Észak-Magyarország, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-02 / 78. szám
ÉSZAK -MAGYARODSZAG 4 1982. április 2., péntek Borsodban is elkészül TirtéRelmi emléktelyek katasztere A Magyar Munkásmozgalmi Intézet összeállítia hazánk történelmi emlékhelyeinek kataszterét. Korábban, öt évvel ezelőtt a Magyar Partizán Szövetség látott hozzá a számbavételhez, azonban vizsgálódása csak az első világháborút követő korszakra terjedt ki. A begyűjtött anyagokat feldolgozásra az Országos Hadtörténeti Intézet és Múzeum Levéltára vette át. Ez volt a történelmi emlékhe: lyek kataszterbe foglalásának első lépcsője, majd a Művelődési Minisztérium kérte fel e munka folytatására a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumot, egyben e munkában való részvételre szólította fel az érdekelt megyei szerveket. Ebbe a kataszterbe majd bekerülnek mindazon személyekhez vagy eseményekhez kapcsolódó történelmi emlékhelyek. amelyeket haladó történelmi hagyományaink nyomán állítottak fel az ország területén. Az 1832 és 1982 közötti 130 esztendőnyi történelmi időszak társadalmipolitikai emlékhelyeit gyűjtik egybe. Elkészül az emlékhelyek topográfiái katasztere megyénként, s ez kiegészül személyi emlékhely-katalógussal. Így együttes nyilvántartásba kerül az összes említett korszakra vonatkozó emlékhely. A munka dandárja a megyei múzeumokra hárul. * Borsod megyében a Herman Ottó Múzeum történeti osztálya a gyakorlati munlca kézbentanója. Dr. Dobrossy Istvánnal, a történeti osztály vezetőjével és dr. Veres Lászlóval, a múzeum igazgatóhelyettesével vettük számba a helyi teendőket: — Szerkesztettünk egy részletes kérdőívet a szükséges adatok beszerzésére, — tájékoztatnak. — Ezt a kérdőívet sokszorosítottuk, s a Borsod megyei Tanács művelődési osztálya most küldte szét a megye községeibe. A helyi tanácsokra, a helyi népfrontbizottságokra és a helytörténeti gyűjtőmunkában eddig is sokat jeleskedett önkéntes gyűjtőkre támaszkodunk elsősorban. Az orsz4- gos intencióknak megfelelően a reformkortól, dátumszerűen 1832-től kezdjük a gyűjtést 1962-ig, kivéve a két világháború emlékeit. Sajnos, a megyében kevés a feltárt, illetve valahol nyilvántartásba foglalt általános politikai és történelmi emlékhely, még Miskolcon sincs megfelelő kaBorsod megye és Miskolc város Tanácsa, a Borsod megyei II. Rákóczi Ferenc Könyvtár, a TIT megyei szervezete, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat, a Napjaink Szerkesztősége és a Magyar írók Szövetsége Észak- magyarországi Csoportja a költészet napja és a Napjaink megjelenésének 20. évfordulója alkalmából ünnepségsorozatot rendez április 5-én. Ennek keretében délután 3 órakor Lillafüreden megkoszorúzzák a József Attila-em- léktáblát — Kulcsár Imre színművész mondja el a költő Ódáját —, majd fél 4 órai kezdettel a Palota-szálló társalgójában a Napjaink muntaszter, talán csak de. Csorba Zoltán néhány éve megjelent és a miskolci emléktáblákat ismertető sokszorosított könyve sorolható ide. Éppen ezért érezzük e gyűjtőmunka Különösen nagy jelentőségét. — Hisszük, hogy a helyi tanácsok és más helyi szervek lelkesen támogatják ezt a munkát, s bejönnek a jól kitöltött kérdőívek. Mi a további leendő? — Bízunk abban, hogy a kérdőívek maradéktalanul és pontos kitöltéssel visszaérkeznek úgy két hét múlva. Ezt követően feldolgozzuk a beérkezett anyagot, majd megküldjük a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumnak további feldolgozásra. Mi a kérdőíveken kértük az első és a második világháború emlékhelyeinek, a szovjet katonai emlékhelyeknek a jelentését is, amit az országos anyagba ugyan