Észak-Magyarország, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-09 / 33. szám

1982. február 9., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Együtt a munkássá válás útján A MEDICOR bemutatja újdonságait Az injekciós tűtől a számítógépekig Együttműködés a megyei kórházakkal Mediagnosztik - diagnosztikai berendezés — Beilleszkedni a mun­kásosztályba, átvenni a gon­dolkodásmódot, sajátosan vi­szonyulni a termeléshez, is­merkedni az üzemi demok­ráciával és hasznosan élni vele, mindez nem Könnyű és nem egyszerű dolog a mező­gazdaságból jött ember szá­mára. Ezzel a gondolattal kezdő­dött beszélgetésünk Mészáros Jánossal, a TVK vállalati szakszervezeti bizottság tit­kárával — Mindezt saját tapaszta­latból tudja? — Igen. Annakidején az LKM-ben, a nagyolvasztó gyáregység munkáskollektí­vájában tanultam meg én is ezeket a dolgokat, ahol vil­lanyszerelő voltam. Tizenhá­rom év után 1064-ben kerül­tem a TVK-hoz. Amikor megnősültem, s azt sem ta­gadom, hogy a lakáslehető­ség miatt. Annyi, nagyüzem­ben eltöltött év után én már munkásnak éreztem magam, de az itt akkor összesereglett emberek gondjaiban, problé­máiban, nehézségeiben ráis­mertem az én korábbi érzé­seimre. Megértettem az em­bereket. s én már ismertem adott válságok alkalmával a kivezető utat. — Űgv gondolja, ez a tit­ka annak, hogy most a leg­jobb szakszervezeti vezetők közt tartják számon? — Nem ismerek ilyen rangsort, de a szakszervezeti munkám során mindig tuda­tában vagyok annak, hogy zömmel első generációs mun­kások dolgoznak a vállalat­nál. Nekünk egyszerre kell termelési agitációt folytatni úgy, hogy tanítunk, neve­lünk, közben igyekszünk a kol lek ti vá t összekovácsol ni. — Munkastílusában mit tart a legjellemzőbbnek? — Csak semmi formali­tást! Elkerülni a rutinmun­kát. mindig, mindent lényeg- retörően végezni. Nálunk pél­dául a főbizalmi hálózat ki­építése nem volt újdonság, Két évvel ezelőtt közöltük az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat tá­jékoztatóját az éves egyszeri fogyasztásmérő-leolvasáson alapuló új számlázási és díj­beszedési rendszer bevezeté­séről. Ennek tapasztalatairól beszélgettünk Szabó József­iéi, a vállalat pénzügyi osz­tályvezetőjével. — Hogyan fogadta a lakos­ság az új rendszer bevezeté­sét? — Alapos előkészítő és tá­jékoztató munka eredménye­ként a fogyasztók fegyelme­zetten tudomásul vették, hogy az elszámolási idösz-ak alap­jául szolgáló 12 hónapban öt alkalommal azonos összegű részszámlát, hatodik alka­lommal pedig a befizetett öt részszámla összegének figye­lembevételével megállapított végszámlát kell fizetni. Tájé­koztató munkánk nagyon sokrétű volt. Felhasználtuk» erre a sajtót, a rádiót; pénz- beszedőink tájékoztató röpla­pokat juttattak el ,a fogyasz­tókhoz és az áttérést megelő­ző időszak áramszámláin is feltüntettük a majdan fize-- tendő részszámla összegét. A részszámlák összegének mó­dosításával a fogyasztók 5—6 százaléka élt. — Milyen esetekben kér­hettek és kérhetnek a fo­gyasztók részszámla-módosí­tást? — Abban az esetben, ha fogyasztóink olyan nagyobb mert a vállalati adottságok már korábban szükségessé tették, hogy ilyen rendszer­ben dolgozzunk. Ha nem len­ne jól kiépített bizalmi háló­zat, a kis létszámú