Észak-Magyarország, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-03 / 79. szám

1982. április 3., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG TI ba leszállás nélkül jut el a TU—154 utasszállító óriás- gép. Űj légi útvonalak ve­zetnek az ország déli, feke­te-tengeri fürdőhelyei felé is. A tyumenyi légiközleke­dési vállalatnak természe­tesen rengeteg különféle ra­kományt is el kell szállíta­nia az ölajmunkásoktól, gázipari dolgozóktól, geoló­gusoktól, halászoktól és rénszarvastenyésztőktől ka­pott megrendelések alap­ján. Különösen népszerűek itt a helikopterek. E vidék sa­játossága. hogy nem min­denütt lehet kifutópályákat építeni. Ez.)ág teret nyitott a helikopterek számára, amelyek bármely nehezen megközelíthető körzetbe el­szállítják az utasokat és a rakományokat, légi daruk­ként dolgoznak a fúrótor­nyok, kitermelőhelyek léte­sítésén, a kőolaj- és föld- gázvezetékek lefekteté­sén ... A repülési lehetőségeket az éghajlati viszonyok kor­látozzák. A jó időt azon­ban nem lehet megrendel­ni és gyakran kivárni sem. Az egészségügyi repülés­nél a legtapasztaltabb sze­mélyzet dolgozik. Sajátos munkafeltételei vannak a tűzoltórepülőknek is. akik éjjel-nappal ügye­letet tartanak. Területükön a légitűzoltók 62 millió hek­tár erdő felett őrködnek. Mínusz: 4-0 fokban Építkezéstől Üzemanyagot hozott a helikopter Nyugat-Szibériába A nyugat-szibériai # tyumenyi területen a hatvanas években fel­tárt kőolaj- és földgázkész­letek e vidék rohamos fej­lődéséhez vezettek. A kő­olaj és a földgáz felfedezé­se új korszakot nyitott e vidék történetében: 1967 ja­nuárjában megalakult a te­rület önálló légiközlekedési vállalata. A tyumenyi terü­leten kétszer elférne Fran­ciaország, Belgium és Spa­nyolország együttvéve. Szi­bériában, távol-keleti vi­szonyok között, a járhatat­lan tajgán, tundrán és mo­csaras vidékeken az aviati­ka régóta a fő közlekedési eszköznek számít. A tyumenyi területen té­len mínusz 40 fok alá süly- lyed a hőmérséklet, hóviha­rok tombolnak, a távoli északon meg kell szokni a hosszú sarki éjszakát. 1976—1980 között 20 új légi útvonalat nyitottak meg és több mint 18 millió utast szállítottak. Tyumenyből Moszkvába és Habarovszk­Film készül az együttesről Igor Mojsz 300 tánca A Mojszejev együttes mongol tánca Bármikor lépek be a Szovjet Állami Népi Együttes székházának kapuján, mindig lá­zas munka fogad. A Moszkva központjában levő Csajkovszkij-terem ad otthont a tánc művészeinek. A hatalmas próbaterem óriá­si tükre előtt próbálják fáradhatatlanul az alaplépéseket. Amikor a kívülállónak úgy tűnik, hogy tökéletesebb már nem is lehet­ne, a táncosok újra és újra kezdik. Igor Mojszejev, az együttes vezetője pon­tosan 12-kor érkezik. Először az irodájába siet., végighallgatja a próbáról szóló beszá­molót, beszélget az újságírókkal, majd el­indul a próbaterembe. Ma kezdik meg a 45 éve alapított együttes életét beroetató film forgatását­— Célunk, hogy a mozdulatokkal fejez­zük ki a gondolatokat, érzéseket. A tánc lé­nyege. hogy belülről ábrázolja az emberi jellemeket, tulajdonságokat. A népi tánc — néma poézis, láthatóvá text dal, amely a nép mély érzéseinek, ízlésvilágának, nem­zeti sajátosságainak a visszatükrözóje. Igor Mojszejev a Nagy Színház balettis­kolájának volt a növendéke. Később ba­lettmester lett, de igazán mindig a néptán­cot érezte közei magához. 1937-ben alapí­totta meg az együttest. Ma, 77 évesen is szenvedélyesen dolgozik. Harminc táncos­sal és néhány számmal kezdte és alig fél­éves gyakorlás után már a közönség elé léptek Moszkvában. Repertoárjukban orosz, ukrán, belorusz, moldáviai és grűz népi tán­cok szerepeltek. A legnagyobb sikere a kardtáncnak volt Ma már több mint há­romszáz táncból és színpadi kompozícióból válogathatnak. Szovjet idegsebészek Világszerte nagy hírnévre tettek szert a szovjet ideg­sebészek. Az orvostudo­mány ezen ágának fejlődé­sét szolgálta a Moszkvai Idegsebészeti Tudományos Kutató Intézet létrehozása. Az intézet amely első igaz­gatója, Burgyenko akadé­mikus nevét viseli, 1932- ben létesült; most ünnepli fennállásának 50. éves ju­bileumát. E tudományos és gyógyító intézmény tevé­kenységének alapjává az alapító a komplexitás — a különböző szakorvosok köl­csönös együttműködése elvét tette meg. Az intézetben a sebészekkel neuropatológu- sok, szemészek, gégészek, röntgen-szakorvosok, fizio- lógusok dolgoznak együtt. — Most a jubileumi év­ben is nagy megoldandó feladatok várnak intéze­tünkre — mondja Alek- szandr Konovalov profesz- szor, a tudományos és gyó­gyító központ igazgató­ja, a Szovjet Orvostudomá­nyi Akadémia levelező tag­ja. — Tudományos tevé­kenységünk mellett évente háromezer személyt gyógy­kezelünk, akiknek több mint a felét megoperáljuk. Az intézet rendelője éven­te mintegy tízezer pacien­sen végez elsődleges vizs­gálatokat. Mintegy 100 tu­dományos munkatárs dol­gozik náluk, közülük 58 kandidátus, és 33 orvostu­dományok doktora. Orvosaik munkái nem­csak a Szovjetunióban, ha­nem messze annak határain túl is hírnevet szereztek az intézetnek. A kollégák a világ sok országából felke­resnek bennünket, hogy kö­zös tudományos témákban dolgozzanak velünk, az idegsebészet, alap- és klini­kai irányaiban, hogy ta­pasztalatot cseréljenek. Alekszandr Konovalov, a Szovjet Orvostudományi Akadémia levelező tagja jelenleg az Európai Ideg­sebészeti Egyesülés alelnö­ki A komputeres tomográf vezérlőpultjánál. Az új diagnosztikai módszer egyesíti a modern röntgentechnika és az elektronikus számítógépek lehetőségeit. A Mákvölgyi Bányaüzem alberttelepi l-es aknájában az úgynevezett RTP gyűjtő-szállító vágatból már­cius 1-én reggel 6 órakor indították a III-as frontfejtést előkészítő alapvágatot. E naptól kezdődően ezt a vágatot az üzemben gyorsvágatként emlegetik, az ott dolgozó bányászok pedig méltán ke­rültek a figyelem, az érdeklődés közép­pontjába a Borsodi Szénbányák Válla­latnál. A függőaknától a vágathomlokig „gyorsjáratban” is 45 perc az út. A csak­nem 2000 méter hosszú négyes sikló ugyancsak megcsappantja az erőt. Lip- ták Gusztáv főaknász méri az időt, s mint mondja: — A fiatalabb bányász a negy­venöt percből tizenötöt holtbiztos, hogy lefarag. 1982. március 30. 11 óra 50 perc: az F—ó-os HK vágathajtó gép nekilendül a homloknak. Szép egyenletes pásztákban leborotválja a szenet. Kovács László brigádvezető Kováosék gyorsvágata Rekord ÁíbeFtfeiepen A gyorsvágót homlokán — Ez a 433. méter — mondja Kovács László, a Jó­zsef Attila nevét viselő elő- vájási brigád vezetője. — Ez pedig azt jelenti, hogy jó­val túl vagyunk az országos vágathajtási rekordon, ami tudomásom szerint 379 mé­ter volt. A megyeit egyéb­ként 319 méterrel Újlaki Miklós csapata tartotta. Ami­kor megcsinálták, elmen­tünk hozzájuk Ormosra ta­pasztalatcserére. Holnap ők jönnek. Hogy mit mondok nekik? Mindenre válaszo­lunk, amire kíváncsiak. Is­merem őket. Nem sokáig él a mi rekordunk. — Elsejéig még van idő . — — Ha műszakonként 5—6 métert számítok, akkor 450 körül lesz a végleges re­kord. Aki ismeri a szakmát, az tudja, hogy ez mit jelent, és mennyit ér. Az igazság az, hogy magunk sem hisz- szük, pedig megcsináltuk. Ezt a