Észak-Magyarország, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-10 / 58. szám

T982. március 10., szerda KZAK-MAGYARORSZAG 3 A beszámoló taggyűlések vitáiból Á jövedelmi arányokról r A beszámoló taggyűlések eszmecseréin sokan foglal­koztak bérpolitikánk egyik legtöbbet vitatott kérdésével: a keresetek differenciáltsá­gának mértékével, arányai­val. Az egyik felfogás sze­rint indokolatlanul emelke­dik a kiugró jövedelemmel rendelkezők száma, míg a kis jövedelemmel rendelke­zők szinten maradnak. Közismert, hogy szocialista viszonyok között a jövedel­mek nagyobb része a vég­zett munkához igazodik, munkajövedelem. Az egyenlő munkáért egyenlő bért elvé­nek érvényesítése azt is je­lenti, hogy az eltérő munka eltérő díjazást követel, az anyagi ösztönzés meghatáro­zott kereseti arányokat és arányváltozásokat feltételez. Társadalmunkban törvény- szerű, hogy a keresetek a végzett munka mennyisége, minősége és a munka társa­dalmi hasznossága alapján differenciálódjanak. A kere­seti arányok többféle kereszt- metszetben vizsgálhatók: nép- gazdasági ágak között, ága­zatonként, szakképzettség, is­kolai végzettség alapján, ne­mek szerint, betöltött mun­kakörönként, felelősség alap­ján stb. Bérpolitikánk az elmúlt évek során egyrészt a kere­sők különböző csoportjai ke­reseti arányainak tudatos kö­zelítésére, másrészt a bér­rendszeren, a bérfejlesztésen keresztül a teljesítmények differenciáltabb elismerésére irányult. Mindkét irányú tö­rekvés következt ében, a ke­reseti arányok napjainkban jobban megfelelnek a mun­ka szerinti elosztásnak, mint korábban; ugyanakkor a bér­politikát csak korlátozottan használták fel a munka ha­tékonyságának ösztönzésért?. A keresetek differenciált­ságára ma az a jellemző, hogy a foglalkoztatottak egé­szére megfelelőnek mondha­tó a keresetek egyenlőtlen- sége, ugyanakkor néhány vo­natkozásban az ösztönzés ér­dekében nagyobb különbsé­gek indokoltak. Igaz-e, hogy indokolatlanul növekedik a magas jövedelemmel rendel­kezők száma és ezek ma már nagyon sokan vannak? A sta­tisztikai adatok alapján 1976- ban a íoglalkoztatotti létszám legtöbbet kereső 10 százalé­kának átlagkeresete 4,2-sze- rese volt a legkevesebbet ke­reső 10 százaléknak. Az arány­különbség az alsó és felső 20 százaléknál 3-szoros volt. Ezek az arányok az utóbbi években lényegében nem vál­toztak, hosszabb távon az abszolút keresetkülönbségek növekedése mellett a relatív különbségek mérséklődnek. A dolgozók 92 százaléka az al­só határnak tekintett összeg és annak négyszerese között helyezkedett el. Mindezek mellett a tények azt mutat­ják, hogy az elmúlt 10 év­ben csökkenő tendenciájú az alacsony keresetűek aránya. Az előzőekben érzékeltetett arányok alapvetően megyénk­re is jellemzőek. A megyei pártértekezlet 1900-ban töb­bek között megállapította: „A munkabérek és jövedelmek a tervezettnek megfelelően ala­kultak. Ezt a központi bér­emelések és jövedelemkiegé­szítő intézkedések elősegítet­ték. Az iparban a fizikai dol­gozók átlagbére a tervidő­szak alatt 30 százalékkal nö­vekedett. Átlagkeresetük ma­gasabb az országosnál, de né­hány ágazatban jelenleg is az ipari átlag alatt van. A fogyasztói árak gyorsabb üte­mű növekedése miatt a re­álbérek és reáljövedelmek nem érték el az előirányza­tot.” Az elmúlt évben a megye lakosságának készpénzjöve­delme 8 százalékkal, a mun­kabérek 5 százalékkal növe­kedtek. Az iparban, a szállí­tásban, a hírközlésben átlag körüli, a mezőgazdaságban és erdőgazdaságban nagyobb, az építőiparban és a kereskede­lemben kisebb bérszínvonal­növekedés volt. Jelenlegi gazdaságpolitikai törekvéseinkhez kapcsolódik a kisvállalkozási formák bő­vítése. Ezek az új gazdálko­dási szervezetek kizárják más emberek munkájának el­lenszolgáltatás nélküli kisa­játítását, a megszokott szóval élve; a kizsákmányolást. A tulajdonviszonyok, elosztási viszonyok lényegében nem változnak: minden kisvállal­kozó munkája mennyiségé­nek és minőségének alapján jut kisebb, vagy (általában) nagyobb jövedelemhez. Ügy véljük, hogy a beszá­moló taggyűléseken ezekben a kérdésekben felszólalókat a munkával arányban nem álló és a nem munkából szárma­zó jövedelmek keletkezésé­nek útja, módja, magas szintje nyugtalanítja. Az ilyenek lehetnek spekuláció­ból, magántevékenységből származó nem legális jöve­delmek. Keletkezésük eredő­je gyakran a rendelkezések kijátszása, vagy a társadal­milag szervezett munka fo­gyatékosságai. Államunk ezek megelőzésére, korlátozására, visszaszorítására több jogi­gazdasági intézkedést hozott és hoz (lelek- és lakástulaj­don szabályozása, adók, köz­terhek differenciált kivetése stb.) Ezeknek a „jövedel­meknek” a tulajdonosai (már ameddig tulajdonosok!) nin­csenek sokan és egyre keve­sebben lesznek, de a tisztes­séges munkából élő széles közvéleményt joggal hábo­rítják fel. Ezek felszámolása nem egyszerű feladat, mert más formában újratermelőd­hetnek, de az elmúlt évek gyakorlata, tapasztalatai bi­zonyítják : szükség esetén nem maradnak el az admi­nisztratív intézkedések és a bírói ítéletek. Pártunk politikájának egyik legfontosabb célja: elért élet- színvonalunk megőrzése. A következő időszakban a jö­vedelempolitika fő feladata, hogy .a szolidabb lehetősé­gek mellett egyeztesse össze a keresetek differenciálását és a szociális helyzet javítá­sát, a családi jövedelemkü­lönbségek mérséklésével. P. J. Megkezdődött a téglagvártási idény A téglaiparban befejeződ­tek a téli nagyjavítások, ki­cserélték az elkopott, hibás alkatrészeket, kiegészítő fel­szereléseket, s a hagyomá­nyos gyárak mór február vé­ge óta teljes készenlétben várnak a kedvező időjárás­ra, amikor fagyveszély nél­kül száríthatják a szabadtéri színekben a téglaprésekből kikerült nyers terméket. A hosszúra nyúlt tél ellenére lényegében a tavalyival azo­nos időpontban, március ele­jén az ország legmelegebb tájain, elsősorban Baranya, Tolna, Somogy és Békés me­gyében megkezdődött a tég- lagyártósi idény. Az utóbbi években meg­valósított jelentős fejleszté­sek, s új gyárak építése ré­vén egyre kevésbé függ az időjárástól a téglaipar, mert tavaly termelésének 64, s az idén már (j5 százalékát állít­ják elő olyan korszerű üze­mekben, amelyek égetés előtt nem a szabadban, hanem az üzemi technológia folyamatá­ban szárítják, szikkasztják a téglát. Vevőre várva . Kedvezményes pénzügyi hitel A világpiacon tömegesen jelennek meg az új, korsze­rű termékek. Mi ebben a versenyben csak akkor tu­dunk helytállni, ha adottsá­gainknak megfelelően a ma­gyar szellemi termékek, ku­tatások eredményeit minél szélesebb körben — mégpe­dig versenyképes termékek formájában — értékesítjük, hasznosítjuk a világpiacon. Az a korábbi gyakorlat ugyanis, hogy valamilyen új terméket vagy technológiát csak importból szerzünk be. illetve drága beruházásokkal hozunk létre, sokáig nem tartható. A szellemi termé­kek kidolgozását, kutatási cé­lokat nem hátráltathatja szű­kösebb anyagi helyzetünk. A vállalatok innovációs tevé­kenységét —, amely minde­nekelőtt új gyártmányok, gyártási technológiák kidol­gozására irányul — a Ma­gyar Nemzeti Bank különfé­le hitelekkel támogatja. Me­gyénkben először 1981-ben került sor ilyen típusú hitel folyósítására. Az MNB me­gyei igazgatósága a Borsodi Vegyi Kombinátnak szavazott meg 158 millió forint kedvez­ményes hitelt növényvédő sze­rek, gyomirtó szerek és mű- anyagipari stabilizátorok ku­tatására. Van még tartalék Ernődön A kompromisszum nem megoldás T íz és fél millió forintos nyereség. Egy olyan gazda­ságbon, amelynek szántóterülete nem éri e! a kétezer hektárt, s mégis a jövedelem döntő ré­szét az alaptevékenység adja. Napjoinkbon az egyre nehezülő közgazdasági feltételek között ez nagy szó. Az emődi Szabadságharcos Termelőszövetkezetben mégis ilyen eredménnyel zárták az esztendőt, köszön­hetően a jól kialakított termelési szerkezetnek, amely az elmúlt, kedvezőtlen időjárású évben is bizonyított. Kása Bertalan elnök: — A legtöbb növényünk­nél nem bírtuk megismétel­ni a két évvel ezelőtti