó fűtő­anyag három nagy teljesít­ményű — a Bábolna—15 típusú berendezéshez hason­ló — szárító üzemeltetését is lehetővé teszi. A szövetkeze­tekben — az utóbbi években bekövetkezett energiaár rob­banás után, — több növény — így a kukorica — ter­mesztése veszélj'be került, hiszen a szárítás többlet- költsége ugyancsak lefölözte a jövedelmet. A mázsankén- ti ötven-hatvan forintos szá­rítási költség, az új fűtő­anyag felhasználásával jelen­tősen csökkenthető. A tanulmányterv közvetlen az erősítő állomás mellett képzeli el az új létesítmé­nyeket. Érthetően, Íriszen a pár kilométerre levő Ne­mesbikken sem hasznosíhatö gazdaságosan a forró víz, mert a legjobb hőszigetelés ellené­re is annyira lehűl, hogy fű­tésre alkalmatlanná válik. Másrészt az ilyen vezeték költsége, lassan, tíz év alatt térülne meg. Viszont az ál­lomás mellett, ha felépíte­nének egy sertéstelepet, amely ezer koca s a szapo­rulat elhelyezését biztosíta­ná, a környék három sertés- tartással foglalkozó terme­lőszövetkezetében — Tisza- palkonyán, Nemesbikken, s Tiszakesziben — a költ­ségek jelentőseit csökkenné­nek. Már csak azért is, mert mind a három termelőszö­vetkezetnek külön kell fog­lalkoznia tenyészanyag elő­állításával. Az új telep lét­rejöttével férőhelyek szaba­dulnának fel, s ez kétezer­rel több sertés felhizlalását jelentené. A hulladék gáz hosznosítására alapozott kombinátban a későbbiek­ben helyet kaphatna egy korszerű csirkenevelő telep, ahol a gazdaságosság kulcsát szintén az olcsó energia je­lentené. A tanulmánytervek elké­szülte után döntenek majd saját erejüket, s természe­tesen a népgazdaság- teher­bírásával is számolva, a gaz­daságok a beruházáson sor­rendjéről. Egy biztos ilyen lehetőséget —. amely az or­szágban szinte egyedülálló — kár lenne kihagyni. — kármán — Póttütesi dij júniusban Megkezdték a kazánok feSúitását Május 3-án a megye vala­mennyi fűtőművénél befejez­ték a téli idényt, egy hosz- szúra nyúlt pótfűtéssel véget ért a fűtési szezon. Ezzel egy időben a szakemberek nyom­ban hozzáfogtak a karbantar­tási munkákhoz, amihez az elmúlt évek hasonló feladatai után már megfelelő tapaszta­lattal rendelkeznek, jóllehet, a hálózat évről évre bővül és ezzel minden esztendőben több a központi, illetve táv- hőellátásba részesülők szá­ma. Amíg a karbantartás nem érinti a melegvíz-szolgálta­tást, addig a fűtőrendszerek nagyjavítása a melegvíz-szol­gáltatás szüneteltetését is je­lenti. Miután elkészült a nagyjavítás programja, né­hány dátumot előre is közöl­hetünk. Miskolcon a Bulgár- töldön június 14-től június 25-ig tartanak a felújítási munkák, Diósgyőrben június 21-en kezdődik és június 30- ig tart a felújítás és ezzel együtt a mélegvízhiány. Az égjük legnagyobb rendszer, amihez a Győri kapu, a Vo­logda lakótelep, az összekötő városrész, valamint a belvá­ros tartozik, július 19-től au- gusztus 4-ig kénytelen nélkü­lözni a meieg vizet. Torma Istvántól, a Borsod- távhő főmérnökétől meg­tudtuk, hogy a nyári nagy felújítási munkákon nagyon sok vállalat osztozik, és mint minden évben, most is jelen tős részt vállalt az Észak- magyarországi Állami Építő­ipari Vállalat. Az avasi terű- létén július 26-tól augusztus 11-ig dolgoznak a fűtőrend szer felújításán. A HCM körzetében lakók mondhatják magukat a leg­szerencsésebbnek, hiszen má­jus 21-től, tehát elsőként ezen a területen kezdik meg és fejezik be a szokásos nyá­ri munkákat. A mezőkövesdi, a leninvá- rosi, az ózdi, a kazincbarci­kai. a sárospataki, a sátoralJ jaújhe'yi. az emődi és a put- noki fűtőművek, kazánok, ve­zetékek javítását is ebben az időpontban végzik ei. és ahol az szükséges, ott a kompen­zátorok cseréje sem marad el. A tervek szerint szep­tember közepére, mindenütt megújul a fűtőrendszer. ->s így szeptember végén a oró- bafűtésre is sor kerülhet. A tavaszi pótfűtési szá''~*j késik még, a számítógépVi- től csak június elején lelet megkapni így a 17 , napra jutó pótfűtési díjat, amit már az új, magasabb tarifa sze­rint számolnak el. a jövő hó­napban kell kifizetni.

Next

/
Thumbnails
Contents