Észak-Magyarország, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-02 / 51. szám
E&2AK-MAGYAROR3ZAG 4 {<982. március 2., kedd A képernyő előtt II Család és Az alkoholizmus világjelenség. Az alkoholizmus mint téma — sajnos! — egyetemleges. Nálunk éppen úgy húsba-vérbe markoló drámákhoz vezet, mint Finnországban ... Testvémé- pünket egyébként nem véletlenül említettem, hiszen az elmúlt héten mutatták be a televízióban Claes Andersson a Család című drámáját. S a rádióújságbeli ajánlás — lelkiismeretesen végigolvastam, remélve, hogy közelebbit is megtudok a szerzőről, hiszen valljuk be, viszonylag nagyon-na- gyon keveset tudunk a finnek mai irodalmáról — éppen azt emeli ki, hogy az író tudatosan törekszik arra, hogy műveivel korunk közös „fejfájásait” vesse fel. Adott tehát az alkoholizmus, mint téma. És adott egy család, az Apa, az Anya és a három, a felnőttkor küszöbén álló gyerek. A dokumentumfilmek módszere egyszerűbb is, meg nem is. Egy azonban bizonyos, hatásukban kísértenek ... őszintén szólva nem tudom — sajnos nem ismerem az eredeti művet — Zsombolyai János rendezőt (ő fedezte fel egyébként Finnországban járva a drámát magát is) mennyire kísértették a dokumentarista módszerek, s mennyire tudható be ez az érzés, az eredeti drámának. Engem, mint nézőt, valamelyest zavart, hogy „fejezetekre osztotta” a tv-játékot. Ügy éreztem, keverednek a „műfajok”, s én végül is drámát nézek, melyben saját törvények szerint kell kialakulnia a történéseknek. Ez a furcsa, zavaró érzésem végül megmaradt, noha Claes Andersson érzésem szerint mégiscsak jó drámaíró. A Család igazi dráma. Dráma, mert a késői önmegtartóztatás — az Apa alkoholelvonó kezelése — okozza a család igazi, a legmélyebb tragédiáját... A tragédia tragédiáját. .. Akkor hullik ugyanis igazán darabokra, amikor felvillan az esély a helyreállítására . .. Tulajdonképpen kétféle dráma játszódik le, párhuzamosan, és egymástól „elfutva”; az egyik az alkoholizmusé, a másik pedig a családé.-.. Az utolsó képekben mintha megkönnyebbedett volna mindenki — szinte „boldogan” készíti oda a nylon fekhelyet s a lavórt az anya —, amikor az Apa újra részegen jön haza . .. Mert akarta ezt a részegséget, s az ezzel együtt görcsösen kialakított, kiszolgáltatott együttlétet... Abban, hogy így éreztük, alighanem Margittay Ágié a főérdem. Margittay nagy színésznő, s ez annál is szembetűnőbb volt, mert viszonylag ritkán látjuk a képernyőn. Belülről éli a drámát, iszonyú energiák mozognak benne, kétségbeesetten iszonyú energiák! Méltó partnere volt Bodrogi Gyula, aki mindkét maszkját — a részeges és pitiáner módra álszent, s a változását zsarolóan kihasználó Apa — úgy viseli, hogy szánjuk is, meg meg is vetjük egyszerre. Ök ketten — Margittay és Bodrogi — avatták végül is drámává a drámát, az ő. iszonyatos gyűlöletük, magamagukból kivetkőzött, elferdült érzéseik határozták meg az eseményeket. * A hét televíziós műsorából — külön rangsorolás nélkül két politikai jellegű műsort kísért — gondolom — nagyobb érdeklődés. Az egyik a mindig sok nézőt vonzó Fórum, a másik a Jasszer Arafattal folytatott beszélgetés. Gondolom, sokan és szívesen nézték Feleki Kamill műsorát — ezúttal is kellemes perceket szerzett, s a nosztalgián túl arra is szolgált, hogy a fiatalabbak megismerkedjenek néhány régi nagysággal, akikről hallanak az idősebbektől, de kötni nem tudják őket sehová. S ugyanig;' sokan nézhették meg a szombat esti Operett a jelmeztárba:, című műsort is, amely kellemes kikapcsolódás volt... Csotorás Annamária Szépek szépe A Budapesti Gyermekszínház a napokban mutatja be Heltai Jenő: Szépek szépe című farsangi komédiáját. Rendező: Korcsmáros György. A képen: Simorjay Emese és Balogh Bodor Attila. Miben más ez