kima­gasló eredményünket. A szántóterületünk több mint felén termesztett gabonafé­léknél jelentős az elmaradás. Hektáronként öt mázsával kevesebb búza, s őszi árpa, hét mázsával kevesebb ta­vaszi árpa termett. Viszont a növénytermesztésben szi­gorú takarékossággal, a tech­nológiai fegyelem betartásá­vá! a költségeket sikerült alacsonya« tartanunk. Pél­dául egy mázsa búzát 224, hasonló mennyiségű őszi ár­pát 153 formiert állítottunk elő. Evekkel ezelőtt alakították ki a termelőszövetkezetben azt a vetésszerkezetet, amely egyszerűsége mellett — könnyen, viszonylag olcsón gépesíthető — a magasabb árbevételt szolgálja. Például a 2700 tonna megtermett ka­lászostól az elmúlt évben is sikerült 700 tonna vetőma­got nyerni, amelynek értéke 3,2 millió forint. Az elmúlt ősszel a napra­forgó is bizonyított, hiszen hektáronként 22,4 mázsa terményt takarítottak be a kombájnok. Az olajos nö­vény 237 hektáron, közel öt millió forintos árbevételt adott Az elnök: — Állattenyésztésünk if tovább fejlődött. Pedig a legtöbb nehézségünk ebben az ágazatban volt A tejter­melés fokozására adott álla­mi prémium csökkentése szá­munkra kifejezetten rossz, mert hiába sikerült telepün­kön tíz százalékkal növelni a tejtermelést, az év második felében már nem vásároltak tőlünk tenyészüszőket. Idén még kaptunk egymillió fo­rint támogatást az ered­mény növelésért, de tartunk tőle — mert a számítások egyértelműen bizonyítják —, hogy a magas termelési szintű telepünk nyeresége a minimumra csökken. Pedig az elmúlt évben több mint 4300 liter tejet fejtünk egy állattól. Németh Ferenc főólla tte­nyésztő : — A várható bevétel-ki­esésünk, 1,3 millió forint. A támogatás elmaradása eny- nyit jelent a szövetkezetnek. Ráadásul értékben közel egy­millió forinttal kevesebb pénzt kapunk a tenyészüsző- kért, hiszen nehéz lesz az ál­latokat eladni. Ezzel az ár­bevétel — s jelentős nyere- régromlással szemben csak 840 ezer forinttal nagyobb összegei kapunk a hús árvál­tozásáért. Így érthető, hogy a gazdaságosság szempontjá­ból nehéz helyzetbe kerül­tünk. Pedig az emődi termelő- szövetkezet a megye egyik legjobban szakosított tehené­szeti telepével rendelkezik. Évek óta folytatnak itt kö­vetkezetes tenyésztői mun­kát, állományuk zöme ma már a nagy tejtermelő ké­pességű holstein-frízzel van keresztezve. Az eredmények nem is maradtak el. de — és ezt illik tudomásul vermi — napjainkban a hústerme­lést jobban támogatják. A főállattenyésztő rá bólint: — Válaszú thoz érkeztünk. Ha tovább folytatjuk a ke- resztezési programot, nehe­zen tudjuk a jövőben elke­rülni a veszteséget. Viszont van egy másik kompromisz- szumos lehetőség is. A gvtii- gébben termelő állatokat li­muzin fajtával keresztezzük, így nemcsak a vágómarha minősége, hanem mennyisége is növekszik. Ez természe­tesen nem mehet a tejterme­lés rovására. A legtöbb te­jet termelő állatok utódait továbbra is a holstein-fríz fajtával keresztezzük. De csak annyit, amennyi a te­lep saját utánpótlásához elég! A többi tehén a hús­termelést szolgálja majd. Ezerötszáz forinttal lehet nagyobb árbevételt elérni darabonként, ha a hús mi­nősége megfelel az export­követelményeknek. Sajnos a holstein-fríz bikák rosszabb hízlalhatóságúk, gyengébb húsformájuk miatt erre kép­telenek. A meglévő száz ma­gyartarka tehén utódai, va­lamint a limuzin vérhánya­dú borjak viszont igen. így félmillió forintot nyer a 840 ezer forintos támogatá­son kívül a szövetkezet. — A fejőstehenészetben is vannak még bőven tartalé­kaink. Az elmúlt évben egy liter tejet öt forint hatvan fillérért állítottunk elő, amit nem tartok rossz eredmény­nek. Már csal: azért sem, mert takarmányaink di-ágák, s minőségileg erősen kifogá­solhatók. Egy mázsa silóku­koricát 65 forintért (!) kapott az állattenyésztés, a lucer­naszéna mázsája 162 forint­ba került, A tervezett 117 fo­rint helyett. Ráadásul vásá­rolnunk kellett takarmányt, mert nem termett elegendő. Ez egyértelműen a növény­termesztés bírálata. Más gazdaságban, ahol