Észak-Magyarország, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-10 / 34. szám
VHAG PROLETÁRJAI, EOYLSÜlJTPfTI AZ MSZMP BORíÚ>D-AB A ÜJ-ZEMPLÉN 1WPGTE1 BfZXWTSflGÄNAK LaAFTA XXX Vili. évfolyam, 34. szám Ara: 1.40 Pl Sr.crún, 19SS. február 10. Jön a poroton Új iváitmány Mályíból Tízszer nagyobb és jobb k Műszerrel keresi o Hibát egy hegesztőgépet! Fiigedi Károly, a Gelka miskolci tekercselő üzemi- ben. A javítás első fázisa a gyors és pontos „diagnózis". Ezt segíti elő a műszer. 38 millió forint „tőkésítés” Több min! egymlEiiárd a takarékszövetkezetekben Építkezők tudják csak igazán, mit ér a praktikus építőanyag. Különösen lényeges, hopy milyen téglából, vagy blokkból húzzák fel a falakat, hiszen a későbbiekben ez nagymértékben meghatározza az épület hőszigetelését. Nem beszélve arról, hogy ez zsebre megy, fontos az is, hogy csökkenjen a kőműves- munkák ideje, a felhasznált kötőanyagok mennyisége, egyszóval minél hamarabb tető aló kerüljön az épület Nos, vannak már korszerű szilikátelemek, sokan mégis a téglában bíznak inkább. A Tégla- és Cserépipari Vállalat Mályi Téglagyárában a legutóbbi időkig csak a hagyományos falazóelemeket gyártották. A gyárban az elmúlt évben megkezdődött egy rekonstrukciós jellegű beruházás, melynek során szinte a fél gyárat átalakítják. A mintegy 75 millió forintba kerülő beruházás keretében a gyár egy újfajta építőelemet, a porotont fogja gyártaná. Az új falazóelem lényegesen jobb tulajdonságokkal rendelkezik, mint a hagyományos téglák. Tégla ez is, de egy blokk térfogata tízszer nagyobb, mint a hagyományos kisméretű tégláé, s hőszigetelése is kedvezőbb. Ezt úgy érik el, hogy a kiégetés előtt műanyag habot kevernek az anyagba, ami a kiégetés során üregesíti a téglát Ahhoz, hogy ezt az új technológiát bevezethessék, egy sor feladatot kellett megoldaniuk a mályiaknak. A gyártáshoz szükséges gépsort Olaszországból szerezték be a múlt évben, s ennek az értéke mintegy 35 millió forint. A gépsorhse WSZK présgépét vásároltak, s a csomagolást osztrák gép végzi majd. A beruházáson jelenleg olasz és német szerelők dolgoznak. Az utolsó szerelési munkák után hamarosan elkezdődik a próbaüzemelés, s ezt követően az év második negyedében megindul a ,)o- rotontéglák rendszeres gyártása. A gyártási kapacitás körülbelül megegyezik a kisméretű téglák gyártási mértékével. A porotonból évente mintegy 4 millió darabot készítenek el, ami — térfogatát tekintve — azonos 40 millió kisméretű tégla legyártásával A porolom építőelem valószínűleg igen rövid időn beiül a kislakásépítők keresett építőanyagai közé fog tartozni, hiszen szilárdsági és hőszigetelő tulajdonsága a legkorszerűbb építőanyagokéval vetekszik. Már jelenleg is sokan érdeklődnek Mályi- bam, hogy hol, s mikor lehet vásárolni. A sorozatgyártás megindulása után eme sem lesz gond, mivel a porotont helyben — azaz a téglagyárban — és a TÜZÉP-delepe- ken is be lehet majd szerezni. Ami a téglagyári gyártást illeti, érdemes megemlíteni, hogy az új technológia sor án a korszerű gépsoron mindössze tízen dolgoznak majd. A kiégetést a hagyományos módon oldják meg, de a korszerű kiszolgáló berendezések szinte teljes egészében „kiváltják” a fizikai munkát. A porotonból ezer darab mintegy 19—21 ezer forintba fog kerülni, ám figyelembe véve a falazóanyag jó tulajdonságait, ez a látszólag magas ár igen rövid idő alatt megtérül. Magyar felszólalással kezdődött 1 iitti találkozó új szakasza Kedden délelőtt a spanyol fővárosban folytatta munkáját az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó madridi találkozó. A csaknem kéthavi szünetet követő első ülésen, a francia ABC szerinti sorrendnek megfelelően, az elnöklés joga a lengyel küldöttséget illette meg. A keddi ülést