Észak-Magyarország, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-03 / 28. szám

1982. február 3., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 5 25 éves a Hungar Hotels r ■ i r r I,JIBS és isisét lorérí Huszonöt év nemcsak az ember életében nagy idő. Hu­szonöt tavasz, nyár, ősz és tél igen sok idő a vállalatok történetében is. 1957. február elején alapították hazánkban a Hungar Hotelset azzal a eel- lal, hogy ellássa, .kiszolgálja az akkor még csak tervezett, pontosabban megálmodott idegenforgalmat. Az idők igazolják, jó volt a koncep­ció, a Hungar Hotelsnek is. köszönhető, hogy az utóbbi negyed század alatt milliók ismerték meg az országot. Keleti, nyugati, északi és déli vendégeink első útja többnyi­re a szállodába vezet, itt kap­ják az első impulzusokat ró­lunk. A Hungar Hotels nagy részt vállal ebből a rizikóból, mert a magyar szállodák egyharmadát üzemelteti, az ő szobáiban pihenhet meg min­den második utas. Nemcsak külföldi delegációkra, külföl­di turistákra kell gondolnunk, amikor idegenforgalomról beszélünk, lényeges és fon­tos egy-egy város számára az is, hogy miként tud jó pihe­nést biztosítani a szomszéd megye, a másik tájegység hi­vatalos küldöttei és a kikap­csolódást kereső hazai tu­risták számára is. Szebeni Zalán t, a vállalat miskolci önálló egységének igazgatóját kértük beszélge­tésre. — Mi történt Miskolcon ez alatt az idő alatt? — Miskolc — sajnos — nincs az elkényeztetett váro­sok között, szállodai helyhi­ánnyal küszködünk, mond­hatni huszonöt, éve. Évről év­re súlyosbodik a helyzet, mert — nagy örömünkre — fokozódik az idegenforgalom. Gondot okoz mindannyiunk számára, hogy a miskolci szál­lodák állapota kritikus, ezek a régi épületek nem tudják mór kiszolgálni az igénye­sebb vendégeket. — Ám az Avasnak és a Pannóniának is a javát szol­gálja a nosztalgiahullám ... — Szeretem ezeket a szál­lodákat, szerettem a nosztal­giadivat előtt is. Sajnos, itt már nem arról van szó, hogy szép, avagy nem szép a szál­ló; itt naponta törnek vízve­zetékcsövek, beáznak a szo­báink, tönkremennek a né­hány hetes falfestések. És fü­tyül a vendég a nosztalgiára, ha nincs fürdőszobája, sora­koznia kell a közös fürdő előtt. Minden időben tele vannak a szobáink, sokszor vissza kell utasítanunk a megrendeléseket. Rosszul esik. És szégyenkezünk is a komforthiány miatt. , — Ünnep van, ne csak a rosszról,beszéljünk ... — Kétszáznegyven alkal­mazottunk volt huszonöt év­vel ezelőtt, ma hétszázan va­gyunk. A kezdetek kezdetén 25—28 millió forintot forgal­maztunk, az idei évre 120 mil­lió forint árbevételt tervez­tünk — és nem irreálisan.. Az étel-ital mérleg is billen, öt­leteit sokaságát realizáljuk a konyhákban és az éttermek^ ben. Sokat fejlesztett Mis­kolcon a vállalat. — Látványos fejlesztéseit is voltak. — Körülbelül 250 millió fo­rintot költöttünk beruházá­sokra. Igaz, nem szabályosan osztottuk föl ezt az összeget a naptári évékre. A hetvenes évek elején nagy fellendü­lésünk volt. Akkor nyitottuk meg az Avason az Alabár- dost. A semmiből hoztunk létre egy exkluzív egységet. Nem sokkal később átalakí­tottuk az Avasi kávéházat, amely manapság az idősebb korosztály kedvelt találkozó- helye. A fiatalok inkább a Drink-bárt kedvelik, ez az egység is a hetvenes évek ele­jén létesült lvésöbb felépí­tettük a Diósgyőri Gépgyár közelében a Dióhéj cukrász­dát és a cukrászüzemet. Ezt az üzemet szeretnénk a bel­városba telepíteni, csökken­teni tudnánk ily módon a költ­ségeket és az áru minősége sem romlana, ha nem kelle­ne ilyen távolságból szállí­tani. Folytatom