a világ? A forradalmi ifjúsági napok keretében a KISZ megyei bizottsága Miben más ez a világ? címmel vitasorozatot indít, amelynek célja a felszabadulás óta eltelt időszak történelmének alaposabb megismerése. A vi- tasorozatot segítve a KISZ- esek a megyei Moziüzemi Vállalattal és a miskolci Tokaj vendéglátóházzal együttműködve díjtalan vetítéseket szerveznek. A Tokajban péntek délutánonként 4 órakor lesznek a vetítések: március 5-én a Kabala, március Ifl-én a Tegnapelőtt, április 2-án a Kettévált m«ny- nyezet, április 16-án a Rekviem, április 30-án a Szívzűr lesz műsoron. A vilasorozat céljait segítve a megyei KISZ-bizottság és a Moziüzemi Vállalat a filmélmények irodalmi és képző- művészeti feldolgozására pályázatot hirdetett. A jeligés pályázaton 37 éven aluli fiatalok vehetnek részt. A nvertesek pénz. és tárgyjutalmakat kapnak. A pályázatokat április 30-ig kell beküldeni a csanyiki KISZ-iskolába. A Politikai Főiskola Közleményei Az elmúlt napokban kissé megkésve, de gazdag tartalommal megjelent a folyóirat 1981. évi 4. száma. Az elmélet-politika rovat egyik .tanulmányában Szabó László a beleszólási jog ki- terjesztéséért és érvényesítéséért folyó harcot elemzi a Hangverseny a rokkantakért Huszonötmillió forint felajánlásból Vasárnap, február 28-án délelőtt 11 órakor hangversennyel zárult a megyei gyermekrehabilitációs központ építésének megsegítésére szervezett Borsod megyei akció. A Miskolci Szimfonikus Zenekar — vezényelt Mura Péter — és Rő- czey Ferenc hangversenye egyben a rokkantak nemzetközi évének hivatalos borsodi lezárása is volt. A társadalmi irfunkaakcióba bekapcsolódott üzemek, vállalatok, intézmények dolgozói, valamint Borsod megye és Miskolc város párt-, állami és társadalmi szervezeteinek vezetői jelenlétében Porkoláb Albert, a Borsod megyei Tanács elnökhelyettese ösz- szegezte a rokkantak évének megyei tapasztalatait. — 1981-et az Egyesült Nemzetek Szervezete a rokkantak nemzetközi évének nyilvánította — mondotta beszédében. — Az hiszem, mindannyian tudjuk, hogy az év felruházása egy-egy jelzővel önmagában még nem sokat jelent. A társadalom reagálása, kapcsolódása a nemes célkitűzéshez hordozza magában az óriási erőt. Visszatekintve az elmúlt esztendőre, joggal állapíthatta meg a megyei tanács elnökhelyettese, hogy Borsod lakosságának széles tömegeit tudtuk mozgósítani a rokkantak érdekében végzett feladatokra. A megyében konkrét cél — a gyermekrehabilitációs központ építése — körül bontakozott ki széles társadalmi összefogás. A megyei pártbizottság, a megyei tanács és az SZMT élére állt annak a mozgalomnak, amely a megyében élő, több mint 10 ezer reha- bilitásra szoruló gyermek érdekében a megyei gyermekrehabilitációs központ építését tűzte ki célul. — Örömmel jelenthetem be — mondotta Porkoláb Albert —, hogy számlánkra kereken 25 millió forint folyt be. Az építésben részt vevő tervező, beruházó és kivitelező vállalatok példamutató együttműködésével épül a gyermekrehabilitációs központ. Köszönet érte mindenkinek, aki munkáját, anyagi segítségét felajánlotta. Példájuk fogja erősíteni, hogy azok érzik majd ké-. nyelmetlenül magukat, akik nem csatlakoztak e nemes ügyhöz. Egy nemes akció lezárását jelentette a vasárnapi hangverseny, melynek teljes bevételét ugyancsak átutalják a gyermekrehabilitációs központ számlájára. A részt vevő művészek ingyen léptek feL És szóljunk a hangversenyről, amely méltó voit a nemes felajánláshoz. Népszerű magyar szerzők népszerű műveit hallhatta a közönség. Liszt, Erkel, Kodály — ők voltak a hangverseny „szerzői”, összefogott, kimunkált koncertet hallgattunk. Nyitásként Erkel Hunyadi Lászlójából hangzott e) a Nyitány és a Palotás. Szünet előtt szólaltatta meg Rőczey Ferenc zongoraművész