Észak-Magyarország, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-02 / 78. szám
1982. április 2., péntek ÉSZAK-MAGYAROB5ZAG S (Folytatás az 1. oldalról) A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta: Aradi Géza, a megyei tanács ékv osztályának főmunkatársa, Barna Lujza, a gönci napköziotthonos óvoda vezetője, Boldizsár Eszter, a Felsőgagyi Általános Iskola vezetője, Fónagy Károly, a kazincbarcikai Ka- zinc Áruház vezetője, Gál József, a nagy harcai Bánvölgye Mgtsz traktorvezetője, Gulyás János, a tiszabábol- nai H. Rákóczi Ferenc Mgtsz elnöke, Jakltel Béla, Sajószentpéter nagyközségi Tanács V. B. titkára, Juhász Lajos, a Miskolci Építőipari Vállalat géplakatos brigádvezetője, Káéi Jenő, a sátoraljaújhelyi Oj Erő Mgtsz növénytermesztője, Kiss Jó- zsefné, a bogácsi Hórvölgye Mgtsz növénytermesztője, Laczkó Károly, a Sátoraljaújhelyi városi-járási Földhivatal vezetője, Macsuga János, Felsőzsolca nagyközségi Tanács elnöke, Monolci Imre, a mezőkeresztesi Aranykalász Mgtsz traktorvezetője, Mi- hfllik József, a megyei vízművek ács szakmunkása, Molnár Rudolfné, a boldogkőváraljai Hunyadi János Mgtsz boriúgondozója. Orbán Ottó, a Borsod megyei Tamelyzeti vezetője, Simon Lajos, a megyaszói Aranykalász Mgtsz kombájnosa, Szabó György, a megyei tanács tervosztály osztályvezető-helyettese, Szolnoki Jenő, a megyei kertbarátok elnökhelyettese, Tóth István, az Igrici Általános Iskola igazgatója, dr. Veres Lajos, Kazincbarcika városi Tanácsának elnökhelyettese, Zádeczky István, a Sátoraljaújhelyi járási Hivatal csoportvezetője. A tegnapi ünnepségen többen vették át a Kiváló Munkáért, a Tanács Kiváló Dolgozója különböző fokozatainak kitüntetését, a Kiváló Társadalmi Munkáért járó kitüntetést, valamint a megyei tanács elnöke által adományozott főtanácsosi és tanácsosi címet. Barna Lujza, a gönci óvoda vezetője átveszi kitüntetését nácsi Építőipari Vállalat szeÜnnepi gyűlés a DiGÉP-ben Elismerés a legjobb brigádoknak Ünnepi gyűlést tartottak tegnap, április 1-én a Diósgyőri Gépgyárban, melyen megemlékeztek hazánk felszabadulásának 37. évfordulójáról és kitüntetéseket adtak át az elmúlt évi munka alapján szocialista brigádoknak és dolgozóknak. A vállalat párt-, szakszervezeti és KISZ- bizottsága, a gazdasági vezetés nevében Kárpáti Zoltán, a szakszervezeti bizottság titkára köszöntötte a jelenlevőket, s külön üdvözölte Gajdost Lajost, az SZMT osztályvezetőjét, majd ünnepi beszédet mondott. Születésnapot ünnepiünk most — kezdte —, új ország, a szabad, független, demokratikus Magyarország megszületésének 37. évfordulóját. A szabadságot a szovjet nép fiai, a szovjet katonák hozták el számunkra, s ugyancsak ők segítettek országunknak a talpraállásban. A kommunista párt vezetésével népünk hallatlan tenniakarással látott neki az újjáépítésnek, s hazánk mérföldléptekkel fejlődött az elmúlt csaknem négy évtized során. A nagy nemzeti ünnepünkre való visszaemlékezés erőt, hitet ad a további munkához, a szocializmus teljes felépítéséhez. A hagyományokhoz híven — folytatta a szónok •— ezen az ünnepi napon a vállalatnál számba veszik az elmúlt évi eredményeket, s elismerik az arra érdemes szocialista brigádok és dolgozók tevékenységét. A gépgyár eredményes esztendőt tudhat maga mögött, úgyszólván valamennyi tervmutatót sikerült teljesítenie. A bruttó termelési érték 13, az összes export 27, a nyereség IS,7 százalékkal növekedett tavaly, a korábbi esztendőhöz képest. Köszönhető az előrelépés elsősorban a vállalatnál dolgozó 7G3 szocialista brigád, az abban dolgozók áldozatvállalásának, akik maradéktalanul eleget tettek a velük szemben támasztott növekvő követelményeknek. Ezután!' dr. Énekes Sándor vezérigazgató átadta a brigádoknak a legjobb dolgozóknak az őket megillető elismerést. .Hazánk felszabadulása évfordulója alkalmából 20-an kaptak kormány-, illetve miniszteri kitüntetést. A Munka Érdemrend ezüst fokozatában részesült Dulai Pál, a „fl—I" gyáregység esztergályosa. Ugyanezt a kitüntetést veszi át a mai napon, a Parlamentben Balogh Gyuiáné, az anyagellátási főosztályvezetője. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta többek között Murányi Gyula műszaki igazgató, míg a Kiváló Munkáért kitüntetésiben részesültek között volt Kusz- mann Károly kereskedelmi igazgató. Kiváló Kohász kitüntetést vett át Kovanecz Gusztáv, az „F”-gyáregység brigádvezetője. Kiemelkedő munkája alapján 12 kollektíva elnyerte a Vállalat Kiváló Brigádja, 2 közösség a Vállalat Kiváló Ifjúsági Brigádja címet. A világgazdaság hírei A jelenlegi ötéves tervidőszakra vonatkozó szovjet tervek szerint 1985-ig háromszorosára nő a vaspor és az acélpor termelése. Az ország eddig az időpontig átlagban 22 százalékkal növeli az acéltermékek előállítását, megduplázza a folyamatos öntési kapacitást, és 50 százalékkal emeli az elektroacél-gyártásl. Az iparág műszaki fejlesztési tervei között szerepel a Moszkva melletti Sarló és Kalapács Acélművek részére előirányzott plazmakemence és a cserepoveci acélműben építendő több mint 5500 köbméteres nagykohó. * A nyugatnémet kormány által a közelmúltban elfoga- . dott nagyszabású energiaprogram fő célja az olajat helyettesítő energiaforrások fejlesztése. Ilyen célokra l!)85-ig 12,8 milliárd márkát költenek, csaknem kétszeresét az 1977—191)0 közötti négy évben kiadott összegnek. A teljes kiadásból 7,2 milliárd márkát irányoznak elő az atomenergia-ipar fejlesztésére, köztük a Kalkar- ban holland és belga részvétellel épülő tenyészreaktor felépítésére, a magas hőmérsékletű reaktorok programjára és az atomhulladék újrafelhasználására és tárolására. Nyolcszázmillió márkát szánnak a szél, a Nap és a földkéreg hőenergiája felhasználásának kutatására és ugyanennyit a már használatos energiafajták hatékonyabb kiaknázására. * A repülőgépgyártás egyike annak a kevés iparágnak, ahol Japánnak még nem sikerült az élre törnie. Az ágazat azonban bízik abban, hogy 2000-re már meghatározó lesz a részvétele a világ 'repülőgép-gyártásában. Japánban 1980-ban 1,25 milliárd dollár értékben állítottak elő repülőgépeket, részegységeket és motorokat, ami kevesebb, mint egytizede a legnagyobb autógyár, a Toyota forgalmának. Az iparág megrendelésének 85 százaléka a védelmi hivataltól (hadügyminisztérium) származott, polgári repülőgépeket egyedül a Mitsubishi Heavy Industry Ltd. gyárt. A japán repülőgépipar most arra számít, hogy jelentős anyagi támogatással egy évtizeden belül megháromszorozza a polgári rendeltetésű termelést. Az ehhez szükséges technológiára főként nagy nemzetközi gyártási programokban való részvétel révén szeretnének szert tenni. * Latin-Amerika nemcsak nemzetközi pénzintézetektől, hanem arab bankoktól is mind több kölcsönre számíthat. Az előrejelzések szerint arab bankárok szívesen folyósítanak a térségnek, igaz, sokkal nagyobb felárral, mint nyugati társaik. Nyugat-európai és amerikai bankok egyre inkább vonakodnak La- tin-Amerikába — és egyáltalán a fejlődő államokba — hiteleket kihelyezni, ezzel .szemben az arab bankok a kockázat nagyságát tekintve sokkal kedvezőbbnek ítélik meg Latin-Amerikát, mint más térségeket. A statisztikák szerint az utóbbi három hónapban az arab bankok 1,3 milliárd dollár középlejáratú kölcsönt folyósítottak Latin- Amerikának, szemben az előző háromhavi 200 millió- vaL Pártcsoportmunka a szolgáltatóknál Á továbblépés útjai A pártalapszerveaeti munka fejlesztésének egyik fontos feltétele a pártcsoportokon belüli rendszeres, eleven, politizáló légkör kialakítása. Ennek körülményeit is vizsgálták a miskolci szolgáltatóipar területén, álról az irányító pártbizottság az elmúlt három, évet elemezve, 129 pártcsoport tevékenységét mérte fel. Az átfogó értékelés — az eredmények elismerése mellett — több olyan tapasztalaira felhívta.a figyelmet, amely a jövőbeni fejlődés szempontjából' tanulságos lehet. Évek óta ismétlődő gond és a felmérések során több