Észak-Magyarország, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-12 / 36. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1932. február 12., péntek A Német Szövetségi Köz­társaság soha nem fogja megengedni, hogy az Egye­sült Államok az NSZK te­rületére vegyi fegyvereket telepítsen — jelentette ki szerdán Egon Bahr, a Né­met Szociáldemokrata Párt elnökségének tagja, a párt fegyverzetellenőrzést kérdé­sekkel foglalkozó szakértője. A nyugatnémet rádiónak adott nyilatkozatában Bahr hangoztatta, hogy az NSZK éppen úgy elveti a vegyi fegyverek európai telepítését célzó amerikai terveket, mint ahogy, ezt a neutron­fegyver esetében tette. Em­lékeztetett arra. hogy az amerikai kormánynak ugyan nem kell konzultálnia szö­vetségeseivel a vegyi fegy­verek gyártásáról, de köteles engedélyt kérni a fegyver európai' elhelyezéséhez. Mint ismeretes Kürt Be­cker, a nyugatnémet kor­mány szóvivője, szerdai bon­ni sajtóértekezletén kijelen­tette: az NSZK „megérti” Reagan elnöknek azt a döntését, hogy az Egyesült Államokban újból megkezdik a vegyi fegyverek gyártását. A madridi találkozóval kapcsolatosan Bahr megálla­pította: az Egyesült Álla­moknak az értekezleten kép­viselt álláspontja azt a tö­rekvést tükrözi, hogy meg­szakítsa ennek a fontos fó­rumnak a munkáját. Bahr rámutatott: a nyugat-euró­pai országoknak oda kell hatniok, hogy az amerikai küldöttség megváltoztassa magatartását. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Kó­nya Albert akadémikust a Népek Barátsága Érdem­renddel tüntette ki. A kitün­tetést Valerij Muszatov, a Szovjetunió budapesti nagy- követségének ideiglenes ügy­vivője adta át csütörtökön a nagykövetségen. Az ünnep­ségen jelen volt Szentágothai János, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöke. Kó­nya Albert e kormánykitün­tetést a dubnai egyesített nukleáris kutatások intéze­tében az elementáris rész­egység, valamint a nukleáris fizika terén végzett kutatá­sokban és a szocialista or­szágok közötti tudományos­technikai együttműködésben elért eredményeiért kapta. Hároríves w.iszlám fcizfársasái Díszszemlével, a teheráni lakosság több százezres fel­vonulásával és sportünnepé­lyekkel emlékeztek meg csü­törtökön Iránban a sah ural­Kommentár Bonnból Helmut Schmidt kancellár és a koalíciós partner FDP Vezére, Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter február elején, egy bonni sajtóértekezleten. Noha február elején a nyugatnémet parlament bi­zalmat • szavazott Helmut Schmidtnelc és a koalíciós kormánynak, a bizalmat kérő lépéshez vezető okok nem szűntek meg. Sőt, a válságjelek azóta újabbak­kal gyarapodtak. MINDENKI ELÉGEDETLEN Előre kell bocsátanunk, hogy a bizalmi kérdés fel­vetéséhez a kancellárnak több mint elegendő oka volt. Egyrészt a szociálde­mokrata párton belül hóna­pok óta súlyos összecsapá­sokkal tarkított vita folyik az SPD "biztonságpolitikájá­ról. A párt tagjainak egy része nem ért egyet a NATO 1979 decemberi ha­tározatával, az abban meg­fogalmazott amerikai raké­tatelepítési programmal. A párt tartományi szervezetei­nek tanácskozásain sorra születnek az olyan határo­zatok, amelyek az európai atomfegyvermentes övezet megteremtését, de legalább­is az amerikai rakétaprog­ram felfüggesztését követe­lik arra az időre, amíg Genfben folytatódnak a szovjet—amerikai tárgyalá­sok. Szenvedélyes vita folyik a pártban arról is, hogyan le­hetne