Észak-Magyarország, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-24 / 95. szám

1982. április 24., szombat ESZAK-MAGYARQRSZAG 5 Jó testvérek módjára Erieléay és társközségei Szendrőlád, Abod, Balajt, Dániák, Ládbesenyő: kisfal- vak' megyénk északi részén, valamennyién Edelény társ­községei. A legkisebb telepü­lés; ’Ládbesenyő lakóinak szá­ma alig éri el a háromszáz­ötvenet, míg a legnagyobb faluban, Szendrőlödon több mint" 1300 ember él. Hogyan látja el a „gazda”, az Ede- lényi közös községi Tanács az itt élőket, milyen fejlesz­tések biztosítjá’k a lakók jobb. megélhetését a jelenlegi öt­éves1 terv időszakában ? BOLTOK KELLENEK Mindenekelőtt erre kér­deztünk rá az edélényi ta­nácson tett látogatásunkkor. Nos; a tények és a tervek arról-, tanúskodnak, hogy a társközségek nem „mostoha- gyerekek”. Á 350 lakosú Dániákon az elmúlt évben korszerű élel­miszer- és italbolt épült a régi elavult helyébe. A ke­reskedelmi ellátás fejleszté­sét mindenütt fontos felada­tának tekinti az Edélényi közös községi Tanács. Így Balájton még ebben az év­ben- ’ átadják az Edélényi ÁféáZ-SZél közösen épített élelhliszerboltot, amely nagy segítséget jelent majd az itt élő ötszáz embernek. A mint­egy félmillió forintba ke­rülő 'létesítmény modern fa­házban kap helyet, s egy- csapásrá megoldja a lakók alapvető élélrhiszérrel való ellátását; Még ebben az öt­éves tervidőszakban meg­épül - a ' központtól legtávo­labb lévő község, Abod ve­gyesboltja is. A társközségekből sok a bejáró,- -> dolgozó. Nemcsak munkalehetőségüket, de csa­ládi nagyobb bevásárlásai­kat is segíti a jó közleke­dés. Valamennyi községben megoldották a naponta há­romszori buszjáratot, s a kör­zeti általános iskolába is rendszeresen szállítják a gyerekeket az iskolabuszok. GONDOLNI A GYEREKEKRE Edelényben napjainkban négy óvoda működik. A leg­újabb 1980-ban nyitotta meg kapuit — megyénkben ke­vés ilyen van még — torna­termet is építettek az intéz­ményben. Nemcsak a nagy­község, hanem a környék­beli falvak gyermekeinek is biztositott az óvodai ellátás: azokban a családokban, ahol mindkét szülő dolgozik, azonnal felvételt nyer az óvodáskorú. Az idén szeptember else- - jén új nyolc tantermes ál­talános iskola nyílik Ede­lényben. Több mint 24 és fél millió forintért épül meg az intézmény, amely igen sokat segít a körzeti iskolai ellátásban. A szendrőládi gyerekek kedvéért már eb­ben az évben megkezdték egy huszonöt személyes óvo­da építését. Közel kétmillió forintot szánt ró a közös községi tanács, s hogy jövő­re átadhassák, sokat segíte­nek a helybeli lakók is tár­sadalmi munkájukkal. Igen nagy gondot jelen­tett mindeddig Edelényben, hogy nem volt a nagyköz­ségben bölcsőde. Bár sok édesanya él a gyermekgon­dozási segély lehetőségével, mégis nagy segítség lesz a bölcsőde megnyitása. Az igé­nyek felmérése után ebben az évben megkezdték a 40 személyes gyermekintézmény alapozását, s jövőre mór a társközségek kicsinyei is he­lyet kaphatnak itt. SZOLGÁLTATÁS ÉS MUNKAKEDV A jó testvéri viszony ab­ban is lemérhető a társköz­ségeknél: milyenek az utak. Üj utcák, egész kis lakóte­lepek épülnek évről évre az Edelény környéki falvak­ban. Az utakról, a közmű­vesítésről a közös tanács gondoskodik. Abodon, Ba- lajton, Dániákon ma már va­lamennyi út megfelel a kö­vetelményeknek, s az év vé­géig még közel félmillió forintot költenek a társköz­ségek