Észak-Magyarország, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-17 / 40. szám
1982. február 17., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Pótalkatrészek a mezőgazdaságban II. S „drótozás" silány pótlék Balogh Ferenc a BÁÉV munkáslakósok modelljével Fotó: Fojtó« Hobbiból lett kenyér Azért általában nem állnak a gépek a termelőszövetkezetekben, amiért az anyagbeszerző nem tud például egy csavart beszerezni. A gépjavító műhelyekben sok mindent meg tudnak csinálni, de ezek az alkatrészek — bármilyen jó szakemberek is készítik — technológiai és biztonsági szempontból mégsem tökéletesek. Nem is beszélve arról, hogy a házilag gyártott alkatrészek miatt bármilyen baleset történik, az a felelős, aki az alkatrész gyártását és beépítését elrendelte. Az alkalmi alkatrészkészítés egyébként is rontja a javítás hatékonyságát. Például csak a szakvezető tudja eldönteni, hogy egy-egy egyszerűbb motorhibát hogyan, milyen alkatrész gyártásával es alkalmazásával lehet elhárítani. Ezek a javítások többe kerülnek, mintha a meghibásodott alkatrészt egy gyárilag csomagolt újjal tudnák kicserélni. Nemcsak a szerelők, hanem a gépvezetők is idegenkednek az alkalmi megoldásoktól, hiszen az ő munkateljesítményük és biztonságuk függ attól, hogy szakszerűen javítottak-e, vagy csak „drótoztak”. Például egy tönkrement és éppen nem kapható kombájn-dobkosarat az egyik gazdaságban összehegesztettek. Elméletileg indulhatott a gép, de semmi garancia nem volt arra, hogy hegesztett dobkosár mennyi ideig bírja a terhelést, és hány fordulat után repül majd szét. Ezen a gondon nem sóival segítenek azok az együttműködési kísérletek sem, amelyekkel az alkatrész-kereskedelemmel foglalkozó vállalatok és a tsz-ek próbálkoznak. Elméletileg ugyan meg lehetne állapodni, hogy az állanÖtmillió 146 ezer tonna szellet termel az idén — a terv szerint — a Borsodi Szénbányák Vállalat. Ez a mennyiség az ország mélyművelésű szénbányászati termelésének közel egynegyede. A negyvenórás munkahétre való áttérés, valamint az űj fizetett szabadságolási rendelet is arra készteti a vállalat vezetőit, hogy a gazdaságossági és a minőségi követelményeket is figyelembe véve, fokozott gondot fordítsanak a termelékenység növelésére. A létszámutánpótlás lehetősége csekély, csak a bezárásra kerülő — már kimerült — aknákból tudnak munkáslétszá- mot átcsoportosítani. Magyart Nándor, a vállalat beruházási osztályának vezetője ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy a múlt évben több mint hatszázmillió forintot terveztek különféle beruházások megvalósítására, azonban az évközi pályázatok révén 557 millió forint állt rendelkezésükre, amelyből több mint 517 millió forintot használnak fel, beruházási célok megvalósítására. Az idén 741,2 millió forintot terveznek beruházásfejlesztési tervek realizálására. Az Állami Fejlesztési Bankhoz két hitelpályázatot nyújtottak be korszerűsítésre és intenzív gépesítésre. Emellett dóan hiányzó alkatrészek közül néhányat szolgáltatássze- rűen az erre alkalmas mezőgazdasági üzemek maguk is gyártsanak, ehhez azonban olyan technológiákra és gyártási feltételekre van szükség, aminek csak különleges anyagkezelésekkel, anyagvizsgálatokkal lehet eleget tenni. Az alkatrészgyártáshoz megfelelő alapanyagot azonban senki sem szállít a tsz-eknek. Ezért az alkatrész- gyártásra egyébként műszakilag alkalmas mezőgazdasági üzemek nagyrészt csak saját maguknak és saját felelősségükre gyártanak az alkatrészekből annyit, ameny- nyire szükségük van. Mivel a mezőgazdasági nagyüzemek alkatrészellátása azóta gond, amióta gépeink vannak, az a kérdés is föltehető, hogy ha a nagyüzemek eddig együtt éltek ezzel a