megakadályozni a munkanélküliség további növekedését. A munkaügyi hivatal legutóbbi jelentése szerint a munkanélküliek száma már meghaladta az 1,9 milliót. A kormány úgy véli. hogy ebben az évben a gazdasági helyzetben nem várhatók pozitív változá­sok. A szakszervezetek vi­szont hatékony állami be­ruházási programot követel­nek, amit az SPD vezetői­nek egy része támogatott, a kormányzásban partner sza­baddemokrata párt, az FDP viszont a koalíció fcl­• r mondásával fenyegetőzve ellenzett. Az ilyen körül­mények között született kényszerfoglalkoztatási programmal szinte minden­ki elégedetlen. AZ ELLENZÉK ELUTASÍT A nagy nehezen kidolgo­zott kormányprogram fel­szabadítja az újonnan épü­lő lakások bérét, arra szá­mítva, hogy a háztulajdo­nosok az így szerzett több­letjövedelmet újabb lakások építésére használják fel, ami egyrészt munkát ad a stagnáló építőiparnak, más­részt csökkenti a lakás­hiányt. Négy éven keresztül a kormány évi 100 millió márkát áldoz a fiatal mun­kanélküliek helyzetének ja­vítására, s végül 1983. július 1-én 1 százalékkal (13-ról 14-re) emeli a fogyasztói adót. Az így szerzett több- letmilliárdokat a magánvál­lalkozók beruházási tevé­kenységének közvetlen tá­mogatására, 1984-től viszont a jövedelemadó ellensúlyo­zására fordítja. Fogyasztói adót a 800 márkából élő nyugdíjasok is, jövedelem- adót viszont csak a 2000 márka fölött keresők fizet­nek. A program tehát nem a kisembereknek kedvez. Arról nem is beszélve, hogy a nagy gonddal kidol­gozott program megvalósít­hatatlanná válik, ha a szö­vetségi tanács megtagadja hozzájárulását a fogyasztói adó felemeléséhez, amely pedig az egész program alapiát képezné. Márpedig az ellenzék — amely a szö­vetségi tanácsban többség­ben van — kijelentette, hogy elutasítja a kormány programját. Teszi ezt első­sorban nem azért, mert jobb elképzelése van a aazdasá gi helyzet stabilizálására, hanem azért, hogy a kor­mányt sarokba szorítsa, sőt. ha lehet, megbuktassa, és még az 1984-es esedékes választások előtt átvehesse a hatalmat. KÜLPOLITIKAI NEHÉZSÉGEK Egy ilyen fordulat mel­lesleg az amerikai kor­mánynak is jól jönne, amely az utóbbi időben mind elégedetlenebb legfon­tosabb nyugat-európai szö­vetségesével. A bonni koalí­ció Ugyanis Washington nyomása ellenére is meg­kötötte a Szovjetunióval a földgázüzletet, és több al­kalommal nyíltan is bírál­ta az amerikai kormány konfrontációs politikai vo­nalát. Schmidt kormánya hirdette és hirdeti, hogy az egyetlen reális alternatíva a kelet—nyugati párbeszéd folytatása és a leszerelési tárgyalások révén a fegy­verkezési hajsza megakadá­lyozása. Mindent egybevetve: a kancellár nem csupán sa­ját pártbeli híveit és koalí­ciós partnereit akarta nyílt színvallásra bírni, amikor kikényszerítette a bizalmi szavazást a parlamentben. A kérdés felvetésével az amerikai szövetséges felé is demonstrálni kívánta, hogy a bonni koalíciós kormány bírja a parlamenti képvi­selők többségének bizalmát, tehát kormánylcépes, és senki sem kényszerítheti, hogy módosítsa jelenlegi külpolitikáját, amelynek fő vonala az enyhülés támoga­tása. FOKOZÓDÓ AMERIKAI NYOMÁS Az a tény azonban, hogy a kancellár bizalmat kapott a Bundestagban, nem je­lenti azt, hogy ezzel meg­szűntek azok a belső és kül­ső okok, amelyek politikájá­nak megvalósítását, és ma­gát a koalíciót veszélyezte­tik Már a szavazást köve­tően egyes SPD-miniszterek szájából is olyan nyilatko­zatok hangzottak el, ame­lyek homlokegyenest ellent­mondanak a nehezen meg­született foglalkoztatási programnak. A Washingtonból érkezett első reagálások is arra utal­nak, hogy a bizalmi kérdés felvetését amerikai részről korántsem a kancellár pozí­cióinak megszilárdításaként, inkább a gyengeség jeleként értékelik. Csakis ezzel ma­gyarázható. hogy azóta sem csökkent, sőt, talán még fo­kozódott az amerikai nyo­más annak érdekében, hogv Bonn fenntartások nélkül vesse magát alá a konfron­tációra törekvő washingto- ■ ni politikának. S e nyomás­nak a Rajna partján egyre nehezebb lesz eilen*11™. K. A. ma megdöntésének, az „isz­lám forradalom” győzelmé­nek harmadik évfordulójá­ról. Az évforduló alkalmából Khomeini ajatollah üzenetet intézett az iráni néphez, ame­lyet fia olvasott fel a teherá­ni nagygyűlés résztvevői előtt. A katonai díszszemlén, a hadsereg egységei mellett, részt vettek az „iszlám gár­disták” is. Mint már jelen­tettük, az évfordulóra csak­nem ötven országból érkez­tek küldöttségek. Khomeini ajatollah az irá­ni néphez intézett üzenetében leszögezte: az ország kormá­nya erősebb, mint valaha. Hozzátette: az iszlám forra­dalom hívei olyan döntő többségben vannak Iránban, amilyen támogatást egyetlen hatalom sem kapott meg ko­rábban. Üzenetében hangsúlyozta: mielőbb felül kell vizsgálni, kik az igazi bűnösök, az ár­tatlanokat pedig szabadon kell engedni. Khomeini egy másik megoldásra váró prob­lémaként említette meg a propaganda javítását, Han­goztatta: ismertté kell tenni az iszlám forradalmat, s itt elsősorban a külföldre utalt. Véleménye szerint más or­szágokat tájékoztatni kell ar­ról, hogy „mi történt, és mi történik nálunk”. Púja Frigyes külügyminiszter hivatalos, baráti látogatásra lengyel- országba utazott. A képen (balról jobbra): Marian Chruszczews- ki, a lengyel nagykövetség ideiglenes ügyvivője, Púja Frigyes és Nagy János külügyminisztériumi államtitkár, a Ferihegyi repülő­téren. (Folytatás az 1. oldalról) Magyar—lengyel külügymi­niszteri tárgyalások kezdőd­tek csütörtökön délután Var­sóban. Először Púja Frigyes és Józef Czyrek tartott esz­mecserét, majd szakértők be­vonásával megkezdődtek a megbeszélések. Előzőleg Púja Frigyes, aki délelőtt érkezett a lengyel fő­városba, koszorút helyezett el az Ismeretlen katona sír­jánál. Magyarország és Lengyel- ország társadalmi-politikai és gazdasági fejlődéséről volt szó a két ország külügymi­niszterének csütörtökön kez­dődött varsói tárgyalásain. A Púja Frigyes, illetve Józef Czyrek vezette tárgyalókül­döttségek áttekintették a két­oldalú baráti kapcsolatok to­vábbi fejlesztésének lehető­ségeit, és több időszerű nem­zetközi kérdést vitattak meg. A megbeszéléseket pénte­ken folytatják. Maivar pirliüttsée Stadita Kanada Kommunista Pártja meghívására, csütörtökön Dab- rónaki Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja ve­zetésével pártküldöttség utazott Torontóba, hogy részt vegyen a kanadai párt XXV. kongresszusán és a párt fennállásának 60. évfordulójával kapcsolatos ünnepségeken. NSZK - politikai szankció A nyugatnémet kormány újabb engedményt tett an­nak az amerikai szankciós politikának, amely a len­gyelországi helyzetet a nem­zetközi feszültség fokozására akarja felhasználni. Mint csütörtökön Bonnban bejelentették, „a lengyelor­szági és a Lengyelország kö­rüli események miatt a jö­vőben korlátozzák a szovjet diplomaták mozgásszabadsá­gát a Német Szövetségi Köz­társaság területén”. A szov­jet diplomatáknak 48 órával előbb be kell jelenteniük az NSZK-n belüli utazási szán­dékukat. A nyugatnémet kül­ügyminisztérium az utazási kérelmeket bármikor eluta­síthatja. A bonni kormány lépését előzetesen egyeztette a NA- TO-n belüli szövetségeseivel. Leltei hiteltörlesztés átütemezése Létrejön a megállapodás az 1981. évi lengyel hiteltarto­zások átütemezéséről — kö­zölte csütörtökön az NSZK- beli Dresdner Bank egy ma­gát megnevezni nem kívánó magasrangú illetékese. A bankember szerint valószínű­leg március 4-én Frankfurt­ban kerül sor a megállapo­dás aláírására. A Dresdner Bank illetéke­se azt is elmondotta, hogy Lengyelország az elmúlt he­tekben igen jelentős részét fizette ki a még januárban mintegy 300 millió dollárt elérő kamattartozásának. En­nek kiegyenlítését szabták meg a nyugati bankok az át­ütemezés feltételéül. A Dresdner Bank — mint is­meretes — a mintegy félezer nyugati bank közül a len­gyel hitelátütemezések szer­vezője és egyike Lengyelor­szág fő NSZK-beli hitelezői­nek. Szakszervezeti világkiniresszis (Folytatás az 1. oldalról) tartozó tömörülések többségé­nek véleménye szerint ugyan­is a dolgozók helyzetében történt változások, életkörül­ményeik rosszabbodása foly­tán az eddigi charta idősze­rűtlenné vált. Csütörtökön kezdte meg ta­nácskozásait a leszereléssel és a békével foglalkozó mun­kabizottság is. Ez a szakszer­vezeti kongresszus két nagy témáját öleli fel, és a mun­kájában résztvevő delegátu­sok több, mint 200 millió dol­gozó békevágyát juttathatják kifejezésre. A szakszervezeti világkong­resszus első napjának mun­kájából, a küldöttek felszó­lalásainak hangvételéből megfigyelők azt a következ­tetést vonják le, hogy a Ha­vannában jelenlevő, egymás­tól eltérő irányvonalú szak- szervezeti tömörülések közö** az a törekvés tűnik felülke­rekedni, hogy egységes vá­laszt adjanak a szakszerveze­ti világmozgalom jelenlegi [ problémáira. írni és megy? A Pekingben uralkodó bizonytalanságot is vissza­tükrözi a hongkongi South China Morning Post belső vezércikke, amely megpró­bálja megfejteni: mit je­lenthet a hétvégi közlés, amely szerint Teng Hsziao- ping, a KKP KB alelnöke változatlanul helyén van, de visszavonult a napi te­endők intézésétől? A cikk írója, magáévá teszi azt a Pekingben is közkeletű magyarázatot, hogy visszavonulásával Teng példát akart mutat­ni a posztjukhoz' foggal- körömmel ragaszkodó idő­sebb kádereknek. — Teng ismét világosan jelezni akarta, hogy a felduzzadt apparátus leépítését a pe­kingi vezetés a legkomo­lyabban véghez kívánja vinni, — írja. A kommen­tár ugyanakkor elismeri: mind több jel mutat arra, hogy a Teng-féle moderni­zálási politikát széles kör­ben megkérdőjelezik. A South China Morning Post szerint a kínai kor­mány hónapok lef orgása alatt akarja elvégezni több százezer (netán több mil­lió) káder nyugdíjazásának, illetve átirányításának gi­gantikus feladatát, s úgy véli, hogy Peking túl gyor­san akar túl messzire jut­ni. Annak a reményének ad hangot, hogy az állam- apparátus egyszerűsítésé­nek, általában a sorok megtisztításának Herkulest munkáját Kína megrázkód­tatások nélkü7 lesz képes végrehajtani, különben — írja — az ország ismét olyan görcsbe rándulhat, amelynek következményei 'beláthatatlanok lennének.

Next

/
Thumbnails
Contents