útjainak korszerűsíté­sére. Bővült a szolgáltatások köre is. A palackos gázt va­lamennyi faluba rendszere­sen szállítják, a putnoki ktsz hozom-viszem szolgála­ta nagy segítség a háziasz- szonyoknak. Az edelényiek megszervezték a Gelka és az órajavítók kiszállását a társ­községekbe. A környékbeli . falvakban élők társadalmi munkája nem elhanyagolhotó a fejlő­désben. Az idén összesen nyolc és fél millió forint ér­tékű munkát ajánlottak fel a lakók: többek között utat, járdát, parkokat építenek, fákat ültetnek, KRESZ-par- kot létesítenek. Ugyancsak társadalmi munkában épül meg a közeljövőben a fin- kei általános iskola napközi otthona is. I lÉririuÉaii Ot éve, hogy Szerencsen felépült a megyei kórház in­fúziós laborja. Elsősorban azért volt orré szükség — tudtuk meg dr. Fábián Ferenctől, a me­gyei kórház főgyógyszerészétől —, mert az infúzió iránt na­gyon megnőtt a kereslet Ma már többféleképpen alkalmaz­zák ezt a gyógyszert: mig ko­rábban csak a beteg folyadék­pótlására, a só-viz háztartás kiegyenlitésére használták, ad­dig most mesterséges táplá­lásra, gyógyszerként, s gyógy­szer beadására is használják. Fél évtizede napi 200 liter in­fúzióval töltötték meg a pa­lackokat, ma ez a mennyiség 500—600 literre növekedett Ké­pünkön sterilizálás után töl­tésre készítik elő az üvegeket. Vetélkedő Vasárnap délelőtt — 10.30 órai kezdettel — tartják a „Ki tud többet a Szovjetunió­ról?” című vetélkedő tévé­döntőjét. A televízió nézői előtt is összemérik tudásukat e vetélkedő április 5-én tar­tott országos döntőjén első és második helyet elért csapa­tok, amelyek tagjai kitűnően válaszoltak a Szovjetunió életére, természeti kincseire, kultúrájára vonatkozó kérdé­sekre. (mikes) i» r.i\ yy • ‘ A Varalja Lakásfenntartó Szövetkezetben Naprakész nyilvántartás, II „sztlelí hallásról A közelmúlt napokban egy értekezleten kis híján parázs vita alakult ki egy jó értelemben vett megjegyzés rossz értelmezése miatt. A tanácskozás elnökének kellett köz­beszólnia, vállalva a döntőbíró cseppet sem irigylésre méltó szerepközét, hogy megfékezze az értelmetlen indulatoskodást, az oktalan liaragosdil. A vita ismét visszakanyarodott a „sport- szerűség” keretei közé, a témának megfelelő tárgyszerűség széni előtt tartásával — keresve a közös ügyet szolgáló meg­oldási formákat. Magam részéről úgy gondoltam, ezzel az ügy a lovagiasság szabályai szerint befejeződött — ám a megbe­szélést követően, akit érdekelt, ismét visszakanyarodott a vi­tát kiváltó megjegyzésekre — magyarázva saját igazát és má­sok tévedését. Ha egyetlen megbeszélés egyetlen jelenségéről volna szó, a téma nem érdemelne egyebet, mint egy mosolyogni való he­vesség, mely éppen olyan gyorsan elül, mint aminő hirtelen­séggel kifakadt. Ám hasonló eseteknek, a félreértés és félre- hallás megannyi konkrét példájának a hétköznapok jó érte­lemben vett és természetszerű ütközéseiben gyakorta vagyunk tanúi és részesei. Mert nemcsak megfogalmazásaink lettek vá­lasztékosán árnyaltak, hanem kifinomult a hallásunk is ... Sőt, mi több, indok és értelem nélkül, talán valamifajta vélt és szükségtelen önvédelmet keresve, kialakulóban van a „sze­lektív” hallás — a maga összes konzekvenciájával. Hogy félrehallás ne történjék azzal kapcsolatosan, amit mondok, sarkosan fogalmazok: mind gyakrabban megesik, hogy nem azt halljuk, amit mondanak, hanem azt, amit sze­retnénk