Észak-Magyarország, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-02 / 78. szám

1982. április 2., péntek ÉSZAK-MAGYAROB5ZAG S (Folytatás az 1. oldalról) A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta: Aradi Géza, a megyei tanács ékv osztá­lyának főmunkatársa, Barna Lujza, a gönci napköziottho­nos óvoda vezetője, Boldizsár Eszter, a Felsőgagyi Általá­nos Iskola vezetője, Fónagy Károly, a kazincbarcikai Ka- zinc Áruház vezetője, Gál József, a nagy harcai Bán­völgye Mgtsz traktorvezetője, Gulyás János, a tiszabábol- nai H. Rákóczi Ferenc Mgtsz elnöke, Jakltel Béla, Sajószentpéter nagyközségi Tanács V. B. titkára, Juhász Lajos, a Miskolci Építőipari Vállalat géplakatos brigád­vezetője, Káéi Jenő, a sá­toraljaújhelyi Oj Erő Mgtsz növénytermesztője, Kiss Jó- zsefné, a bogácsi Hórvölgye Mgtsz növénytermesztője, Laczkó Károly, a Sátoralja­újhelyi városi-járási Földhi­vatal vezetője, Macsuga Já­nos, Felsőzsolca nagyközségi Tanács elnöke, Monolci Imre, a mezőkeresztesi Aranykalász Mgtsz traktorvezetője, Mi- hfllik József, a megyei víz­művek ács szakmunkása, Molnár Rudolfné, a boldog­kőváraljai Hunyadi János Mgtsz boriúgondozója. Orbán Ottó, a Borsod megyei Ta­melyzeti vezetője, Simon La­jos, a megyaszói Aranykalász Mgtsz kombájnosa, Szabó György, a megyei tanács tervosztály osztályvezető-he­lyettese, Szolnoki Jenő, a megyei kertbarátok elnökhe­lyettese, Tóth István, az Ig­rici Általános Iskola igazga­tója, dr. Veres Lajos, Ka­zincbarcika városi Tanácsá­nak elnökhelyettese, Zádecz­ky István, a Sátoraljaújhelyi járási Hivatal csoportveze­tője. A tegnapi ünnepségen töb­ben vették át a Kiváló Mun­káért, a Tanács Kiváló Dol­gozója különböző fokozatai­nak kitüntetését, a Kiváló Társadalmi Munkáért járó kitüntetést, valamint a me­gyei tanács elnöke által ado­mányozott főtanácsosi és ta­nácsosi címet. Barna Lujza, a gönci óvoda vezetője átveszi kitüntetését nácsi Építőipari Vállalat sze­Ünnepi gyűlés a DiGÉP-ben Elismerés a legjobb brigádoknak Ünnepi gyűlést tartottak tegnap, április 1-én a Diós­győri Gépgyárban, melyen megemlékeztek hazánk fel­szabadulásának 37. évforduló­járól és kitüntetéseket adtak át az elmúlt évi munka alap­ján szocialista brigádoknak és dolgozóknak. A vállalat párt-, szakszervezeti és KISZ- bizottsága, a gazdasági veze­tés nevében Kárpáti Zoltán, a szakszervezeti bizottság titká­ra köszöntötte a jelenlevőket, s külön üdvözölte Gajdost Lajost, az SZMT osztályveze­tőjét, majd ünnepi beszédet mondott. Születésnapot ünnepiünk most — kezdte —, új ország, a szabad, független, demokra­tikus Magyarország megszü­letésének 37. évfordulóját. A szabadságot a szovjet nép fiai, a szovjet katonák hozták el számunkra, s ugyancsak ők segítettek országunknak a talpraállásban. A kommunis­ta párt vezetésével népünk hallatlan tenniakarással látott neki az újjáépítésnek, s ha­zánk mérföldléptekkel fejlő­dött az elmúlt csaknem négy évtized során. A nagy nem­zeti ünnepünkre való vissza­emlékezés erőt, hitet ad a to­vábbi munkához, a szocializ­mus teljes felépítéséhez. A hagyományokhoz híven — folytatta a szónok •— ezen az ünnepi napon a vállalat­nál számba veszik az elmúlt évi eredményeket, s elismerik az arra érdemes