így negyed 12 órakor Jozef Wiejacz lengyel külügyminiszter-helyettes nyitotta meg. Jozef Wiejacz rövid megnyitó beszédében emlékeztetett arra, a madridi találkozó feladata az, hogy biztosítsa az európai biztonság és együttműködés Helsinkiben elkezdett folyamatának továbbvitelét és bővítését. A lengyel miniszterhelyettes továbbá rámutatott, bár jelenleg a nemzetközi helyzet nehezebb, mint korábban volt, változatlanul van lehetőség arra hogy folytassák a párbeszédet és érdemi, kiegyensúlyozott, záródokumentum elfogadásával fejezzék be a találkozót. Az einök ezután a több mint húsz felszólalásra jelentkező közül elsőként Esztergályos Ferenc nagykövetnek, a magyar küldöttség vezetőjének adta át a szót. Esztergályos Ferenc nagykövet, a magyar küldöttség vezetője hangsúlyozta, hogy a magyar küldöttség teljes mértékben magáénak vallja az elnöki megnyitóban kifejtett célokat, és kész a többi résztvevő küldöttséggel együttműködni e oélofc elérése érdekében. — Találkozónkat — mondotta — tárgyszerű keretek között kell megtartani. Kötelességünk. hogy eleget tegyünk megbízatásunknak és eltávolitsunk minden akadályt, amely hátráltathatja (■Folytatás a 2. oldalon) A megyénkben működő Í1 takarékszövetkezet az elmúlt év elején — különböző kamatozó és nyereménybetétek formájában •— a takarékszövetkezeti tagok 912 millió forintját „őrizte”. Az év végéig további 126 millió forinttal növekedett, s így 38 millióval a „bűvös” egy- miTliárd forintos határt is túlhaladta a betétállomány. Csak a kamatozó betétek úgynevezett; „tőkésítése”, azaz a kamatjóváírás 38 millió forinttal gyarapította a takarékos tagság „falusi bankokban” elhelyezett pén- wét. A gyarapodó betétáHo- mány lehetővé tette, hogy az előző évnél sokkal több kölcsönnel segítsék a tagság nagyobb beruházásait, így elsősorban az építkezéseket, a kisárutermelés fokozását szolgáló fejlesztéseket. A takarékszövetkezetek évvégi mérlegében a feötesönállomány már megközelíti a 180 millió forintot. A kölcsönki- helyezési lehetőségeket 1981- ben optimálisan, 99,4 százalékban hasznosították. Megyénk „leggazdagabb” takarékszövetkezetei: a mezőkeres ztesi, 128 milliós, a ricsei 78, a sajókazai 71, a bogácsi 64, a szendrői 58 és a gönci 57 millió forintos betétállománnyal rendelkezEH ósorban a tanácsi igényeknek kíván eleget tenni a Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat — tudtuk meg a vállalat vezetőitől. Minden olyan beruházási és fenntartási jellegű munkát elvállalnak, ami megfelel a vállalat profiljának, mind a feladat nagyságrendjét, mind az építési technológiát és a területi elhelyezkedést illetően. E munkákon belül is kiemelt feladatként tartják számon a lakásépítést és az iskolai tantermi hálózat fejlesztését. A vállalat 1982. évi termelési feladata 352 millió forint. 13,5 százalékkal magasabb az elmúlt évinél. Ez évben átadásra tervezett jelentősebb létesítmények közé tartozik a sárospataki motel, a sárospataki művelődési és ifjúsági ház. az ÉMÁSZ Miskolc második kerületi kirendeltsége, egy tokaji ipaveikkáruház, a saAz elmúlt évben bóvSIleS a takarékszövetkezetek különböző pénzügyi szolgáltatásai, s nőtt a „melléktevékenység” is. így például már 17 helyen foglalkoznak biztosítási tevékenységgel, 12 takarékszövetkezet Cooptou- rist „részlege” közel kétezer ország-világjárót „utaztatott”, Bogácson pedig félmillió forint árbevételt eredményezett a fizetővendég-szolgálat. jóbábonyi általános iskola bővítése és felújítása, valamint a Kavicsbánya Vállalat nyékládházi szociális épülete. Idén — ezeken kívül — 174 lakást adnak át — a tervek szerint — és ebből Sárospatakon 108-at a Felszabadulás téri lakótelepen, és 66-ot Sátoraljaújhelyen a Bajcsy-Zsilinszky tömbben. Sárospatakon, a felsoroltakon kívül további 74, Szerencsen 72. Kazincbarcikán 32, Putnokon 157 alagútzsalus technológiával épülő lakás kivitelezési munkálatait kezdik el. Az előzetes tárgyalások szerint a Borsod megyei Tanáqsi Építőipari Vállalat kezdi el építeni 1982-töl kezdődően Miskolcon, Komlóstetőn. a korábban mór a Miskolci Építőipari Vállalat által megkezdett munkáslakások folytatásaként — ebben a tervidőszakban — újabb, mintegy négvszáz otthont A Diósgyőri Gépgyár példája Dj termékek - növekvő export Manapság egyre nehezebb a világpiacon érvényesülni. Növekszik ugyanis a gyártmányokkal szembeni igény, s a nagyobb követelményeknek nem könnyű megfelelni. Növekszik a kon- kurrencia is; miután mind több ország rendelkezik fejlett gépiparral, gyarapszik az eladók száma. Ráadásul olyan időket élünk, amikor a kínálat meghaladja a keresletet. Annak a gyártónak tehát, áld talpon akar maradni, örökösen törnie kell a fejét az újon, a jobbon, hiszen csakis a korszerű termékek találnak vevőre, adhatók el jó áron. Az Iparágban jelenleg kulcsfontosságú feladat a termékszer- kezetváltós, s ez a megújhodás minden eddiginél sürgősebb teendője a gyárak, az üzenlek kollektívájának. A Diósgyőri Gépgyárban tegnap tartott sajtó- tájékoztatón Murányi Gyula műszaki igazgató elismerte: néhány évvel ezelőtt a kelleténél kevesebb gondot fordítottak új gyártmányok kigondolására és elkészítésére. Ebből következően a szakmabeliek elkedvetlenedtek, sokan közülük munkahelyet változtattak. A kiélezett piaci helyzet azonban rádöbbenPróbaitzemelés közben az új liajszálhuzalhúzó gép. tette a gyár vezetőit a cselekvés fontosságára. Első lépésként növelték az e területen dolgozók bérét, továbbá olyan ösztönző rendszert vezettek be, amely érdekeltté tette a tervezőket, a fejlesztőket, a gyártókat az új termékele kidolgozásában és bevezetésében. Az eredmények- a változást sürgetőket, igazolják, s az új gépeli nagyban hozzájárulnak a gépgyár termelési sikereihez, világpiaci helyzetének megerősödéséhez. Beszédes számokkal is szolgált a műszaki igazgató. Eszerint az elmúlt évben a rubel elszámolású export 22, a nem rubel elr szómolású kivitel 30 százalékkal növekedett a korábbi esztendőhöz képest. Az idei tervek ennél szerényebbek; a rubel elszámolású exportot 1, a nem rubel elszámolású értékesítést 16 százalékkal fokozzák az elmúlt évhez viszonyítva. Tavaly a gyár összes termelésének kereken a felét szállították külföldre, az idén 52 százalékra emelkedik ez az arány. (Folytatás a 3. oldalon) Vita és együttgondolkodás A megyei cigrórklub tegnapi rendezvényén — ez alkalomból ismét zsúfolásig megtelt Miskolcon a TIT klubterme - napjaink időszerű gazdaság- és társadalompolitikai kérdései izgalmas konzultációra késztették az agrárértelmiség megjeleni képviselőit, valamint a klub két meghívott vendégét, dt. Havasi Bélát, a megyei pártbizottság titkárát és Faragó Károlyt, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjét, ez a rendezvény, jellegét tekintve, vita volt és egyben együttgondolkodás. Mégpedig nyíltan, feltáróan, o tenniokorás eltökélt szándékával. Mindez oedig az előreléoésért, o meglevő ellentmondások feloldásáért, a népgazdaság, a közösség, az egyén hasznáért történt. Ami szóba került, széles kört felölelt. Summázva társadalmunk időszerű kérdéseinek nevezhetnénk, hiszen a gazdasóc1 szabályzattól kezdve, a fiatal agrárszakemberek leteleoedésé1- beilleszkedéséig, a melléküzemágak meaitélésétő! a heb két ribe^ő-’ nap mezőgazdaságban lehetséaes megvalósításáig, az oorófcl- vak kommunális'ellátottságátó1 o bérszínvonalig, érintette mindazokat a kérdéseket, amelyek agrárértelmiségünket sőt nyugrJÉl- ton mondhatjuk, egész társadalmunkat Soglalkoztatják. nek. Lakások, iskolák, motelek