gonddal, miért nem élhetnek vele továbbra is együtt addig, amíg sikerül valamilyen megoldást találni? Félretéve most az értetlenséget az ilyesfajta felvetéssel szemben az alkatrészkérdés megoldatlansága nemcsak nézőpont kérdése. A jelenlegi gépesítési szinten ugyanis jóval később avulnak el a gépek, mint 10—15 évvel ezelőtt. • Ma már nem lehet egy gépet csak azért kiselejtezni, mert elromlott és helyette érdemesebb korszerűbbet vásárolni. Már csak azért sem, mert az új gép legfeljebb drágább, de nem tud többet. Az egyre csökkenő állami támogatások miatt — még akkor is, ha az alkatrészvásárlásra, előállításra egyáltalán nincs állami támogatás — a gazdaságok kétszer is meggondolják a gépvásárlást. Maximális gépkihasználásra saját anyagi alapjuk egy részét is ezekre a célokra szánják. Az Állami Fejlesztési Bank miskolci területi igazgatóságának megbízottai a helyszínen megvizsgálták, egyeztették a hitelkérelmeket, döntésük február második felében várható. Ennek függvényében szénvagyon- pótló munkálatokra több mint 210 millió forintot fordítanak. Folytatják Putnok —Sajómercse térségében a feltáró és korszerűsítési munkálatokat, új létesítmények építését annak érdekében, hogy ez az üzem is elérje az évi egymillió tonnás teljesítményt. Rövidesen bezárják a királdi bányát, miután szénvagyona kimerült, a dolgozókat a Putnoki Bányaüzembe csoportosítják át. Ezért is kell befejezni addig az új mocsolyási függő- akna szerelési munkálatait. Korszerű, 1800 személyes fürdőt és kazánházat is építenek. Nagy munka az úgy- nevezett M-mező feltárásának folytatása és a modern energiarendszer kiépítése. Korszerűsítik a külszíni szállítórendszert, 1700 méter hosszú gumiszalagos csőhíd építésére, a putnoki vasútállomás bővítésére is sor kerül annak érdekében, hogy az évi több mint egymillió tonna szén vasúti feladása 1985- re zavartalan legyen. A már „milliomos” Lyukóbányában új mozdonyszállító vágat épül, amelynek a biztosítását lőtt betonozásos módszerrel a vállalat dolgozói készítik el. Feketevölgyön az előbbihez hasonló munkát a Bányászati Aknamélyítő Vállalat kazincbarcikai körzete valósíttorekszenek, aminek természetszerűen az a következmé-' nye, hogy a gépek gyorsabban használódnak, tehát működtetésükhöz tervszerű karbantartásra, folyamatos javításra. és mindezek alapjaként zökkenőmentes alkatrészellátásra lenne szükség. A mezőgazdaságban használt mintegy harmincféle erő- és 1300-féle munkagépnek több mint felét importáljuk. többségüket a KGST- országokból. A mezőgazdaságnak az a jogos kívánsága, hogy egy gépimportszerződést csak akkor írjanak alá. ha a szállítók garantálják a zökkenőmentes alkatrészellátást is, a gyakorlatban nem valósul meg. A szállítóvállalatok ugyanis a komplett gépgyártásban és nem az alkatrész gyártásában érdekeltek. A bajokon segítendő hazai alkatrészgyártás pedig sajnos nemcsak elhatározás kérdése. Hiányoznak például a speciális anyagot és gépeket igénylő gyártóberendezések, általában nem gazdaságos a lehetséges szérianagyság és így tovább ... Van mit tenni a gazdaságoknak is, de ahhoz, hogy az okszerű, kíméletes géphasználat egyik feltétele, a tervszerű megelőző karbantartás általános gyakorlattá váljék, technikai minimumként 700 ezer négyzetméternyi üzemi karbantartó-javító műhely területet kellene felépíteni. És a gazdaságok anyagi viszonyait ismerve — ehhez ugyanis nem jár állami támogatás —, ennek megvalósítása még két tervidőszakot is meghalad. Bonyhádi Péter (Vége) ja meg. A korszerűsítések keretében több mint 173 millió forintot szánnak — többek között — á rudolftelepi szállítási rendszer rekonstrukciójára, a központi szénosztályozóban a szénmosó építésének folytatására, valamint a már említett putnoki új szállítórendszer építésének folytatására. Gépesítésre az idén 287 millió forintot irányoznak elő. Figyelmet érdemel az ÁFB-hez beadott intenzív gépesítési pályázatuk azért is, mivel a teljesen elhasználódott gépek pótlására nagyobb teljesítményű jövesztő, korszerűbb biztosítóberendezéseket kívánnak beszerezni, s így csak annyi állami támogatást kérnek, amennyi ár- különbözet van az elhasználódott és az új gépek között kapacitásuk arányában. Munkásvédelemre, tűzvédelemre, biztonságtechnikai berendezésekre is jelentős összegeket szánnak, a szociális és kulturális költségvetésnek is megvan az anyagi fedezete. — Ezeknek a terveknek a realizálása — mondotta befejezésül az osztályvezető — igen fontos a vállalat idei feladatainak maradéktalan teljesítéséhez, de az utána következő esztendők zavartalan munkájához is. O. J. Furcsa kis műhelyben járunk, óriás asztalok, egyedi konstrukciójú kisgépek, vegyszerek, ragasztók, speciális szerszámok és mindenféle természetű-eredetű anyagok között. Művészi rendetlenség, ahol azonban teljes biztonsággal eligazodnak a műhely gazdái: a Miskolci Tervező Vállalat, közismert nevén az ÉSZAKTERV modellezői. Bálint Antal egy avasi családi házas telep modelljét készíti. A modell alapja pontosan követi a valóságos terep hullámzását. — Egyszerű munka, amolyan rutinfeladat — mondja. — Megmondom őszintén, nem is túlságosan kedvelem az ilyen feladatokat. — Melyik munkájára emlékezik legszívesebben? — Legszebb feladatom a miskolci sportcsarnok modellje volt. A sportcsarnoké és a fedett műjégpályáé. Az utóbbi megvalósítására még várni kell, de állítom, nagyon szép lesz. Bálint Antal 25 éve modellező. Első munkája a selyemréti lakótelep modelljének elkészítése volt. — Hogyan lesz valakiből modellező? — En már megszoktam, de a fiatalokat érthetően zavarja, hogy a miénk nem szakma, csak foglalkozás. Nem tanítják sehol, nem lehet vizsgát tenni belőle, ugyanakkor nap mint nap vizsgáznunk kell. Érteni kell a műszaki rajzhoz, a fém- megmunkáláshoz, tudni kell bánni a fával, a textillel, a műanyaggal, megannyi fogást kell elsajátítani. Ünnepi hangulat jellemezte Sárospatakon a Kossuth Termelőszövetkezet idei zárszámadó közgyűlését, amelyet a Comenius Tanítóképző Főiskola gyakorlóiskolájának aulájában tartottak. Karaj z Miklós vezetőségi tag üdvözlő szavai után Sza- niszló Sándor elnök terjesztette elő az 1981. évi zárszámadó beszámolót és az 1982. évi gazdálkodási tervet. Senki sem hitte volna egy évvel ezelőtt, hogy a bélés árvíz sújtotta 1980-as esztendő után 1981-et ilyen szép eredménnyel zárhatja a szövetkezet..' összes árbevétele a tervezett 205 millióval szemben 225,5 millió forint, a tiszta nyereség 2,5 millió helyett 13 millió 672 ezer forint volt. Annak ellenére, hogy 1980 őszén nagyon kevés földet tudtak felszántani, bevetni, a növénytermesztés mégsem volt veszteséges, sőt háromnegyed millió forint nyereséget hozott. A tiszta nyereséget. az állattenyésztés, azon belül is a szarvasmarha-ága— Nekünk könnyű — magyarázza Balogh Ferenc, akinek az alapszakmája dekoratőr, s még nem túl hosszú ideje tanulja a modellezést —, mert van kitől tanulni. Nem is tudom elképzelni, hogy Tóni bácsi hogyan boldogult az elején, amikor meg kellett csinálnia a Selyemrétet. — Tényleg, hogyan? — Nekem a hobbim adja a kenyeret. Fiatalabb koromban szerettem festegetni, raj- zolgatni, amikor meg növö- gettek a gyerekeim, elkezdtem játékokat készíteni. Minden játék méretarányosan készült. A fiaim és a kislányom a boltot szerette a legjobban. Még a tejeskanna is méretarányos volt. A fiúknak igen sok mozdonyt, vonatszerelvényt készítettem. Akkoriban