Észak-Magyarország, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-12 / 36. szám
T9JJ2. febrwSr Ti.,, péntet ÉSZAK-MAGYAROSSZAG 3 Zárszámadás Bódvaszilason s r r w \ HM javulta! a gazdálkodás A méretekhez, a közös gazdasághoz, a Bódvaszilas környéki 9 kis település határába tartozó 6500 hektárnyi földterülethez viszonyítva látszólag szerény számok, a 77 millió forintos termelési ér- téli, a 2,1 milliós nyereség, megtévesztőek lehetnek az idegen, a tegnap esetleg egy gazdag alföldi tsz-ben járt vendég számára. A Bódva- völgye Tsz tagsága örömmel fogadta a zárszámadási mér- ieg e szerény, de ismét fejlődésről tanúskodó számait. Mert itt összehasonlíthatatlanul mostohábbak a termőhelyi adottságok. Abból a soknak tűnő 6500 hektárból alig 2200 hektárnyi, s csak 13 aranykorona értékű a közös szántó. És szélsőséges az éghajlat, a dombokon soványka, a völgyekben gyakran vízjárta a talaj. De mindezt talán csak a vendégek tájékoztatására említette meg a vezetőség beszámolójában Szmolyák János tsz-elnök. A gazdaság 540 dolgozója a zárszámadáson, és már az azt megelőző munkahelyi tanácskozásokon is úgy értékelte az elmúlt év munkáját, s úgy tervezte az idei év céljait, hogy nem az adottságokra hivatkozott, hanem azt kereste, vitatta: meg- tettek-e mindent az eredményesebb gazdálkodás érdekében. És ágazatonként, szinte munkahelyenként azt is meghatározták, hogy mit kell tenni a nagyobb termelésért, a jobb nyereségért. • Az elmúlt év gazdálkodását tekintve eredményként könyvelhette el a közgyűlés az 56 mázsás kukorica átlagtermést; a szarvasmarha-tenyésztésben a 96 százalékos borjúszaporulatot, és az alacsony, 3,2 százalékos elhullást; az 5 százalékos költségmegtakarítást; a szövőüzem 26 millió forintos termelési értékét; a melléküzemági tevékenység kibővítését, valamint a szerény, de 800 ezer forinttal megtetézett tiszta nyereséget. És nem tűnt dicsekvésnek az sem, hogy örömmel említették; mostoha adottságaik ellenére lueszükben 15 esztendeje nem volt mérleghiány. Még egy sokatmondó „számsor”1974-ben 1700 forint, 1980-ban 3200, s tavaly több mint 3600 forint volt a dolgozók havi átlagkeresete. Még nem valami „csúcs” ez, de az utóbbi esztendők nemzedékváltása során már 180 fiatalt vonzott a tsz-be. Most már évente 50—60 fiatal jelentkezőre számítanak. A háztáji gazdálkodás fellendítéséhez nyújtott segítségnek is része van ebben. Tavaly 23 millió forint munkabért fizetett ki a tsz, s tagságának a háztájiból származó árbevétele. csak a közös gazdaság útján értékesített hízómarha, nyúl, hízósertés és tej értéke megközelítette a 10 millió forintot A tennivalókat summázva, első helyre a tartalékok feltárását és kiaknázását sorolták. Például azt, hogy máris bevezették a racionális alkatrész-gazdálkodást Minden kiselejtezett gépet szétbontanak, s az alkatrészekből amit csak lehet, felújítanak. Növendék állatot ezentúl nem értékesítenek, valamennyit felhizlalják, mert minden kiló értékesített marhahús után 6 forint állami támogatásban részesülnek. A tavalyi 200 hektár utón újabb 300 hektárnyi szántóterületet víztel e- lenítenek. meliorálnak, hogy növelhessék a mázsánként 60 forintos ártámogatást élvező búza vetésterületét. Nagy lehetőséget látnak a szakszerű takarmányozásban is, s ezért már januártól külön szakember irányítja a takarmánygazdálkodást. Ezek, és a tartalékok feltárására irányuló más, hasonló törekvések leszik reálissá idei fő célkitűzéseiket: a 86 millió forintos termelési érték és a 6.1 millió forintos nyereség elérését. A tomaszentandrási művelődési házban tegnap, csütörtökön megtartott zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlésen részt vett és felszólalt dr. Havasi Béla, a megyei pártbizottság titkára. Elismeréssel szólt a Bódvavölgye Tsz gazdálkodási eredményeiről, a 11 szocialista brigád példamutatásáról, a vezetés és a tagság azon törekvéseiről, amelyekkel sikerült kialakítaniuk az üzem adottságainak legmegfelelőbb termelési szerkezetet. <p. s.) ffi éves i miskolci Semmelweis Máz &m 1. aMaiPóq — Most, amtfc.cr a megy« pártbizottság és a megyei tanács nevében átadom ezt az éfHiletrészt, kérem a kórház- rendelőintézeti egység vezetését, valamennyi dolgozóját, a jövőben is lelkiismeretes, színvonalas munkával biztosítsák — most már korszerűbb feltételek között — lakosságunk egészségügyi ellátását. Az elmúlt években a kórházi építkezéseken kiemelkedő teljesítményt nyújtott a műszaki osztály kollektívája, valamint a Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozói. A Semmelweis Kórház-Rendelőintézet vezetősége és a városi tanács egészség- ügyi osztálya javaslata alapján az egészségügyi miniszter több kiváló munkáért kitüntetést adományozott az élen járó dolgozóknak. A kitüntetésellet dr. Kise Katalin városi főorvos adta át Kiss József főmérnöknek, Gecse István és Jacsó József vízvezeték-szerelőnek, Homoki József és Kristóf Károly villanyszerelőnek, Jenei Ferenc marósnak és Kra%- nyák László lakatosnak, a műszaki osztály dolgozóinak. A megyei Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozói közül kitüntetést kapott: Guba József és Csirmaz István kőműves, Lévai Lajos művezető és Szepesi Mihály építésvezető. A vendégek ezt követően megtekintették az új létesítményt. Délután todományos ölest tartottak a kórház kultúrtermében. ahol a sebészet, urológia, anaesthesiológia, valamint a fül-orr-g'égészet neves specialistái, egyetemi tanárok. tartottak előadást. A I. Megduplázza prémtermelését, s az idén már harmincezer nutriaszőrmét értékesít a Sárszentmihályi Állami Gazdaság. A Fejér megyeben gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzem csaknem kétezer tenyésztővel — többek között négy termelőszövetkezettel, négy állami gazdasággal és harmincöt szakcsoporttal — tart tenyésztői kapcsolatot, alapanyaggal látja el partnereit, s visszavásárolja tőlük a prémérett állatokat. Kazincbarcikán Tanácskozás a társadalmi munkáró A társadalmi munkavégzésnek nagy hagyományai vannak Kazincbarcikán. A városban a negyedik ötéves terv évei alatt, ez a kollektív munkavégzés mintegy 20 millió forint értéket teremtett. A tervidőszak alatt vált nyilvánvalóvá, hogy az önkéntes felajánlások, a szabad szombatokon, munkaidőn túl vállalt, sok ezer embert megmozgató társadalmi munkaakciók hatékonyabbá, eredményesebbé válhatnak, ha korszerűen, előre megtervezve, koordinálva végzik ezt a tevékenységet. A város üzemei, vállalatai és a lakosság körében a társadalmi munkaakciók megtervezése jó gyakorlattá váll Az elmúlt ötéves tervidőszakban jelentősen növekedett ezáltal a társadalmi munka értéke, s 1981 végére elérte az 55 millió forintot. A társadalmi munkaakciók során előtérbe kerültek azok a te véken.vségek. amelyek értékét hoztak létre, vagy őriztek meg. A két tervidőszak alatt egy sor olyan ’'árasgyarapító aaegmozdulás volt Kazincbarcikán, amire a fejlesztésekre szánt pénz bizony kevés lett volna. Például: több park. egy sor sportlétesítmény alakulhatott ki a vállalások eredményeként, csino- sodott a város a fásítások során, megalakították a környezetvédelmi szolgálatot, szinte valamennyi gyermek- intézménynél elvégezték a szükséges felújítási, karbantartási munkákat a lakossági és szocialista brigádok önkéntes munkásai. A város tanácsa a napokban tanácskozásra hívta ösz- sze a vállalatok, üzemek szocialista brigádvezetőit, a szocialista munkaversenyben részt vevő brigádok képviselőit, ahol ismertették a hatodik ötéves tervidőszak főbb célkitűzéseit. Nos. a társadalmi munka a jövőben is meghatározó lesz a város fejlődésében, gyarapodásában. Tovább alakítják, szépítik a csónakázótó környékét, ugyancsak tovább bővítik a Várdomb melletti völgyben nár működő sipályát és felvonót, a környezetvédő tevékenységet is erősítik a városban. Az új értéket létrehozó tevékenységek mellett, természetesen nem maradnak el azok a munkavégzések sem, amelyek a karbantartó, felújító jellegű feladatokat tartalmazzák. A tanácskozáson, amelyen mintegy hatvan vállalat, üzem képviseletében csaknem háromszázan vettek részt, többen is felszólaltak. A hozzászólásokból kitűnt, hogy a szocialista brigádvezetők ma már iónalt tartják a városban folyó munkák tervezését, ám azt is elmondták, hogy ezeket a terveket, az eddiginél rövidebb átfutási idővel kell megkapniuk, hogy felkészülhessenek a feladatokra. Talán még annyi! érdemes megemlíteni a tanácskozás kapcsán, hogy erre az ötéves tervidőszakra a város minlegy 100 millió forint értéltű társadalmi munkára számított. Ez — figyelembe véve. hogy a múlt évben már 30 millió forintot teljesítettek —, valószínűleg jóval több lesz 1985-re, mint a tervezett. — pusztafalui — Mem „törékeny" a törékeny fejlesztés Az élelmiszer-gazdaság háttere BeföTtes üvegek meózóso A csomagolóüveg csak félkész termék — vallja Juhász Elemér — a Sajószentpéteri Üveggyár igazgatója. Igazán értékes termékké csalt a megtöltött, a tartósítóiparban használt — megjelenési formájában válik. Mezőgazdaságunk és ezzel ösz- szefüggésben, az élelmiszer- gazdaság növekvő szerepét ismerve, egyre inkább hajiunk arra a beismerésre: igaza van. Nemcsak frissen A zöldség- és gyümölcsfélék nagyobb részét frissen fogyasztjuk. Ennek ellenére a tartósítóipar mennyiségi és minőségi igénye évről évre növekszik. A tartósítóipar nyersanyagszükségletének 70 —80 százalékát kitevő paradicsom, zöldborsó, zöldbab, gumós és gyökérnövényekre nem véletlenül alakultak ki hazánkban is nagyüzemi termelési rendszerek. A tartósítóipar fejlődése szükségszerű. Ebbe az irányba hat az urbanizációs folyamat, a változóban levő étkezési, fogyasztói szokások és az a tény, hogy ma a vásárlók többnyire nem egy- egy napra szerzik be élelmiszer-szükségletüket. Végül, de nem utolsósorban a tartósítóipar fejlesztését „kényszeríti ki” a népgazdaság egyensúlyának javítására irányuló törekvésünk. Az élelmiszer-gazdaság, a tartósítóipar legfontosabb „háttéripara” a mezőgazdaság. Nem elhanyagolható viszont a csomagolóanyagok, így a csomagolóüveg gyártása sem. Ezért is örvendetes, hogy a Sajószentpéteri Üveggyár, az elmúlt évi műszakigazdasági célkitűzéseit minden tekintetben teljesítette. A gyár — a különböző eredménynövelő tényezők hatására: a gépek kihasználásának növelése, a fajlagos anyag- és energiafelhasználás csökkentése, a költségek mérséklése stb. — a többszöri energiaáremelés ellenére is. a vártnál nagyobb, 165 millió forintos gyári nyereséget realizált. Több és jobb Mindez, a forint értéken tói azt is jelenti, hogy azonos mennyiségű alapanyagból kevesebb energiafelhasználással 7 ezer tonnával, azaz 20 millió darabbal több, jó csomagolóüveg előállítására nyílt mód. A nagyobb nyereséghez, a csak „címszavakban” felsorolt tényezőkkel összefüggésben, a technológiai fegyelem szigorú betartására, új égörend- szerek beállítására volt szükség, aminek eredménye nemcsak több „jó” üvegben, hanem az előállított termékek minőségének javulásában is megmutatkozott. A se- lejtüveg, illetve a saját cserép visszaolvasztásával értékes alapanyagot és még értékesebb energiát takaríthattak meg. Az energiafelhasználás csökkentése érdekében tett erőfeszítéseket jól jellemzi, hogy az úgynevezett „jó üvegre” vetítve, a fajlagos energiafelhasználás 1980- hoz képest 1981-ben 2449 ki- lokalória kilogrammról 2220 kilökalória/kilogrammra csökkent. Az elért eredményekből ma már egyértelműen kitűnik, hogy az elmúlt gazdasági év sikerei nem konjunkturális tényezőnek, s nem a véletlenek szerencsés egybeesésének a következményei, hanem a korábbi időszakokban megtett intézkedések közvetlen hatásai. Lehetne többet is Ezek a tényezők, ezek az eredmények a gyár műszakigazdasági tevékenységében jelentős minőségi fejlődést, változást hordoznak és ezért ebben az esztendőben — elsősorban a szűkösebb anyagi lehetőségek miatt — az eredmények megtartására törekednek. Ezzel párluizamosan számos intézkedést hajtanak végre, hogy a továbblépéshez szükséges feltételeket megteremthessék. A gépenkénti és a termékenkénti normák szigorításával, az állóeszközök jobb kihasználásával, a fenntartási költségek csökkentésével stb. az idén is hasonló, vagy valamivel nagyobb gyári nyereséget kívánnak elérni. Mind a fehér, mind a zöki csomagolóüveg értékesítési lehetősége igen kedvező. Piaci problémája tehát nem lesz a gyárnak. Sőt éppen ellenkezőleg... Az igények — csomagolóüveg tekintetében — ma nagyobbak, mint amennyit a hazai ipar elő tud állítani. És ha mezőgazdaságunk a korábbi években immár „megszokott” módon — ám növekvő erőfeszítéssel — teljesíti célkitűzéseit, akkor az élelmiszer- iparunk még import üveg behozására is kényszerül. Ezért is kedvező, hogy a Sajószentpéteri Üveggyárban nem pihennek meg a babérokon, hanem ebben az évben — a lehetőségekhez mérten — tovább folytatják az élelmiszeripari csomagolóüveg-gyártó kapacitásfejlesztés beruházásának második ütemét. A fejlesztési alap terhére engedélyezett beruházásokon kívül, előkészítési szinten tovább folytatják az új hutaüzem tervezési munkáit is. Buchert Miklós Az országban elsőként: MÉH-akció Leni »városban hamarosan — előreláthatóan Mángorolják a menetet Űj technológiát vezettek be a Csavaripari Vállalat dombóvári gyárában. A facsavarok egy részénél forgácsolás helyett menetmángorlással készítik él a menetet. Az új eljárással nincs forgácsolási veszteség, s egy gépen percenként 120 csavart állítanak elő, ami háromszorosa a forgácsolással elérhető termelékenységnek. Egy méret sorozatgyártása már megkezdődött és az év végéig további öt méretben, mintegy húszmillió csavart állítanak elő az új technológiával, elsősorban a bútoripar részére, Az országban elsőként új akciót kezdeményez Ueninvá- rosban a MÉH Észak-magyarországi Vállalata. Eddig mindig gondot okozott, hogy az iskolásokat egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen lehetett bevonni a rongygyűjtésbe. Az új ötlet: az iskolák a TVK által gyártott műanyag zsákokat kapna!:, s a? úttörők ebbe gyűjtik lakóterületükön a rongyhulladékot. Az Észak-magyarországi MÉH összesen 70 ezer darab zsákot rendelt a TVK-nál. Ezek egy része már kikerült a leninvánxsi iskolákba, ahol a jövő héten — elkezdődik a gyűjtés. A rongyhulladék ellenértéke természetesen továbbra is az iskoláé, illetve az úttörőcsapaté. Amennyiben az akció sikerrel végződik, hamarosan újabb követi Kazincbarcikán és Miskolcon is. majd a megye további településein, sőt, a MÉH kiterjeszti az! a működési területéhez tartozó más megyék településeire is.' A leninvárosi kijelölt iskolákban az úttörőcsapat-vezetők adnak tájékoztatást az lérdeklődő naitásolcnak az új MÉH-akció részleteiről.