szocialista brigádok és dolgozók tevé­kenységét. A gépgyár ered­ményes esztendőt tudhat ma­ga mögött, úgyszólván vala­mennyi tervmutatót sikerült teljesítenie. A bruttó termelé­si érték 13, az összes export 27, a nyereség IS,7 százalék­kal növekedett tavaly, a ko­rábbi esztendőhöz képest. Kö­szönhető az előrelépés első­sorban a vállalatnál dolgozó 7G3 szocialista brigád, az ab­ban dolgozók áldozatvállalá­sának, akik maradéktalanul eleget tettek a velük szemben támasztott növekvő követel­ményeknek. Ezután!' dr. Énekes Sándor vezérigazgató átadta a brigá­doknak a legjobb dolgozók­nak az őket megillető elisme­rést. .Hazánk felszabadulása évfordulója alkalmából 20-an kaptak kormány-, illetve mi­niszteri kitüntetést. A Mun­ka Érdemrend ezüst fokoza­tában részesült Dulai Pál, a „fl—I" gyáregység esztergá­lyosa. Ugyanezt a kitüntetést veszi át a mai napon, a Par­lamentben Balogh Gyuiáné, az anyagellátási főosztályve­zetője. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta többek között Murányi Gyula mű­szaki igazgató, míg a Kiváló Munkáért kitüntetésiben ré­szesültek között volt Kusz- mann Károly kereskedelmi igazgató. Kiváló Kohász ki­tüntetést vett át Kovanecz Gusztáv, az „F”-gyáregység brigádvezetője. Kiemelkedő munkája alapján 12 kollek­tíva elnyerte a Vállalat Ki­váló Brigádja, 2 közösség a Vállalat Kiváló Ifjúsági Bri­gádja címet. A világgazdaság hírei A jelenlegi ötéves tervidő­szakra vonatkozó szovjet ter­vek szerint 1985-ig három­szorosára nő a vaspor és az acélpor termelése. Az ország eddig az időpontig átlagban 22 százalékkal növeli az acél­termékek előállítását, meg­duplázza a folyamatos öntési kapacitást, és 50 százalékkal emeli az elektroacél-gyártásl. Az iparág műszaki fejleszté­si tervei között szerepel a Moszkva melletti Sarló és Kalapács Acélművek részére előirányzott plazmakemence és a cserepoveci acélműben építendő több mint 5500 köb­méteres nagykohó. * A nyugatnémet kormány által a közelmúltban elfoga- . dott nagyszabású energia­program fő célja az olajat helyettesítő energiaforrások fejlesztése. Ilyen célokra l!)85-ig 12,8 milliárd márkát költenek, csaknem kétszere­sét az 1977—191)0 közötti négy évben kiadott összeg­nek. A teljes kiadásból 7,2 milliárd márkát irányoznak elő az atomenergia-ipar fej­lesztésére, köztük a Kalkar- ban holland és belga részvé­tellel épülő tenyészreaktor felépítésére, a magas hőmér­sékletű reaktorok programjá­ra és az atomhulladék újra­felhasználására és tárolására. Nyolcszázmillió márkát szán­nak a szél, a Nap és a föld­kéreg hőenergiája felhaszná­lásának kutatására és ugyan­ennyit a már használatos energiafajták hatékonyabb kiaknázására. * A repülőgépgyártás egyike annak a kevés iparágnak, ahol Japánnak még nem si­került az élre törnie. Az ága­zat azonban bízik abban, hogy 2000-re már meghatá­rozó lesz a részvétele a vi­lág 'repülőgép-gyártásában. Japánban 1980-ban 1,25 mil­liárd dollár értékben állítot­tak elő repülőgépeket, rész­egységeket és motorokat, ami kevesebb, mint egytizede a legnagyobb autógyár, a To­yota forgalmának. Az iparág megrendelésének 85 százalé­ka a védelmi hivataltól (had­ügyminisztérium) származott, polgári repülőgépeket egye­dül a Mitsubishi Heavy