Észak-Magyarország, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-11 / 59. szám
ÉSZAK-MAGYAftOtoZAG 4 1982. március 11., csütörtök Nézőtéri meditáció Család és iskola Szépen magyarul — szépen emberül Illúzió — Egy kocka az Éretlenek cimű francia filmből. A ma kezdődő filmhéten országosan öt filmet mutatnak be a premiermozik. Ezek közül a dán A lázadás ára és a jugoszláv A versenyző, továbbá Az álmatlan fülesbagoly. című mesesorozat valahogy elkerülte a miskolci mozikat, nem található a premier-filmszínházak programjaiban, van viszont helyettük kasszasikeres repríz. Két új filmet viszont láthat a közönség, de egyik sem hagy különösebben maradandó emléket. * A filmbaráti körök mozijaiban — Miskolcon a He- vesy Iván Filmklubban vetítik (hat napon át egy-egy előadásban!) a bolgár Illúzió című filmet, Ludmil Sztajkov rendező művét. Csaknem hatvan év előtti történelmi időket idéz meg e film, amikor 1923-ban megbuktatták a paraszti-kispolgári Földműves Szövetség kormányát, felerősödtek Bulgáriában a fasiszta tendenciák és erők, sőt a kommunisták vezette szeptemberi antifasiszta felkelést is vérbefojtották. Az ezt követő hónapok szolgálnak a film története hátteréül. Egy forradalmár költő — Kiril •—, barátja, a festő — Ivan •— és közös szerelmük — Katerina — áll a történet előterében. A heves, csupa indulat költő nem bírja rávenni barátját az aktív forradalmi cselekvésre, az inkább visszahúzódó és csak nagyon lassan, barátja meggyilkolása és egy közeli falu lázadozó parasztjai fasiszta sortüzekkel való elpusztításának teljes megismerése után érzi meg, hol a helye. Fegyveresen áll bosszút két fasiszta tiszten és úgy búcsúzunk tőle, hogy tiszta vászon előtt áll, tiszta palettával, hihetőleg most már művészetét a forradalom szolgálatába állítja. A sok nehezen megfejthető jelképpel operáló film igen vontatott sodrú, s úgy a kétharmada körül mintha egy másik filmbe kerülnénk át: a falu elpusztításának története, illetve annak valami misztikus történetbe ágyazása teljesen külön él a mű egészétől. Nehéz film, látványos sikerre nem számíthat, bár a baráti nép történelme iránti érdeklődést nem jó dolog eleve annyira lebecsülni, hogy maximálisan 360 néző számára biztosítanak lehetőséget egy hét alatt e film megtekintésére. Annál azért sokkal többet ér! * A másik filmet a francia Claude Zidi rendezte, a címe: Éretlenek. Fiatalokról, érettségi előtt álló mihaszna diákokról, feltehetően igen jómódú emberek naplopó gyerekeiről szól, akik meg akarnak bukni az érettségin, mert a gondtalan diákéletnél jobb nincs. Elhangzik ugyan a film elején egy mondat, amely szerint mindegy, hogy érettségivel, vagy anélkül munkanélküli valaki, de a film nem mutat fel semmi egyéb társadalmi vonatkozást, tartalmat. Magán- gimnáziumban van vagy két tucat fiatal és mindenféle trükköket eszel ki a tanárok bosszantására, a tanulás elkerülésére, meg a vizsgák sikertelensége érdekében, csak egy túlontúl jól sikerült csínyt követő börtönbüntetéstől való félelem készteti őket arra, hogy mindenféle csalásokkal mégis leérettségizzenek. Tagadhatatlan, sok derűs mozzanat gazdagítja a filmet, de sok benne az üresjárat is. Hihetőleg a filmet megtekintő hazai fiatalok lesznek annyira éretlek, hogy semmit sem akarnak belőle eltanulni. Legfeljebb egy jót nevetnek rajta és elfelejtik. (benedek) Pedagógiai segítség (Folytatás az 1. oldalról) szülői munkaközösségek elnökei, a választmányok tagjai gyakran még a rendtartásnak a rájuk vonatkozó részét sem ismerik. Kevés az aktív munkát vállaló szülő, s az aktivitás ma még igen sok esetben csak a társadalmi munkára, a rendezvények szervezésére, lebonyolítására szorítkozik. Az ötnapos munkahét bevezetése az iskolában — kísérletképpen két tucatnyi helyen megyénkben is van ötnapos tanítás — nyilván újabb nevelési gondokat is felvet majd. Az ötnapos tanítás bevezetése nemcsak egyszerűen az iskolában eltöltött időt csökkenti; elméletileg és gyakorlatilag megnövekedik a fiataloknak a családdal együtt tölthető ideje. És ez a cél is; szorosabbá tenni a szülő-gyermek kapcsolatokat, erősíteni a nevelés összhangját. Ehhez azonban egyfajta segítségre is szükség van. Meggondolandó például — s erről szó esett —, hogy nem lenne-e érdemes több figyelmet fordítani újra a szülők pedagógiai felvértezésére. A szülők iskolája annak idején sok hasznos tapasztalatot is hozott. A bizottság egyébként igyekszik szoros kapcsolatokat kiépíteni a szülői munkaközösségekkel. így például a tanév során mindenütt megvitatásra kerül az az összegzés, amely a szülői munkaközösségek helyzetét, munkáját elemzi. Az ötnapos munkahét bevezetésével kapcsolatban is konkrét vizsgálódásokat szeretnének folytatni, melyek tapasztalatait ugyancsak eljuttatják a szülőkhöz, és természetesen az iskolához is. Az új helyzetben ugyanis méginkább igaz a megállapítás: az iskola nevelő munkája függ attól is, hogy a gyermekekért érzett felelősség, a nevelésbeni együttműködés hogyan alakul a családban. Néprajzi tanulmányok Egy önkiszolgáló étteremben hangos szóváltásra fi'- gyelt föl a vendégek serege: az ételt váró férfi éktelenül kikelt a pult mögött dolgozó kiszolgáló ellen, mivel az — mint kiderült, okkal — késlekedett. A szitkozódásban válogatott szavak illették az egész vendéglátóipari egységet, és hangos követelés hangzott el a panaszkönyvért. Egy presszóban a főzőnőt érte hasonló bántalom, sőt kemény kioktatás azért, mert a kávé nem bizonyult elég erősnek. Ki ne lett volna már tanúja durván felcsattanó hangnak, amely méltatlankodva és követelődzve har- sant föl vélt vagy netán valódi sérelem nyomán nyilvános helyen: üzletben, autóbuszon, vasúti pénztárablak előtt stb.? A kiabáló ember rendszerint célt téveszt. Feltűnést kelt, megzavarja környezetét, ellenszenvre hangolja maga iránt a jelenlevőket. Legtöbbször joggal, hiszen — mint Moliére a Tartuffe-ben mondja — „aki zajt csap, nem az igazi legény”. A hangoskodás a viselkedés és a beszéd műveletlen- ségéről árulkodik, sőt megsérti az emberi párbeszédnek, a kommunikációnak a kötelező szabályait is. Miért, hogyan ? Először is a lármával, azzal, hogy — mint szólásunk mondja — majd felveti * házat; „azt műveli, mint a világ ördöge”, azaz nagy ri- billiót csap. A nagy hangerő nemcsak a hallgatók fülét sérti, hanem kárt tesz a kiabáló hangszálaiban is; a felindulás pedig vértolulást idéz elő, keringési zavart, néha. súlyos betegséget is okozhat. i A hangoskodás jellembeli fogyatékosságra is utal. Aki kidagadt erekkel és nekivörösödő képpel rikácsolni kezd, elveszti uralmát a lélek volánja fölött. Az önuralom megszűnik, nem érvényesül többé az önellenőrzés fékező hatása, másképpen : a társas együttlét megkövetelte fegyelem meglazul és zabolátlanságba csap át. Ez aztán a beszéd fegyelmét is megszünteti, a kiáltozó ember nem válogat a szavakban, s elárasztja környezetét a szitkozódás szeny- nyével, ocsmánysággal és trágársággal. Abban a szóözönben, amellyel megsérti beszédtársát, a nyers erőszak — az agresszivitás — nyilvánul meg. A hangoskódás nem egyéb, mint társadalmi környezetszennyezés. Szende Aladár Munkavédelmi fotópályázat A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványainak sorában, annak tizedik köteteként jelent meg a Néprajzi tanulmányok a zempléni hegyvidékről című kötet, amely Szabadfalvi József — a Zempléni-hegység népi kultúrájának tanulmányozásában végzett kutatásokat és eredményeket bemutató — általánosabb érvényű bevezető tanulmányán kívül tizennyolc olyan dolgozatot, tanulmányt tartalmaz, amely a Zempléni-hegység népéletének elsősorban lassan múlt- bavesző jellemző vonásait mutatja be. Néhány írás befejezésként utal az utolsó évtizedek változásaira. Olvashatunk a földművelés jellemzőiről (Ikvai Nándor írásában), az erdő szerepéről (Petercsák Tivadar munkája), a népi épít- kézésről (Dám Lászlótól), a beltelkek gazdasági épületeiről (Selmeczi Kovács Attilától), Hejce településnéprajzáról (Juhász Ágnestől), a környék kenderfeldolgozásáról és vászonfelhasználásáról (Dobrossy István és Fügedi Márta írásában), a növényi alapanyagú táplálékokról (Bődi Erzsébettől). További témák: a családi élet, illetve családi kapcsolatok (Niedermüller Péter és Szabó László írásaiban), a hiedelmek (Barna Gábor), a ka- lendáris szokások (Niedermüller Péter), a népi gyógyítás (Hoppól Mihály), mondavilág (Dobos Ilona, Ferenczi Imre, Diószegi Imre—Barna Gábor), a szentelmények szerepe (Bartha Elek), búcSú- járási szokások (Nádasi Éva), játékok és szórakozások (Kriston Vízi József). A kötet egyes tanulmányait a néprajztudomány kiváló művelői lektorálták, azok szakmai értékelése meghaladja a napilap feladatait. Csak arra szorítkozunk, hogy felhívjuk a helytörténet, honismeret, néprajz iráni érdeklődő és örvendetesen mind nagyobb számú nagyközönség figyelmét a kötetre, amely a hivatásos és amatőr kutatónak jó forrásanyag, az érdél lödének jó tájékoztató olvasmány. A szerkesztésben Viga Gyula működött közre. A Borsodi Szénbányák Vállalat szakszervezeti bizottsága munkavédelmi fotópályázatot hirdetett, hogy ezáltal is elősegítse az aknáknál, az üzemeknél a munkavédelmi propagandamunkát. A pályázaton részt vehetnek a vállalat dolgozói, a családtagok, s külön ajánlják az indulást a művelődési intézmények fotószakköreinek. Pályázni legfeljebb három fotósorozattal lehet, S az egyes sorozatok képeinek száma nem haladhatja meg a tízet. A fotók mérete: 16X24 ebi, s képaláírás is szükséges hozzájuk. A pályázók lehetőleg olyan témát válasszanak, amelyek bemutatják az anyagmozgatást és -szállítást, az egyéni védőeszközök használatát, a balesetmentes munkavégzést, és így tovább. A pályaműveket a szerzők a következő címre postázzák: farkaslyuki Radnóti Miklós Egyesített Művelődési Intézmények, 3600. Ózd, I. kerület, Sztahanov utca 4. szám. Beküldési határidő: 1982. augusztus 31. A fotókat a szerzők jeligésen küldhetik be, Mellékelni kell hozzá egy lezárt, borítékot, benne a pályázó nevével, címével, nyilatkozatával, hogy képei még nem szerepeltek hasonló pályázaton. A rendező szerv a fotókat nem küldi vissza, s csak azoknak a pályázóknak a nevét hozza nyilvánosságra, akik díjnyertesek lesznek. Az eredményhirdetésre ez év szeptember végén, a Bányász Kulturális és Sporthetek programjában kerül sor, s ekkor adják át az első nyolc helyezettnek a pénzdíjat. A nyertes, vagy arra érdemes fotókból a vállalat művelődési intézményeiben, az üzemeknél kiállítást rendeznek majd. Istvánffy Gyula nevével Helytörténeti gyűjtőpályázat Több megyei szerv közreműködésével idén huszonegyedik alkalommal várják az Istvánffy Gyula néprajzi és helytörténeti gyűjtőpályázat résztvevőinek anyagait. A kiírás szerint helyszíni gyűjtésen, a munkás-, vagy parasztélet saját tapasztalatain nyugvó eredeti ismeret- anyagot feltáró pályamunka beküldésével — amely nyomtatásban nem jelent még fneg — lehet pályázni. Kiemelt témákként ajánlják a meghirdető szervek feldolgozásra: internacionalisták és partizánok tevékenységének, életútjának feldolgozása; munkás- és parasztönéletrajzok; egy település vagy táj népművészeti hagyományainak feltárása (hímzés, szövés, faragás, fazekasság, bútorok, viselet). E témában régi fotók és tárgyak gyűjtésével is lehet pályázni. Kiemelt, témaként szerepelnek még a pályázati kiírásban a megyénk múltját és jelenét, a munkás- és paraszti életmód változását jelző dokumentumok; egy-egy ipari kis- vagy középüzem történetét feldolgozó írások; egy település határának és belsőségének földrajzi neveit szájhagyomány vagy kéziratos fényképek alapján feldolgozó anyagok... A kiemelt témákról készült pályamunkákat a bíráló bizottság az értékelés során előnyben fogja részesíteni. Ezek mellett természetesen pályázni lehet a néprajz és a helytörténet körébe tartozó bármilyen téma feldolgozásával. A pályázaton bárki részt vehet, egy pályázó több pályamunkát is benyújthat, több pályázó vagy szakkör közösen is készíthet pályamunkát. Ezeket két példányban a Herman Ottó Múzeum címére kell beküldeni, s onnan szerezhető be további információ is. Újdonságok a Néprajzi Múzeumban A Néprajzi Múzeum az utóbbi hónapokban egyebek között Venezuelából, Brazíliából, Kongóból, Laoszból és Irakból származó tárgyakkal gyarapodott, ajándékozás vagy vásárlás útján. A múzeum műhelyeiben megkezdődött feldolgozásuk, előkészitésiik a kiállításokra: egy részüket még az idén megtekinthetik a látogatók. A képen: Mes- terházy Erika restaurátor század eleji mágikus szobrokat restaurál. Tsz-ek, társulások, vállalatok, figyelem! A szikszói ÁTEV üzemünkhöz tartozó szennyvíztó parkjának sürgős rendezéséhez, valamint a terület esetleges rekultiválásához földmunkát végző vállalkozókat keresünk! Bővebb felvilágosítást ad; a szikszói ÁTEV üzem, vagy az ÁTEV központja, Budapest IX., Illatos út 23. Telefon: 571-855