nem kell jelentenünk, de igen jó, ha a megyei múzeumnak nyilvántartásában fellelhetők. Várhatóan július elejére elkészülünk a mi munkánkkal. — A Magyar Munkásmozgalmi intézel az emlékhelyek topográfiái kataszterén és a személyi emlékhely-katalóguson túl, egy történelmi emlékhelyekhez kapcsolódó életrajzi lexikont is elkészít a tervek szerint, s a kiadványokat 1985-ben kívánja közreadni. Más megyékben, ahol korábban elvégezték ezt a gyűjtést, ugyancsak kiadványokat jelentettek meg. Például a szomszédos Heves megyében is. Nem lehetne Borsodban is kiadni egy helyi katasztert, márcsak azért is, mert a megyében begyűjtött anyag az országos kiadásban eleve csak szükebb teret kaphat, helyileg viszont igen jó és szükséges lenne egy bővebben tájékoztató Idadvány? — Feltétlenül kívánatos volna egy ilyen megyei emlékhelygyűjtemény megjelentetése, s ezért is kérjük a bővebb. az országos előírás szerint nem kívánt adatokat, például a két világháború és a szovjet katonák emlékhelyeit, hogy azokat egy esetleges helyi kataszterben szerepeltethessük. Nem rajtunk múlik a megjelentetése. Mi meg tudjuk csinálni. De, hogy megjelenjék, arról nem mi döntünk. — Az anyag a nyár elején már együtt áll a múzeumban. Hátha addig a helyi kiadványról is születik döntés az illetékes helyen,.. (benedek) Épink-évfordBló katársai találkoznak az olvasókkal. Bevezetőt Papp Lajos, a lap főszerkesztője mond, közreműködnek Csapó János, Kulcsár Imre, Mihályi Győző, Molnár Zsuzsa és Zoltán Sára, a Miskolci Nemzeti Színház művészei. Este fél 7- kor a megyei könyvtárban Űjságrajzok címmel kiállítás nyílik a lap művészi grafikáiból, majd este 7 órakor a könyvtár előadótermében rendezik meg a 20 éves évforduló alkalmából a Napja- ink-estet, amelyen bevezetőt Borsos Árpád, a megyei tanács művelődési osztályvezetője mond, közreműködnek a fentebb említett színművészek. „Üzenetek” Szerencsről A címzett — Vasarely „Bonjour Monsieur! Cette une VArt modern est trés bonne. Au revoir: K. Gizella."’ A feltehetően középiskolás lány is nagyon jól tudja, hogy „üzenetét”, gondolatát magyarul, s pontosabban is fogalmazhatta volna. Hiszen Vásárhelyi Győző az, akit Victor Vasarelyként ismert meg a világ. S aki máig sem felejtette, honnan való. Ennek egyik demonstrálása volt csak, hogy adományából — kétszáz alkotásról van szó — Pécsett múzeumot hozhattak létre. Az ország lakossága főképpen a televízióból, a sajtó által értesülhetett időről időre az ő munkásságáról, művészetének lényegéről. („Káprázatos dolgokat láttam Szerencsen 1982. március 25-én” — „Szinte hihetetlen, hogy Szerencsen láthattuk.’’) A káprázat, az elragadtatás jogos: Victor Vasarely eredeti műveit ugyanis ritkán láthatta kiállításon (a fővárost kivéve) a művészetszerető közönség. Hogy most a szerencsieknek megadatott ez a ritka szerencse, az a Budapesten élő Csepel Tibor zeneművésznek köszönhető elsősorban, aki Vasarely-gyűjtemé- nyének darabjait tíz napra a Hegyalja-kapuja lakói „rendelkezésére” bocsátotta. S másodsorban a Szerencsi Édesipari Vállalat Művelődési Háza igazgatójának szóljon a dicséret, aki felfedezte a lehetőséget, s élt vele. S együtt élt végig a kiállítással és látogatóival; az íitolsó nyitvatartási napon már maga sem tudta volna megmondani, hányadszor nézi-ízlelgeti a képeket; éli a látogatók örömét. — „Látta volna, azt a rengeteg apróságot, az óvodásokat! Ügy kellett őket felemelgetni, jobbról balról mutatni nekik a képeket...” („Amit ezen a kiállításon láttunk, az maga a csoda. Az esztétikai nevelésünk alapja, hogy a gyerekek ezekre a csodákra ráérezzenek, és képesek legyenek a továbbiakban