Észak-Magyarország, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-06 / 80. szám

ÉSZAK-M AGY ARORSZAG 2 T982. április 6., kedd Lemondott a brit külügyminiszter Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa szombaton határozat­ban szólította fel Argentínát, hogy haladéktalanul vonja ki csapatait a Falkland-szi- getekről. A határozat felhív­ja Nagy-Britanniát és Argen tínát, hogy szüntessék be az ellenségeskedést és diplomá­ciai úton rendezzék nézetel­téréseiket. A brit ENSZ-dele- gátus által beterjesztett ha­tározati javaslat mellett a BT tíz tagja szavazott, Panama ellene foglalt állást, a Szov­jetunió, Kína, Lengyelország és Spanyolország képviselője tartózkodott a szavazástól. Vasárnap Buenos Airesben bejelentették, hogy megérke­zett a Falkland-szigefek fő­városába Benjamin Menen- dez tábornok, a terület új kormányzója. A DP A úgy tudja, hogy a tábornok ked­den veszi át hivatalát. Kifutott Portsmouth kikö­tőjéből az a brit flotta, ame­lyet a Falkland-szigetek kör­zetébe irányítottak. A flottához két repülőgép- anyahajó is tartozik, fedélze­tén Harrier típusú függőlege­sen felszálló vadászgépekkel. A hajók ezer tengerészgyalo­gost szállítanak. Nőtt brit hadügyminiszter kijelentette, hogy London szükség esetén kész erővel visszafoglalni a Falkland-szigeteket. A tár­gyalásos rendezésre minden­esetre még két hét áll ren­delkezésre: ennyi ideig tart, amíg az angol flotta a Falk­land-szigetek térségébe ér. Egyes brit hajók azonban — köztük egy atomtengeralatt­járó — már korábban elin­dultak. Brit katonai források szerint a tárgyalások kudar­ca esetén blokádot vonnának a szigetek köré. A Falkland-válság első po­litikai következményeként le­mondott Lord Carrington brit külügyminiszter, aki eddig a konzervatív kormány legsi­keresebb tagjának számított. Vele együtt lemondott két közvetlen alárendeltje, Humphrey Atkins lordpecsét- őr és Richard Luce külügyi államminiszter. (Folytatás az 1. oldalról.) Április 4-e ezért nem csu­pán emlékezésre, hanem ön­vizsgálatra is késztet. Nem­csak mi tekintünk vissza, ha­nem hozzánk is fordul a történelem, hogy vallasson: éltünk-e a lehetőségekkel? Igen. Eltakarítottuk az úri Magyarország fojtogató örök­ségét, megszüntettük a ki­zsákmányolást. A szocializ­mus adott először méltósá­got, emberséget az ember­nek. Milliók szabadultak meg a létbizonytalanság lidérc­nyomásától, a kiszolgáltatott­ságtól, a' gyűlöletet szító torz ideológiák rémuralmától. Most birtokolja a nép az országát, ahol azelőtt nem lelhette hazáját. Itt a hol­nap, a jövő is érdekli az em­bereket, többé nem a mara- diságnak, hanem a haladás maradandóságának, az állan­dó megújulásnak van nö­vekvő becsülete. 1945 tavaszán még az is csak remény volt, hogy ke­nyerünk, munkánk legyen, fedél a fejünk felett, ha több nemzedék szorong is alatta. A háború sebeit begyógyí­tottuk. Erős, sokoldalú ipáit teremtettünk, elindítottuk korszerűsítését, a munka ter­melékenységét meghatszo- roztuk, kezdtünk megtanulni kereskedni. Végbement me­zőgazdaságunk szocialista át­alakítása, igazi felvirágzása. A harmadára csökkent lé­lekszámú földművelő lakos­ság teljesítménye megduplá­zódott, miközben az embe­rek életszínvonala, életkörül­ményei az évszázados válto­zatlanság után gyökeresen megjavultak, átalakultak. A Magyarországon élő em­berek biztonságának, jólété­nek, kultúrájának és méltó­ságának azelőtt nem ismert szintre való felemelése olyan tett, amelyet a magyar nép most már véglegesen és visz- szavonhatatlanul történelme legfényesebb lapjaira ír. Ez az alkotó nemzedék át­lendítette az országot a fej­letlenség & a fejlettség kü­szöbén, s ez biztos alapul szolgál a jövő nemzedékek számára a további országépí- j téshez. Bízvást állíthatjuk, hogy a legutóbbi negyedszázad tör­ténelmünk legnyugodtabb, s egyben a legdinamikusabb