vállalati szakszervezeti apparátus nem tudna mihez kezdeni. A bi­zalmiak munkáját igen nagy­ra értékelem, s erre támasz­kodunk. »Hozzám igen kevés ember fordul panasszal, elő­ször a bizalmit keresi meg, ha valami nincs rendben. En­nek ellenére nem tartok fo­gadónapot, az ajtóm bármi­kor, bárki előtt nyitva áll. — Hogyan tudják az úgy­nevezett formalitásokat elke­rülni? Mit kell ez alatt ér­teni ? — Például azt, hogy nem értekezünk csak azért, mert „be van ütemezve”. Év ele­jén van termelési tanácsko­zás, arra szükség van, hot • a dolgozók tájékozódjanak az évi termelési feladatokról. Ezt követően negyedéven­ként csak ott, annál az üzemnél tartunk űjabb ter­melési tanácskozást, ahol va­lami változás történt menet közben a terveket illetően. A munka itt valóban bü­rokráciamentesen, gyorsan megy. Beszélgetésünk félbe­szakad néhány percre, mert Nagy János,, a karbantartó főosztály munkahelyi szb- titkára lép be. — Gondban vagyunk — mondja —, mert egy szerve­zeti változás miatt „felbo­rult” az eddigi bizalmi háló­zati rendszer, külön műszak­ra került a gazdasági cso­portvezető és a bizalmi. Nem találkoznak. Ezen változtat­nunk kell. — Mit akartok tenni? — kérdi Mészáros János. — Újból kell bizalmiakat választanunk úgy, hogy min­den műszakba jusson egy. — Rendben, csináljátok. Ennyi. Nagy János ismeri a bevált munkastílust, mert röviden adta elő kívánságát, s már köszönt is el, miköz­ben még két folyamatban le­teljésítményíelvételű villa­mos készüléket helyeznek üzembe és üzemeltetnek rendszeresen, ami számotte­vő fogyaszitásnövekedést ered­ményez, például villanytűz­hely, automata mosógép, vil­lanybojler stb., vagy ilyenek rendszeres üzemeltetését megszüntetik, kérhetik a részszámlák összegének mó­dosítását. De ezenkívül a fo­gyasztás körülményeit lénye­gesen befolyásoló más esetek­ben is lehetőség, van a vál­toztatásra, módosításra. — Mi történik abban az esetben, ha a módosítás mi­att a végelszámoláskor a fo­gyasztónak nagy összegű tar­tozása keletkezik? — Fogyasztóink figyelmét erre, különösen a részszámla­csökkentés esetén felhívjuk, hiszen a végelszámoláskor a nagy összegű tartozást egy összegben kell fizetni. De más gondunk is van. Fogyasztó­ink egy kisebb része rosszul értelmezte, és még ma is elő­fordul, hogy rosszul értelme­zi az azonos összegű rész­számlák tartalmát. Átalány jellegű befizetésnek tekintik, és úgy gondolják, hogy a fi­zetendő összeg nem függ a f ogyasztott vi llamosenergi a mennyiségétől, tehát bár­mennyit fogyaszthatnak egy adott összegű részszámla el­lenében. A részszámla nem átalánydíj, nem olyan díj, mint amit a gázszolgáltató számít fel a gáztűzhely hasz­vő ügy állásáról tájékoztat­ták egymást. Gyakorlatilag a három téma nem került töb­be öt percnél. — Összehangolt termelés, nevelés, üzemi demokrácia — folytatja a beszélgetést a vállalati szb-titkár. Ennek a hasznát érzékeltük az olefin­gyárnál például, ahol a ter­vezett 250 ezer helyett 275 ezer tonnát tudtunk termel­ni. A polipropiléngyár (i ezer tonnával teljesített többet. Ezek a számok maguktól nem jönnek! Vállalatunk mindig bővül, s abban, hogy a be­ruházásaink határidő előtt valósulnak meg, nagy része van a fegyelmezett, szakmai­lag művelt, jó közérzetű