is a művészi élmények befogadására. Ezért is jelentős ez a kiállítás óvodásaink életének szebbé tételében” — négy óvónő és 120 nagycsoportosa.) A vendégkönyvek tanúsága szerint — az egyiket majd megkapja a művész Csepei Tibor közvetítésével —, általános iskolások, gimnazisták, ipari tanulók és felnőttek egyaránt a legnagyobb elismerés hangján szóltak a látottakról. Az egyik vendégkönyvben 1700, a másikban 1716 aláírás-látogató tanúskodik arról, hogy Vasarely művészete teljes befogadásra talált Szerencsen. (Mindössze ketten fejezték ki aggodalmukat). Sokan fejezték viszont ki azt a reményüket, hogy a Művész alkotásait valaha majd széles körben felhasználhatjuk ... („Nagyon örülünk, hogy honfitársunknak ilyen sikere van a világban. Hiányoltuk a Zebrákat”; — „A Bocskai István Gimnázium ábrázolás csoportja nevében szeretnénk megköszönni azt az élményt, amelyet a képei által nyújtott nekünk.’’) S végezetül idézzük fel a Művész egy évekkel ezelőtt megfogalmazott gondolatát: „Engem nem magyarázni, hanem nézni kell!” — Szerencsen tíz nap alatt ezrek tették ezt. S hogy tehették — köszönik a gyűjtemény gazdájának ... (t. n. j.) A pataki piac Ressel 7 óra gás, mozgás a sárospataki piacon. A kapuban sorállás az élő halért, de úgy tűnik, mindenkinek jut. A másik oldalon pedig kuriózum: teknővájók munkája, játék- teknő, fakanál és egyéb, könnyedre, szépre faragott tárgyak. — A kis teknő? — Tizennégy, forint. .. Vigye a párját is, úgy szép! Valóban szépek és egyáltalán nem drágák. Tiszaka- rádon faragták, munkálták meg ilyen szépre ezeket a fatárgyakat, onnan hozta az asszony, ki árulja. — Olcsón adom, hogy pénzt lássak... Nagyon nehéz olyan messziről bejönni Patakra, mert megszűnt a kisvonat. Most a buszokon kell tolonganunk ... Hullámzik, mozog a nép, válogat, mustrál. — A tojás mennyi? — Három forint. Ne tessenek megijedni, Itt, Patakon a tojás párját értik a három forinton. Egy tojást nemigen vesz senki. Egyöt- ven pedig egy tojásért nem sok. Egy másik asszony érdekes, hosszúkás hagymát árul, kettőt öt forintért. Ez azért sok érte. A dughagymáért, kis bádoggal méri, húsz forintot kér. Sokallják, de mondja, ennél jobb hagymát nem találnak sehol. Salátát árulnak hét forintért, erdei jácintot, hóvirágot négyért, kora hajnalban szedték Makkoshotykán, még a csokrokon szinte ott az erdei harmat. A piaci árusítók túlnyomó többsége helybéli. Akik ismerősök, jártasak itt, mondják: valamikor — még pár évvel ezelőtt is — nagyobb volt ez a piac, többen érkeztek a Bodrogközből, sőt Szabolcsból is, hozták a sokféle jókat, de a kisvasút megszűnte után érezhetően csökken, sorvadozik a piaci felhozatal, a tanyákról nem jönnek már annyian, sőt egynémely tanya, például a Gubás, gyakorlatilag már meg is szűnt, lakói elköltöztek a vasút megszűntével. A buszok jönnek-mennek persze, de hát ez mégis más ... Egyes munkahelyeken megszaporodtak a késések, a tanácson nem szólnak annak, aki későn érkezik, elhiszik: három tömött busz is elment, meg sem állt, mert minek, úgysem fértek volna rá. A tanács pedig azért em- lítődik, mert Szabó Dániel- néval, a termelési osztály vezetőjével. Budavári Csabával, az elnökhelyettessel, majd Tóth József elnökkel váltunk szót a pataki piac alakulásáról. Sok jó nem hangzik el a piacról, mert a fentebb már említett nyüzsgés, mozgás ellenére is bizony jóval visszaesett, megcsappant korábbi önmagához képest. Itt a tanyák mindig is nagy szereoet töltöttek be az áruellátásban, a város közigazgatási területén élőknek még most is több. mint tíz százaléka lakik a tanyákon. de fogyatkoznak, elköltöznek. Igaz, például Dorkó, Apróhomok. Halászhomok, Kisbálványos, Páterhomok, Rózsás meg még néhány hely tartja magát, egynémely. kisebb falunak beillő tanyaközpontban az utóbbi időben építkeznek is. Sertéstartással is kevesebben foglalkoznak. mint valaha. A háztáji sertésállomány napjából tíz év alatt a felére csökkent, ami ieen elgondolkodtató. Bizonv a hagvomá- nvos. szerdai sertései áron is érezhető ez a csökkenés. Tudnivaló az is, hogy & sárospataki piacot —■' különösen tavasztól ősz végéig nem 1 csupán a helybéliek látogatják, hanem az igen nagy számú vendégek is. A régi, nagy múltú, rangos idegenforgalmi látványosságok mellé új, ugyancsak nagy tömegeket vonzó létesítmények is felsorakoznak. Például a meleg vizű fürdő, mellette a kemping. A fürdő és a kemping is egész évben fogadja a vendégeket, a fürdőt a közeli jövőben ismét fejlesztik, gyógyvízzé nyilvánítják hivatalosan is és a tervek között szerepel egy gyógyszálló, szanatórium építése. A közeli szlovákiai területekről régóta mindennaposak a vendégek a városban, és ha már több napra letanyáznak, természetesen vásárolnak, piacot is járnak. A vásárlóit sokadalma tehát növekszik, a felhozatal csökken. Mindezzel együtt sincs azonban — még — nagy baj. Már csak azért sem, mert a város vezetői a mindennapi tennivalók között foglalkoznak az áruellátással, a zöldség-gyümölcs piaccal, a tapasztalatokról, a tennivalókról rangos testületekben váltanak szót, hoznak határozatot. Mindenekelőtt: a tényekkel való szembenézés alapállásából. A zöldség-gyümölcs termesztés fokozása, következésképpen a piaci választék, árukészlet bővítése tulajdonképpen már a közeljövőben várható. A tanács szervezi, támogatja a kertbarátok • körének megalakulását, ötszáz négyzetméternyi területű földön gazdálkodnak majd a kertbarátok és ennyi területen már tisztességesen lehet zöldséget termeszteni. Elsősorban — érthetően — a lakótelepeken élők érdeklődnek ez iránt a forma iránt, már száznál többen jelentkeztek. Sokszoros haszonnal jár majd a kertbarátok tevékenysége. hiszen jelenleg az állam tulajdonában itt mintegy 70 hektárnyi műveletlen zártkert van, ennek parlagon fektetése pedig mindenképpen kár. De még a tsz-nek is lehet valameny- nyi parlagterülete. Valószínű, hogy a másik kertészkedési lehetőséget is megkedvelik a környékbeliek: a szőlők tartós használatba vételének lehetőségét. Eleddig .erre itt nem nyílott mód. most azonban — igen. A tanács 30 évre adja bérbe a szőlőt, tehát valóban tartós időre. így már érdemes befektetni, teleoite- ni. Kis házikó is építhető rá, és akik ismerik például a hegyek közölt levő kacsárdi részt, Károlyfalva környékét, meg a Zemplén más. gvö- nvörűséges tájait, azok tudják: pihenésre, kikapcsolódásra alkaimatosabb helvet nehéz találni. Az ára? Tessenek megfögódzkodni: 2—4 forint négyszögölenként. Azaz: kettő és négy forint. Mindebből az is látható hogv a szőlők tartós használatba adásával a tanács sokkal inkább a szőlő megművelésének kedvcsinálására törekszik. mintsem a meggazdagodásra. 4 „liáfKo" «onclo’at persze itt is ugyanaz, mint az előző formánál: legnagyobb nemzeti kincsünknek, a földnek megművelése, hasznosítása, valamint a nia- ci felhozatal bővítése Ha ez a kikapcsolódáson kívül némi pénzmagot is hoz a föld mesmű velő’ének zondozóiá- nak‘ megérdemli, senki ne sajnálja tőle! Priska Tibor A MISKOLCI KERTÉSZETI VALLALAT kínál fel KÖZULETEK RÉSZÉRE: 5 db IFA W 50 billenőplatós, 2 db IFA W 50 fixplatós tehergépkocsit érvényes műszaki vizsgával, üzemképes állapotban Érdeklődni lehet: Miskolc I. kér., Szentpéteri kapu 103., szállítási üzem vezetőiénél. Telefon: 34-921, 39 mellék.
