Észak-Magyarország, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-10 / 84. szám
1982. április 10., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Kikoricsve ÉS (Folytatás az 1. oldalról) Mint új anyagról szólt, a biológiai hozamlolcozó szerekről, amelyeket Bábolnán állítanak elő. A BHF 21-es talajkondi- cionáló, serkentő hatással van a nitrifikáló baktériumok működésére, elősegítik a műtrágyák tápanyagának jobb feltáródását, valamint a humuszképződést. A BHF 41-es magkezelő, csávázó a káros reflexiós hatásoktól, a hirtelen lehűlésektől, a fuzárium- fertőzéstől védi meg a vetőmagot. A BHF 31-es lombtrágya pedig a klorofilképződést fokozza, az asszimilációs termékek előállítását serkenti. A negyedik szerük, a szárbontó pedig többek között a különböző gombák áttelelését akadályozza meg, s különösen a kukorica monokultúrás termesztésénél fejt ki kedvező hatást. A vizsgálatok azt bizonyítják, hogy ezeknek a biológiai hozamfokozó szereknek a bekerülési költsége a termelés során háromszorosan megtérül. Hege Ottó kiemelten szólt az emberi tényezők szerepéről. Az ember munkája valamennyi műveletnél, így a vetésnél is döntő. Éppen ezért a vetést mindenhol felelősség- teljesen, nem pedig rutinfeladatként kell tekinteni. Helytelen az a szemlélet, hogy „tavaly is elvetettünk, az idén is majdcsak elvetünk valahogy”. A jó minőségű munka legyen az elsődleges, s az párosuljon a lehető legnagyobb teljesítménnyel. A vetőágyelőkészítésénél például arra ügyeljünk, hogy jól beérett, ülepedett, gyommentes talajt biztosítsunk a vetőmagnak. Fontos az őszi mélyszántás, annak minőségi elvégzése, valamint elmunkálása. Ez utóbbira azért van szükség, mert így kisebb lesz kora tavasszal a párolgás, s a talaj nedvességtartalmát sikerül hosszabb időszakra átmenteni. Egyszóval a víztakarékos talaj művelés a cél. A tavaszi munkáknál a simítónak, az ásóboronának van jelentős szerepe. A tárcsás talajművelést — mivel kiszárítja a talajt — nem javasolják a szakemberek. A kukorica vetésének optimális ideje 5—8 nap. A vetés kezdetét a hőmérséklet és a i tsnscskizás itilelí talajállapot határozza meg. Ha a talaj felső 10 cm-es rétegének hőmérséklete eléri a 10—12 fokot, lehet vetni. Borsodban ez az optimális idő általában április 25—május 5-e közölt van. Rendkívül fontos figyelni a vetés mélységére. Mindezt pedig a vetőmag ezermagsúlya határozza meg. Általában 4—7 centiméter között van az optimális mélység, mélyebbre azért nem ta- csos vetni, mivel a kelés, a csírázás több energiát követelne a vetőmagtól. Igen lényeges a vetés egyenletessége is. Ezt a traktor haladási sebességével tudjuk szabályozni. A 10—15 kilométer/óra sebességgel haladó gépek vetése — bármennyire is szeretnénk — nem egyenletes. Az optimális haladási sebesség 8—9 ki lométer/óra. Hege Ottó részletesen foglalkozott a Vetési munka ellenőrzésével, amely a minőség megteremtésének fontos feltétele, mondván: nagy pazarlás, ha a termelés során az ember a maga teremtette jó feltételek és ráfordítások gyümölcsét végül is valamelyik rosszul elvégzett részművelet miatt nem tudja betakarítani. Ezért döntő a munkák rendszeres ellenőrzése. A GFP vezetőjének előadása után Bódi Jenő, a 3000-es termelésszervezési egység vezetője tájékoztatta a résztvevő szakembereket az elmúlt év kukoricatermesztésének