korszaka. Népünknek igaz eszméi, eszményei vannak: gondola­tokra, cselekvésre éhes tár­sadalom vagyunk. Ez együttesen szocialista jelenünk és jövőnk nagy vállalkozása, egymástól elvá­laszthatatlan, megoldandó és megoldható feladata. Az eb­ben való cselekvő részvétel jelenti ma az azonosulást a haza ügyével. Vállalni a szocializmust, az országot, vállalkozni arra, hogy nemcsak többet teszek érte, hanem jobban, és nem­csak jobban, hanem gondol­kodva, okosabban is. Bármilyen nehezek a kül­ső körülmények, hivatkozha­tunk rájuk, de nem változ­tathatunk rajtuk. A valóság­ban a saját szorgalmunk, tu­dásunk, akaratunk, teljesít­ményünk a fontos, gyakran a döntő tényező. Kedvezőtlen világpolitikai, világgazdasági feltételek kö­zött is lehet eredményesen dolgozni, a kínálkozó és fel­ismert lehetőségekkel élni vagy azokat elmulasztani és felkészülni a gyorsabb ha­ladásra. Az egyéni és közös célok parancsolóan követelik a szo­cialista társadalmi viszonyok erősítését, a demokrácia fej­lesztését, és azt, hogy ne csak általában legyen jó az ország közérzete, hanem minden munkahelyen, üzem­ben, iskolában és intéz­ményben munkára, alkotás­ra serkentő, jó légkör te­gyen. A gyorsan változó kö­rülmények közepette lépése­ink józan, céltudatos mérle­gelésével, a részletekre is fi­gyelő érzékenységgel kell ér­vényt szereznünk bevált po­litikai elveinknek. Laosz Á titokzatos dohok Egy Vientiane! templom bejárata Laosz évszázadokon át a titokzatosság földje volt. Az ország területének túlnyo­mó részét szinte hozzáfér­hetetlen dzsungelek vagy megközelíthetetlen sziklás hegyvidékek alkották. Utak alig voltak, az egyes tisz­tásokon vagy völgyekben lakó törzsek alig-alig érint­keztek egymással. Csak a fennsíkokon alakultak ki nagyobb városok, ahol a buddhista pagodák komor falai és szobrai szinte át­hatották az életet. S bár az élet a laoszi nép felszaba­dító harca nyomán alapjá­ban megváltozott, s a régi törzsi társadalomból szor­gos munkával halad a szo­cializmus felé, egyes hagyo­mányok még mindig élnek. Amikor a hajnali napsu­garak feltűnnek a szent hegy, a Phousi felett, az egykori laoszi fővárosban, Luang Prabangban megszó­lalnak a pagodák dobjai. Minden templomnak meg­van a maga dobja, amit Kong Vat-nak neveznek. Óra híján ezek a dobok szabályozzák az élet ritmu­sát. A hagyományok sze­rint minden dobnak lelke van és készítésüket ősi elő­írások szabályozzák. Mindenekelőtt a megfeje­lő fát választják ki. Lehe­tőleg a medufát használják. Azt mondják, hogy az eb­ből készült dob értékesebb a gyémántnál. Persze a méreteknek is nagy a je­lentősége. Így például a 3 kam átmérőjű és 2 kam magas dob szerencsét hoz. A kam 4 hüvelyket, mint­egy 12 centimétert jelent. A legnagyobb dobot Utta- mo-nak nevezik és 8 kam átmérőjű. Ha a dobkészí­tésnél nem sikerül a meg­felelő méreteket elérni, a dobot ellenségnek tekintik és megsemmisítik. Az sem mindegy, hogy az év melyik szakában készül a dob. Az első holdhónap­ban készült dob békét hoz a falura, a második győzel­met, a negyedik jó termést, a hatodik bő gyermekál­dást és hűséges feleséget. És csak akkor, ha min­den feltételnek megfelel, költözhet be a dob ünne­pélyesen a pagodákból, s töltheti be hivatását: jelzi, az időt, ébreszt, ebédre, imádságra hívja a falu la­kóit. S este, amikor a nap lenyugszik, a dobok mély hangjai töltik be a völ­gyeket, hogy nyugodalmas és békés éjszakát kívánja­nak. —ti Növekszik a gazdaság a társadalom különböző irá­nyító posztjain dolgozók dön­tési, cselekvési önállósága, de felelőssége is. Azért, hogy hóisznosítsák mindannyiunk munkájának gyümölcseit, né­pünk vagyonát, az emberek tehetségét. Meg kell szabadulnunk az elavult szokásoktól, a tehe­tetlenségtől, az újtól vissza­riadó félelemtől, az önhitt­ségtől, a felelősség és az ér­telmes kockázat elhárításá­tól, az önigazoló szűklátó­körűségtől is. Így szabadíthatunk föl minden termékeny gondola­tot, alkotókedvet, minden te­hetséges tetterőt, a közösért perelő szenvedélyt. Csak így tanulhatunk meg a szükségből is erényt ková­csolni, úgy foglalkozni gond­jainkkal, hogy azokból na­gyobb tettekre, gyorsabb ha­ladásra ösztönző erő váljék. Csak így építhetünk szocia­lista távlati céljaink érdeké­ben okosan takarékos, éssze­rűbb, még otthonosabb, szebb társadalmat. A szemlélet, a gondolko­dásmód ígéretes megújulását jelzi a felismerés, hogy ne­héz, de értelmes küzdelmek időszakát éljük. Az eredményekért ma nemcsak többet, hanem gyak­ran másként és mást is kell tennünk, mint eddig. Amit elértünk, azt megbe­csüljük. Elutasítunk minden megállást sugalló önelégült­séget, de minden pesszimiz­must is, amely népünk szo­cialista tettvágyát, cselekvő- képességét, tehetségét, ille­tékességét elvitatja vagy alá­becsüli. öntudatosan mondhatjuk, hogy a Magyar Népköztár­saságnak jó híre van a vi­lágban. Barátaink becsülnek, még ellenfeleink is kényte­lenek elismerni eredménye­inket. Mert ebben ta országban milliók tekintenek úgy saját művükre, hogy látják alko­tásaik értékét, s azt is, ami még hiányzik, aminek meg­teremtéséért még sokat kell tenniük. Mérik úgy közös dolgainkat, mint „birtokát a tulajdonosa”. Napjainkban sajnos ismét olyan időkben kell élnünk, amikor fagyos szelek fújnak a világban. Vannak erők, amelyek megfeszített fegy­verkezésbe igyekeznek haj szólni az emberiséget, s sze retnék kitépni a történelem könyvéből a szocializmus, a kommunizmus fejezetét. Mi a megtett út ismereté­ben állítjuk, hogy a világ- történelem nem a szocializ­mussal szemben, hanem an­nak reményében alakul. Tudjuk, hogy a Szovjet­unió nélkül, a szocialista or­szágok nélkül szörnyű arca lenne a világnak. Hogy a haladó, békeszerető erők nél­kül reménytelen sorsa volna az emberiségnek. A haladásnak hatalmas erői vannak. Ezeket az erőket ka­tonai, gazdasági adatokkal is mérni lehet, de azzal is mér ni kell, hogy mit jelent az embereknek, a népeknek a béke, az élet. Mi a feszültség idején, vív­mányainkat szilárdan védel­mezve is új enyhülésre ké­szülünk. Békét akarunk, bé­kére készülünk. Az annyi balszerencsét, oly sok vi­szályt megélt magyar nép csak békében válthatja való­ra a 37 esztendővel ezelőtti április történelmi ígéretét. Csak a békéért helytálló szo­cialista közösség testvériségé­ben őrizheti meg és fejleszt­heti tovább vívmányait, épít­heti gazdagabbá, műveltebbé a szocialista Magyarországot. Ismerve a világ életet igenlő erőit, tudva eredmé­nyeinket, terveinket, minden okunk és jogunk megvan ar­ra, hogy gondokkal is szá­mot vető, jó reményekkel kö­szöntsük felszabadulásunk ünnepét. Budapesten Hazánk felszabadulásának 37. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa szombat délelőtt koszorúzási ünnepséget rendezett Buda­pesten, a Szovjet Hősök Em­lékművénél, a Szabadság té­ren és a Magyar Hősök Em­lékművénél, a Hősök terén. A Szabadság téren a ma­gyar és a szovjet himnusz elhangzása után a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa nevében bosonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke he­lyezett koszorút az emlékmű talapzatára. Az MSZMP Központi Bi­zottságának koszorúját Ká­dár János, a Központi Bi­zottság első titkára és Né­meth Károly, a Központi Bi­zottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai helyezték el. A Minisztertanács nevében Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke és Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese koszorúzott. A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége buda­pesti nagykövetsége részéről Vlagyimir Nyikolajevics Ba- zovszkij nagykövet, Valerij Leonyidovics Muszatov kö­vettanácsos és Nyikolaj Konsztatyinovics Krasznyi- kov ezredes, katonai és lég­ügyi attaséhelyettes