pártcsoportbizal- mijjifélvetette: az eredményesebb munka feltétele, hogy rendszeresebben kapjanak tájékoztatást a bel- és külpolitikai kérdésekről, a vállalatok életéről. Csak így várható el — mondják —, hogy eredményesebb agitációs, politikai nevelő munkát tudjanak végezni. A szolgáltató- ipari pártbizottság is elismeri, hogy területükön a tájékoztatás módszerei még nem alakultak ki megfelelően. Előrelépésnek tartják, hogy a kollektívák patronálói (általában vezetőségi tagok) részt vesznek a pártcsoportok munkájában; tájékoztat- nakwés tájékozódnak, a párttagok véleményét, javaslatait ily módon is továbbítják a vezetőségeknek. Sokan mégis keveslik az információt: a jogos igény mögött nem (csak) mennyiségi, hanem minőségi problémák húzódnak meg. A pártrendezvények, a taggyűlések mellett a tömegkom- rmwrikációs eszközok: a sajtó, a rádió és a televi- ;ao elegendő információval szolgál, amelyek „befogadása és fekloigozása” sokféle okból adódóan nem mindig és nem mindenkinek sikerük Tehát nem a meny- nyiséggel van a baj, hanem azzal, hogy a szolgáltatóipar területén működő pártcso- portok inkább hazánk, a nagyvilág és szűkebb környezetük, vállalatuk életét kommentáló, magyarázó, az összefüggések bonyolult láncolatát feltáró, a hátteret is megvilágító, az ok és okozati összefüggéseket feltáró információkat igényelnek. Azokra az ismeretekre kíváncsiak, amelyeket az említett fórumokon, valamilyen elfogadható, vagy éppen nehezen magyarázható indokból nem kapnak meg. Az előbbieket erősítheti a szolgáltatóipart pártcsoportmunkát felmérő vizsgálat másik tanulsága: szinte mindenütt felvetődött a bizalmiak elméleti és módszertani továbbképzésének igénye. Saját erőből ezt nagyon kevesen tudják megoldani és. az alapszervezetek többsége a szolgáltatóipari pártbizottságtól várja ennek biztosítását. Már eddig is tartottak egész napos továfobképsséeekeb: s bizalmiak eredményesnek tartották: igen jó visszhangja volt. Az idén és a jövőben is terveznek ilyet, de az igényeket nem tudják teljesen kielégíteni. A tartalmasabb tájékoztatás, az elméleti módszertani továbbképzés egyik lehetséges megoldásának útja az lehet, hogy helyileg oldják meg a kérdést. Például azzal is, hogy a jövőben nagyobb gondot fordítanak a bizalmiak kiválasztására. Tapasztalatok és statisztikai adatok bizonyítják, hogy a káderkiválasztásban még vannak tennivalóik. Gyakorlat, hogy a legképzettebb, legrátermettebb párttagokat javasolják a különböző párttestületekbe, a jól felkészült, de már kevésbé képzett kommunistákat a KISZ- és a szakszervezet testületéibe, és a megmaradó káderállományból kerülnek ki a pártcsoportbizalmiak. Ez a szemlélet indokolható és helytelennek sem nevezhető, de valamiképpen változtatni kell rajta, mivel a kialakuló ellentmondásnak a párteso- portmunka látja kárát. A szolgáltatóipari pártszervek is levonták a tanulságot: a tartalmasabb tájékoztatás, a továbbképzés és a jobb kádermunka egyaránt fettétele a színvonalasabb pórtesoport- rmwíkaoafc. íPc*paí Ebédidőben érkeztünk a krétaüzembe. Az asszonyok hazafelé készülődtek, sem az üzemvezetőt, sem az ágazat- vezetőt nem találtuk már ott. Az asszonyok jóvoltából mégis elkészült a riport. — Legfeljebb zsíros kenyeret teszünk ma ebédre — közölték mosolyogva. Az üzemben dolgozók éleiéről, munkájáról a leghitelesebb információkat maguk az asz- szonyok mondták él. Heten vettek körül — Tarnóczy Fe- rencné, Stefán Andrásné, Vo- lenzky Lászlóné, Drótár József né, Kiss Sándorné, Búza Jánosné és Molnár Miklósné —. s beszéltek, gyakran egymás szavába vágva a krétakészítés mesterségéről. — Tizennyolcán dolgozunk itt, egy műszakban — jegyezte meg Tarnóczyné. — Április 15-én lesz két éve, hogy a halmaji Aranykalász Termelőszövetkezet Kiskini - zsen létrehozta a krétaüzemet. Eleinte bérmunkában a budapesti Politur Szövetkezet számára dolgoztunk. Tavaly lettünk önállóak, ma krétát az országban egyedül mi készítünk. Minket lehet szidni, ha