Észak-Magyarország, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-15 / 112. szám

ESZAK-MAGYÄRORSZAG 6

1982, május 15., szomBal

Eszünk

I

.i

Az utóbbi években semmiért sem kaptunk annyit a fejünkre — úgy általában — mint az evésért. Az evé- szetért. A mindenfélét, válogatás nélkül, vagy nagyon is megválogatva beza hálásért, zsíros húst, tész_ tát, szalonnát — paprikásat, füstöltet és hej, micsoda ízekkel teli svábszalonnát! — birkát, borjút, kap- pant, meg, ami jön. Nincs nap, hogy ne bizonyítanák a szakemberek, mennyire károsan étkezünk, mennyire helytelen a mi általunk nagyon is jónak tartott e vésze tünk. Az ember mármar restell nekiülni a füs- töltcsülkös bablevesnek — tarka babból igen —, de, ha már nekiül és nem átallja a rezgős, omlós csülökrészt saját maga készítette, tar_ kőt izzasztó tormával enni, legalább rágondolna a sárgarépa-főzelékre.

Van azért néhány óra,' amikor az ember megfeledkezik az evéfízetrpl. Megfeledkezne, ha hagynák. De például": vasárnap reggel, alig múlt hét óra. A rádió izgalmas, és főként étvágy- gerjesztő műsort közvetít hazánk különböző tájegységeinek vendéglőiből, konyháiból. Szlovák ételeket kínáló étteremből — ódát, himnuszt hallunk a sztra- pacskáról és nagyon helyesen — ugyancsak különlegességeket kínáló svábkonyháról, majd szerb étteremből, később pedig bekapcsolódnak a külországi tudósítók is, hogy színesebb, érdekesebb legyen a menü. A dolgozó, ki eredetileg lustálkodásra szánta a reggeli órákat, kezd mocorogni, úgy érzi, egyre ékesebb, örömmel jut eszébe, hogy a bált szalonna is van a hűtőben. Igen szép műsora volt ez a rádiónak, de jó, hogy végéhez ért, mert már szedtünk volna -elő mindenféle nyersanyagot, miből étel készíthető.

Kezdődik a helyt rádió műsora. Az ember jár-kel, így vasárnap délelőttjén úgy tesz, mintha elfoglalná magát valamivel, de azért tisztán hallja, érti, hogy eme rádióban az ételekről van szó. A televízió igen népszerű főzési műsoráról, hogy is van, mint is van ez a főzés, sütés, ki mennyit hízott, miegymás. Mégiscsak kellene még valamit enni, bár az abált szalonna már megcsappant.

Ellenben a televízió is bekapcsoltalak, hátha van benne valami így vasárnap délelőttjén, Van. Amikor a kép megjelenik, éppen tojást ütnek fel, lisztbe öntik, mondja valaki, hogy tíz deka zsír, vagy valami más kell még hozzá, meg ..hát szóval, valami itt is készül, amit meg lehet enni.

Később jó ebédhez szólt a nóta, de szólhatott' is, mert, addigra már elkészült a szép hús öcs ka, vékonyka zsírréteggel is rajta, hadd sercegjen, pattogjon a lábosban, majd miután minden oldalon átsült,' kevés vizet alá, hadd párolódjék, ne teljesen készre még, mert bele a zsírba most a hagymát, a borsot,kakukkfüvet, a rozmaringot, valamint a borókabogyót és kevéske szegfűszeget. — Bizony! Tessenek csak kipróbálni! a meghámozott, felaprózott almát is és most ismét bele ebbe a kelleme- tes illatokat árasztó pecsenyelébe a már majdnem kész húst, hadd főjjék, ize- sedjék át a sokféle fűszertől! Ha kész: tejfölt rá! Körítésnek bármi jó, de ke. nyérrel tunkolni is érdemes.

Csak közben ne tessenek elfeledni: mindez nagyon is helytelen, egészségtelen, sokkal egészségesebb a spenót Priska Tibor

pasE|

► eps

I %ss &

— Több mini: tizenhét

éve kerültem Sátoraljaújhelybe. Debrecenben éltem, a férjemet fiatal szakemberként hívták az Elzett it- ■ teni gyáregységéhez, terme, szétesem vele tartottam én is. Adminisztrátor lettem a városi pártbizottságon. Akkoriban még igen kis apparátussal dolgoztunk, a titkár, egy munkatárs és én ...

Talpraesett, mosolygós fiatalasszony. Az egykori adminisztrátor lány, ma a Sátoraljaújhelyi városi Pártbizottság kitüntetett munkatársa. Makai Ti bőmé alig több, mint egy hónapja vélte át a Munka Érdemrend bronz fokozatát:

— Én igazán elmondhatom, hogy a párt nevelt. Már asszonyként végeztem el a középiskolát, levelező tagozaton. Ákkpr született a lányom. Nem. mondom, hogy könnyű volt; munka, tanulás, család ... De ahogy leérettségiztem, azonnal je_ lentkeztem a marxista egyetemre. A másodévet végeztem, amikor megszületett a fiam. Tibor most kilencéves. Az évek során igen sok tapasztalatot szereztem a pártmunkában, ezért is gondoltak arra, hogy kinevezzenek munkatárssá. Tizeinkét éve egyazon területem dolgozom.