hallani. így azután — ha a helyzet, vagy a mundér becsülete úgy kívánja, elhanyagolható kicsinységeket, kardi­nális nagyságrenddel ruházunk fel, miközben a fontos meg­állapítások már-már elhanyagolható kicsinységekké zsugorod­nak. Az ilyenfajta válogatásban nemcsak a „hallásérzékeny­ség” tompulása a gond, hanem az ebből fakadó következteté­sek levonása, valamint a szelektív hallás okozta magatartás- forma. Mert az akár bocsánatos bűn is lehetne, hogy kiben, mi ragad meg, mondjuk egy termelési tanácskozás során. Sőt, mi több, bizonyos körülményeit között ez magánügynek is te­kinthető — egészen addig, amíg a félrehallás nem tükröző­dik másokat is érintő, a közösségi ügyet befolyásoló és moz­gató, sőt a mozgás irányát nem elsősorban fizikai értelemben meghatározó cselekedetekben. Ezen a ponton ugyanis a szub­jektív értelmezés már a közügy rangjára emelkedik — annak minden következményeivel. Ösztönző, kezdeményezésre ser­kentő, vagy a meglevő kicsinyke lendületet is visszafogó lehet, bátoríthat — és bizonytalanná tehet, gondolatsorokat indíthat el és meglévő elképzelések kibontakozásának vethet gátat — azonos szavaknak más-más értelmet és értéket adva. Futballmeccsek szurkolóinak sajátja, hogy egyazon mérkő­zést sokféleképpen látnak — következésképpen más, meg más a játékosról, valamint a játékról kialakult pillanatkép. De amíg az ilyenfajta reprodukció nem több, mint mosolyogni- való szubjektivizmus, a kedvencekhez való kötődés, vagy a versenyláz átöröklése — addig a hivatalos fórumokon sza­vakká formált gondolatok vagy kötetlen eszmecseréken el­hangzó vélemények értelmezése és továbbítása már hangula­tot, magatartást formáló tényező. M ások és magunk okulására sok minden megesik velünk. A szókimondás becsülete éppen ezért feltételezi, ha úgy tetszik megkívánja, a hallás becsületét is. Mert miképp a mondanivaló egyéniséget hordoz, legyen az udvariaskodóan előzékeny, vagy egyértelműen határozott1— hasonlóan a hal­lás is összefügg a személyiséggel. A szelektív hallás ezért nem tekinthető orvosi esetnek, vagy magánügynek, hanem társa­dalompolitikai életünk egy olyan vadhajtásának, amely ellen nem pirulákkal, hanem nyíltsággal, őszinteséggel és a demok­ratizmus jól bevált eszközeivel küzdhetünk. De legfőképp azzal, hogy nemcsak azt halljuk meg, amit magunk is szeretnénk, hanem azt is, amit mások mondanak. Paulovits Ágost«« átgondolt gazdálkodás Büntetőkollégiumi ülés Miskolcon ■ I ír I Aá átgóndolt tervezés, az ésszerű gazdálkodás napra­kész -nyilvántartást követel. Ahol ez hiányzik, ott nehe­zebb egy-egy döntés megho­zatala,, a rendelkezésre álló anyagi erőforrások felhasz- nalas®; égyiegy vállalat,-vagy kisebb-nagyobb közösség ér­dekeinek a képviselete. Mindez együtt csak akkor érvényesíthető kellő színvo­nalon, ha a hozzáértő irányí­tás mellett az aprónak tűnő ügyek felett sem siklik el a tekintet. Jól tudják ezt a Váralja Lakásfenntartó Szö­vetkezetben is, ahol különö­sen az utóbbi két-három esztendőben "erőteljes fejlő­désnek lehetünk tanúi. E fejlődés nem látványós és kiugró, de mindenképpen megalapozott. Ebben a veze­tőség következetes munkáján túl szerepe van • annak Is, hogy a tagság túlnyomó többsége magáénak érzi a szövetkezetei, féltő gonddal őrködik értékein, s arra tö­rekszik; hogy a megválto­zott. lényegesen nehezebb gazdasági körülmények kö­zött, is gazdaságosan gazdál­kodjék. Éppen