a beruh ázá­sok felsorolását: az elmúlt év­tizedben alakítottuk ki az Ál­lami Áruház helyén a Hun- garokonzumot, majd felépült Tapolcán a Júnó-szálló. — Vesztesége is volt ez alatt az idő alatt a vállalat­nak? — Sajnos, 1970-ben le­bontották a Roráriust... Körvonalazódnak már a következő évek fejlesztései. — Készül a Pannónia-szál- ló átalakításának kiviteli ter­ve, kétcsillagos szálloda lesz belőle. Az Avas-szálló felújí­tása is halaszthatatlan már, megrendeltük a tanulmány­tervet. Lehetséges, hogy a fel­újítás után visszakapja ere­deti nevét, Korona lesz is­mét. És aminek minden mis­kolci örül, az év végén ismét megnyílik a Rorárius. A gaz­dasági helyzet pi liana tnyi lag nem teszi ugyan lehetővé, de nem szabad lemondanunk egy korszerű miskolci szálloda építéséről sem — Hogyan, műként ürmep- lik meg a vállalat 25. szüle­tésnapját? — Azt szeretnénk, ha a ven­dégeink éreznék: ünnepel a Hungar Hotels — mondja Sze­beni Zalán igazgató. — Az ország valamennyi városá­ban meghirdette a vállalat „A vendég fizet” akciót. Feb­ruárban 25 százalék árked­vezményt adunk valamennyi ételre a Fehér teremben, a sö­rözőben és a Júnó-szálló ét­termében. Márciusban a drez­dai vendéglátó vállalat szak­embereinek közreműködé­sével egy hétig szász vacso­raesteket rendezünk a Júnó- ban. Májusban a csehszlovák Interhotel Vállalat jön egy hétre az Avasba. — Milyen lesz a 25. far­sang? — Bizonyára véletlen, de soha nem kaptunk ilyen sok megbízást farsangi bálok ren­dezésére. Lévay Györgyi A Magyar Honvédelmi Szövetség xvazincoarciKa vá­rosi vezoiosegeuez lyöo-ban egy nagyüzemi vezetőség es 2z kiuo tarmzott. Az elmúlt esztenuooen a íciuuojcat ösz- szevoniag, es ezzei a városi vezetőség irányítása aia egy nagyüzemi vezetőség, ití hüiiveueuni kiuo es i tecn- nutai kiUD működtetése tar­tozik jeleiüeg. A kluotagsag létszáma megnaiauja az 12UU-at. A városi vezetőség mellett működik égi’ gepjurmu-Ki- renuertseg is, ameiynek íel- aua ütőre oe uuiozitc az ede- lenyi járás gepjarmuvezeto- képzese is. A gepjarmu-ki- renüeuseg az eunuit évben szép ereamenyeket ért el az oktatas-kepzes téren. A sor­köteles taruűlyamon íui vizsgázó, a szemeiygepkocsi- vezetésen 310 vizsgázó, a trak tor vezetésből 23 vizsgá­zó szerezte meg a szükséges igazolást, illetve az igazol­ványt vezetésből. A vezető- képzés mellett az MHSZ- ben nagy figyelmet íordita- nalt az agitaciós és propa­gandamunkára is. Küiönoö- zö foglalkozásokat tartanak, amelyeken a megjelenés 1980- oan 70 százalékos volt, 1981- ben pedig 85 százalékot értek el. Ezek során arra tö­rekedtek; hogy a városban tovább erősödjön a szövet­ség tekintélye, a lakosság, az üzemek, gyárak dolgozol és az iskolás tanulók job­ban megértsék a honvéde­lem jelentőségét és szüksé­gességét. Minden évben részt vál­lalnak Kazincbarcika város- szépitési munkájában is. Évente 1000 óra társadalmi munkát vállalnak. Az el­múlt év során a játszóte­reit és egyéb létesítmények elkészítésénél vállalt 1000 óra helyett 3517 órát teljesí­tettek. Hasonló eredménye­ket érnek el a rádiósképzés­ben is. Tagjaik közül 1981- ben a járási és városi ver­senyben heten értek el első helyezést, kilencen másodi­kat és tizenkettőn lettek harmadikok. Rendszeresen vesznek részt a tömegver­senyeken, amely egyébként a szövetség legdinamikusab­ban fejlődő területe. És egy­úttal jó lehetőséget nyújt a honvédelmi nevelő munka kiszélesítésére is. Ritka vendégek Ritka vendégek tűntek fel a Mecsekal ján: a magas, szik­lás hegységekben élő hajnal- madarak. A Kárpátok bér­ceinek rigó nagyságú, színes tollú lakói