Észak-Magyarország, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-17 / 40. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1982. február 17., szerda A Secret Service egykori ügynöke Miskolcon EmlékM írja az alázta ellenálló A hitleri Németország el­leni küzdelemben a brit tit­kosszolgálat 1942-ben kap­csolatot keresett olyan kelet­európai származású kanadai kommunistákkal, akik ké­szek voltak a fasizmus elle­ni küzdelemre. Az akkor még illegalitásban levő Ka­nadai Kommunista Párt és az amerikai titkosszolgálat segítségével többek között így esett a választás Duro­vecz András pártmunkásra, a párt magyar nyelvű lap­jának, a Kanadai Magyar Munkásnak (a Kanadai Üj Szó elődjének) segédszer­kesztőjére. A televízió és az Ország-Világ a közelmúlt­ban hírt adott a 30 éves kö­telező hallgatás után nyilat­kozó Durovecz András láto­gatásáról. A Kanadai Űj Szó nyugdíjas főszerkesztője em­lékiratait írja, és anyag- gyűjtése során megyénkbe látogatva, szerkesztőségün­ket is felkereste, ahol fel­idézte azokat a heteket, amelyeket 1944 őszén Mis­kolcon volt kénytelen töl­teni. Az előzmények: a Secret Service főhadnagya egy négytagú ejtőernyős csoport tagjaként 1944 szeptemberé­ben Besztercebányán ért föl­det. A szlovákiai partizá­nokkal való találkozás után Budapestre ment, ahol fel­vette a kapcsolatot a ma­gyar ellenállási mozgalom­mal. A nyilas hatalomátvé­tel után vissza akart térni Szlovákiába, de a határon elfogták. A határőrök beszállították a katonai kémelhárítás mis­kolci részlegéhez, amely az akkori Rudolf-laktanyában volt. A hírhedt VKF—2-nek a miskolci laktanyában levő tisztjeitől — a kiképzése so­rán betanult mesétől nem tágítva — hadifogolynak já­ró bánásmódot követelt. A verésekkel leli kihallgatások során többször kapcsolatba került egy 35—40 év körüli miskolci tanárral, aki Duro­vecz András visszaemléke­zése szerint igazi — nem amerikai, vagy kanadai — (oxfordi?) angolsággal be­szélt. Ez a tanar elmondta a fogolynak, hogy korábban az ottani mezőgazdaságot ta­nulmányozni járt Kanadá­ba. Ki volt és él-e még ez a miskolci tanár? Ki volt akkor a fogda parancsnoka? De azt is jó volna tudni, ki volt az a börtönőr, aki em­berséges magatartást tanúsí­tott nemcsak Durovecz And­rással, hanem az elmondása szerint akkor ott raboskodó 7 amerikai repülőssel szem­ben is. Az amerikai repülő­sök mellett 11 fogoly par­tizánra is emlékszik, akiket a Szovjetunióból dobtak át. Egy körülbelül 24—25 tagú csoport volt, akik a Mátrá­ban értek földet, közülük többen elestek. Csupán po­ruknak sikerült átmenni a szlovák partizánokhoz, míg többségüket elfogták, és így kerültek a miskolci kémel- hárítók börtönébe. A hár­mas számú cella foglyai vol­tak, 38 év távlatából közü­lük egy Feri keresztnevű csepeli asztalossegédre em­lékezik, akivel többször be­szélgetett. A kihallgatásokkal, valla­tásokkal zsúfolt hetek kese­rű óráira emlékezve, hálával gondol a segítőkész, becsü­letes emberekre is, mert ilyenekkel is találkozott. Mesélte: az egyik anerikai repülősnek az elfogásakor átlőtték a kezét, és több hét után a seb már nagyon csú­nyán nézett ki. Orvost ke­restek, és ő beszélt az egyik fogollyal — égy miskolci gyógyszerészsegéddel —, aki megadta egy miskolci orvos címét. Az orvost (természe­tesen őrizettel) felkeresték, aki a sebesültet tisztességgel ellátva, átkötötte a sebet. Kik voltak ezek? Az egyhónapos