In­dustry Ltd. gyárt. A japán repülőgépipar most arra szá­mít, hogy jelentős anyagi tá­mogatással egy évtizeden be­lül megháromszorozza a pol­gári rendeltetésű termelést. Az ehhez szükséges techno­lógiára főként nagy nemzet­közi gyártási programokban való részvétel révén szeret­nének szert tenni. * Latin-Amerika nemcsak nemzetközi pénzintézetektől, hanem arab bankoktól is mind több kölcsönre számít­hat. Az előrejelzések szerint arab bankárok szívesen fo­lyósítanak a térségnek, igaz, sokkal nagyobb felárral, mint nyugati társaik. Nyugat-euró­pai és amerikai bankok egy­re inkább vonakodnak La- tin-Amerikába — és egyál­talán a fejlődő államokba — hiteleket kihelyezni, ezzel .szemben az arab bankok a kockázat nagyságát tekintve sokkal kedvezőbbnek ítélik meg Latin-Amerikát, mint más térségeket. A statisztikák szerint az utóbbi három hó­napban az arab bankok 1,3 milliárd dollár középlejáratú kölcsönt folyósítottak Latin- Amerikának, szemben az előző háromhavi 200 millió- vaL Pártcsoportmunka a szolgáltatóknál Á továbblépés útjai A pártalapszerveaeti mun­ka fejlesztésének egyik fon­tos feltétele a pártcsoporto­kon belüli rendszeres, ele­ven, politizáló légkör kiala­kítása. Ennek körülményeit is vizsgálták a miskolci szol­gáltatóipar területén, álról az irányító pártbizottság az el­múlt három, évet elemezve, 129 pártcsoport tevékenysé­gét mérte fel. Az átfogó ér­tékelés — az eredmények el­ismerése mellett — több olyan tapasztalaira felhívta.a figyelmet, amely a jövőbeni fejlődés szempontjából' tanul­ságos lehet. Évek óta ismét­lődő gond és a felmérések során több pártcsoportbizal- mijjifélvetette: az eredménye­sebb munka feltétele, hogy rendszeresebben kapjanak tá­jékoztatást a bel- és külpoli­tikai kérdésekről, a vállala­tok életéről. Csak így várha­tó el — mondják —, hogy eredményesebb agitációs, po­litikai nevelő munkát tudja­nak végezni. A szolgáltató- ipari pártbizottság is elisme­ri, hogy területükön a tájé­koztatás módszerei még nem alakultak ki megfelelően. Előrelépésnek tartják, hogy a kollektívák patronálói (ál­talában vezetőségi tagok) részt vesznek a pártcsopor­tok munkájában; tájékoztat- nakwés tájékozódnak, a párt­tagok véleményét, javaslatait ily módon is továbbítják a vezetőségeknek. Sokan mégis keveslik az információt: a jogos igény mögött nem (csak) mennyiségi, hanem minőségi problémák húzódnak meg. A pártrendezvények, a taggyű­lések mellett a tömegkom- rmwrikációs eszközok: a saj­tó, a rádió és a televi- ;ao elegendő információval szolgál, amelyek „befoga­dása és fekloigozása” sok­féle okból adódóan nem mindig és nem mindenkinek sikerük Tehát nem a meny- nyiséggel van a baj, hanem azzal, hogy a szolgáltatóipar területén működő pártcso- portok inkább hazánk, a nagyvilág és szűkebb kör­nyezetük, vállalatuk életét kommentáló, magyarázó, az összefüggések bonyolult lán­colatát feltáró, a hátteret is megvilágító, az ok és okozati összefüggéseket feltáró infor­mációkat igényelnek. Azokra az ismeretekre kíváncsiak, amelyeket az említett fóru­mokon, valamilyen elfogad­ható, vagy éppen nehezen magyarázható indokból nem kapnak meg. Az előbbieket erősítheti a szolgáltatóipart pártcsoport­munkát felmérő vizsgálat másik