ritkán jutnak ei hazánk déli tájaira. Minden bizonnyal a magas hegyvi­déken uralkodó zord idő elöl vonultak az enyhe ég­hajlatú Mecsek vidékére. Megkapóan szép külsejű a hajnalmadár: hasa sötétszür­ke, háta hamuszürke, feke­te szárnyait bíborvörös foltok díszítik. Nevét is a pirkadatra emlékeztető pi­rosas számyfelületröl kapta. A magányosan kószáló mada­rak otthonosan érzik magu­kat a Mecsekalján, egy-egy példányuk Pécsett is feltűnt. Miskolc, Sölé'kapu... L í; A 9 É1ŰÍ! nem minden élelmiszert és háztartási cikket kínálunk, de amit kínálunk, azt éi m r2 /* Fotó: Laczó József Vetés, ültetés A paradicsom hajtatásáról, különböző paradicsomfajták­ról. a vetés, ültetés, ápolás és a növényvédelem tennivalói­éi olvashatnak az érdeklő­dők elemző cikket Túri Ist­ván tollából, a Kertészet és Szőlészet című hetilap most következő. 5. számában. A hetilap hasábjain Szegfűter­melés zsákban című írásában Papp András számol be a kapuvári kertészetben folyó sikeres kísérletekről. A nép­szerű így csinálom rovat egyebek közt a tavaszi vető­magvak előcsíráztatásáról ír, a gombatermesztők pedig a laskagomba kisüzemi ter­mesztésének tennivalóival is­merkedhetnek meg. Mai tyúkperek Torzsalkodnak a szomszédok A Miskolci Járásbíróság polgári peres tanácsai évente mintegy 6000 ügyes-bajos perben döntenek, azaz hoz­nak határozatot valamelyik fél javára. — Az állampolgárok nagy többsége — mondja dr. Sar- kadi Sándor, a járásbíróság elnökhelyettese — valóban fontos dologban keresd jogos, vagy vélt igazságát — dönté­seink esetükben egy életre szóló sérelmet orvosolhat­nak- Úgjmevezett tyúkpereik azonban ma is vannak. Ta­pasztalataim szerint többnyi­re a szomszédok között mér­gesedik meg a levegő, s egy kis vita, asszonyok közti ve­szekedés után hosszú évekig a bíróságra járnak. Üstökön ..ragadják a. legkisepb sérelmet is, amellyel már az igazság­szolgáltatáshoz fordulhatnak. A bírósági tárgyalást tekin­tik a bosszú eszközének. ELVEZETTE AZ ESŐVIZET Nézzünk néhány példát Már tíz eve pereskedik egymással két szomszéd — meglett, jó beosztásban dol­gozó embereik. Legelső vitá­juk az esővíz elvezetésének kérdésében alakult ki. Egy­más mellett levő telkük egy­aránt a domoldalban van. Bé­késen megférték, mígnem egyikőjük gondolt egy nagyot, és ügyes árkolással az ő tel­kéről lefolyó vizet átveziette a szomszédjáéra. Így — gon­dolta — nem kell csatornát építenie az udvarra, nem kell takarítani a lehordott sa­rat Persze, a szomszéd sem volt rest... Az ügy a bíró­ságra került, s azóta nem szólnak egymáshoz, csak ügyvédjeiken keresztül. Ke­rül, amibe kerül — Legutóbb az a fél indí­tott pert, akinek a telkére ve­zették a vizet Véleménye sze­rint az ellenlábasa által épí­tett melléképület fala három centiméterrel „túljutott” a telekhatáron. Kérte az épü­let lebontását A bíróság eb­ben az esetben nehezen tud dönteni, mert a telekhatáro­kat centiméterre megállapí­tani nehéz — legalábbis na­gyon bajos. Eddig négy szak­értői szemlét tartottak a hely­színen. Indítványok és ellen­indítványok sora után a fel­peres most azt kéri, hogy fi­zessenek neki kártérítést, mert az épület beárnyékolja a kertjét, s ezért a vetemé­nyesben kisebb a termés a várhatónál Hogy ez valóban így van-e, ahhoz újabb szak­értői vélemények szüksége­sek ... KI ÉPÍTSEN KERÍTÉST? Nem kevésbé kacifántos a következő ügy sem, amelynek „eseményei” az egyik kisköz­ségünkben történtek. A per — ismét a szomszédok között — négy évvel ezelőtt kezdő­dött meg. Tárgya: e^y kerí­tés, illetve hogy a telekhatár­ra lednek kell megépíteni. A bíróság hosszas pereskedés után döntött, kiadta a meg­felelő határozatot. A kerítés- építésre kötelezett fél azon­ban nem végezte el a munkát. Kiment a helyszínre a vég­rehajtó, büntetést szabott ki. Ez megismétlődött kétszer - háromszor, míg végre megér­kezett a bejelentés: a kerítés elkészült. Ám a „győztes” fél továbbra sem nyugszik meg. Üjabb beadványban már az elkészült munka minőségét nehezményezi nevezetesen, hogy a kerítés egyik fele drót­hálóból, a másik csak lécek­ből készült. Építsen szom­szédja olyat — kéri —, mint amilyen az utcai fronton lát­ható. Kőlábazattal, betonba ágyazott vaspálcákkal. — Az ügyet most egy épí­tész szakértő vizsgálja. Vá­laszt kell rá adnia, hogy a telekhatárra húzott drótháló és lécsor megfelel-e a hely­beli „keritésépítési” szoká­soknak. Mondanom sem kell, egy szakértői szemle több száz forintba kerül. 12 FORINTÉRT A harmadik ügy szereplői már asszonyok, és egy 12 ío- rinjt értékű lekvárkavaró fa­lcánál. A két szomszédasszony hosszú évekig jó viszonyban volt, át-átjárogattak egymás­hoz, ezt-azt kölcsön is adtak a másiknak. Így történt a lek- várkavahó fakanál esetében is — az egyik jó szívvel adta a másiknak. Néhány nap múl­va azonban hajba kaptak. A per most ezért — értéke 12 forint — a fakanálért folyik, vérre. Akinél most van, az ugyanis körömszakadtáig tartja: ajándékba kapta, s mint ilyet, nem köteles visz- szaadni. — Most mind a két fél ta­núkat keres igazának bizo­nyítására — mondja dr. Sar- kadl Sándor. — Ebben az esetben már nem is a faka­nál értékéről, hanem egyfaj­ta rosszul értelmezett presz­tízsharcról van szó. A polgári eljárásról szóló törvény éppen az állampolgárok jogainak biztosítása érdekében nem jelöli meg a per értékének al­só határát Mint már említet­tem, a bírósági tárgyalást so­kan a bosszú eszközének te­kintik, de nem árt tudni, hogy nem is olyan olcsó „mulat­ság” ez ... A per költségei­nek kifizetése esetekben min­dig a felekre hárul, így be kell fizetniük az eljárási il­letéket. az ügyvédi munkadí­jat. a szakértői költségeket, a tanúk utazásra fordított ösz- szegeit, nem is beszélve a sok-sok kiesett munkanap­ról... ‘ Udvardy József Miskolc költségvetése Mennyi jut a város „üzemeltetésére”? Az elmúlt héten számoltunk be olvasóinknak Miskolc vá­ros ez évi, beruházási, fej­lesztési lehetőségeiről. A vá­rosi tanács januári ülésén emellett döntöttek a telepü­lés költségvetéséről, egyebek között arról is, hogy mikén) osztják a város fenntartására a kommunális szolgáltatások­ra fordítható összeget. Az úgynevezett gazdasági ágazat mintegy 240 milliö fo­rintot használhat fel. A köz- tisztasági, belvízelvezetési fel­adatok az átlagot meghala­dóan bővülnek. Az útfelújí­tásra fordítható összeg vi­szont — az állami támogatás csökkenése miatt — 7 millió forinttal mérséklődik. A ren­delkezésre álló 78 millió fo­rint nagy íészét a Rudas László utca felújítására költi el a tanács Illetékes szakigaz­gatási szerve. A közvilágítás korszerűsítésére ..kiutalt” ősz szeg nagy részét a 3-as szá­mú fő közlekedési út világítá­sának megoldására fordítják. A parkok fenntartására gondozására több mint 30 millió forint jut. A szokásos tennivalókon kívül az idén a Miskolci Kertészeti Vállalat szakemberei Lillafüreden, Ta­polcán, továbbá az Ady-híd közelében levő. most még üres telken rekonstrukciós munkát végeznek el, illetve új parkot építenek. Ebben az évben növelik Miskolcon a gépi úttisztítás arányát, a köztisztasági vál­lalat ugyanis továbbra is munkaerőgondokkal küzd — már ami az utcán dolgozókat illeti.

Next

/
Thumbnails
Contents