— Milyen konkrét feladatokkal találkozik munkája során?

—- A város nőfeteWfee vagyok, s mint ilyen, igen érdekes, szerteágazó a munkám. Emellett káder- és tagnyilvántartással is foglalkozóm.

— Szóljon az újhelyi munkásnak helyzetéről...

— .Sokat járok üzemekben, gyakran találkozom párttagokkal, munkásokkal. A dohánygyár a Legrégebbi gyár a városunkban, megalapítása a tulajdonképpeni

munkásosztály kialakulását jelentette Sátoraljaújhelyen. Az ötszázhúsz dolgozó háromnegyed része nő, sokuk ma már törzsgárdatag. Bátran mondhatjuk, igen sokat törődnek a nőkkel a gyárban. Saját • bölcsődét nyitottak, a gyár óvodáját most újították fel. Tavaly szép kondicionáló termet adtak át, korszerű sportfelszereléssel. A fiataloknak külön klubhelyiségük van —több mint 100 a KISZ-tagok száma a gyárban —, biztosított az orvosi ellátás, a munka- védelem, az étkezés. Egyébként igen jó a gyár szervezettségi aránya, több mint 120 dolgozó párttag.

* — Feladatához tartozik a varos vendéglátóiparának ellenőrzése, segítése...

— Sokat léptünk előre, s nemcsak az idegenforgalom terén. Teljes egészében megoldottuk a gyermekétkeztetést, oly módon, hogy a középiskolai kollégiumokat is megnyitottuk az általános iskolások előtt. Nagy biztonság ez a szülőknek,' a gyerekek korszerűen táplálkozhatnak, tanári kísérettel, nincs gond a napközbeni étkezésre.

— Számított-e a kitüntetésre?

— Nagy megtiszteltetésnek érzem, mint ahogy azt is; a legutóbbi választás

én vagyok a pártbizottsógi alapszervezet titkára.

— A sok megbízatás mellett jut-e elég idő a családra?

— Egy anyának, egy feleségnek mindig kell, hogy jusson. Kiránduló csatód vagyunk. Felpakolunk a Trabantba, járjuk a környéket, az országot. Szeptembertől pedig újra társulok. A politikai továbbképzésen a pártárányítáB, a pártélet kérdéseivel foglalkozom behatóbban.

M. m.

Szokoíay Zoltán:

A házak közt

i

A házak közt már céltalan jár, s gyanakvó arc az ég fölötte.

Megáll a fénylő félszavaknál, csikket köp kék neonkörökbe.

Zsebében hord egy más vidéket, de art már végleg összegyűrte. Odébbrúgja a gcsrtenyéket, beléakad tüskés betűkbe.

Köztünk élt hajdan — azt beszélik, kik már helyette énekelnek.

Most elbotorkál még a télig, s a hóban ás magának vermet. |

• í!

NMraMWM

Virág erdő

Egyszerre virágzik többféle gyümölcsfa is a tótcaej- hegyaljai kertekben. Alig hullatta el szirmait az ősza- baracfc és most borítja:

ma, a körte, a meggy, a szítva, a birsalma. A bosz- szúra nyúlt tél és a tavaszi hideg miatt valamennyi gyüajöfcsfa két-három hetet késett -ez idén a virág„Nem lehetek én rózsa,'

— elhervaszt Ferenc Jóska

— a kecskeméti hatos, — harminchat ablakos — ho- szárkaszám y ában. ’ ’

Illés Jancsi ezt a katorra- nóta-töredéket őrizte meg az apjától. Illés Ferenc városkörnyéki kódorgó napszámos másfél métert alig meghaladó magasságát igyekezett ' túlszárnyalni, midőn 1914 nyárutóján ezt a dalt vezényelte cimboráinak egy marhavagonban. az orosházi állomáson.

Vidám és jelentéktelen figura volt Illés Ferenc. Nem csoda, hogy felesége, . Kisur Mária sem tulajdonított neki különösebb jelentőséget. Illés Jancsit azért meglepte, amikor anyja kicsiny, kérges, barna kezébe vonta az 6 kicsiny, barna kezét, és így szólt:

— Jajicsikáim! Apád odavan az orosz fronton. Róza nénéd már nagylány. Feri bátyád molnárinas. Én titeket Anna lcishúgoddal nem tudlak .egyedül eltartani. Költözzünk Gyuri bácsihoz.

Jancsi habozás nélkül beleegyezett, mert Gyuri bácsi a Töhötöm utca leghíresebb fuvarosa volt, s épp olyan bajúszt viselt, mint Türr István, akinek arcmását Illés Ferenc ittasságában mindig gondosan tisztogatta.