Liszt Magyar fantáziáját, a szimfonikus zenekar kíséretével. Szünet után Kodály Galántai táncok és Liszt Les preludes című műve hangzott fel. Felszabadultan, ha szabad így mondani, „lelkesen” játszott a zenekar, ügyelve a finom részletmegoldásokra is. Mura Péter jól összefogta a zenekart, Rőczey Ferenc a tőle megszokott, elmélyült, átélt játékát nyújtotta. S a „népszerűségen” belül igényes válogatással, élményt adó játékkal honorálták a közönség figyelmét. (<s. aj Német Szövetségi Köztársaságban. (A nálunk kevésbé ismert „beleszólási jog” az NSZK-ban folyó osztályharc egyik formája, a töke bizonyos fokú munkásellenőrzését jelenti.) A nemzeti és regionális problémák a mai Spanyol- országban című tanulmány szovjet szerzője (D. A. Pricker, a leningrádi pártfőiskola tanszékvezető profesz- szora) írásában hangsúlyozza: a gazdasági válság leküzdése, a nemzetiségi-regionális problémák megoldása és a terrorizmus felszámolása nélkül lehetetlen a demokrácia konszolidációja. v Németh István a magyar- országi német kisebbség szerepét elemzi a magyar— német kapcsolatokban, az 1920—1930-as évek fordulóján. Szokoiay Katalin a II. világháború első hónapjaiban a lengyel területeken folytatott megszálló politikával foglalkozik. Balog Sándor írása az 1946-os magyarországi béketörekvéseket ismerteti. Korunk átmeneti jellegű forradalmi átalakulásairól írt tanulmányt J. A. Kra- szin. A „Voproszi filoszofii”- ből átvett írás szovjet szerzőjének egyik fontos megállapítása: .. .„Az itt tárgyalt problémák megoldása szempontjából nagy jelentőségű a létező szocializmus létrejöttének történelmi tapasztalata, az Októberi Forradalom tapasztalata, a szocializmus építésének gyakorlata a Szovjetunióban és a többi országban. A létező szocializmus gyakorlata kétségtelenül igen nagymértékben hozzájárul az átmeneti típusú forradalmi átalakulások lényegének és megvalósításuk konkrét formáinak megértéséh ez”. r. J. Mai valósam Mindennapi életünk rezdüléseit, új eseményeit hétről hétre számon tartja, regisztrálja a Magyar Filmhíradó. Azokat a valóságjegyeket, mindennapi életünk olyan megnyilvánulásait, amelyek pedig a rövid, néhány perces híradóriportokba nem félhetnek, doku- mentumíilmek formájában tárja elénk a MAFILM Híradó- és Dokumentumfilm Stúdiója. A stúdió az elmúlt esztendő második felében kilenc dokumentu.mfilmef készített, s azok igen érdekesen mutatják meg dokumentumfilmeseinknek mai valóságunk iránti érdeklődését, és tárják fel az ábrázolt mindennapok néhány nagyon fontos vonását. A kilenc dokumentumfilm, amelyeknek bizonyára mindegyikével találkozunk majd a mozikban kísérőfilmként, vagy a televízióban, a mozikban összeállításokban és hihetőleg egyikkel-másikkal az 1983-as miskolci filmfesztiválon is, szinte mind-mind külön szemszögből közelített az élethez. Érdemes néhány vonásukat feljegyezni. Hajlamosak vagyunk rá, hogy megfeledkezzünk az élet • egyszerű, hétköznapi munkáiéiról, azokról a munkás, vagy paraszt emberekről, akik nem kerültek életük során filmkamera elé, nem írtak róluk az újságok, de a falujukban közmegbecsülésnek örvendenek, mert egy munkával teli, példaadó élet áll mögöttük. Egy ilyen házaspárt mutat be Egerszó- látról Csőké József filmje, az Őszi portré. Kolonits Hona egy napjainkban igen érdekes és aktuális témát közelit meg. A film címe Köszönjük, jól vagyunk, és Nagybátony bányászközség mindennapjaiba kalauzol el. Saját, tizennyolc év előtti filmjéből indul ki, amikor is a bányák felszámolásáról adott hírt, s megmutatja, hogy most, amikor a nagybá- tonyi szénbánya újra termel, a szorospataki aknából újra felhozzák a szenet, milyen az élet a bányászcsaládokban, ahol időközben az asszonyok is az odatelepült harisnyagyár munkásai lettek. Zombori