nem is gondoltam volna, hogy egyszer ez lesz a foglalkozásom. — A gyerekek is örökölték a kézügyességét? — Mind a három gyerek ügyes. Lehet, hogy örökölték, az azonban a biztosabb, hogy beléjük neveltem a manuális munka szeretetét. Igen sok haszna van a kézügyességnek. Hozzánk nem jár szerelő és egyéb javító ember. mindent megreparálunk. Nálunk igen nagy becsben van minden anyag, néha a 10—15 éves kis „vacakra” van éppgn szükség. Balogh Ferenc előtt egy, már majdnem kész modell. A Nagyváthy utcai BÁÉV-mun- káslakások makettje. Tetszetős épület lesz. — Két hónapig dolgoztam rajta. zat emelte meg számottevően. Különösen nagy hasznot adott a tejtermelés: a tervezett 2,1 millió litert sikerült 300 eperrel 2,4 millió literre növelni. Jó eredményt ért el a tsz a melléküzemági tevékenységgel. A forgácsoló, vasszerkezeti és a műanyaggyártó üzem jelentős összeggel járult hozzá, hogy a Kossuth Tsz az alaptevékenységet: a mezőgazdasági termelést a jövőben még korszerűbben, még eredményesebben végezhesse. Az 1982-es terv ismertetéséből kiderült, hogy megalakulása óta a tsz sohasem lépett még át ilyen kedvező körülmények között egyik- esztendőből a másikba, mim ez idén. Akkora felszántott, bevetett földdel sohasem kezdték még az évet, mint 1982-ben: elvetettek 1655 hektár őszi búzát, s a tavasziak alá előkészítettek 2500 hektárnyi területet, kiszórva, beszántva 460 ezer mázsánvi érett istállótrágyát. Az egy — Mi lesz a sorsa? — Megnézik a kivitelezők, hiszen egy makett sokat segíthet a munkájukban. Sokszor először a makettet nézik meg az építők és csak azután a tervrajzokat. Így egyszerűbb az eligazodás. A középületek és az egyéb, közérdeklődésre számot tartó épületek makettjeit kiállítjuk. Egyébként egy tervezővállalat számára piacszerzés szempontjából is fontosak a modellek. A sportcsarnok modelljét most például Budapesten állították ki. A sikeres épületek makettjeinek fotói rendszerint megjelennek szaklapokban is. A modellezők azonban nemcsak ilyen szépre festett, szemet gyönyörködtető maketteket készítenek. — Munkánk egyik legfontosabb része az úgynevezett munkaközi modellezés. A tervezőnek munka közben, tervezés közben is látnia kell a leendő épületet, nem hagyatkozhat mindenkor a fantáziájára. Nem egy esetben előfordul, hogy megváltoztatja az épület karakterét, mert látja a modellen, nem lesz ez így jó. — Milyen a modellezők helyzete a vállalatnál? — Jól érezzük magunkat, mert látjuk, érezzük, hasznosnak ítélik a munkánkat. A tervezők többsége már a tervezés első periódusában elmondja az elképzeléseit, beavat bennünket a munkába. Általában azok a modellek sikerülnek legjobban, amelyek így születnek. — iévay — tehénre eső tejtermelést évi 4300 literre tervez5 k. Ezenkívül értékesíteni kívánnak 600 darab hízómarhát, 1634 tonna pecsenyecsirkét, 192 tonna pecsenyekacsát és 664 ezer darab naposkacsát, ösz- szes árbevételüket 330 millió forintban irányozták elő. Az ellenőrző bizottság beszámolóját Mohácsi János, a nőbizottságét Czingili Imréné, a döntőbizottságét dr. Komjáthy Lajos terjesztette elő, majd a beszámolókhoz 13 hozzászólás hangzott el. A megyei és a városi pártbizottság. tanács és a társadalmi szervek nevében Tóth József, az SZMT vezető titkára köszöntötte a termelő- szövetkezet tagjait, vezetőségét. Hangsúlyozta beszédében. hogy mérhetetlenül sok verejtékes munka, nagy szorgalom és kiváló szaktudás rejlik a szép eredmények mögött. igazolva azt. hogy a nagy nehézségek közepette is érdemes becsületesen dolgozni. <h. j.) Szénvagyonpótlás, intenzív gépesítés, szociális létesítmények Beruliázási tervek a borsodi széooiedeocébeo Zárszámadás Patakon, biztató eredménnyel