Gyuri bácsi Steimherz Árpád hadiszállítónak) fuvarozott két muraközi lóval. Kisur Mária Steinherzék háztartásában kapott elfoglaltságot. ülés Jancsi szerette Gyuri bácsi‘ Kancáit simogatni. Sokkal kevésbé volt kedvére — elképzelése szerint vörös nadrágban, aaáuoros mentében azáeuL-.

Á. Szabó János:

AAV. . .V

dó apjára gondolt ilyenkor, hogy elaludjon —, ha Gyuri bácsi Kisur Máriát simogatta éjjelente Steinherzék nyári konyhájában, ahol

laktak.

Az igazi bajok akkor kezdődtek azonban, amikor Armuskát a háború vége felé megtámadta a torokgyík. Énefcesmadár-torka

semmit nem fogadott be, pedig még tejszínhabos

fagylaltot is hozott neki Musztafa, a bosnyák cukrász. — Éhen halt — állapította meg a gatembősz

Balázs főorvos.

Kisur Mária szeretett volna találkozni Annuskával a temetés után. Rábi Rózsi, a csorvási cigányok öreganyja megígérte, hogy találkoznak. Amíg csak szalonnát, kolbászt, sonkát kért a találkozó megszervezéséért: senki se vette észre. De hogy Steinherz úr vastag bugyellárisa Rábi Rózsi kendőcsücskéből került elő: Kisur Máriát elvitték a

rendőrök.

— Anyád fölakasztotta magát a fogdában. — mondta Illés Jancsinak az emberséges Czikora őrmester. — iEz a halottkém jelentése. Szerintem nem bírta ki a verést az a vékony asz- szonyka.

Megváltozott a világ Ülés Jancsi körül. Feri bátyja egy nap hazajött a malom- bőt: — Burzs újnak többet

nem dolgozok. — Jancsi kilábal Lagott a vasútra, várta az apját, de helyette matrózok érkeztek. Harsogott hangjuktól az indóház:

„Fel vörösök, proletárok,

— csillagosok, katonák...”

— Ekkor határozta el Illés Jancsi, hogy 6 is matróz lesz, ha törik, ha szakad.

Tört is, szakadt is. A kovácsmester, akinél tanonc- kodott, egy ízben eltörte a szórakozott inas bordáját egy odasújtott fogóval, mert a fiú az eresz alatt fészkelő fecskék megfigyelése miatt ritmust tévesztett a fúj- tatóhúzgálásban. — És szakadt. Feri bátyjától örökölt cájgnadrágjai folyton festettek, hiába varrta meg őket Róza nénje valahányszor elszabadulhatott Nagy- mágocsröl, a grófi majorból. Szakadt apja hagyatéka, a töredezett kérgű csizma is. Az éves bérként járó új csizmát Illés Jancsi nem bírta kivárni. Megszökött a nagygazdáktól, vagy azért mert őt verték, vagy pedig — suhanck órától

többnyire így lett —■ ő verte meg a gazdát. .

Csendőrök körözték a Szegedtől Kecskemétig nyúló homokország tanyáin. Hogy eltűnjön előlük, 17 évesen húsznak hazudta magát, s beállt önként zsoldos katonának.

— Így került a matrózokba« IWé* Jancsi. A tenger

nélküli ellentengernagy, s » király nélküli királyság kormányzójának dédelgetett fegyverneméhez, a dunai flottillához vezényelték. Hét évet szolgált te. Akkor hívta félre a különc természetű Újvári főhadnagy, aki szolgálati ügyeletét rendszerint különös dallamok hegedülé- sével töltötte az ezrediro- dán:

— Jancsi ! Te kemény legény vagy, bár nincs katonaformád. Nekem sincs, de ehhez semmi közöd. Idd meg ezt a pohár konyakot Szívós Anikó úrhölgy egészségére! Elintézem a leszerelésedet." Nagybátyám a hajózásban járatos embereket keres a komáromi révkapitánysághoz. Javasolnálak neki, ha innál még egyet Szívós Anikó egészségére.

Ivott még egyet Illés János tizedes, és utána felejthetetlen éveket töltött a komáromi révkapitányság állományában. Kereskedelmi hajókat ellenőrzött a/ Dunán Bajáig meg vissza. A hajósok biztos úrnak titulálták, és minden módon próbálták megtéveszteni. Sikertelenül. Illés nem ivott, nem dohányzott. a kapitányság] legényszálláson vagy a hajókon lakott és étkezett, így fizetése sokszorosa volt annak, amit el tudott költeni. Tehát pénzt sem fogadott el a csempészektől. (Vagy ha mégis,’ azonnal elküldte Róza néniének, áld egyedül nevelt három gyereket.)

A megvesztegetés ama módjának, hogy némelv rafinált kormányos egy-egy vidám menyecskét igyekezett csempészni szolgálati kabinjába: nem tudott voí>/