ezért, amikor időszakonként számvetésekre kerül sor, az eredmények mellett a tanulságok levoná­sa sem marad el. Egy-egy tény, vagy eset alapján nem­csak a diagnózist fogalmazzák meg, hanem a gyógyítás módját is. Nem sietnek el semmit. Van türelem és meg­értés a vezetőségben, ami az esetek túlnyomó többségében hatásosabb módszer, mint a drasztikus eljárás. A múlt évi gazdálkodást összegző mérlegben olvasha­tó, hogy „ ... a kimutatható év végi megtakarítás 311 000 forint. A baj csupán az, hogy ez a pénz nem a szövetkezet zsebében, hanem a fenntar­tási, felújítási költségekkel hátralékos szövetkezeti ta­goknál van.'..” Ennek az ügynek a megoldására a ve­zetőség különféle intézkedé­seket tett. Volt akinél ele­gendőnek bizonyult a figyel­meztetés, s volt akiknél mun­kabérből történő letiltást kel­lett alkalmazni. Amellett, hogy csökkent a hátraléko­sok száma, egyben az is el­mondható, hogy lényegesen javult a fizetési fegyelem. A szövetkezet az így be­folyt összegből fedezi a ki­adásokat, s biztosítja az épü­letek fenntartását, rendelte­tésszerű működését. A kül­döttgyűlés által, üzemeltetési költség címén a meghatáro­zott összeg négyzetméteren­ként 4 forint. Ennyinek kel­lene lenni minden épületnél. Vannak azonban olyan lép­csőházak és lakások, ahol ennél jóval többe kerül a fenntartás, ami semmiképpen sem helyénvaló. Jogos lehet a kérés: miért nem emeli a szövetkezet a 4 forintot 5- re, vagy éppen annyira, amennyit a biztonságos gaz­dálkodás megkövetelne? A válasz erre ugyancsak az említett mérlegbeszámolóban olvasható, amely szerint ........az igazgatóság úgy lát­ja, hogy ha a 340 ezer fo­rintra tehető hátralékot be­szedjük és a költségekkel to­vábbra is takarékoskodunk, akkor ebben az évben nincs szükség arra, hogy az egy négyzetméterre jutó költsé­gek arányát növeljük”. A nö­velés természetesen a tago­kat terhelné, srrlf egészen biztos, senkinek sem lenne kedvére való. Kedvére való kell, hogy legyen viszont mindenkinek a takarékosság, a közös va­gyon megóvása és gyarapítá­sa. Aki egy kicsit is számol, nem békéiket meg például azzal, hogy tavaly csak üveg­kár címén 97 ezer forintot fi­zetett ki a szövetkezet A baj csupán az, hogy a tettes, vagy tettesek az üvegtörésben mindig ismeretlenek, így nincs kin behajtani a kárösz- szegét. Így kénytelen a költ­ségeket az egész tagság fe­dezni. Akadnak másfajta ügyek is, amelyek nem mindig je­lentenek pénzügyi kadást, de gondot jelentenek és megol­dást sürgetnek. Tarthatatlan például, hogy egyes lépcső- házakban a szemetet nem a szemétledobóba öntik, hanem mellé, vagy éppen olyan tár­gyakat dobálnak bele, amitől eldugul a csőrendszer, aka­dályozva ezzel a tisztaság és rend fenntartását. Olyasmi is előfordul sajnos, hogy egyesek az ablakokon dobál­nak ki ételmaradékot, s egyéb tárgyakat, veszélyeztelve ez­zel mások testi épségét, egészségét is. A Váraljánál az ilyen és hasonló gondokat a vezető­ség jól ismeri. Mindent el is követ annak érdekében, hogy ezek megszűnjenek. De az igazgatóság tagjai csak ak­kor tudnak a jogerős dönté­seknek érvényt szerezni, ha ebben a tagságra is messze­menően számíthatnak. Megyénk bíróságai as el­múlt évben összesen 4644 felnőttkorú bűnelkövetőt ítél­tek el. A- vádlottak közel 40 százalékát különböző vagyon elleni bűncselekmények mi­att vonták felelősségre, a ko­rábbi évekhez hasonlóan túlnyomórészt