kihallga­tássorozat után a többi fo­gollyal együtt útnak indítot­ták Pest felé. A körülmé­nyes, mindenféle hercehur­cával járó indulást (a fej- vesztettség érthető, hiszen már elég közel jártak a szov­jet csapatok) felidézve szí­vesen emlékezik egy jóindu­latú menetparancsnokra, akivel többször beszélgetett. Igyekezett meggyőzni a to­vábbi harc kilátástalanságá- ról, a fasizmus elkerülhetet­len bukásáról. Nemcsak a parancsnokot, hanem a töb­bi katonát is győzködte, és hogy nem hatástalanul, azt az is bizonyítja: amikor Fü­zesabonyban megálltak, a parancsnok és az őrök, vala­mint az egyik őr feleségé­nek közreműködésével any- nyi élelmet kaptak, hogy hosszú idő után akkor lak­tak jól először. Szinte ösztö­nözték őket a szökésre, de a frontvonal, a német csapa­tok közelsége, a helyisme­ret, igazoló iratok stb. hiá­nya arra késztette őket, hogy jobb alkalomra várva maradjanak. A budapesti Hadik-laktanyába érkeztek, innen — a Gestapo további vallatásai után a zugligeti fogolytáborba került, ahon­nan lengyel ellenállók segít­ségével sikerült megszöknie. Szökése után részt vett a budapesti ellenállásban, majd jelentkezett a felsza­badító szovjet csapatoknál, akik— miután megérkezett az igazolása — átadták az angol katonai missziónük. A sokat próbált antifasiszta ügynököt Olaszországba, majd Angliába viszik, végül Kanadában le is szerel. Az események után harminc év kötelező hallgatás követke­zett, majd az ottani CBC- televíziónak adott interjúja után úgy döntött: megírja visszaemlékezéseit. Termé­szetesen ma is párttag, tag­ja a Kanadai—Szovjet Ba­ráti Társaság elnökségének és nyugdíjasként a New York-i Amerikai Magyar Szó kanadai tudósítója. Anyaggyűjtése során Mis­kolcot is azért kereste fel, hogy egykori fogsága ese­ményeit a helyszínen fel­idézve, az esetleg még élő tanúk jelentkezésére szá­mítva, emlékirataiban a tel­jes, részletes igazságot írja meg. Petra József Kis Jankó Bori hímzéspáiyázat A Népi Iparművészeti Ta­nács, Borsod megye Tanácsá­nak művelődési osztálya, a Mezőkövesdi városi Tanács és a művelődési központ, va­lamint a Népművelési Inté­zet tizenötödik alkalommal hirdeti meg a Kis Jankó Bori emlékpályázatot. A pályázat nyilvános; részt vehetnek rajta a szövetkezeti tagok csakúgy, mint a szakköriek és a népi iparművészek. A Kis Jankó Bori hímzéspálya- zatta] — akárcsak a korábbi években — olyan alkotások születését szeretnék elősegíte­ni, amelyek a népi hímzés ha­gyományainak felhasználásá­val a mai igényeknek megfe­lelnek és használati és művé­szi értékkel is bírnak. A pá­lyamunkákhoz kizárólag csak hazai alapanyagokat lehet felhasználni. Olyan kész al­kotások küldhetők be, ame­lyek kereskedelmi forgalom­ba nem kerültek, korábbi ki­állításokon nem szerepeltek. A pályázat jeligés. A pálya­munkákhoz zárt borítékban kell mellékelni a tervező és a kivitelező nevét, és a pálya­munkára vonatkozó árajánla­tot. A csomagolásra rá kell írni: 1982. évi Kis Jankó Bo­ri hímzéspályázat. Beküldési határidő: 1982. június 30. A pályaműveket a Mezőkövesdi Művelődési Központ címére kell eljuttatni (Mezőkövesd, 3400). Két kategóriában — öltöz­ködés, lakberendezés — ad ki díjakat a zsűri. Mindkét ka­tegóriában hat-, négy- és há­romezer forintos díjak' kerül­nek átadásra. A pályázat eredményhirdetésére ez év július 6-án kerül sor. a pá­lyázati anyagból rendezendő kiállítás megnyitásán. Bizonyos kettősség volt jel­lemző a Miskolci Űj Zenei Műhely február 10-én rende­zett hangversenyére, s ez a kettős értékrend kitapintható volt egyrészt a műsorválasz­tásban nyújtott eredetiségben és bátorságban, másrészt tet­ten lehetett érni az előadás interpretációs erényeiben és hiányosságaiban. Arról van tudniillik szó, hogy a műhely (szoros értelemben vett) szer­zőgárdája ismét a nyilvános­ság elé bocsátotta friss alko­tásait, s ezz,el a közönséget a zenei aktualitások élményé­vel ajándékozta meg, a kon­cert második felében viszont századunk muzsikájának két klasszikusával ismerkedhet­tünk meg, ami zenei tuda­tunk, koncertélményeink e századi horizontját tágította. Megtudhattuk tehát — ha csak egy-egy mű területére korlátozva is —, hogy milyen kifejezésbeli problémák és milyen kifejezni szándékozott tártálmak-gondolatok foglal­koztatják a három szerzőt. Fehér György Végkifejlet cí­mű, hattételes dalciklusával vette kezdetét az est, majd Orbán György Himnuszát és Selmeczi György Play-back- napló című kompozícióját hallottuk. A Végkifejlet az énekhang (Bruckner Adrien­ne) és a hegedű (Nagy Fe­renc), a klarinét (Ludányi Tamás), valamint az ütő­hangszerek (Kálmánczy Zol­tán és Türk István) kapcso­latát elemzi. A vokális-inst­rumentális viszony lehetősé­get nyújt arra. hogy zeneileg ábrázolható legyen az a fáj­dalom. melyet Pilinszky Já­nos halála, s „rajta kívül több, számomra fontos sze­mély elvesztésén érzett döb­benet” jelentett — vallja művéről Fehér György. Or­bán György egyetlen zongo­rára komponálta feszes, tö­mör kifejezésbeli eszközök­kel ható művét (Selmeczi György tolmácsolta), amely szándéka szerint a ..népdal- motivika szeriális felhaszná­lására törekszik, olyan dra­maturgiai keretben, mely át­menti a népdal expresszív ér­Kaiasd a fiseítfirrel A napokban kezdi forgatni Málnay Levente rendező a Magyar Televíziónál Ale- xandr Vampilov vígjátékát, amely egy szállodai szobában játszódik. A túlbuzgó szállo­dai detektív, Kalosin, min­denáron meg akarja akadá­lyozni, hogy Potapov és Vik­tória egy szobában tartózkod­jék este 11 óra után, holott mindössze arról van szó, hogy Potapov rádiója elromlott és megkérte szomszédját, hadd hallgassa meg nála a szombat esti meccset. Kalosin már lelt- legességre is vetemedik. Po­tapov valóban távozik, de Viktória szavai gyanút éb­resztenek a detektívben. Mi­lyen gyanút? Erről szól a víg­játék. in Gazdag gyűjteménnyel, a tavaly kiadott 3190-féle ké­peslappal gyarapodott a na­pokban a szerencsi Zemplén Múzeum. A képeslapokat a Képzőművészeti Alap Kiadó- vállalata küldte, ahonnan minden évben elküldik a megjelent képeslapok egy- egy példányát a múzeumnak. A Zemplén Múzeum gyűjte­ményében jelenleg több mint 600 000 lapot tartanak nyil­ván. Ezek a sok esetben ku­riózumnak számító darabok hűen mutatják be a hazai és a külföldi képeslapok törté­netét, a századforduló esemé­nyeit, a városok fejlődését, s korabeli állapotát. Az óriási gyűjteménynek egy töredé­kéből állandó kiállítást is tart a múzeum, amely Ma­gyarország képes levelezőla­pokon címmel tekinthető meg. A gyűjtemény a nap­jainkban megjelenő levelező­lapokon túl magánadakozás­ból is gyarapszik, hiszen ha­zai és külhoni gyűjtők is sok értékes ritkaságot adomá­nyoznak a múzeumnak. Érdemes talán megemlíte­ni, hogy hazánkban tavaly mintegy 90 millió képeslapot vásároltak, s egyre népsze­rűbb hobbi a képeslapgyűj­tés. A hagyományos képes­lapok mellett a főváros tör­ténelmi, építészeti nevezetes­ségeiről, neves beategyütte- sekről, táncdalénekesekről 138-féle színes fotólap is meg­jelent. Ugyancsak a múlt évben láttak napvilágot az NSZK, Dél-Itália. Ausztria, és Svájc nevezetességeit, a Loire menti kastélyokat áb­rázoló képeslaptömbök is. A rajzfilmeket kedvelő evere- kek örömére 30 darabból álló mesesorozatot állítottak össze a Stop. a Knkori és Kot- koda. a Vízioók — esodanók és a Vúk című filmek jele­neteiből, és ezen túl 166- féle ajándékkísérő kártyát is piacra dobtak. Ezekből a ki­adványokból a Képzőművé­szeti Alap szintén küldött példányokat a Zemplén Mú­zeum részére, gazdagítva ez­zel az értékes, a világon harmadik helyen álló gyűj­teményt. tékeit is, és visszautal a nép­zenei előadásmód karakteré­re”. Selmeczi György a követ­kezőképpen fogalmaz izgal­mas kompozíciója, a Play- back-napló kapcsán: „Ez a sorozat egy folyamatosan bő­vülő, nagyobb ciklus része, mely különböző karakterű darabokból áll. Az őket ösz- szekötő motívum a hangsza­lag és az élő hangszerek együttes szerepeltetése: olyan felvételtechnikák alkalma­zása, melyek új akusztikái közegbe helyezik az élő hang­szert és a lehetőségeket csak­nem szimfonikussá növelik.” A mű Kincses Margit, Türk István, Rimaszécsi Gyula (hangtechnika) és a szerző előadásában szólalt meg. Szünet után Alban Berg Kammerkonzertjét és Igor Sztravinszkij Fúvósszimfóni­ák című darabját mutatta be a műhely, illetve a kibőví­tett együttes Selmeczi György vezényletével. Ez a program önmagáért beszél, a vállalko­zó kedv szinte elfogulttá te­szi az embert. Szerencsére itt, Miskolcon (és ennek nagysze­rűségét nem lehet eléggé hangsúlyozni!) már-már szokva vagyunk a huszadik századi avantgarde törekvé­sek élményéhez, s így ezeknek az irányzatoknak a megíté­léséhez is találunk helyi vi­szonyítási alapokat. (A mű­hely bemutatóin kívül nem­rég a Miskolci Szimfonikus Zenekar repertoárján szere­pelt egy Sztravinszkij-mű. de említhetnénk a Gál-, vagy az Űj Miskolci Vonósnégyes programjait is.) Berg műve kicsit laposan, fénytelen di­namikával indult, és csak a második felére töltődött fel azzal a kifejezésbeli feszült­séggel, azzal az energiával, amit a kompozíció megkívánt. Az előadás ebben a szakaszá­ban viszont valóban atarti- kus izgalmakat nyújtott. Vég­ső kidolgozatlansága ellenére — tudniillik az utolsó simítá­sok, a beérés fázisa hiány­zott — Sztravinszkij Fúvós­szimfóniáiban pedig egy cso­dálatos mű lelkes megszólal­tatásának tanúi lehettünk. D. Szabó Ede Ma este a képernyőn ftz tlszáit rezesbanda Ma este az első műsor Q ban jelentkezik Az el szánt rezesbanda című angol tévéfilm, amelyet Fran cis Essex irt és Val Guest ren dezett. Az előzetes tájékozó dós szerint e mű igen nagy ro konságot mutat a Miskolci Nemzeti Színházban nemrégen bemutatott és nagy sikerű Most mind együttl című angol szin- padi játékkal. Ebben is egy falu fúvószenokaráról van szó, amelyet az együttmuzsikólás öröme tart össze, bár igencsak kocabanda módon játszanak, s amikor új, ifjú vezető kerül a zenekar élére, furcsa válto­zások történnek. Milyen válto­zások? Majd meglátiuk. ha be­kapcsoljuk a készüléket 20 óra­kor. Képünk: a film egyik koc­kája. t Február 1T-én megnyitjuk az új autóalkatrész-boltunkat (Miskolc, E3ajcsy-Zsilinszky u. 12. szám alatt)

Next

/
Thumbnails
Contents