tapasztalatairól, illetve az idei tennivalókról. Ezt követően a résztvevők kint a gyakorlatban, működés közben tekintették meg a kukorica vető- és vegyszerező gépeit, az MTZ 80-as, a RÁBA 180-as és a RÁBA—Steiger erőgépekre kapcsolt Hessel permetezőmonitorral felszerelt SP 2002, a Leslradet 6000-es és a Huniper—2000-es növényvédő gépeket, illetve az R—IH— Cyclo—10-es—400-as, az R— IH—Cyclo 400-as és az R— IH—Cyclo 800-as kukoricavetőgépeket, Az IKR gépész szakemberei számtalan gyakorlati tanáccsal látták el a résztvevőket, akik a helyszínen a munkagépekhez szükséges alkatrészeket is megvásárolhatták. (hajdú) Fotó: Fojlán László A szeszélyes áprilisi időjárás ellenére a résztvevő szakemberek nagy érdeklődéssel tanulmányozták a Cyclo-vetögépck berendeléseit. Mit tehet, s mit tesz lakóhelyéért az értelmiség? Akikkel Karosán beszéltünk e témáról: dr. Fe- renczy Sándor orvos, a népfront elnöke, Nagy Lajos pácini iskolaigazgató, Tóth István, a községi pártbizottság titkára, Nagy Géza pedagógus, a TIT-csoport és a népfront titkára, Lenták Lajos agronómus, a termelőszövetkezet elnökhelyettese. Kondor Miklósné népművelő-pedagógus, Lipiczki Imréné, korcsai iskolaigazgató és György Károly tanácselnök. Karosai beszélgetés Értelmiség a latoval, a faluért K orcsa közigazgatási területén, a társközségeket, Pácint és Karost is számítva, 4825-en élnek. Az értelmiség száma 80—90 között mozog. A pedagógusok mellett egyre jelentősebben képviselteti magát az agrárértelmiség. A fluktuáció viszonylag kicsi. 1979-ben alakult az értelmiségi klub. Voltak zökkenői, de egyre inkább magukra találnak. Ami nagyon fontos: a klub egyre inkább kisugárzó szerepet is vállal... (György Károly, a Korcsai közös községi Tanács elnöke.) TEKINTÉLY VAGY KÖTELEZETTSÉG? Nagy Géza, pedagógus: Azt hiszem, annak nehezebb a helyzete, aki visz- szajön. Különösen, ha nem tudja magát túltenni a tekintélyelven. A máshonnan jöttnek több a tekintélye. Aki itt született, legyen pedagógus vagy agrármérnök; volt elemis osztálytársával nem tanár urazhat ja magát. Félreértés ne essék, én nem valamiféle régimódi tekintélyt hiányolok. Pusztán azt akartam mondani — s erre talán feljogosít az a harminckét esztendő, amit munkában töltöttem a szülőfalumban, hogy ha valóban tenni akarunk valamit a szülőhelyért, a faluért, a közösségért, akkor a felelősséget kell vállalni. Benne kell élni, vele együtt kell élni. A pedagógus nem hagyhatja maga mögött az iskolát, ha kertje kapuját bezárta maga mögött... Dr. Ferenczy Sándor, orvos: Vitatkoznék azon, hogy kinek könnyebb, s kinek nehezebb. A helybéli előnye, hogy ismeri a közösséget. Aki jön, az egy lehetőséget hoz a poggyászában. S hogy mit vált be belőle, az attól függ, hogy milyen bizalommal fogadják. Most mosolygunk azon, hogy mi is voltunk „jött- mentek”. De tulajdonképpen ez dehonesztáló volt egy kicsit. Más kérdés, hogy a tapasztalat szülte; volt aki jött, csinált valamit és ment,.. Ha azt mondják „jött”, akkor már begyökereztünk ide... És ez azt hiszem, a legfontosabb. Nem hiszem ugyanis, hogy egy elkülönült értelmiségi rétes bármit is csinálhat. Itt együtt kell élni az emberekkel. A szálaknak nem csak egymáshoz kell kapcsolódnia, a baráti szálaknak sem. Külön-kü- lön sehogyan sem megy. Mondok egy példát is. Á körzeti orvos elsőrendű feladata a gyógyítás, de legalább ilyen fontos a megelőzés, a felvilágosítás. De az orvos képtelen megszervezni az előadását. A pedagógusok vagy az ismeretterjesztő csoport segítségével eljuthat a szülőkhöz, az idősebb emberekhez. Az egymásratalá- lásban segíthet az értelmiségi klub, de csak akkor, ha nyitott marad — az érdeklődő falu felé is. KAPOCS ÉS HAJTÓERŐ Lenták Lajos, agrár üzemmérnök: A gazdaság, adott ' esetben a Dózsa Termelő- szövetkezet anyagi helyzete, stabilitása befolyásolja az egész község életét. Ez tény. Amikor a nehéz termőhelyi körülmények miatt mi az ipari jellegű melléküzemágat kezdtük fejleszteni — 70 százaléka jövedelmünknek ebből adódik — nemcsak munkahelyet és biztonságosabb megélhetést teremtettünk. Ez életmódváltozással is együtt járt, de azzal is, hogy a műszaki értelmiség is megtelepedett. De ugyanígy új az is, hogy megnőtt az agrár-műszaki értelmiség száma. Tény, kezdetben mi is, akárcsak maga a falu közössége, elsősorban a pedagógusoktól vártuk el a közéletiséget. Ha ez változott, márpedig itt nálunk változott, mert a fiataljaink közül sokan, szinte azonnal bekapcsolódnak a falu vérkeringésébe, akkor ebben a szemléletváltozásnak van szerepe. Ez lehet persze szerencse és egyéni adottság dolga is; tény, itt nálunk kialakult egy mag, amely valóban sok mindent vállal. A szakma művelésén túl a közösség életét is. Nagy Lajos, iskolaigazgató: Tény, hogy hirtelen szinte megduplázódott az értelmiség nálunk. De ezzel a lehetőséget, meg a felelősséget is megkaptuk. Az emberek- építkeztek vágj' építkezni (ognnk. Ehhez elég végigmenni a falun — ott az építőanyag. Nemcsak a ház épült fel, ott a szőnyeg, a központi fűtés is. Dolgoznak persze, olykor tizennyolc órát is. Ha segíteni akarunk, hogy élni is tudjanak a megteremtett lehetőségeikkel, aligha azzal kell kezdenünk, hogy belsőépítészt hívunk meg ... Nem jön el rá. De elkezdhetjük a kör- nyezetszépitéssel, mint a doktor. Vagy van egy agilis, sportszerető közöttünk, mint Lenták Lajos, ő fogja össze a sportszerető gyerekeket. A társközségekben érezhető az elöregedés. Ez igaz, de ezek az idősebbek is várnak valamit. Kell egy kapaszkodó, s ez az iskola. Néha egy kérvényért jön be valaki: segítsünk megírni. Ilyen ma is van ... De úgy is szervezheti az életét a pedagógus, aki ott dolgozik, netalán ott is lakik, hogy ne csak a kenyeréért legyen ott... Ha világos az ablak, s a fiatalabb tudja, hogy bemehet sakkozni, pingpongozni, bemegy __VagjT megnézni a d iafilmet, amit készítettünk és levetítünk. Lipiczki Imréné iskola- igazgató: A közvélemény a közművelődési munkát a pedagógustól várja el. De a közéletben is részt vesznek. Pedagógus a művelődési ház vezetője, a mozi vezetője, a könyvtáros, a népfronttitkár és van három tanácstag is. Ügy gondolom, ez természetes, hiszen az iskola átfogja a községet. De másképpen is érdekeltek vagyunk; korántsem mindegy nekünk, hogy milyen felkészültsé- gűek a szülők. Ez az egyik. A másik: nemcsak mi tudunk segíteni, nekünk is kell a segítség. Mi, magunk hiába jártuk végig a falut, még a kocsmát is, a termelőszövetkezet segítsége nélkül nem tudtunk volna újra mozdulni az esti iskolával. Abban, hogy most húszán járnak iskolába, Becskeden pedig 12 fővel egy cigányosztályt tudtunk beindítani, nagyon sokat segítettek. És működik Becskeden egy cigányklub is. Lenták Lajos: Ügy gondolom, a mi szakembereink jelenléte a faluban nagy lehetőség. Amikor idejöttem, felkeresett Nagy Géza barátom. Csák úgy, ismerkedni. Azzal váltunk el, hogy „no lesz, aki mezőgazdasági ismeretterjesztő előadásokat tartson”, így is lehet éá persze másképpen is. Amikor az első két szintes, központi fűté- ses ház elkészült, sokan azt mondták, elúszik a falu ... Most mindenütt központi fűtésre térnek át... De kellett hozzá, hogy behozza a technikát valaki. De mondhatok mást is. A kedvezőtlen termőhelyi adottságok miatt háttérbe szorult a háztáji. Sokan ki se vették. Maradtak a kiskertek. Itt is van tennivaló, hogy gazdaságosan termeljenek. OTTHON LENNI Kondor Miklósné, népművelő: — Az értelmiségi klubban igyekszünk egymáshoz is közelebb kerülni. Harminc, negyven emberre számíthatunk igazán. A szakkörvezetőink között van pedagógus, agrárszakember ... A doktor úrnak például 16 előadása van évenként. Nemcsak egészségügyi témában ... De ehhez előbb rá kellett jönnünk, hogy szenvedélyes képeslapgyűjtő, diá- zik. Vagy mondjam, hogy Nagy Gézára mindig számi thatok? Szerencsére nálunk kezd kialakulni egy olyan szemlélet, hogy segíteni kell egymást. El is kél a segítség. Dr. Ferenczy Sándor: Sokat beszélnek mostanában az értelmiség felelősségéről. És az értelmiség valóban sokat tehet azért, hogy erősödjön a falu népesség- megtartó ereje. Akár egyetlen ember is! Csakhogy úgy vélem, sokan .csak ugródeszkának tekintik a falusi állást. Amikor az orvos vagy a mérnök otthont is teremt magának ott ahol dolgozik, akkor tud és akar tenni is. Hogy a magam példájánál maradjak, nehéz volt a beilleszkedés. Nemcsak a sár vagy az állandó helyettesítések miatt. A nehézségeknek egyszer vége szakad. Azt hiszem, az egyetemi képzés nem készít fel arra a munkára, ami itt vár ránk. Az egyetem szakembereket képez. Ezért mondom, hogy akkor várható el tőlünk „valami”, ha otthont teremtettünk. Mert amikor otthon van az ember, szétnéz. És észreveszi, hogy rideg a. falu. Nincsenek fák. Pedig ha egy kis szél van, viszi a homokot, s a rendelőben megsokasodnak a légúti megbetegedettek. Ezért ültettem el az első tíz fát, még egyedül... Most már ott tartunk, hogy egy-egy utca kéri a fát... Pedig amikor az első nagy fásítást kezdtük, azt kérdezték, ki fogja fizetni? A kezdet mindig nehéz, s itt sem sorakozott még fel mindenki, akinek diplomája van. De egyre többen feltesszük magunknak, meg egymásnak a kérdést, mi itt legalábbis, hogy vállaljuk-e a szerepünket. S egyre többen próbáljuk vállalni .;. Hiszem, hogy az emberekben megvan az érdeklődés és a segíteni akarás is, csak meg kell magyarázni, mi miért szükséges, mi mire való. Akár a rendeleteket is. hogy megértse az, akinek szói. A község hivatalos vezetésének, párt-, állami vézetésére gondolok, rettenetesen nagy a felelőssége. Nem ment könnyen, hogy a közös „szájízt" megtaláljuk. Most sem sikerült mindenkit még megmozdítanunk. De., talán már elmondhatjuk: kimozdultunk. Ehhez persze és erre értem o 'elelősséget, azokat o vonzó feltételeket is meg kell tekintenünk, hogy akarjanak itt maradni. De azt is értem alatta, hogy nekünk is keresnünk kell a közös hangot. Tudjuk mit, mikor és hogyan kell kérnünk. (Tóth István, a községi pártbizottság titkára.) Csutorás Annamária