Katalin egy hatvanhat lakásos bérház hat lakásának bérlőit mutatja be, érzékeltetve e bérházi életformát. Filmjének címe Rászólnék a pillanatra ... Dassel József filmje, A taps pedig valamiféle ..tapstörténeti • rövid áttekintés” keretében arról szól, hogy mindig tapsolunk, de nem tudjuk miért, minek. Gárdos Pé.ter a kerékpárnak, illetve a kerékpárosoknak rajzol nagyon színes, szórakoztató nosztalgikus tisztelet,kört. Tiszteletkor című fiimiében. Pontos célját nehéz felfedezni. A hátralévő négy film megkülönböztetett figyelmet kíván. A KISZ Központi Bizottsága megbízásából készítette el Buqlya Sándor hatvanperces filmjét a fiatalokról. Kell, hogy fontos legyek valahol címmel. Ez a film az ifjúsági klubmozgalom hatvanas évekbeli lendülete után következő hanyatlása tükrében azt vizsgálja, miiven szerepe van. illetve lehet a klubnak a fiatalok életében, s erre keresi a választ egv budapesti szakmunkásképző intézet, a Fővárosi Kertészeti Vállalat szétesett klubja, a fővárosi erzsébetvárosi „Csövesek hobokluo- ja”, valamint a valamikor igen jól működött es nagy hírű balástyai ifjúsági klub pemutatásával. Négy eltérő jellegű és adottságú klubban rajzolódik tel az a kép, amely szerint köletlen. az odajáró fiatalok által kialakítandó program mennyire vonzóvá teheti a klubéletet a Haláloknak. mennyire a KISZ-te- vékenység része kellene, hogy legyen a klub, ugyanakkor azt is bemutatja, milyen nehézségekkel találják szemben magukat. Például a szakmunkásképző intézetben bizonyosfajta tanári-felügyeleti merevség vette el a fiatalok kedvét a klubtól, a kertészeti vállalatnál a diplomások és a segédmunkások eltérő érdeklődési köre, a csövesek klubjában, amely éppen a csövezésre hajlamos fiatalok egybefogására létesült, a programlálanság, a jól működő falusi ifjúsági klubban pedig bizonyos előítéletek is károsan hatottak. Szorosan kapcsolódik ehhez a témához Sántha László Egy nap rock című munkája, amely az 1981. augusztus 22-én, az óbudai szigeten tartott szuperkoncertet mutatja be, illetve azt, hogy az ott fellépő rockzenekarok mennyire a kezükben tudják tartani a fiatalokat, milyen hatással van muzsikájuk, egész cselekvésük, a szinte eksztázisba jutó fiatalokra. De az árulkodó filmkamerák azt is megmutatták, hogy míg a színpad közelében szinte őrjöngött négy-ötezer fiatal, a mögöttük lévő ezrek már mással foglalkoztak, szinte csak kirándulásnak tekintették a koncertet! Roppant tanulságos filmriport ez és tanulságait érdemes összevetni az előbb említett Kell, hogy fontos legyek valahol címűjével. Macskaköröm a címe Szó- bolits Béla kitűnő dokumentumfilmjének. amely egy macskakiállítás és a macskáién y észt ők egyesületének tanácskozása tükrében rendkívül éles vonásokkal mutatja meg az egyesületesdi nevetségességét. az emberi kicsinyességet és hatalomvágyat, az önkormányzatra képtelenséget. Rendkívül szellemes, szatirikus kép, ugyan a macskalenyésztőket mutatja, de aligha csak kizárólag róluk szól. Minden ilyen kisfilmösszeállítás kiemelkedő darabja Magyar József új munkája. Most Miért állnak? címmel a tőle megszokott, csontig hatolóan éles szatirikus eszközökkel azt mutatja be. hogy Magyarországon a munkahelyet és a munkakönyvét, követelik meg, a munkát már kevéssé, és munkával foglalkozó hivatalok tapasztalatait veti egybe a külső építkezési munkahelyeken mindennap látható jelenségekkel. Magyar József munkája a tőle megszokott magas színvonalat képviseli most is, s bemutatása után minden bizonynyal széles hullámokat ver. Kilenc film, kilenc kép mai valóságunkról. (benedek) MISKOLCI FÉNYSZÖV Kedvezményes szolgáltatás SZÖVETKEZETÜNK MŰTERMEIBEN 1982. MÁRCIUS 1-TÖL MÁRCIUS 31-IG EREDETI SZÍNES GYERMEKFELVÉTELEK 40%-OS ÁRENGEDMÉNNYEL KÉSZÜLNEK