tanulsága: szinte min­denütt felvetődött a bizal­miak elméleti és módszerta­ni továbbképzésének igénye. Saját erőből ezt nagyon ke­vesen tudják megoldani és. az alapszervezetek többsége a szolgáltatóipari pártbizottság­tól várja ennek biztosítását. Már eddig is tartottak egész napos továfobképsséeekeb: s bizalmiak eredményesnek tartották: igen jó visszhang­ja volt. Az idén és a jövő­ben is terveznek ilyet, de az igényeket nem tudják telje­sen kielégíteni. A tartalma­sabb tájékoztatás, az elméleti módszertani továbbképzés egyik lehetséges megoldásá­nak útja az lehet, hogy he­lyileg oldják meg a kérdést. Például azzal is, hogy a jö­vőben nagyobb gondot fordí­tanak a bizalmiak kiválasz­tására. Tapasztalatok és sta­tisztikai adatok bizonyítják, hogy a káderkiválasztásban még vannak tennivalóik. Gyakorlat, hogy a legképzet­tebb, legrátermettebb pártta­gokat javasolják a különbö­ző párttestületekbe, a jól felkészült, de már kevésbé képzett kommunistákat a KISZ- és a szakszervezet tes­tületéibe, és a megmaradó káderállományból kerülnek ki a pártcsoportbizalmiak. Ez a szemlélet indokolható és helytelennek sem nevezhető, de valamiképpen változtatni kell rajta, mivel a kialakuló ellentmondásnak a párteso- portmunka látja kárát. A szolgáltatóipari pártszervek is levonták a tanulságot: a tartalmasabb tájékoztatás, a továbbképzés és a jobb ká­dermunka egyaránt fettétele a színvonalasabb pórtesoport- rmwíkaoafc. íPc*paí Ebédidőben érkeztünk a krétaüzembe. Az asszonyok hazafelé készülődtek, sem az üzemvezetőt, sem az ágazat- vezetőt nem találtuk már ott. Az asszonyok jóvoltából mégis elkészült a riport. — Legfeljebb zsíros kenye­ret teszünk ma ebédre — kö­zölték mosolyogva. Az üzem­ben dolgozók éleiéről, mun­kájáról a leghitelesebb in­formációkat maguk az asz- szonyok mondták él. Heten vettek körül — Tarnóczy Fe- rencné, Stefán Andrásné, Vo- lenzky Lászlóné, Drótár Jó­zsef né, Kiss Sándorné, Búza Jánosné és Molnár Miklósné —. s beszéltek, gyakran egy­más szavába vágva a kréta­készítés mesterségéről. — Tizennyolcán dolgozunk itt, egy műszakban — je­gyezte meg Tarnóczyné. — Április 15-én lesz két éve, hogy a halmaji Aranykalász Termelőszövetkezet Kiskini - zsen létrehozta a krétaüze­met. Eleinte bérmunkában a budapesti Politur Szövetkezet számára dolgoztunk. Tavaly lettünk önállóak, ma krétát az országban egyedül mi ké­szítünk. Minket lehet szidni, ha törik a kréta. Ezt bátran mondhatom, ugyanis a PI- ÉRT-től eddig még senki nem kifogásolta az árut. — Régi gazdasági épüle­tekből alakította ki szá­munkra ezt a munkahelyet a tsz — mondja Stefán Ánd- rásné. — A munka, amit itt végzünk, jóval könnyebb, mint amit korábban csinál­tunk. Legtöbben növényter­mesztők voltunk azelőtt, de volt olyan is, aki mindennap Miskolcra járt be dolgozni. Munkalehetőséget itt koráb­ban csak a mezőgazdaság adott. — Én a fonodában dolgoz­tam korábban — veszi át a szót Volenzkyné. — A Riz házaspár pedig a drótgyárba járt be naponta. — Honnan kapják az alap­anyagot, amellyel dolgoznak? — A gipszet Budapestről kapjuk — mondja Drótár Jó- zsefné. — Ezt itt vízzel ke­verjük össze és vasformák­ba öntjük. Ezzel a módszer­rel egyszerre nyolcvannégy téglát lehet előállítani. A