kö­zel sem ilyen magas szintű a tejtermelés, a takarmányo­kat jóval alacsonyabb áron — a silókukoricát például a feléért — állítja elő a nö­vénytermesztés az állatte­nyésztés számára. Nem nehéz kiszámolni, ha nem fejnek 4300 liter tejet egy állattól, s nem . kapnak a tízszázalé­kos növekedésért prémiumot^ akkor a gazdaságosság is ve­szélybe került volna. A kor­szerű technológiával, s en­nek megfelelő hozamokkal dolgozó növénytermesztés miért nem tud olcsón tömeg­es szálas takarmányokat elö- á'lítani? Ennek a kérdésnek a megválaszolása a közeljö­vő legégetőbb feladata. Kármán István Három és léi millió útépítésre Ankét a BVK-barr A mezipaziasáí kemizálásáról Sátoraljaújhelyen út és járda építésére 3,5 millió fo­rintot fordít ebben az évben a városi tanács. Ebből az összegből befejezik a Dózsa Az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat­nál tegnap, március 9-én újítási tanácskozást tartot­tak. Amint az közismert, az MSZMP XII. kongresszusa követelményként fogalmazta meg. hogy a gazdasági haté­konyság növekedésében a ko­rábbinál nagyobb szerephez jussanak az emberi tényezők, az újító és alkotó kezdemé­nyezések. Ez fokozott köve­telményt támaszt az újítók és a feltalálók tevékenysé­gével szemben is. Ennek a kibontakozásnak a meggyor­sítására a kormány határo­zata alapján májusban ösz- saeüi az újítók és feltalálók György és a Vasváci Pál ut­cai lakótömb tereprendezé­sét, az itteni utak és járdák megépítését. soron következő országos ta­nácskozása. A vállalat műszaki-gazda­sági szervezetei, funkcioná­lis osztályai, a párt- és társa­dalmi szervezetek által ki­adott írásbeli beszámoló je­lentésen kívül a vállalati újítási tanácskozáson szóbe­li kiegészítést terjesztett elő Karvajszky István műszaki igazgatóhelyettes, majd a felvetett gondolatok megol­dását szolgáló hozzászólások, javaslatok hangzottak el. A válaszadást követően a tanácskozás résztvevői meg­szavazták az országos újítói tanácskozásra továbbítandó javaslatokat. Kazincbarcikán, a Borsodi Vegyi Kombinátban 1955- ben kezdődött meg a műtrá­gyagyártás, majd néhány esztendő múlva, a gyárépítés során pvc alapanyaggyártás­sal bővült a gyár termelési profilja. A különböző nitro­génműtrágyák es a pvc-ből készült mezőgazdasági fel­használású termékek gyár­tása során mind gyakoribbá vált a gyár szakembereinek és a mezőgazdászok kapcso­lata, együttműködése. E megbeszélések során rájöttek arra, hogy mindkét szakte­rületnek úgymond más a nyelvezete. Részben azért, hogy megfelelő áttétel mű­ködjék a két szakterület kö­zött. továbbá a mezőgazda­ság kemizálását szolgáló ku­tatások végzésére a kombi­nátban 1967-ben létrehozták az agrokémiai osztályt és egy kísérleti telepet létesítet­tek. A kutatások eredmé­nyeiről mintegy kétszáz, kü lönböző szakfolyóiratokban megjelent publikációban számoltak be és egy önálló kiadvány is szolgálja a meg­felelő tájékozódást. A kom­binát Agrokémiai Tájékozta­tója a Magyar Mezőgazdaság mellékleteként jelenik meg rendszeresen, A kutatómun­ka eredményeinek színvona­lára jellemző, hogy dr. Kiss A. Sándort, az agrokémiai osztály vezetőjét több aka­démiai szakbizottságba hív­ták meg. Am a folyóiratokban tör­tént publikációk csak egy­irányú információáramlást jelentenek, kevés visszajel­zéssel, mindezt bizonyítja az eddigi gyakorlat. A kombi­nát vezetői ezt felismerve immár másodízben rende­zik meg az agrokémiai an­kétet, amelyen neves szak­emberek számolnak be a BVK mezőgazdasági felhasz­nálású termékeivel folyta­tott kísérleteik eredményei­ről. Ma délelőtt, a BVK Rad­nóti Miklós Művelődési Ha­zában. kezdődő tanácskozást dr. Tolnai Lajos, a BVK ve­zérigazgatója nyitja meg, majd a bevezető plenáris előadást dr. Nagy Bálint, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium főosztály- vezetője, mezőgazdaságunk kemizálásának elindítója és inspirálója tartja „A kemi- zálás néhány kérdéséről" címmel. Újítások, újítók az építőiparban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents