Észak-Magyarország, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-10 / 34. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1982. február 10., szerda Magyar és szovjet felszólalás Madridban ffolytatás az 1. oldalról) közös törekvésünket. A de­cember 18-i teljes ülésen el­fogadott döntés szerint a je­lenlegi szakasz feladata, hogy mielőbb véglegesítse és elfo­gadja a találkozó záródoku­mentumát. — A jelenlegi feltételek között megnövekedett a ta­lálkozó konstruktív befejezé­sének a jelentősége minden résztvevő állam számára. A Magyar Népköztársaság kor­mánya és népe illúziók nél­kül, de várakozással tekint a madridi találkozó sikeres be­fejezése, az európai biztonsá­gi és együttműködési folya­mat eredményeinek megőr­zését, további bővítését szol­gáló záródokumentum elfo­gadása elé. Küldöttségünk úay véli: az itt képviselt ál­lamok túlnyomó többsége — Magyarországhoz hasonlóan •— ebben érdekelt. — A magyar küldöttség ebben a szakaszban is a ta­lálkozó eredményes befejezé­sét célzó tárgyszerű és hig­gadt munkára törekszik. A záródokumentum szövegének túlnyomó része kész. Ezt az értékes munkát mindenkép­pen meg kell őriznünk. Az, amit közel kétévi fáradságos munkával elértünk, egyálta­lán nem kevés. Magyarország egyértelmű­in az enyhülés folytatásáért száll síkra. E célból a kato­nai enyhülés előmozdítása továbbra is elengedhetetlen szükségszerűség. Igaz, a je­lenlegi helyzet összetettebb és több nehézséggel telített, mint korábban. Nagy súlyt helyezünk arra, hogy a záródokumentum, az egyenlő biztonság alapján, rendelkezzék az európai bi­zalomerősítő és leszerelési kérdésekkel foglalkozó kon­ferencia összehívásáról is. Megítélésünk szerint a még nyitott problémák higgadt, realista megközelítéssel, az eltérő álláspontok jó szándé­kú figyelembevételével meg­oldhatók. — Európa sokat veszítene — figyelmeztetett a magyar nagykövet —, ha elszalaszta- nánk a kínálkozó lehetősé­get. Jóllehet az európai biz­tonság és együttműködés sor­sa nem egyedül és kizárólag a madridi találkozó kimene­telétől függ. a magyar kül­döttség konstruktív befejezést akar, és bízik benne, hogy a józan ész most is felülkere­kedik. * Leonyid Iljicsov szovjet k ül ügy miniszter-helyettes felszólalásában erélyesen viszautasította a lengyel bel- ügyekbe való nyugati be­avatkozási kísérleteket és szovjetellenes vádaskodáso­kat, amelyek sértik a helsin­ki záróokmány és az ENSZ- alapokmány megfelelő ren­delkezéseit. A szovjet kül­döttség vezetője emlékeztetett rá, hogy a madridi találko­zón nincs helye a hideghábo­rút idéző politikai színjáté­koknak. Figyelmeztetett arra, hogy éppen az Egyesült Államok -z, amely beavatkozik a len­gyel belügyekbe politikai, gazdasági és ideológiai akna­munkájával. Az a Washing­ton — mondotta — kíván mások fölött ítéletet monda­ni, amely világszerte olyan terrorrendszerek támogatója, mint a chilei és a salvadori, és amelynek elnöke éppen a madridi találkozó folytatásá­hoz időzítve jelentette be, hogy újból gyártatni kívánja a vegyi fegyvereket. Iljicsov hangsúlyozta, hogy az ilyen amerikai magatar­tás veszélyezteti a madridi találkozót, és vele az össz­európai folyamat egész me­chanizmusát Washington az Atlanti Szövetséget is olyan eszközként kívánja felhasz­nálni, amellyel szövetségese­it valóságos érdekeikkel el­lentétes lépésekre kénysze­rítheti. A Szovjetunió nem kíván visszatérni a hideghá­borúhoz, érdekelt a madridi találkozó sikerében, amely­nek a jelenlegi nemzetközi helyzetben nagy jelentősége lenne. Amióta ttr. elmúlt év őszén Görögország polgá­rai szocialista többségű par­lamentet választottak, Hel­lasz minden korábbinál gyakrabban szerepel a vi­lágpolitika rivaldafényében. A változás ígéretével ha­talomra került PASOK-párt azonban még adós a tö­megek által igényelt bel­politikai és gazdasági re­formokkal. Amikor ismét bizonyos­sá lett, hogy a korábbi köz­vélemény-kutatások ered­ményei valósak voltak, sa Pánheljén Szocialista Moz­galom, a PASOK a görög parlamenti választás ab­szolút győztese, a párt ala­pító vezére, Andreasz Pa­pandreu kijelentette: be­tartja a választási kam­pó nj' során tett ígéreteit, a „görög néppel kötött szö­vetségét”. Az első hónapok természetesen kevés alapot adnak az új kormány mér­legének elkészítésére, min­denesetre tény, hogy a ra­dikális változások helyett inkább csak tapogatódzó reform-kísérleteknek va­gyunk tanúi. NATO ÉS EGK A PASOK külpolitikai programjának gerince a NATO-val és a Közös Pi­accal való szakítás volt. A tavaly decemberi brüssze­li atlanti tanácskozáson Pa­pandreu —, aki a hadügyi tárca birtokosa is — azt követelte a NATO-part- nereitől, hogy garantálják Görögország keleti határa­it is, azaz adjanak bizto­sítékot arra, hogy megvé­dik az országot török tá­madás esetén. Ezt a ga­ranciát Athén nem kapta meg —, s Papandreu haza­térve kijelentette: Megkez­dődött a szakítás a NA­TO-val. A kormányfő a többi között a görögor­szági amerikai támaszpon­tok felszámolását, de leg­alábbis a bázisok státusá­nak újra tárgyalását sür­gette. Ez azonban szintén várat még magára, csak­úgy, mint annak végleges bejelentése, miszerint az USA ellenőrzése alatt le­vő atomfegyvereket kivon­ták hellén földről. A SZIGETTENGER UGYE A görög külpolitika szá­mára a legfontosabb vi­szonylat a Törökországgal fenntartott viszony. Ez év­tizedek óta a helyi háború kirobbanásának veszélyét rejti magában. Ankarában az utóbbi hetekben arra fi­gyelmeztetnek, hogy a gö­rög kormány a tengeri ha­tárok 12 mérföldre való ki- terjesztésére készül. Ez azért húsba vágó, mert az Égei- tenger szigetei — néme­lyik a török part közvet­len közelében fekszik — Görögországhoz tartoznak. Törökország arra hivatko­zik, hogy a felségvizek ki- terjesztése lehetetlenné tenné a szabad hajózást a szigettengeren, s kikötőit elzárná. Szintén vitatott kérdés a két állam között az Égei-tenger vize alatt rejlő ásványkincsek (kő­olaj ?) kiaknázásának kér­dése. Különös jelentősége Tan tehát annak a Pa­pandreu-bej elentés nek, mely szerint a térségre vo­natkozó korábbi megálla­podást, az ún. Rogers-ter- vet, semmisnek tekinti. Papandreu minisztered- nök azzal is ellentétbe ke­rült a NATO-val, hogy mind ez ideig nem volt haj­landó csatlakozni az atlan­ti tömb és az EGK szov­jet- és lengyelellenes szankcióihoz: azokat ha­szontalannak és károsnak minősítette. Igaz, rendkí­vül nagy a külső és belső nyomás a PASOK-kor- mányra, hogy változtassa meg álláspontját. államosítás- VÁLÁS A belpolitikai reformok útja még göröngyösebb Papandreu számára. Vá­lasztási kampánya során monopólium-ellenes lépé­seket, államosításokat ígért. A januárban nyilvánosság­ra hozott gazdasági prog­ram azonban a magántő­ke „társadalmasításáról” beszél. Ez valamiféle el­lenőrzési rendszert, illetve a munkavállalók korláto­zott beleszólását jelenti. Belgazdasági kérdés a Közös Piacban vállalt gö­rög szerep is. A PASOK korábban a kilépés mellett foglalt állást, mivel az EGK-tagság hátrányos a görög ipar számára, s nem hoz megfelelő hasznot a mezőgazdaságnak sem. Most az EGK-n belüli kü­lönleges státüs lehetősé­géről tárgyalnak Brüsszel­ben. Görögországban a válto­zás követelménye olyan kérdésekre is kiterjed, mint a családjog. Eddig a nagyhatalmú ortodox egy­ház ellenállása miatt nem létezett polgári házasság, és válás. A válás' engedé­lyezése a Papandreu-kor­mány számára fontos vá­lasztói rétegek megtartását eredményezheti. Ugyancsak reformokat ígértek a köz- igazgatásban és az iskola- rendszerben is. Á PASOK- kormány bejelentette, könnyíteni akar a szak- szervezetek korábbi szigo­rú állami ellenőrzésén. Az első száz nap után korái lenne ítéletet monda­ni Andreasz Papandreu kormányzásáról. A változá­sok igénye és a reális lehe­tőségek között manőverezve próbálkozik az új görög po­litikával. M. G. Hazaérkezett az MSZMP küldöttsége Párizsból Kedden hazaérkezett Párizsból a Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttsége, amely Korom Mihálynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárá­nak vezetésével részt vett a Francia Kommunista Párt XXIV. kongresszusán. A küldöttség tagja volt Berecz János, a Köz­ponti Bizottság tagja, a KB külügyi osztályának vezetője. Finn kormány Mauno Koivisto finn köztársasági elnök Kalevi Sorsát, a Finn Szociáldemokrata Párt elnökét kormányalakítási tár­gyalásokkal bízta meg — jelentette be hétfőn Helsinkiben Ve- ikko Helle, a finn parlament alelnöke. Garai Róbert látogatása a Közel-Keleten Hét nyugati fővárost érin­tő körútjáról hétfő este ha­zaérkezett Kairóba Hoszni Mubarak egyiptomi államfő. A tíz napig tartó körúton Mubarak a Vatikánban, Ró­mában, Párizsban, Washing­tonban, Londonban, Bonn­ban s Bécsben folytatott tár­gyalásokat. Ezeken az egyip­tomi politika folyamatossá­gát hangsúlyozta — minden­esetre ezt emelte ki az út mérlegét megvonó félhivata­los kairói sajtó. Mubarak hazatértekor si­keresnek minősítette körút­ját, noha megfigyelők szerint nem kétséges, hogy annak legfontosabb, washingtoni ál­lomása legfeljebb félsikert hozott. Az amerikai kor­mányzat ígéretet tett az Egyiptomnak nyújtott gaz­dasági és katonai támogatás fokozására. Nem hivatalos adat szerint ez több, mint egymilliárd dollár értékű gazdasági hiteleket és több, mint 1,3 milliárd dollárnyi katonai kölcsönöket jelent. Politikai téren Mubaraknak az amerikai—palesztin pár­beszédre tett javaslata nem ért el több sikert, mint ami­kor ugyanez az ajánlat előd­je, Szadat szájából hangzott el tavaly nyáron. Az egyip­tomi elnök ezzel együtt elkö­telezte magát a Camp Da- vid-i folyamat mellett, meg­nyugtatva az e tekintetben netán aggódó amerikai és izraeli partnereit. Január 25-e és február 8-a között Garai Róbert külügy­miniszter-helyettes hivatalos látogatást tett az Egyesült Arab Emírségekben, Kuvait- ban, a Szíriái Arab Köztár­saságban és Jordániában. A meglátogatott országok kül­ügyminisztériumainak illeté­kes vezetőivel, valamint gaz­dasági és pénzügyi vezetők­kel folytatott megbeszélése­ket a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről és a nemzetközi kérdésekről, különös figyelemmel a közel- keleti térség problémáira. A külügyminiszter-helyet­test az Egyesült Arab Emír­ségekben Szultán Bin Mu­hammad al-Kaszimi sejk, a Legfelsőbb Államtanács tag­ja, Sharja Emírség uralkodó­ja, Rashid Bir Abdullah al- Nuaimi külügyminiszter; Ku- vaitban Szabah Al-Ahmad Al-Dzsabir Al-Szabah mi­niszterelnök-helyettes, kül- ügy- és tájékoztatásügyi mi­niszter, valamint Abdullatif A1-Hamad pénz- és tervezés­ügyi miniszter; Szíriában dr. Szalim Jasszin gazdasági és külkereskedelmi miniszter; Jordániában Hasszán Ibra­him, a megszállt területek: minisztere fogadta. Díjátadás a pécsi filmszemlén A filmszemle utolsó esemé­nyén, az ünnepélyes ered­ményhirdetésen, Berend T. Iván, a filmszemle társadalmi zsűrijének elnöke nyújtotta át a díjakat. A százezer forin­tos fődíjat a Szabó István ál­tal rendezett Mephisto című film alkotógárdája kapta. Alkotói díjat kapott Gothár Péter a „Megáll az idő” című film kiemelkedő rendezői tel­jesítményéért, Koltai Lajos a film operatőri munkájáért; ifj. Schiffer Pál a hátrányos helyzetű fiatalok máj problé­máinak bemutatásáért az ál­tala rendezett „Pártfogolt” című filmben; Básti Juli a „Kettévált mennyezet” és a „Szívzűr”; Cserhalmi György pedig a Mephisto és a „Zsar­nok szíve” című filmekben nyújtott színészi alakításáért. Alkotói díjjal jutalmazta a zsűri Dargay Attilát a „Vük” című animációs film rende­zéséért. A Művelődési Minisz­térium Film-főigazgatóságá­nak díját a szemle legjobb dokumentumfilmjének, a „Bankett”-nek rendezéséért Gazdag Gyula kapta. Kiosztották a MAFILM ál­tal felajánlott díjakat is, amelyek odaítéléséről egy filmszakemberekből álló zsű­ri döntött. A legjobb filmkri­tikus és esztéta díját Almási Miklós, a legjobb zeneszerző­nek járót Selmeczi György, a legjobb férfiszínészét öze La­jos, a legjobb női alakításért odaítélt díjat Igó Éva, a leg­jobb forgatókönyvíróét Be- reményi Géza kapta. Ügyfelei elnézését kéri az OTP Mind nagyobb népszerűség­nek örvend Borsodban is az Országos Takarékpénztár új szolgáltatása, az átutalási be­tétszámla, ami sok fáradtság­tól, utánjárástól, ml több, sok bosszúságtól kíméli meg az ügyfeleket. Ennek lényege, hogy aki ilyen számlát nyit a takarékpénztárnál, kérheti a legkülönfélébb fizetnivalók elintézését. Az ügyfél egy összegben adja fel a pénzt és az OTP ebből rendezi a gáz-, a villany-, a telefon-, lakbér- stb. számlákat. A kifizetések­ről minden hónapban egyen­leget készítenek, amit általá­ban minden hónap tí-ig ki is kézbesít a posta. Ebben eddig nem is volt soha semmiféle fennakadás. Most, februárban a januári kifizetéseket tartal­mazó egyenlegről szóló érte­sítés — technikai okok miatt —. néhány napot késik. Ezért a takarékpénztár elnézést és megértést kér ügyfeleitől. E hét végén, a jövő hét elején, minden átutalási betétszámla­tulajdonos kézhez kapja az egyenlegről szóló értesítést. Vegyi fegyverekéi gyári az USA? Ronald Reagan amerikai elnök hétfőn hivatalosan tá­jékoztatta a kongresszust ar­ról, hogy az Egyesült Álla­mokban felújítják a vegyi hadviselési eszközök gyártá­sát. Az elnök által ugyancsak hétfőn aláírt költségvetési törvényjavaslat már tartal­mazza a vegyi »fegyverek gyártásához szükséges elő­irányzatokat, s összesen 750 millió dollárt szán ezekre a célokra. Weinberger hadügyminisz­ter előterjesztése alánján az elnök olyan vegyi fegyverek — ideggázbombák és lövedé­kek — gyártását rendeli el, amelyekben két külön tar­tályban. önmagukban véve nem ártalmas gázokat tárol­nak A lövedék, vagv bomba becsapódásakor azonban a tartályok tartalma összeke­veredi! egymással, és azon­nali halált okozó ideggáz ke­letkezik. Az Egyesült Álla­mok hadserege jelenleg is mintegy hétszázezer, mérgező gázzal töltött lövedéket és tombáí tárol, de ezek állító­lag elavultak. Az elnöki döntéssel szem­ben amerikai sajtóvélemé­nyek szerint erős ellenállás várható a közvélemény és a törvénvhozás résrórői főként pedig Nyugat-EurÓDában. a vegyi tömegpusztító fegyve­rek bevetésének feltételezett színhelyén. i Japán légikataszlréfa Éjszakai kép a Tokiói-öbölben. Háttérben egy olajfinomító, a vi zen a japán légiforgalmi társaság utasszállító repülőgépe, amely leszállás közben az öböl vizébe zuhant. Feltételezések szerint a 17í utasból 24 személy vesztette életét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents