Észak-Magyarország, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-25 / 71. szám
' V . es aniéni Rendkívül nagy érdeklődés kísérte a több szerv, köztük három nagy külföldi vegyikonszern és az Észak-magyarországi Vegyiművek rendezésében, tegnap, szerdán Miskolcon megtartott növényvédelmi és agrokémiai tanácskozást. Fodor Lászlónak, az AGROKER igazgatójának megnyitója után Fejes László, a megyei tanács elnökhelyettese megnyitó előadásában a mező- gazdasági kerhizálás rendkívüli jelentőségéről, a szakszerű növényvédelemmel megmenthető százmilliós értékekről, az agrokémiával elérhető terméstöbbletről szólt. Ezt követően a svájci Ciba- Geigy vegyikonszern, az NSÉk-beli Hoechst cég, az angliai ICI vegyikonszern és a sajóbábonyi ÉMV képviselői ismertették a megye növényvédelmi szakembereinek kemikáliáik széles választékát, a növényvédelem számára gyártott újdonságaikat. Számos új, az eddigieknél hatásosabb lehetőséget kínáltak például az őszi kalászosok és más növények vetésterületén a gyomirtásra. Felhívták a figyelmet a különböző készítmények alkalmazástechnikai problémáira. Hangsúlyozták, hogy a jó. hatékony szerekhez jó alkalmazástechnikára van szükség. Megfelelő hatásfokkal, szórástechnikával dolgozó gép hiányában, rosszul megválasztott védekezési időben a legkiválóbb növényvédő szerekkel is lehet gyenge eredményt elérni. Sok esetben nem a növényvédő szerek ára, hanem a szakszerűtlen alkalmazástechnika teszi drágává a növényvédelmet. Az Északmagyarországi Vegyiművek részéről a nö- vényvédőszer-gyártás rendkívül erőteljes fejlesztési célkitűzéseiről. a már bevált készítményeik mellett hamarosan megjelenő új gyártmányaikról adtak tájékoztatást. A megye növényvédő szakemberei bizonyára ölömmel fogadták, hogy a világ legnagyobb vegyikonszernjeinek kemikáliái mellett, egyre inkább számíthatnak a hazai ipar termékeire is. :: E Ülést tartott a HNF megyei elnöksége Tegnap, Miskolcon ülést tartott a Hazafias Népfront Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöksége. Az ülésen ajánlást fogadott el az elnökség a népfrontbizottságok te- lepüléspolitikai tevékenységere Primász Ferencnek, a HNF megyei településpolitikai munkabizottsága alelnö- kének előterjesztése alapján. A témakör tárgyalásánál hangsúlyt kapott, hogy a népírontbizottságok sokat tehetnek és sokat is tesznek Borsodban a helyi lakosság összefogása, a lakóhelyi közösségek kialakítása, a település fejlesztése érdekében. Az elmúlt években javult a megye közintézmény-ellátottsága, bővültek a regionális vízellátó rendszerek, kisebb vízművek épültek. Továbbra is gondot okoz ugyanakkor a megye több községében a vezetékes ivóvíz hiánya. A népfrontbizottságok fokozottabb segítséget nyújthatnak a magánerős építkezés fokozásához, ha nagyobb figyelmet fordítanak az építkezés problémáinak megoldására. Az előző napirendhez kapcsolódóan az elnökség ezt követőeíi Jurás Lászlónak, a megyei tanács osztályvezetőjének előterjesztése alapján tájékoztatót fogadott el az 1981. évi településfejlesztési társadalmi munka megyei eredményeiről. A Hazafias Népfront megyei béke, barátsági és szolidaritási munkájának értékeléséről, az idei feladatokból Bartos József, a HNF megyei bizottsága politikai munkatársa tartott tájékoztatót. és egyúttal ismertette a tavaszi béke-barátsági hónap, valamint az őszi anti- imperialista szolidaritási akció rendezvény tervezetét. Az ülésen részt vevő tf.r. Kovács Béla, a HNF Országos Tanácsának titkára a békemozgalom idei, legaktuálisabb feladatairól szólt. A Lénia Kohászati Müvekben A Lenin Kohászati Müvek kéményei legalább annyira meghatározzák Miskolc „arcát”, mint például az avasi kilátó. A gyár területén az utóbbi években már olyan kéményeket építenek, amelyek tervezésénél fokozottan figyelembe veszik a környezetvédelmi szempontokat. Példa erre a kohászat területén elhelyezkedő városi fűtőmű százötven méteres kéménye, amelyet az elmúlt évben adtak át. Képünk előterében csak „szoknyája", azaz az alapján levő merevitő bordák láthatók. XXXVIII. évfolyam, 71. szám Ara: 1,40 Ft Csütörtök, 1982. március 25. K7 MSZMP RORSOn ARAŰ.T-ZFMPT.CN MFOTFI BIZOTTSÁGANAK LAPJA • o Lenin-rend Uzbegisztánnak tara tesz* a szovjet bulláról Beonyid Brezsnyev részvételével szerdáú. magyar idő szerint, a délelőtti órákban kezdődött meg Taskentben, Üzbegisztán fővárosában az az ünnepség, amelyen a köztársaságnak átadták az újabb Lenin-rendet. A magas kitüntetést a kiemelkedő mezőgazdasági eredményekért, elsősorban az immár rendszeressé váló. évi hatmillió tonnás nyersgyapot-termeléséri adományoztak az Üzbég SZSZK-nak. Az üzbég fővái'os legszebb, legújabb csarnokában, a Barátság-csarnokban megtartott nagygyűlés elnökségében — Leonyid Brezsny evvel együtt — helyet foglaltak a köztársaság vezetői, a szomszédos köztársaságok — Kazahsztán, Kirgizia, Tádzsikisztán, Türkmenisztán — vezetői, akik az ünnepségekre érkeztek az üzbég fővárosba. A nagygyűlésen Leonyid Brezsnyev mondott beszédet. A Szovjetunió ázsiai politikájáról, ezen belül az Indiával, Japánnal és Kínával kialakított viszonyról szólt részletesen szerdai taskenti beszédében Leonyid Brezsnyev. B rezsnyev rámutatott: a Szovjetunió sikeresen fejleszti együttműködését Mongóliával, Vietnammal és a földrész többi, testvéri szocialista országával, valamint a népi Afganisztánnal. A Szovjetunió és India több mint negyedszázada munkálkodik aktívan és fáradhatatlanul baráti együttműködésének fejlesztésén és elmélyítésén. E téren sokat értünk már el. Népeinket ma mélyreható, erős szálak kapcsolják össze a gazdaság, a tudomány, a kultúra terén. Mindez annak ellenére megy végbe, hogy társadalmi-politikai rendszerünk eltérő. Szeretnénk, ha Japánnal is megbízható, jószomszédi kapcsolatunk, kölcsönös együttműködésünk lenne, ha kölcsönös bizalom állna fenn. Iga.:, ma is van kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködésünk, de ez korántsem olyan széles, mint amilyen lehetne. A kölcsönös bizalom pedig, sajnos, ennél is kisebb. Az ehhez vezető úton sok az olyan akadály, amelyet külső erők hoztak létre, olyanom, akiknek kevés közük van országaink érdekeihez. Szeretnék kitörölni a japán nép emlékezetéből az elmúlt évtizedek kedvező tapasztalatát, a Szovjetunióval kialakított növekvő és gyümölcsöző együttműködés tapasztalatát is. Rosszindulatúan elárasztják őket a „szovjet fenyegetés" külföldön összetákolt mítoszával. Sajnos, úgy tűnik, hogy ez a gyatra kitalálás támogatókra talál Japán vezető köreiben. Bár, őszintén szólva, nehéz megérteni, milyen erkölcsi alapja van egynéhány tokiói politikusnak arra, hogy népének és az egész világnak azokról a „gyanakvásokról” beszéljen, amit a Szovjetunió egyik, vagy másik intézkedése vált ki állítólag, ha még hallani sem akarnak arról. az immár több, mint egy évvel ezelőtt megtett javaslatunkról, amely arra vonatkozik, hogy vitassuk meg a kölcsönös gyanakvást, az aggodalmakat, állapodjunk meg a bizalom növelésére vonatkozó, mindkét fél számára elfogadható intézkedésekről. Megismétlem: továbbra is annak hívei vagyunk, hogy Japánnal hozzunk létre jószomszédi viszonyt, a lehető legszélesebb körű, kölcsönösen előnyös együttműködést. A Szovjetunió kész arra, hogy így járjon el, de természetesen a kölcsönösség alánján. Most pedig Kinához fűződő viszonyunkról kívánok szólni. Ez nem egyszerű kérdés. Pártunknak és a szovjet államnak a szovjet—kínai viszonnyal kapcsolatos elvű (Folytatás a 2. oldalon) és völgyeket ívelnek át az acélkötelek, rajtuk csil- j Ősrégi, egyben az egyik leggazdaságosabb siói. litási módszer a kötélpálya, s sokfelé alkalmazzák. A Borsodi Szénbányák Vállalat termelésének több mint egyhar- mada, az idei tervek szerint 1 850 000 tonna szén kötélpályán jut el az aknáktól a berentei osztályozóműbe. A vállalat területén egyébként három kötélpálya üzemel: a lyukói, a tervtárói és az edelényi, s teljesítményüket tekintve is ez a sorrend. (Riport a 3. oldalon.) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETEK! m Krasznokvajdai tapasztalat Ami olcsóbb és jobb is Ilyenkor tavasz kezdetén, birkanyírás idején megyénk sok nagyüzemi juhászatában okoz gondot, hogy vajon mikorra sikerül „megszerezniük” az országot járó, gépi nyiróbrigádok valamelyikét. Es az sem mindegy, hogy évről-év re növekszenek a nyírás költségei, s ugyanakkor néhány ilyen „országjáró" brigád munkájának minőségével sem voltak elégedettek a juliászatok. A közelmúltban egy borsodi juh- tenyésztési tanácskozáson, a szakemberek — nem első ízben — felvetették, hogy sürgetően szükség van a saját gépi-nyíróbrigádok megszervezésére, mert csak így szüntethető meg kiszolgáltatottságuk. A krasznokvajdai Bástya Termelőszövetkezetben, amelynek juhászatában a napokban fejeződik be 3170 birka nyírása, már három év tapasztalatai bizonyítják, hogy mennyire érdemes a saját nyíró-brigád megszervezése. Nagy László tsz-elnök és Horváth István juhászati ágazatvezető tényekkel bizonyítják, hogy mennyire kifizetődő volt nyírógépeket vásárolni, amelyeknek kezelését gyorsan elsajátították a helyi dolgozók. így nemcsak olcsóbb a tsz számára a birkanyírás. hanem a juhászok a minőséggel is sokkal elégedettebbek. Míg az idegen brigádok 17 torint 50 fillért kérnek egy-egy birka nyírásáért, s ehhez még további brigádvezetői díj, teljes ellátás, szállás, szállítási költség, sőt „köszörülési” pénz is járul, addig a saját brigád 12 forintért nyírja a birkát, s elmaradnak a „különkiadások”. A juhászok pedig különösen annak örülnek, hogy sokkal kevesebb a megsebzett, vérző jószág, alig kell a kubatol nevű vérzéscsillapító és fertőtlenítő gyógyszert használniok, a nyájak nem sínylik meg a nyírást. A tsz héttagú, saját nyíróbrigádja, amelynek munkáját Majoros Endre raktári munkjás irányítja, megtalálja számítását a tavaszi idénymunka során. Őrjártunkkor elmondták, hogy előző nap is 330 birkát nyírtak meg, s így átlagosan a brigád minden tagjára 565 forint napi kereset jutott. Saját dolgozókkal végezve a nyírást, a munkabér nem lesz több 38 ezer forintnál a Bástya Tsz-ben. Ugyanakkor a „vendégmunkásoknak" mintegy 62 forint munkabért kellett volna kifizetni, a több ezer forintnyi más költség is terhelné a juhásza tot. A krasznokvajdaiak gépi nyiró-brigádja, az elmúlt évhez hasonlóan, az idén is segítségére lesz más környező tsz-eknek, így a rakacai és a felsővadászi juhászainak. Ezenkívül felajánlotta a Bástya Tsz, hogy a BOS- COOP, illetve a TAURIN A taggazdaságaiban is elvállalják mintegy 8000 birka nyírását