vágatot már bemérték, raj­ta van a bányatérképen is. Mi nem tettünk mást, csak éltünk a lehetőséggel, amit az üzemvezetéstől kaptunk. Anyagban, technikában, szer­vezésben, előkészítésben és ami a legfontosabb, a mun­kát, a szakmát szerető em­berekben. Es ez az utóbbi igazán fontos. Jómagam, hogy úgy mondjam, szabad kezet kaptam, a hajdani 15 fős brigád feltöltéséhez. A leg­jobbakat toboroztam a csa­patba, mert tudtam, hogy a rendkívül gondos szervezés, az előkészítés fantasztikus munkatempót követel. Egy hét alatt száz métert jöt­tünk, s ezután már megcsil­lant valami. Rekord íze lett a dolognak, hogy megmér­jük, mire vagyunk képesek. Ez pedig ebben a szakmá­ban nagy hajtóerő. Markó István frontmér­nök: — Tulajdonképpen egy kísérletről beszélhetünk, amelynek az volt a célja, hogy a vállalatnál üzemelő F—6-os vágathajtó gépekből jó munkaszervezéssel, előké­szítéssel mit lehet kihozni. Korábban havonta 60—70 méter vágathajtási teljesít­mény volt a jellemző, ma a vállalat üzemeiben nem rit­ka a 200 méter, bár a mi üzemünknél erre még nem volt példa. Ezzel a gyorsvá­gattal éppenséggel ezt céloz­tuk meg, s országos rékord lett belőle. A rekordot min­dig viszonyítani, mérni kell valamivel. íme: Kovácsék 3500 milliméteres, zártíves TH-biztosításos vágatot haj­tottak 12,4 négyzetméteres szelvényben, ebből 8,1 négy­zetméter szén, a talpon és a főiében meddő. — Kovácsék rekordja szakmai szempontból ér iga­zán sokat, hiszen azt bizo­nyították, hogy megfelelő előkészítéssel, szervezéssel meg lehet oldani az elővájá- sok komplex gépesítését, és meg lehet gyorsítani a vá­gathajtás sebességét — mond­ja Xakacs István, a Mákvöl­gyi Bányaüzem igazgatója. A fejtések komplex gépesítése ugyanis megoldottnak tekint­hető a megye szénbányásza­tában, probléma viszont az elővájások gépesítése, illetve pontosabban a komplex gé­pesítése. A mi gyorsvágatunk előkészítése és a vágathajtás eredménye számos következ­tetés levonására ad lehető­séget, amiből később nem­csak mi profitálhatunk. Igaz, a rekorderedményt nem le­het úgymond szinten tarta­ni. Kovács ezt ott a gyors­vágatban nagyon világosan megmagyarázta: „Még egy­szer megpróbálhatjuk. de folyamatosan ez nem megy.” Ha ő mondja, akkor arra, mint mondani szokás, mér­get vehetünk. 1952-től dol­gozik elővájáson ... Szarvas Dezső Új telephelyre 55 millió tinit Elkészült a lakóház-felújítási terv Évről évre nagyobb felada­tokat lát el Sátoraljaújhelyen a városi tanács városgazdál­kodási vállalata. A köztiszta­sági, parkgondozási, ingatlan­kezelési munkák mellett, kü­lönösen kiemelkedő az építő­ipari tevékenysége, ami ért­hető, hiszen a nagy múltú vá­rosban mintegy 350-re tehe­tő a felújításra váró lakások száma. Elkészítették a 15 éves la­kóház-felújítási tervet, s eszerint 1995-ig minden gaz­daságosan felújítható épületet rendbe kívánnak hozni. A VI. ötéves tervidőszak végéig összesen 283 millió forint ter­melési értéket irányoztak elő. amelynek túlnyomó része, mintegy 165 millió forintnyi munka az építőipari ágazatra vár. Mivel pedig a vállalat je­lenlegi telephelyére lakás- és intézményépítés céljából szükség van, a vállalat szá­mára új telephelyet kell lé­tesíteni. Ennek a Iájelölése már megtörtént, s a tervek szerint, a szükséges üzemi es szociális épületek megépítése mintegy 55 millió forintba fog kerülni. Az új telephely kialakítása fontossági sorrendben törté­nik. Ebben a tervidőszakban 13,2 millió forint értékű épít­kezést végeznek, s így az új telephely teljes megépítése áthúzódik a következő terv­időszakra. \

Next

/
Thumbnails
Contents