Észak-Magyarország, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-06 / 31. szám

ST7CXVIIT. évfolyam, 31, szám Ara: 1,89 Ft Szombat, 1982. február 8. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESOUETEKI SBf m AT MSanWP Rr>R«00-ABAP.l-K1PmtPI,ÉN MTECiTEÍT BT7fOTTSAGA«AK LAPJA SZERENCSI TERVEK LÉPÉSVÁLTÁSRA f (4. oldal) * HÉTKÖZNAP! NEMZEDÉK (6. oldal) • FARSANGI VIDÁMSÁG (10. oldal) Korom Mihály az FKP koagresszusÉü Az FKP kongresszusa olkal- tagja, a KB titkára a kong-» mából pénteken este 31 fran­cia városban nemzetközi szo­lidaritási gyűléseket rendez­tek, s ezeken szólaltak fel a kongresszuson részt vevő kül­földi küldöttségek vezetői. Korom Mihály, az MSZMP PB «arszsnyev-iavaslai Az Egyesült Államok elnö­ke csütörtökön lényegeben elutasította a Szovjetuniónak azt a javaslatát, amely a kö­zép-hatótávolságú rakéták számának 1990-ig kétharmad­dal való csökkentésére szólí­tott fel. Reagan elnök újságírók előtt kommentálva Leonyid BreZsnyevnek ezt az indít­ványát, kijelentette. hogy Washington ragaszkodni fog az úgynevezett nullamegol- dáshoz, vagyis ahhoz, hogy a Szovjetunió szerelje le összes resszuson részt vevő magyar küldöttség vezetője a Párizs melletti Bobigny-ban rende­zett gyűlésen mondott beszé­det. A gyűlésen felszólaltak aa ausztráliai, az olasz és a szu- dáni küldöttségek vezetői is. amerikai elutasítása közép-hatótávolságú rakétáit a NATO rakétatelepítési ter­vének feladása ellenében. Szovjet részről ezt a terve­zetet, amelyet a héten Paid Nitze amerikai küldöttsegve- zetö hivatalosan is a tárává- 1 óasztalra tett Genf ben a kö­zép-hatótávolságú nukleáris rakétákról folyó szovjet— amerikai tárgyalásokon nem fogadhatlak el. mivel a nuk­leáris hadászati erőegyensúly egyenlőtlenségének semmivel sem igazolható teleiéből inul ki. üzpsnti Statisztikai jelentése a népgazdaság 1981. évi fejlődéséről 1951-ben a népgazdaság alapvetően a tervben meghatározott irányba fejlődött. A külgazdasági egyensúly javult. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása meghaladta a tervezettet. A vásárlóerő és az árualap ösz- szességében egyensúlyban volt. Az életkö­rülményeket javította a lakásállomány gya­rapodása, az oktatási és az egészségügyi in­tézmények hálózatának bővülése. A népgazdasági tervben előírt feladatok teljesítését több külső tényező nehezítette. A tőkés országok gazdasági helyzetével ösz- Szefüggő kedvezőtlen piaci viszonyok és ezen országok egy részének intézkedései mi­att romlottak az exportértékesítés feltételei. A szocialista országokból származó termé­kek egy részének behozatala a partner or­szágok szállítási lehetőségeinek korlátái mi­att a tervezettnél kisebb volt. A belső gazdasági munka javításának ösz­tönzése, és a kedvezőtlen külső hatások ér­zékeltetése érdekében is az év folyamán módosultak a gazdasági szabályozórendszer egyes elemei, tovább korszerűsödött a gaz­dálkodás szervezeti rendszere és az irányítás intézményi rendszere is. A nehezebb körülmények és a szigorúbb feltételek között egyes gazdálkodó szerveze­tek javították a termelés és az export gaz­daságosságát. A termelés a korábbinál job­ban igazodott a kereslethez, a termelés mennyisége vállalatonként és ágazatonként differenciáltan változott. Egyes területeken az értékesítés növelését akadályozta a ter­mékek nem kielégítő versenyképessége. 1981-ben a nemzeti jövedelem, előzetes adatok szerint, meghaladta a 620 milliárd forintot. Összehasonlító áron a növekedés 1,8 százalék volt, valamivel kevesebb a ter­vezettnél. Az anyagi ágakban foglalkozta­tottak száma közel 1 százalékkal csökkent, a munka termelékenysége a népgazdaság egészében 2,5—3 százalékkal emelkedett. A népgazdaság energiafelhasználása valame­lyest mérséklődött. A fajlagos anyag- és energiafelhasználás csökkent. A belföldi felhasználás összehasonlító áron az 1980. évivel azonos, értéke a nemzeti jö­vedelemnél némileg nagyobb .volt. A beho­zatali többlet aránya a felhasználásban csökkent. A lakosság fogyasztása a terve­zettnél gyorsabban, 2,4 százalékkal emelke­dett. A felhalmozás, ezen belül a beruházás megközelítőleg az előirányzott mértéknek felelt meg. A felhalmozás aránya'á .belföldi, felhasználáson belül tovább mérséklődött. A NÉPGAZDASÁG 1981. ÉV! FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB MUTATÓSZÁMAI Terv Térey a*. 19M. év íwáwi lékítbwm Nemzeti jövedelem 162,9­-192,S 191,8 Nemzeti jövedelem belföldi felhasználása 99,9— 99,B 9aa Ipari termelés 103,0­-193,5 192,3 Országos építés-szerelés 99,9 96, S Mezőgazdasági termékek termelése 193,0 1«9í* Egy lakosra jutó reáljövedelem 191.9 192,2 A lakosság fogyasztása 101.5 192,4 A szocialista szervek beruházásai, milliárd Fi 182 183,6 Lakásépítés, ezer db 77 77 Ipar Az ipari termelés 2,3 százalékkal emelke­dett. Az állami iparvállalatok termelése 1,9 százalékkal, a szövetkezeteké 8,6 százalék­kal nőtt. A termelés mennyiségének válto­zása ágazatok és alágazatok szerint is je­lentősen differenciálódott. Ebben a kereslet változásán kívül tükröződött a vállalati jö­vedelemszabályozás hatékonyságra ösztönző hatása is. A gépipar 5 százalékkal növelte terme­lését. Ezen belül kiemelkedően nőtt a mű­szeripar, a híradás- és vákuumtechnikai ipar termelése, és számottevően bővült a gépek és berendezések gyártása. A fémtömegcikk­ipar termelése nem érte el az előző évi színvonalat. A vaskohászat termelése csök­kent, az alumíniumkohászaté emelkedett. A vegyipar 2 százalékkal növelte termelését. Ezen belül jelentősen nőtt a gyógyszeripar, a műanyag-feldolgozó ipar, a háztartási és kozmetikai vegyipar termelése, míg a kő­olaj-feldolgozó iparé — az energiatakaré­kossággal és az energiafelhasználás szerke­zetének átalakulásával összefüggésben — csökkent. A könnyűipar termelése 2,8 szá­zalékkal emelkedett. Ezen belül számotte­vően nőtt a p>apír- és a nyomdaipar terme­lése. A textilipari termelés egészében mér­sékelt emelkedése mellett élénk ütemben ellenséggel szemben. A párt,' a munkásosztály, valamint á más osztályokkal, rétegekkel szembeni bizalom volt egyik forrósa és biztosítéka az el­múlt negyedszázad társadal­mi, gazdasági eredményeinek. A Munkásőrség az eltelt idő­ben mindig sikeresén teljesí­tette feladatát: elősegítették a konszolidációt, részesei a közrend és a közbiztonság védelmének, helytállnak a termelésben és aktív részesei a közéletnek; maradéktalanul ellátják kiképzési és szolgá­lati feladataikat, A továbbiakban a nemzet­közi helyzetről szólt, majd gazdasági helyzetünk néhány kérdését elemezve elmondot­ta: a továbbiakban is arra (Folytatás a 4. oldalon.) Hogyan élnek a biikkiséfciek? Erről szól riportunk a lap 5. oldalán Az Gnnepii egységgyfltés léalwri A Munkásőrség megyei pa­rancsnokságának törzse és a közvetlenül irányítása alá tartozó alegységek tegnap dél­után tartották Miskolcon, a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban az évzáró-év­nyitó, egyben jubileumi egy­séggyűlést. Seper László, a megyei párt-végrehajtóbizotf- ság tagja, az ormosbányai üzemi pártbizottság titkára köszöntötte a részvevőket; köztük dr. KalmiUs László­nál, a Munkásőrség Országos Parancsnokságának képvise­lőjét, valamint a megyei párt-, állami és társadalmi szervek, tömegszervezetek, a fegyveres erők és testületek, a bázis üzemele képviselőit. Az ünnepi egységgyűlésen megyei pártbizottság titkára mondott beszédet. A megyei pártbizottság ne­vében köszöntötte aa egység­gyűlés részvevőit, rajtuk ke­resztül a megye valamennyi munkásőrét, s azokat az ala­pító tagokat, akik a nehéz időkben politikai elkötele­zettséggel, szilárd meggyőző­déssel és személyes bátorság­gal lettek e nagyszerű testü­let tagjai. A pártvezetés egyik legfontosabb, történel­mi jelentőségű döntése volta Munkásőrség megszervezése. Demonstrálta 1 a párt éés La munkásosztály közötti biza­lom helyreállítását. Bebizo­nyosodott, hogy a munkások, a dolgozók széles tömegei magukénak érzik a szocialis­ta társadalmi rendet, készek megvédeni a külső és a belső mmmmm

Next

/
Thumbnails
Contents