törik a kréta. Ezt bátran mondhatom, ugyanis a PI- ÉRT-től eddig még senki nem kifogásolta az árut. — Régi gazdasági épületekből alakította ki számunkra ezt a munkahelyet a tsz — mondja Stefán Ánd- rásné. — A munka, amit itt végzünk, jóval könnyebb, mint amit korábban csináltunk. Legtöbben növénytermesztők voltunk azelőtt, de volt olyan is, aki mindennap Miskolcra járt be dolgozni. Munkalehetőséget itt korábban csak a mezőgazdaság adott. — Én a fonodában dolgoztam korábban — veszi át a szót Volenzkyné. — A Riz házaspár pedig a drótgyárba járt be naponta. — Honnan kapják az alapanyagot, amellyel dolgoznak? — A gipszet Budapestről kapjuk — mondja Drótár Jó- zsefné. — Ezt itt vízzel keverjük össze és vasformákba öntjük. Ezzel a módszerrel egyszerre nyolcvannégy téglát lehet előállítani. A munkafolyamat első, s egyben legnehezebb fázisa ez. Ezt a munkát ketten végzik: Riz István és a felesége. A ura MzeiÉii fegn'fegaísf&b búrt ők' kapj fik. ám ezt a munkát senki sem irigyli tőlük. Egy műszák alatt nyolcszor öntik formákba az anyagot, amellyel később mi dolgozunk. A legtöbbet a jo minőségért ók vesznek. — Asz öntödéből a szárító helyiségbe kerül a tégla — magyarázza. Kiss Sándorné. — A száradás időtartama átlagosan egy hét. A szárítóból a lapvágóba kerül az anyag. Ezt követően két gépen darabolunk. A kész krétát százas csomagolásban továbbítjuk az üzemből. — Kezdetben volt a fehér kréta. Most már a színes kréta készítése is a kiski- nizsi asszonyok feladata ... — Tízféle színben állítjuk elő a krétákat — mondja Búza Jánosné. — A színeket mi magunk keverjük. A szí- neskréta-gyártás sem nehezebb, legfeljebb jobban ösz- szepiszkítjuk a ruhánkat vele. Ám emiatt mostanság nemigen zúgolódunk, ugyanis a közelmúltban elkészült az új öltöző és a hideg-meleg vizes zuhanyozó. Jobb munkakörülményeket városon sem biztosíthatnának. — Mennyit lehet keresni a krétagyártással? — A munka ráfordításával arányos a bérünk — mondja Molnár Miklósné. — A legtöbbet az öntők, a legkevesebbet a csomagolok keresnek. A kettő között határozták meg a lapvágók és a darabolok bérét. Atottv ezeknél a gépeknél dolgoznak, átlagosan háromezer forintot visznek haza havonta. Az ebédszünet ellenére, kérésünkre az asszonyok beindították a gépel. A fűrészgépeken boszorkányos gyorsasággal alakultak először lapokká, majd a boltban kapható méretűvé a kréta- tömbök. Az asszonyok örömmel újságolták, hogy nemrégiben olyan gépet vásárolt számukra a termelőszövetkezet, amely a lapvágáson kívül a darabolásra is alkalmas lesz. A berendezést a napokban helyezik majd üzembe. Az asszonyok most versengenek egymással — az új, termelékenyebb gépen valamennyien szívesen dolgoznának. Amikor az idei tervfeladatokról érdeklődtünk, a mun- kásnök üzemvezetőnek is dicséretére váló gyorsasággal sorolták a termelési adatokat. Megtudtuk, hogy tavaly százötvenezer doboz krétát szállítottak el az üzemből. A PIÉRT az idén már kétszázezer doboz krétát rendel' a kiskinizsi asszonyoktól. Az itt dolgozó asszonyok büszkén mondták, hogy a szövetkezet nyereségében a kré- taüzembeliek döntő szerepet játszottak. Déváid Hedvig Nagyjavítás után a folyamatos acélöntőmöben Március 22-én tervszerű nagyjavításra leállt az Ózdi Kohászati Üzemek ’őlyama- tos acélöntőműve. Az elvégzendő munkákra 11 napot és 8 órát irányoztak elő. A nagyjavításban részt vett mintegy négyszáz karbantartó derekas munkát végzett: egy nappal korábban, vagyis 10 nap és nyolc óra alatt teljesítették a számukra előirt feladatokat. Április 1-én, csütörtökön megkezdődhetett a folyamatos acélöntőmű hidegjáralása. majd ezt követően az üzemszerű termelés. A nagyjavításban elért egynapos előny kereken 800 tonna öntöttbuga-többi etet eredményezett, ami 2 millió forint termelési értéknövekedést jelent. A siker elérésében döntő szerepe volt a munkáskollektívák a szocialista brigádok helytállásának, nemkülönben a jó előkészítésnek. illetve szervező munkának.