munkafolyamat első, s egy­ben legnehezebb fázisa ez. Ezt a munkát ketten végzik: Riz István és a felesége. A ura MzeiÉii fegn'fegaísf&b búrt ők' kapj fik. ám ezt a munkát senki sem irigyli tőlük. Egy műszák alatt nyolcszor öntik for­mákba az anyagot, amellyel később mi dolgozunk. A leg­többet a jo minőségért ók vesznek. — Asz öntödéből a szárító helyiségbe kerül a tégla — magyarázza. Kiss Sándorné. — A száradás időtartama át­lagosan egy hét. A szárítóból a lapvágóba kerül az anyag. Ezt követően két gépen da­rabolunk. A kész krétát szá­zas csomagolásban továbbít­juk az üzemből. — Kezdetben volt a fehér kréta. Most már a színes kréta készítése is a kiski- nizsi asszonyok feladata ... — Tízféle színben állítjuk elő a krétákat — mondja Búza Jánosné. — A színeket mi magunk keverjük. A szí- neskréta-gyártás sem nehe­zebb, legfeljebb jobban ösz- szepiszkítjuk a ruhánkat ve­le. Ám emiatt mostanság nemigen zúgolódunk, ugyanis a közelmúltban elkészült az új öltöző és a hideg-meleg vizes zuhanyozó. Jobb mun­kakörülményeket városon sem biztosíthatnának. — Mennyit lehet keresni a krétagyártással? — A munka ráfordításával arányos a bérünk — mond­ja Molnár Miklósné. — A legtöbbet az öntők, a legke­vesebbet a csomagolok ke­resnek. A kettő között hatá­rozták meg a lapvágók és a darabolok bérét. Atottv ezek­nél a gépeknél dolgoznak, átlagosan háromezer forintot visznek haza havonta. Az ebédszünet ellenére, ké­résünkre az asszonyok bein­dították a gépel. A fűrész­gépeken boszorkányos gyor­sasággal alakultak először lapokká, majd a boltban kapható méretűvé a kréta- tömbök. Az asszonyok öröm­mel újságolták, hogy nem­régiben olyan gépet vásárolt számukra a termelőszövetke­zet, amely a lapvágáson kí­vül a darabolásra is alkal­mas lesz. A berendezést a napokban helyezik majd üzembe. Az asszonyok most versengenek egymással — az új, termelékenyebb gépen va­lamennyien szívesen dolgoz­nának. Amikor az idei tervfelada­tokról érdeklődtünk, a mun- kásnök üzemvezetőnek is di­cséretére váló gyorsasággal sorolták a termelési adato­kat. Megtudtuk, hogy tavaly százötvenezer doboz krétát szállítottak el az üzemből. A PIÉRT az idén már kétszáz­ezer doboz krétát rendel' a kiskinizsi asszonyoktól. Az itt dolgozó asszonyok büsz­kén mondták, hogy a szö­vetkezet nyereségében a kré- taüzembeliek döntő szerepet játszottak. Déváid Hedvig Nagyjavítás után a folyamatos acélöntőmöben Március 22-én tervszerű nagyjavításra leállt az Ózdi Kohászati Üzemek ’őlyama- tos acélöntőműve. Az elvég­zendő munkákra 11 napot és 8 órát irányoztak elő. A nagyjavításban részt vett mintegy négyszáz karbantar­tó derekas munkát végzett: egy nappal korábban, vagyis 10 nap és nyolc óra alatt teljesítették a számukra elő­irt feladatokat. Április 1-én, csütörtökön megkezdődhe­tett a folyamatos acélöntőmű hidegjáralása. majd ezt kö­vetően az üzemszerű terme­lés. A nagyjavításban elért egynapos előny kereken 800 tonna öntöttbuga-többi etet eredményezett, ami 2 millió forint termelési értéknöveke­dést jelent. A siker elérésé­ben döntő szerepe volt a munkáskollektívák a szo­cialista brigádok helytállásá­nak, nemkülönben a jó elő­készítésnek. illetve szervező munkának.

Next

/
Thumbnails
Contents