kisebb érték­re elkövetett lopásokért. Milyen a járásbíróságok és a megyei bíróság ítélkezési gya­korlata a vagyon elleni bűn- cselekményekben? Mit tehet­nek megyénk bírói, igazság­ügyi dolgozói e bűncselek­mények megelőzésére? Ez volt a téma a Miskolci Me­gyei Bíróságon, tegnap meg­tartott büntetőkollégiumi ülésen, amelyen dr. Szolyák Ferenc, a megyei bíróság el­nökhelyettese, a büntetőkol­légium vezetője elnökölt. Az ülésre készített előter­jesztés egyebek között meg­állapítja, hogy megyénkben az összbűnözésen belül 1978-hoz képeit 1981-ben mintegy 20 százalékos csök­kenés következett be, s ezen belül a vagyon elleni bűn­cselekmények részaránya vál­tozatlan maradt. Lényegé­ben ugyanezek a megállapí­tások tehetők a gazdasági bűncselekmények vonatko­zásában is. megjegyezve, hogy a népgazdaság elleni bűncselekmények legnagyobb részét az új Btk. hatályba lépése után is a deviza- és vámbűncselekmények képez­ték. A bűncselekmények okait elemezve az előterjesztés ki­emeli az egyes rétegek, lum­pen családok munka nélküli, dologtalan életmódját. Az anyagi rászorultság ugyanis kifejezetten ösztönzőleg hat a betöréssel, besurranással, „zsebeléssel”, vagy akár rab­lással való pénz, élelem, ital, vagy valamilyen más, köny- nyen értékesíthető dolog megszerzésére. Második helyre tehető az italozás iránti vágy kielégítése, illet­ve az ittas állapotban való elkövetés. Igen gyakran kö­vetnek el bűncselekményt megyénkben úgy is, hogy megfigyelik az ittas embert, s öntudatlan állapotát ki­használva kizsebelik, ki­fosztják, vagy kirabolják. Gyakran előforduló oka a vagyon elleni bűncselekmé­nyeknek az élősdi életszem­lélet, a luxusigények kielé­gítése. A bíróságok büntetéskisza­bási gyakorlatát — állapí­tották meg az ülésen — a kiegyensúlyozottság, a tör­vényesség betartása és a bün­tetések, intézkedések diffe­renciáltabb alkalmazására való törekvés és a fokozot­tabb szigor jellemezte. Lé­nyegesen nőtt a szabadság­vesztésre Ítéltek aránya, s ezen belül az olyan elítél­teké, akiket végrehajtandó szabadságvesztés letöltésére kötelezlek. (ud rardy) Áfész-konyliák - diákoknak Az utóbbi két évben meg­kétszereződött a fogyasztási szövetkezeteknél étkező isko­lások száma; jelenleg már több mint 40 ezer általános iskolai diák jut meleg ételhez az áfész-konyhák jóvoltából, A gyermekétkeztetés javí­tása, korszerűsítése azért is fontos, mert még mindig csu­pán estik minden második iskolában étkezni szándékozó gyerek részesülhet ilyen ellá­tásban, s ezen az arányon ja­vítani akarnak. Az általános iskolás gyerekek központi el­látása még nagyobb gondot okoz a falvakban, ezért is növekedett a jelentős vidéki hálózattal rendelkező áfész vendéglátóegységek szerepe. Az áfész-éttermek újabban úgy bővítik konyhai kapaci­tásukat, hogy a helyi iskolák­nak is főzhessenek. Az áfész-ek újabb megoldá­sokat keresnek a gyermekét­keztetés bővítésére. Az egyik kézenfekvő lehetőség a taná­csi kezelésben levő iskolai konyhák átvétele. A szövet­kezetek kezelésébe került konyhák a szakszerűbb üze­meltetéssel és a megfelelő nyersanyagellátással általá­ban a korábbiaknál job'an betöltik feladatukat. A SKÖ- VOSZ adatai szerint, az idéft előreláthatólag további 2-10 iskolai konyha kerül áfész- kezelésbe. megteremtve ezzel a feltételeket a gyermekétkez­tetés színvonalának emelésé­re.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents