Észak-Magyarország, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-02 / 51. szám
?982. «ncwrius 2., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Ázépítőanyagok minőségét Ultrahangos betonoszkóp — Mintavétel a téglából Az ellenőröket a legtöbb területen nem szívesen fogadják. Ez jellemző az építőiparra is, különösen akkor, ha már-már hatóságként lépnek fel az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet szakemberei. Szepesszentgyörgyi Oszkár, az intézet vezetője hangsúlyozza a hatóságjelleget, hiszen döntéseik az építés- felügyeletben komoly érvénnyel hatnak. Az intézet dolgozód, szám szerint tizennégyen több irányú feladatot látnak el. Ezek közül kiemelkedik az úgynevezett építésfelügyeleti tevékenység, amely egyaránt vonatkozik az építkezésekre, valamint az építőanyaggyártásra. Sorrendben ez. után következik a vállalati megbízásra végzett anyag- és szerkezetvizsgálat. Ezenkívül az intézet dolgozói szakértői tevékenységet is folytatnak. Ugyancsak itt végzik a legújabb termékek szerkezetalkalmassági vizsgálatát. — Budapesti központunk évekkel ezelőtt több területi egységet hozott létre — mondja az intézet vezetője. — A mi feladatunk ebben a Borsod- Abaúj-Zemplén, illetve a Heves megyei, építkezések ellenőrzése. Az utóbbi években e négy alapvető tevékenység volumene gyökeresen megváltozott. A felügyeleti tevékenység aránya nagyjából nzonos a korábbihoz viszonyítva. ám a vállalatok megbízásából végzett építőanyag- vizsgálatok száma megcsappant. Ez részint a beruházások megfogyatkozásával, részben pedig azzal a fejlesztéssel magyarázható, amelyet az építőipari vállalatok többsége az anyagok vizsgálata miatt az elmúlt években megvalósított Ma már a legtöbb vállalat rendelkezik laboratóriummal, ahol ra. <Í5 termékek vizsgálatát saját maguk elvégezhetik. Szakértőként viszont most sokkal többen kérik fel az intézetet, mint korábban. Tavaly például nem kevesebb, mint százöt vitás kérdésben kellett bírósági megbízásból szakvéleményt mondaniuk az intézet dolgozóinak. Ugyancsak többen kérték fel az ÉMI-t úgynevezett Az elmúlt ót év alatt 14 termelőszövetkezeti család költözhetett új otthonba a sajópüspöki Sajövölgye Tsz kislakásépítéseket segítő akciójának jelentős támogatásával. A hatékonyan gazdálkodó, közös gazdaság szociális alapjaiból már nemcsak az idős, nyugdíjas tsz-tago- kat részesítik rendszeres támogatásban, és a sokgyermekes családoknak nyújtanak évente beiskolázási segélyt, hanem a fiatalok letelepedését is jelentős összegekkel segítik. A családi házat építő tagokat 50 ezer forint kamatmentes kölcsönben részesítik, s ennél is nagyobb segítséget jelent számukra a tsz biztosította kedvezményes szállítás, a kaOrvosi «érleiek Elektronikus vezérlésű gyógyászati — kórházi, klinikai — mérlegek első sorozata készült el a hódmezővásárhelyi Metripond Mérleggyárban. Az egyik fajta ilyen gyógyászati elektronikus mérleget mű- veseállomásoknak készítették az anyagcsere pontos mérésé re és regisztrálására. alkalmassági vizsgálatok elvégzésére. Az ez évi árbevételi tervük mintegy négymillió forintot tesz ki. — Milyen berendezések állnak ehhez az intézet rendelkezésére? — Az építőanyagok mechanikai vizsgálatára számos nagy értékű berendezésünk van — mondja az intézetvezetője. — Ügynevezett univerzális anyagvizsgáló gépekkel rendelkezünk, amelyek alkalmasak akár háromszáz tonnás terhelésvizsgálat elvégzésére is. A legnagyobb a hatszáz tonnás pillér- és faltörőgépünk. Ezt egyébként nemrégiben sikerült oly módon átalakítanunk, hogy akár hat méter hosszúságú gerendák törésvizsgálatát is elvégezhessük. Ily módon már nem okoz nehézséget a Nyékládházi Mezőpanel Vállalat mestergerendáinak, illetve az újfajta Univáz- gerendáknak a vizsgálata. Ezenkívül intézetünk megoldotta a betontermékek roncsolásos vizsgálatát is, egy gyémántbetétes koronafúró üzembe helyezésével. A beton szilárdságáról jól meg lehet bizonyosodni a próbahengerek fúrásával. Ugyancsak erre a célra vásároltunk egy külföldi gyártmányú rúgós kalapácsot. Tavalyi szerzemény az ultrahangos betonoszkóp. amely igen sokat segít szilárdságvizsgálatoknál. Beszereztünk ezenkívül egy téglafúrógépet is, amely lehetővé teszi a mintavételt kis méretű, tömör téglából. Egyik legjobban kihasznált berendezésünk ez, hiszen az utóbbi években az új építkezések helyett előtérbe került a meglévő épületek felújítása. A tervezők tőlünk kérnek hiteles információt az épületek állagával kapcsolatosan. Sikerrel alkalmazzuk a Proceq vaskeresőt is, amely alkalmas mind a födémben, mind pedig az ívtartóknál a vasbetétek helyének meghatározására. A gépeket a minőség- ellenőrző intézet évente hitelesíti, szakembereiket a jövő hétre várjuk. Gépeinket jelenleg a központ karbantartó brigádja ellenőrzi. — Milyen tapasztalatai vannak az intézetnek az építőanyagokkal kapcsolatban? vies, a szükséges markoló- és rakodógép. A Sajóvölgye Termelőszövetkezet segítségével újabb tíz családi otthon épül. — Az adalékanyagokat illetően Borsod megye kedvező helyzetben van — jegyzi meg Szepesszentgyörgyi Oszkár. — Megfelelő a kis méretű téglák szilárdsága is, a B.'iO-as tégla minőségével azonban időnként problémák vannak. Nem mindig felel meg az előírásoknak a mát- raderecskei vázkerámia szilárdsága sem. A cserepek minősége változó, a hűtési próbát nem mindenkor állják ki. Tavaly a legrosszabb eredményt az azbesztcementtetőfedők esetében tapasztaltuk. A betontermékeknél viszont igen kedvezőek a tapasztalataink. — Milyen következményei vannak az ÉMI-ellenőrzések- nek? — Ha vállalati megbízásból végezzük munkánkat, úgy semmiféle karos következménye nincs méréseinknek a vállalatok szempontjából. Viszont más a helyzet, ha felügyeleti szervként dolgozunk. Ha harmadosztályúnál gyengébb a minőség, levélben szólítjuk tel intézkedésre az adott üzemet. Tavaly kilenc ilyen levelet kellett megírnunk. Borsodban egyszer sem. Heves megyében viszont kétszer kellett tavaly élnünk az építkezést leállító jogunkkal. Nemcsak állami és szövetkezeti építőket. ellenőrzünk, a megvei lanácsok megbízásából feladatunk a magánvállalkozók ellenőrzése is. A szakipari munkálatokat illetően hasonlóak a tapasztalataink: mind az állami, mind pedig a szövetkezeti. illetve kisiparosok másod-. Illetve harmadosztályú munkát adnak ki a kezük alól. — Évek óta mérik a régi miskolci házak állagát. Milyenek itt a tapasztalataik? — Nemrégiben vizsgáltuk meg például a Földes Gimnázium födémszerkezetét. Megállapítottuk, hogy erősen korhadásnak indult, s megérett a kicserélésre. Minket kértek fel annak idején például a Tiszai pályaudvar rekonstrukciójához is szakértőnek. Meglepő volt az eredmény: a vizsgálatok során azt állapítottuk meg. hogy az 1905- ben szénsalakból épített épület födémszerkezete ma is kifogástalan állapotú. Így történt, hogy a rekonstrukció során a födém érintetlen maradt. Most is van egy érdekes munkánk: Miskolc belvárosának rekonstrukciója kapcsán hat Széchenyi utcai lakóház állagáról kell szakvéleményt mondanunk. Déváid Hedvig Temesi György, keiében a broniszinű üveg, előtte a kísérleti üvegftnifák & Sajóvőiiye Isz a Edslakásépítéssr! r Munkahelyen, szabad időben Helytállás három helyen-Mostani beszélgetésünk a méhészke0 déssel, illetve arról „indul”. Merthogy Kele Imre életétói elválaszthatatlan az is. Persze, ezzel elárultam azt is: a méhészkedés csupán egyetlen mozaikja, tartozéka életének. Csak egy? Hát nem furcsa? A