helyezte el a kegyelet és a megemlé­kezés koszorúját A Hősök terén a Himnusz hangjai után a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa képvi­seletében Losoncá Pál és Trautmann Rezső, az MSZMP Központi Bizottsága nevében Kádár János és Németh Ká­roly, a Minisztertanács ré­széről Lázár György és Aczél György koszorúzott. Koszorút helyeztek el az emlékműnél a budapesti dip­lomáciai testület képviselői. Felszabadulásunk előesté­jén, szombaton az Erkel Színházban ünnepi előadá­son mutatták be Csajkovsz­kij : A hattyúk tava című táncjátékát. Hazánk felszabadulásának 37. évfordulója alkalmából a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa vasárnap fogadást adott az Országházban. A fogadáson részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, bosonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Gáspár Sándor, Ha­vasi Ferenc, Maróthy László, Méhes Lajos, Németh Ká­roly, Övári Miklós és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Megje­lent a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács és a Minisz­tertanács számos tagja, a po­litikai, a gazdasági és a kul­turális élet sok más vezető személyisége. Jelen volt az üzemek, a vállalatok, az in­tézmények sok kiváló dol­gozója. Ott volt a fogadáson a budapesti diplomáciai kép­viseletek számos vezetője és tagja is. A szívélyes, baráti hangu­latú fogadáson Losonczi Pál köszöntötte a megjelenteket. Magyarország felvételét javasolják a Nemzetközi Valuta Alapba Washingtonban, az ENSZ szakosított pénzügyi szervezete a Nemzetközi Valuta Alap ügyvezető igazgatóságának április 2-i ülésén, a szervezet alapokmányában előírt eljárási rendnek megfelelően megtárgyalta Magyarország tagfelvételi kérelmét, és egyhangúlag úgy döntött, hogy azt a tagállamoknak elfo­gadásra ajánlja. A szervezet 145 tagállamának egy hónapon belül kell állást foglalnia a tagfelvételi kérelem ügyében. A Mauvar Iáién HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. ÁPRILIS G-TÓL Devizanem Vételi Közép átf. 100 egységre Ft-ban Kiadási Angol font 6222,19 6228,42 6234,65 Ausztrál dollár 3676,64 3680,32 3684,00 Belga frank 76,73 76,81 76,89 Dán korona 424,46 424,88 425,30 Francia frank 555,91 556,47 557,03 Hollandi forint 1306,49 1307,80 1309,11 Japán yen (1()00) 141,22 141,3G 141,50 Kanadai dollár 2841,12 2843,96 2846,80 Kuvaiti dinár 12190,11 12202,31 12214,51 Norvég korona 571,06 571,63 572,20 NSZK márka 1451,16 1452,61 1454,06 26,47 Olasz líra (1000) 26,41 26,44 Osztrák schilling 206,51 206,72 206,93 Portugál escudo 48,78 48,83 48,88 Spanyol peseta 32,79 32,82 32,85 Svájci frank 180G,43 1808,24 1810,05 Svéd korona 588,49 589,08 589,67 Tr. és cl. rubel 2597,40 2600.00 2602,60 USA dollár 3490,03 3493,52 3497,01 Áz államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolya­mok változatlanul az 1982. február 9-i közlésnek megfele­lően vannak érvényben. VALUTA- (BANKJEGY- és CSEKK-) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. ÁPRILIS 6-TÓL Vásárolható legmagasabb Vételi Eladási Pénznem bankjegy­árf. 100 egys. címletek Ft-ban 1 Angol font 50 6041,57 3569,91 6415,27 Ausztrál dollár 50 3790,73 Belga frank 5000 74,51 79,11 Dán korona 1000 412,13 437,63 Finn márka 100 735,51 781,01 Francia frank 500 539,78 573,16 Görög drachma 500 53,99 57,33 Hollandi forint 1000 1268,57 1347,03 Japán yen (1000) 10000 137,12 145,60 Jugoszláv dinár 100 65,52 69,58 Kanadai dollár 100 2758,64 2929,28 Kuvaiti dinár 10 11836,24 12568,38 Norvég korona 1000 554.48 588,78 NSZK márka 1000 1409,03 1496,19 Olasz líra (1000) 50000 25,65 27,23 Osztrák schilling 1000 200,52 212,92 Portugál escudo 5000 47,37 50,29 Spanyol peseta 5000 31,84 33.80 Svájci frank 1000 1753,99 1862,49 Svéd korona 100 571,41 606,75 Török líra 1000 23.00 24,42 USA dollár 100 3388,71 3598,33

Next

/
Thumbnails
Contents