Észak-Magyarország, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-23 / 45. szám

1982. február 23., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Zárszámadások megyénkben Harmincegymilliós nyereség Mezőkeresztesen Valóra vált tervek Ahol a termelékenység növelésében látják a siker titkát viszont a Bakony Müvek ké­Nök a szerelösialag mellett. Képünkön Tóth Józsefné, a mág­neskapcsoló tartólapját szereli. Fotó: Kovács Mátyás (Folytatás az 1. oldalról) Az utóbbi évek legsikere­sebb gazdálkodásának ered- ményeé-Kit, 31,7 millió forin­tos nyereségről számolhatott be a mezőkeresztesi Arany­kalász Termelőszövetkezet tagságának az ünnepi köz­gyűlésen Dánfi Dezső elnök. Pedig a kedvezőtlen időjá­rás — mint beszámolójában hangsúlyozta — alaposan megnehezítette a pénzügyi terv teljesítését, hiszen a gazdaság egyik fő terméké­nek számító őszi búza a vártnál kevesebbet termett. Már a tavaszi indulásnál hátrányos helyzetbe kerül­tek, hiszen ötszáz hektár mélyszántása őszről elrr\a- radt. A szárazság, a csapa­dékszegény időjárás csak fo­kozta a bajokat, s nem kis része volt abban, hogy az előző évi hektáronkénti 45 mázsás termésmennyiségtől hat mázsával kevesebb búza termett. Viszont még az elő­zőleg hozott intézkedéseknek köszönhetően sikerült csök­kenteni a költségeket, így a jelentős hozamkiesés ellené­re is olcsóbban termelték meg a kenyérgabonát, mint tavaly. A takarékossági tö­rekvések helyességét azok a kultúrák igazolták a legjob­ban, amelyeket kellemes csa­lódásként kimagasló hozam­Az AFOR-kitak újdonságai A télen-nyáron egyformán használható M—SE, AGXP és BP több fokozatú motor­olajokon kívül az ÁFOR el­látta a kutakat egy- és há­romliteres flakonokban M— SE egyíokozatú téli motor­olajjal is, aminek jelzése: SAE 20 W/20. Auto—glykol—90 hűtőfolyadék egy, kettő, öt és tíz kilogrammos palackban egyaránt kapható az ÁFOR töltőállomásain. Megfelelő a palackozott desztillált víz­készlet is. A legforgalmasabb ben­zinkutaknál korszerű kis műszerrel néhány pillanat alatt megállapítják, hogy a gépkocsi hűtőfolyadéka hány fokig használható. 1 mai takarítottak be. Az 500 hektáron termesztett napra­forgó például 26 mázsás ter­méssel fizetett, de ugyanak­kor mázsánként 250 forintot takarítottak meg a költsége­ken. A hatékonyabb terme­lés eredménye, hogy a ter­vezett egymillió forint he­lyett 5,8 milliós nyereséget hozott ez az egy kultúra! Kétségkívül a szárazság a takarmánynövény-termesz­tésben okozta a legnagyobb károkat. Javuló munkaszer­vezéssel, nagy odafigyeléssel, éjszakai műszakok megszer­vezésével ugyan javítottak a takarmányok minőségén, de nem pótolhatták azt, hogy például fele annyi lucerna termett, mint az elmúlt év­ben. A növénytermesztés ár­bevétel-kiesésének pótlása így részben az állattenyésztésre hárult, arra az ágazatra, amelynek jövedelmezőségi lehetőségei nem a legjobbak. Az eredmények ismeretében, a mezőkeresztesi Aranyka­lász Termelőszövetkezet ez alól kivétel, hiszen a hozzá­értő, jó munkának köszönhe­tően több, mint négyszáz li­terrel tudták növelni az egy tehéntől fejt tej mennyisé­Olaszliszkán a sárospa­taki Kossuth és a helybeli Gazdász Tsz közös üzemel­tetésében működő keltetőből elszállították az idei első naposcsibéket. A Kossuth A Borsod megyei Távtvó- szolgáltajtó Vállalat Kazinc­barcikai Üzemegységének feladatkörébe a város távhő- ellátásán kívül beletartozik még további kétszázkilenc- ven putnoki lakás fűtése és melegvízellátása is, az üze­meltetésében levő fűtőmű­ből. ' A kazincbarcikai üzem­egység 1979-től végzi szol­gáltatásait. Azóta a fenntar­tásra és a felújításra mint­egy 21,5 millió forintot for­dítottak. Ezzel, a már meg­levő és a jövőben belépő fo­gyasztói igényeket a koráb­binál magasabb műszaki gét. A juhászatban bevezet­ték a teljesítménybérezést, amelynek eredményei nem­csak a szaporodási mutatók­ban mutatkoztak meg, ha­nem a gyapjútermelésben is, hiszen egy állatról 5,2 kilo­gramm gyapjút nyírtak le. Az állattenyésztés a tervezett 4,3 millió forint helyett 7.6 millió forint eredménnyel zárta az évet. Jól vizsgáztak a szövetke­zet ipari üzemei is. A forgá­csoló-, galvanizáló-, teker­cselőüzem túlteljesítette ter­vét. A gazdaság nyeresége — amit Dánfi Dezső elnök be­számolójában külön kiemelt — elsősorban annak köszön­hető, hogy a mezőgazdasági nagyüzem szocialista brigád­jai megértették a nehézsége­ket, s többletfelajánlásokkal, s becsületes munkával segí­tették a vezetést. A tizenkét brigád versenye az eredeti egymillió forint helyett 6.6 millió forintot jelentett a gazdaságnak. A zárszámadó közgyűlésen — ahol a jövő év terveit is megbeszélték — ezért tüntették ki azokat a dolgozókat s kollektívákat, amelyek a gazdálkodásban példát mutattak. Tsz tervében ez idén 1,2 millió pecsenyecsirke, 80 ezer darab pecsenyekacsa és 664 ezer napoßkacsa értéke­sítése szerepel. színvonalon elégíthetik ki. Helyzetüket nehezítette, hogy a megépült, létesítményekről nem készült megfelelő terv­dokumentáció. A hiányt rö­vid idő alatt pótolták és ma már olyan részletes adato­kat tartalmazó anyaggal ren­delkeznek, amely kétezerig meghatározza a fenntartásra és a fejlesztésre vonatkozó teendőket, figyelembe véve az új fogyasztók igényeit is. A kazincbarcikai üzemegység dolgozói a mindennapi mun­kálatok során folytatják a már megkezdett vezetéki fel­újításokat, hőközponti re­konstrukciókat, automatizá­lásokat. Ennek kapcsán tizen­egy darab melegvíztározót építenek be pótlólagos hasz­nálatra a hőközpontba. A távhőszolgáltatás több részt vevő intézmény együt­tes munkájának az eredmé­nye, számukra az üzemegy­ség kétféle szerződés meg­kötését javasolta. Az egyik átalánydíjas szerződésben az üzemegység dolgozói vállal­ják a tulajdonosok kezelé­sében levő hőszolgáltató be­rendezések üzemeltetését és beszabályozását, a másikban ezenkívül a karbantartási munkálatokat is. A városi tanácsnak pedig felajánlot­ták a lakossági jellegű in­tézmények hőközpontjainak átvételét, az „egy távfűtő- rendszer — egy üzemeltető” elv alapján. A lakások fűtől ‘sége nagy­mértékben függ az ajtók és ablakok szerkezeteinek hő- szigetelésétől. A kazincbarci­kai üzemegység dolgozói a hatodik ötéves tervidőszak során 45 ezer 600 távfűtött lakás hőszigetelésének ki­vizsgálását és javítását vég­zik el a városban. Erre a célra 64 millió forintot ter­veztek. Az üzemegység dol­gozói 1982-ben ezerötszáz la­kás hőszigetelését ellenőrzik majd. ©épipari üzemben félmil- liárd forint értékű terméket gyártani egy év leforgása alatt, nem lebecsülendő tel­jesítmény. Ha meg azt is te­kintetbe vesszük, hogy mind­ez nyolcszáz egynéhány dol­gozó munkájának eredmé­nye, egészen kimagasló si­kernek könyvelhető el. Ahon­nan a példát vettük: az Au­tóvillamossági Felszerelések Gyárának mezőkövesdi gyár­egysége. Indítómotorok, dina­mók, különböző autóvilla­mossági alkatrészek, ez tu­lajdonképpen az üzem gyárt­mányskálája. Valamennyi ke­resett árucikk, nemcsali bel­földön, az országhatáron túl is biztos piaca van. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI Molnár Miklós főkönyvelő szinte fejből sorolja a főbb termelési adatokat. — A múlt évre kereken ötszázmillió forint értékű termék előállítását irányoz­tuk elő. Ennyit még soha­sem terveztünk. Annak pe­dig külön örülünk, hogy még a rekord tervet is túlszár­nyaltuk. A mérleg szerint 534 millió forintra teljesítet­tük 1981. évi termelési ter­vünket. — Ez végül is azt bizonyít­ja, hogy a gyáregység fejlő­dése az elmúlt esztendőben sem rekedt meg. — A hatodik ötéves terv­időszakra ugyan már nem terveztünk a korábbi évek­hez hasonló nagyarányú ter­melésfejlesztést, viszont né­hány százalékos növekedést reálisnak tartottunk. Nem is számoltunk rosszul, hiszen az előző évhez képest 10,3 szá­zalékos, míg a tervhez ké­pest harmincnégymillió több­letet értünk el. Még egy fon­tos körülményt megemlítek a termelésnövekedéssel kap­csolatban — jegyezte meg a főkönyvelő. — Ez pedig az, hogy a tervtől teljesítés tel­jes egészében a munkater­melékenység emelkedéséből származott. AZ EDDIGI , LEGNAGYOBB NYERESÉG A termelési sikerek ter­mészetesen magukkal hozták az eredmény arányos növe­kedését. — Az év elején 110 millió forintban határoztuk meg az üzem nyereségtervét — új­ságolta Molnár Miklós. — A kollektíva munkája alapján a nyereségelőirányzatot 137 mil­lió forintra teljesítettük. Az eredményjavulásnak több összetevője van. Igen lénye­gesnek tartjuk, hogy újabb jelentős lépést tettünk az ön­költség .csökkentésében, más­részről közrejátszott ered­ményeinkben, hogy válto­zott, tovább korszerűsödött termelési szerkezetünk, ami­hez fejlett technika páro­sult. Az eredményes gazdálko­dás — mint azt a gyáregy­ség vezetői is elmondták — a dolgozók jövedelmében is kifejezésre jutott. Az Autó- vili fizikai állományú dol­gozóinak bérszínvonala az előző évihez képest átlago­san 11,4, a nem fizikai mun­kakörben foglalkoztatottaké pedig 8,9 százalékkal növe­kedett. HA VERSENY - HÁT LEGYEN VERSENY Érdemes elidőzni a korsze­rűség fogalmánál. Az önma­gában is örvendetes, amikor új, korszerű technika jelenik meg a termelésben. Ám a korszerű technika még nem minden. Hogy a mindent tu­dó gépek, berendezések, sze­relőszalagok valóban meg­feleljenek rendeltetésüknek, hogy ily módon növekedjék a termelékenység, javuljon a minőség, vagyis hogy ver­senyképes termék hagyja el az üzemet, nagyon sok függ az embertől, aki a technikát irányítja. Hogy erről szót ej­tünk, annak az az oka. hogy az utóbbi néhány évben na­gyon sok külföldi gépet, be­rendezést helyeztek üzembe Mezőkövesden. — A termékszerkezet kor­szerűsítése a mi gyárunk ese­tében egyúttal azt is jelen­tette, hogy az új termék elő­állításához új technológia, a hagyományosnál jobb. ter- melékenyebb, korszerűbb gé­pi berendezésekre volt szük­ség — magyarázta Murányi József, a szereldeüzem fiatal művezetője. — Éppen az el­múlt hónapban helyeztünk üzembe egy újabb szerelő- szalagot, amelyen a Bosch- indítómotorok mágneskap­csolói készülnek. A berende­zés gyártási eljárását Nyu- gat-Németországból vásárol­tuk, magát a szerelőszalagot szítette. Hogy valóban kor­szerű ez a berendezés, arra legjobb bizonyíték, hogy a Bosch-cégnél ugyanilyen sze­relőszalag üzemel. A MUNKAMÓDSZER IS ÚJ Korábban a magneskap- csolókat hagyományos mó­don készítettek, s a külön­böző munkafolyamatok vég­zéséhez műszakonként 17 dol­gozó munkájára volt szük­ség, akik átlagosan ötszáz darabot termeltek belőle. — A mostani új, ikerhe- vederes szerelőszalagon mind­össze tizenegy munkás dol­gozik — újságolja Murányi József, a korszerű technika lelkes és hozzáértő pártfo­gója. — Már a betanulás időszakában 600 darab volt a nyolc órára eső teljesítmé­nyük. Amikor pedig a szere­lőszalag a tervezett kapaci­tással üzemel, egy műszak­ban 850—900 komplett mág­neskapcsolót tudnak majd összeszerelni. — A nagy termelékeny­ségjavulás annak is köszön­hető — mondja a műveze­tő —, hogy a ma létező leg­korszerűbb munkamódszert vezettük be a gyártásnál. A 3 M-es módszer — teljes nevén a mozdulatelemzéses munkatanulmány és munka­kialakítás — szinte forradal­masította a mágneskapcsolók gyártását, illetve szerelését. Gondos kiválasztás előzte meg a dolgozók betanítását,1 csak a feladat ellátására al­kalmas nőket osztottuk be a szerelőszalaghoz, akik házon belül megfelelő elméleti és gyakorlati képzésben része­sültek. Szeretném hangsú­lyozni, az új munkamódszer bevezetésével nem több, ha­nem jobb munkát, a mun­kaidő optimális, gazdaságos kihasználását kérjük dolgo­zóinktól. Különben er az új gyártási, illetve szerelési el­járás egyben garancia a ve­vők számára is, hogy kiváló minőségű terméket kapnak a gyártól. * A gyáregységben további lehetőséget látnak a terme­lés fejlesztésére. Az igény ugyanis változatlanul nagy az autóvillamossági termé­kekből. Ezért 560—570 millió forintban határozták meg az ez évi tervet. A gyártmá­nyok kétharmadát változat­lanul exportálják, a kivitel döntő hányada a jövőben is az NDK-ba irányul. Alkatrészgyártás A Miskolci Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat for­gácsoló üzemében a mezőgazdaságban használt gépekhez és be­rendezésekhez különféle hidraulikai alkatrészek gyártása történik. A képen Lakics Józsefné esztergályos az NDK gyártmányú félauto­mata esztergagépen hidraulikai alkatrészeket gyárt. Fojtán László felvétele Lovas Lajos Melegizemi próbák At, LKM-ben — mint is­meretes — megkezdődött a magasabb minőségű Carbon és közepesen ötvözött acélok folyamatos öntőművön tör­ténő leöntése. Ezzel egy idő­ben a teljes programot — az öntéstől a bugabélyegzésig — számítógép vezérli. A folya­matos öntőgép számítógépes irányítása, beleértve az ön­tésszabályozást, a ivágásf hossz száloptimalizálásokat is, közmegelégedésre műkö­dik. A 180 és 150 milliméte­res buga méretekből már be is fejeződtek a melegüzemi Dróbák, a 120 milliméteres méret melegüzemi próbái pe­dig március 1-én kezdődnek meg. Korszerű termelési módszerek A mezőgazdasági könyv­hónap alkalmából a Bodrog­közi Állami Gazdaság pá­terhomoki tanácstermében február 24-én 13 órai kez­dettel író—olvasó találkozót tartanak. Dr Gyúró Ferenc egyetemi tanár, a mezőgaz­dasági tudományok doktora a gyümölcstermesztésben al­kalmazott korszerű termesz­tési módszerekről tart elő­adást. Ugyanitt és a sáros­pataki városi könyvtárban a könyvhónap ideje alatt a legújabb mezőgazdasági szakkönyvekből kiállítást és vásárt rendeznek. Távhőszolgáltatás Kazincbarcikán Az első naposcsibék a kelteiőből

Next

/
Thumbnails
Contents