negyven Nagyboczonádi kaptár, a nyolcvan család méh nagyon sok embernél teljes foglalkozásnak, munkának elég lenne. Neki meg? Csupán egy résznek, tennivalónak számít a munkanapok feladatai között Furdal a kíváncsiság: egyáltalán mit jelent számára a méhészet? Munkát? Kikapcsolódást? Hasznot? (Ez utóbbin egyéni, népgazdasági egyaránt értendő.) A sununázat, úgy gondolom, mindhármat magában foglalja. Sőt, a miért indoklása, a motiválás még ennél is több: — Én úgy gondolom, ez a tevékenységem is összefügg a nagy-nagy termeszei - szeretetemmel... Az emberek gyakran nem merik kimondani — szégyellik talán? •—, hogy (legtöbbször lopva) milyen szívesen rácsodálkoznak egy-egy virágra, elnézegetnek egy-egy bogarat. Ő nem szégyellj ezeket említeni, s amikor a természetszeretetről beszél, tulajdonképpen erre, ilyesmikre gondol. Tudom, Kele Imrét legtöbben nem mint méhészt, hanem mint a mezőkövesdi áfész gesztorságával működő Mezőföldi Sertés- feldolgozó Üzem vezetőjét ismerik. Nem csoda, hiszen ez a beosztása, a hivatása. Az emberek többségével e beosztás révén került, kerül kapcsolatba. Valójában a kö- vesdi áfész legeredményesebb „boltja” — elnézést a kifejezésért — ez a húsüzem. Évente 17 ezer darab sertést dolgoznak itt fel. És nem csupán a mennyiség, sőt sokkal inkább az innen kikerült áru minősége szerzett jó hírnevet az áfésznek, a húsüzemnek, s természetesen a vezetőjének, Kele Imrének is, aki — most mar tnosolygunk rajta — annak idején nem szívesen álít kötélnek. — Akkoriban Bogácson voham húsbolt- vezető. Azokban az években korántsem volt olyan jó és zavartalan a húsellátás, mint ma. Nekem mégis sikerült a községben heti 30—40 sertés vágására alkalmas vágóhelyet kialakítanom, s a körülményekhez képest egészen jó húsellátást teremtenem. Szóval egy jói kiépített boltot kellett otthagynom, de nyilván a munkám alapján figyeltek led rém az ói ész vezetői, s ajánlották fel 1972 végén a húsüzem vezetői állását Tudná kell, hogy korábban ez az üzem — akkor még mint évi 3000 sertés kivágására alkalmás „vágóhíd” — a kövesdi Búzakalász Tsz-é volt. Nekik csak veszteséget hozott. Sőt, amikor mi átvettük, abban az évben nekünk is. Akkor szóltak nekem: Imre, vállald el... A történet, amit ezután hallok tőle, érdekes, ugyanakkor nagyon jellemző. Amikor átkerült az új munkahelyre, a húsüzem előző vezetője megkérdezte az ilyenkor szokásos leltározásban részt vevő Öcsai István országgyűlési képviselőt: — Aztán ennek a Kelének van-e háza? Mert fogadok, hogy, fél év múlva ö is ráfizeti erre a boltra ... Nos, nem fizette rá! Hogy miért nem? Valószínű, ennek több oka is van. De például azért, mert... — ... jólesett, következésképp doppingolt , a bizalom. S az, hogy szabad kezet kap- i tam az átszervezésre, a termékskála kialakítására ... i Az első eredmények — mert csodák csodájára eredmények jöttek — ma már ki- i csit „történelminek” számítanak. Már az [ első évben — 1973-ban — a 3000 sertés | helyett 6500-at vágtak le, sőt megkezdő- i dött bizonyos fokú feldolgozás. Az év vé- J gén pedig 21 milliós árbevételt és egy- i milliós nyereséget könyvelhettek el. A nem mindenki által remélt siker egyben i a lehetőséget, a perspektívát is mutatta. Az [ áfész vezetői szerencsére éltek is vele. \ Támogatás, három áfész társulása, nyolc- ' milliós beruházás. És 1974-ben megkez- [ dődött a bővítés. A már említett 17 ezer i sertés feldolgozásának és a 32-féle terméknek az alapjait akkor teremtették i meg. J — A növekvő mennyiségi mutatók el- i lenére mi soha nem akartunk és nem is ' akarunk a húsiparral konkurrálni. A mi , lehetőségünk a minőségben, a tájjellegű i speciális készítményekben van ... Matyó májas és véres hurka, lángolt kolbász, matyó csípős vastag kolbász, és i sorolhatnánk a készítményeiket. Akik már kóstolták ezeket a készítményeket, nyíl- > ván egyetértőén bólogatnak Kele Imre » előbbi mondatait olvasva. A jövő sokat foglalkoztatja. A tovább- i lépés. Egy új«bb akkuntulalódás. Mert | ahogy a háromezres vágóhíd nem volt ■ végcél, a mai méretek sem lehetnék azok. Az eddigi eredmény pedig garancia rá, ■ hogy az újabb tervek — beruházás ese- * tén — nem maradnának vágyálmok. Tervek... Terv ma még — bár mz i előbbinél már közelebbi — a bogácsi J szőlőtelepítés is. Egészen pontosan a te- i valy alakult 48 tagú bogácsi Rizlingszilváni Szőlőtermesztő Szakcsoport 14 bek- i táros szőlőtelepítése. Mi köze ehhez Kde * Imrének? Csupán az, hogy ő a szakcso- , port elnöke. Élelmiszeripar, húsfeldolgozás, * méhészet... S most a szőlő is? Töpreng, közben mosolyog, hogyan is fogalmazzon. i Földije vagyok, sejtem, mit akar monda- J ni. A szőlő e táj legszentebb növénye, t afféle apai örökség. Ott a Vénhegyen, s a J még jobb bort adó Kökötőn. És öröklő- ■ dött a pince is. — A tisztesség is úgy kívánja, hogy folytassam, amit már apám is folytatott. i Az igaz. hogy én már másképpen — kor- | donosan, keresett kézi munkával —, de — i és úgy gondolom, ez a lényeg — ezt a J folytonosságot vállalom, mégpedig szive- ■ sen vállalom. Hajdú Imre Foló: Uaczó József __! f i bronzsziní üveg Mindössze harmincéves és máris vezető beosztást kapott Temesi György, vegyész- mérnök, a Miskolci Üveggyárban, ahol a laboratórium irányítását bízták rá. — Tíz éve dolgozom az üveggyári laboratóriumban, Uaczkovics Pétemét váltottam fel, aki igen jó tanító- mesterem volt, örülök, hogy a keze alatt dolgozhattam. Harmincéves vagyok és szakmai karriernek is nevezhető eddigi pályafutásom — mondatta, amikor munkájáról beszélgettünk. Mint megtudtuk róla: „mellesleg” a gyári KISZ- bizottság tagja. Legutóbb próbatétel elé állították. A gyár növelni akarja a szín- választékot és megbízták azzal, kísérletezze ki a bronzszinű üveg készítését. — Sok munkába került. Bizonyítani akartam, hiszen bizalmat kaptam és pontosan ilyen életpályát kívántam magamnak, mint amilyenen most vagyok — sorolta Temesi György. Ezután részletesen elmondta a kísérletezés stádiumait. Nem kerülte el a buktatókat, a kudarcot sem, hiszen nem filléres dologról volt szó, mert a bronzszínt adó „sze- lin” színezőanyagnak több száz forint kilója. És nem kevés kiló használódott el a kísérletezés során. Megmutatta azt a kis tűzálló téa ladarabot. amelybe tégelynyi nagyságú lyukat fúrt. ebber keverte ki az üvegalapanyagot és az egészet, egy kis ke mencelyukon juttatta el a tűz- térbe. Először elégett a sze- lin, eltűnt a bronzszin. aztán mihden sárga színű lett. és ezt követte a színek egyéb változásai. míg végül sikerült elérni a brónzszínt. Kapós cikk lesz ez a világpiacon, hazánkban talán még nem is ■ gyártanak ilyen színezésű üveget. A fény is meg-meg- tréfálta őket, mert amikor már minden összetétel jól alakult, és bronzszínűnek kellett volna lenni az üvegnek, a mesterséges fényben ez nem látszódott. S amikor kivitték a természetes világításra. ott pompázott áttetszőén a bronzszín. — Ez a laboratórium az én kis országom. Kitűnő munkatársaim vannak, többségében nődolgozók. Sokat segítettek, bátorítottak es biztattak. Életem szép sikere ez. Örülök, hogy bizonyítani tudtam, hogy élni tudtam a lehetőségekkel, amit kaptam és annak is örülök, hogy vezetőim odafigyelnek munkámra. Jó dolog Így dolgozni, természetesen felkészültségem még több próbatétel alá kerül. Igyekszem megállni hel vemet, most már úgy is, mint laborvezető. Hiszen számomra nincs szebb öröm a munkasikernél ... . '.oda István I Fotó: Szabados György |