munkásainknak. Ma próba­üzemei például a BOPP, ahol celofánimportot helyettesítő anyagot gyártunk. A próba- üzemelésre négy hónappal a határidő előtt került sor. A gyorsaságnak igen nagy je­lentősége van a nemzetközi piacon, s ezt már tudják, ér­tik dolgozóink is. Mielőtt üzemlátogatásra in­dulnánk Bús János kopogtat be, az szb mellett működő közgazdasági bizottság veze­tője. Az ő kérdése is rövid, de lényeges: — A szociálpolitikai terv­be egymillió forintot szán­tunk bölcsődék, óvodák fej­lesztésére, de ilyen igény nem érkezett. Mit tegyünk’, hagyjuk meg itt ezt az ösz- szeget? — Természetesen — volt a válasz —, még csak az év elején vagyunk, legyen tar­talékunk ilyen célra. Ha pe­dig valóban nem lesz rá szükség, jól jöhet a gyermek­rehabilitációs központnak. A , műanyaggyárban főbi­zalmiakkal, bizalmiakkal ta­lálkoztunk. Nem úgy fogad­ták a vállalati szakszerveze­ti titkárt, mint ritka vendé­get. Ez a legjobb igazolása az élő, valós törnegkapcso- latnak. Adamovies Ilona Hálójának. A rtflamosenergia- fogyasztás elszámolása két időszak között — ami most 12 hónap, a korábbi két hónap­pal szemben — továbbra is mérés alapján történik. — Az új rendszer beveze­tésével egy időben a díjbesze­dési rendszerüket is korszerű­síteni kívánták. Itt mik a ta­pasztalatok? — Az új díjbeszedési rend­szer lényege, hogy a fogyasz­tókat nem a pénzbeszedők ke­resik fel. hanem előre meg­kapják az azonos összegű, öt darab átutalási postautal­ványt — vagy ahogy a lakos­ság jobban ismeri, a csekket — és azokat kéthavonként, az előírt határidőben befizetik. A fogyasztók egy szűkebb kö­rét, mintegy tízezer családot választottunk ki a kísérlet vég­rehajtására. Ta paszta latai nk tarka képet mutatnak. A ki­sebb összegű csekket a fo­gyasztók egyszerre, mind az ötöt befizették, ugyanakkor a fizetési morál a fogyasztók egy jelentős részénél romlott, ahhoz képest, mint amikor a pénzbeszedőnél lehetett fizet­ni. Pedig meggyőződésem, hogy ez a jövő útja. addig amíg a lakosság fel nem is­meri az OTP átutalási be­tétszámla-rendszer nyújtotta előnyöket — mondotta Szabó József. A MEDICOR Műveknél minden eszuendo elején meg­rendezik azt a kiállítást, ahol a kereskedelem és az egész­ségügy szakemberei ismer­kedhetnem. a vállalat legújabb termékeivel, és ahol a kuta­tásban, fejlesztésben résztve­vők is szamot adhatnak ma­guknak, s a világnak mun­kájuk eredményeiről. Idén például olyan műszereket, ké­szülékeket mutatnak be, ame­lyeke! tavaly gyártottak elő­ször sorozatiján, illetve gyár­tásukat csak 1982—83-ra ter­vezik. Tehát csupa újdonságot, a modern technika vívmányait is felhasználó műszert és be­rendezést vonultatott fel a MEDICOR. A legnagyobb ér­deklődést azonban az úgyne­vezett intelligens orvosi mű­szerek váltják ki, hiszen ezen a téren a vállalat különösen szép sikereket ért el. Az el­múlt négy esztendőben ugyanis a MEDICOR szakem­berei a Budapesti Műszaki Egyetem Műszer- és Mérés- technikai Tanszékével karölt­ve azon fáradozott, hogy a számítástechnika vívmányait az orvosi műszergyártás te­rületén is hasznosítsák. Ennek az együttműködésnek köszön­hető, hogy sikerült saját mik­roprocesszoros rendszerüket kialakítani, amelynek licen­ce! máris tíz vállalat vásá­rolta meg. A számítástechnika ered­ményeit használták fel a be­mutatón látható tüdő-, illetve vérdiagnosztikai készülék, va­lamint az enzimvizsgáló be­rendezés gyártásánál is. Az idei kiállítás slágere pedig a komputeres tomográf, amely agydaganatok és egyéb szer­vek (máj, tüdő. vese) diag­nosztizálását könnyíti meg, továbbá a röntgenvezérlő rendszer és az a kis számoló­gép méretű pszichokalkulá- tor, amelyet Farkas Bertalan, a magyar kozmonauta űruta­zása során próbált ki és hasz­nált. A bemutatott újdonságok láttán nem kétséges, hogy ha­tárainkon túl is érdek Kidnek majd a MEDICOR új termé­kei iránt, s ezek a korszerű berendezések is megállják a helyüket, versenyképesek lesznek a világpiacon. Ez ugyanis alapfeltétele annak, hogy a vállalat a jövőben is termékeinek egy harmadát a tőkés, egyharmadát pedig a szocialista országokban tudja értékesíteni. Az exporttevékenységen kí­vül, a MEDICOR-nak a leg­fontosabb feladata a hazai tömegegészségügy és az orvo­si alapellátás igényeinek ki­elégítése az injekciós tűtől a mikroprocesszoros műszere­kig. Ezért szinte valamennyi klinika és megyei kórház be­kapcsolódik a MEDICOR fej­lesztési programjába. Borsod megyében például a gyermek rehabilitációval kapcsolatom készülékeket kísérletezik ki A diósgyőri vasgyár kórházá­ban az üzemorvosi laborké­szülékeket vizsgálják, alakít­ják, a szekszárdi kórház pe­dig a számítógépes kórházi rendszerek, elsősorban az in­telligens orvosi műszerek fej­lesztéséhez nyújt jelentős se­gítséget. A bemutató kiállítás meg­tekintése után bizonyára so­kakban felmerül a kérdés vajon napjainkban szívesen használják-e ezeket a bonyo­lult berendezéseket az egész­ségügyi intézményekben? Va­jon nem idegenkednek-e a számítógépes készülékek használatától az orvosok? Szex en cséré ettől nem kell tartanunk. S ha ma még ke­vés is a korszerű berendezés a kórházakban és a rendelő- intézetekben, az nem az or­vosok, konzervat ív szemléleté vei. hanem sainos. anyagi okokkal magyarázható: A MEDICOR készülékeinek Használatát egyébként az or- vostovábbképzés keretében, illetve a vállalat által szer­vezett speciális tanfolyamo­kon lehet elsajátítani. A ME­DICOR készülékeit a megren­delő kívánságára üzembe is helyezi, és a helyszínen beta­nítja a kezelő személyzetet. Bizonyos berendezésekhez, például a komputeres tomog- ráfhoz pedig, egy esztendői« kezelő szakembert is küld a kórházakba, rendelőintéze­tekbe. Persze előfordul, hogy az orvosok olykor-olykor mégis elégedetlenek a MEDICOR gyártmányaival. De ezek egyedi esetek, és általában abból adódnak, hogy még a mai napig sem oldódott meg az orvosi készülékek szervize hazánkban. Egyelőre nincs olyan vállalat, amely ezt a feladatot el tudná látni, a megyei kórházaknak viszont nincs státuszuk karbantartó- javító munkára. Valóiában akadna szakember, hiszen 1967 óta működik a Kandó Kálmán Villamosipnri Főis­kola Orvoseiektronikai Tan­széke, de az itt végzett üzemmérnökök — éppen a státuszhiány miatt — nem tudnak szakmáinkban elhe­lyezkedni. A meghibásodott értékes műszerek készülékek pedig tömegével várnak a sorsukra az orvosok bosszú­ságára, a betegek kárára. A. É. 1 Korszerűbb díjbeszedési rendszer Hz éves áramszámlázás tapasztalatai

Next

/
Thumbnails
Contents