Észak-Magyarország, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-14 / 38. szám

1982. február 14., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Zárszámadások megyénkben Jó tervezés, többet akarás a Tiszakeszi Tiszameiti Tsz-bei Amikor egy bodrogközi ter­melőszövetkezetben, ahol sok szűk esztendő után először l!)7S)-ben sikerült túljutni a veszteség gondján, majd a természeti csapással felérő vízkárok ellenére 1980-ban már hatmillió forint volt a nyereség, s 1981-ben pedig a termelési érték 40 százalékos, közel 100 milliós növekedése és több mint 20 millió forin­tos nyereség fémjelzi az év végi mérleget, ott szinte ter­mészetesnek tűnne a zárszám­adási beszámoló, az értékelés megelégedettséget tükröző hangvétele. A karcsai Dózsa Termelő­szövetkezet tegnap, szomba­ton megtartott zárszámadó közgyűlésén, a vezetőség be­számolóját ismertetve, Megay Oktáv tsz-elnök ugyan azzal kezdte, hogy eredményes évet zártak, nem voltak hiábava- lóak erőfeszítéseik, s nagy részben teljesítettéle célkitű­zéseiket, de ezt követően nem az eredményeket, a sikereket „járta körül”. A rendkívül elemző, kritikus hangú érté­kelés a „hogyan tovább” út­ját kereste, a további tenni­valókat sorolta. És ez a kriti­kus hangvétel cseppet sem rontotta a sikeres esztendő ünnepi zárszámadó közgyűlé­sének hangulatát. Az elnök, s a vitában felszólalók is ki­mondták, hogy az eredmé­nyeknek még csak a kezdeté­nél tartanak. Miután a mel­léküzemágak felfejlesztésével, nyereséges termelésével az akkumulációs lehetőségeket megteremtették, most tovább kell lépniük az alaptevékeny­ségben is. Több, csak látszólag apró tartalékot, lehetőséget sorol­tak, amelyeknek hasznosítása gazdaságosnak is bizonyuló több termelést ered ményezhet a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. Megemlí­tették például, hogy a nagy mennyiségű istállótrágyát sokkal jobban kell hasznosí­tani, és azt is, hogy még túl segei. tavaly az ösztönző bé­rezés a gépek teljesítményé­nek 30—50 százalékos növe­kedését eredményezte, de még itt is vannak tartalékok. Az elmúlt év gazdálkodásá­nak mutatóit vizsgálva külö­nösen örvendetes, hogy az alaptevékenység — a.növény- termesztés gyenge alapozása s a kalászosok gyenge termése ellenére — először hozott, nye­reséget. Igaz, még csak 340 000 forintot, de ez is már azt bi­zonyította. hogy sikerül kiala­kítani a megfelelő termelési szerkezetet. Erre és a jelentős beruházásokra alapozhatják most már az előző éveknél sokkal nagyobb biztonsággal az 1982. évi terveket. Az alap- tevékenység célkitűzései arról tanúskodnak, hogy a legtöbb erőt erre a területre koncent­rálják. A növénytermesztésben pél­dául, részben a Vetésterület növelésével, de inkább a ma­gasabb termésátlagokkal, őszi búzából a tavalyinál közel 3000 tonnával, kukoricából 1000 tonnával, cukorrépából 3300 tonnával nagyobb termés betakarítását tervezik az idén. Az állattenyésztés takar*»»}'- bázisát is biztonsógosa'bfoá kí­vánják tenni azzal, hogy siló­kukoricából 7000 tonnával na­gyobb mennyiségét írja elő a terv. Az állattenyésztésben 3700 literes íejési átlag elérésével mintegy 300 000 literrel több tej, a hízómarhatelepről 40 tonnával több hús, a juhá­szaiban 500 darabbal több bá­rány és négy tonnával több gyapjú értékesítését tervezik, összességében ' áz alaptevé­kenység árbevételét 17 millió forinttal tervezik növelni. A zárszámadó közgyűlésen részt vett és felszólalt Üjhelyi Tibor, a megyei pártbizottság titkára, aki az elért eredmé­nyekért, a gondosán megala­pozott célokért, a helyes tö­rekvésekért a megyei pártve­zetés elismerését tolmácsolta a karcsai Dózsa Tsz dolgozói­nak. <p. *4 Ha egy termelőszövetke­zet közel 11 és félmillió fo­rint nyereséggel zárja az esz­tendőt — azt hihetné az em­ber —, hogy ott a vezetők, a tagok a sikerek fényében sütkéreznek. Nos, Tiszakeszi - ben a Tiszamenti Termelő­szövetkezetben — bizonyság erre a tegnapelőtt és tegnap megtartott két részközgyűlés, — még sem ezt teszik, an­nak ellenére, hogy nyere­ségtervük elérte, sőt kevéssel meghaladta a tervezett szin­tet. Nem teszik, s nyilván azért, mert tudják, hogy a valóban elismerést érdemlő sikerek ellenére is vannak gondjaik, feladataik, tartalé­kaik, Következésképp csak ezek megszüntetésével, meg­oldásával, feltárásával lehet még előbbre, még tovább lépni. Ez az egészséges elége­detlenség, többetakarás —, ami ezeken a részközgyűlé­seken kicsendült a beszámo­lóból és hozzászólásokból —, lehet, s nyilván lesz záloga, serkentője az idei és majda­ni tetteknek. De lássuk a Tiszamenti Tsz elmúlt gazdasági évét, amelyet értékelő beszámoló­jában Bárányt András elnök így summázott: „Termelő- szövetkezeliink 1981. évi gaz­dálkodását rendkívüli körül­mények nehezítették.” S va­lóban. Az 1980-as ár- és belvízkár 1981-re is károsam hatott. A vízborítás miatt ite- rületeik jelentős része ősszel szá«Latiam maradt’. A tavaszi növényeket csak a víz vi-sz- szahúzódása után májusban, júniusban todták elvétsd. Mindezek a nehézségek aszálykárral is párosulták. Emiatt például a növényter­mesztésben az árbevételt és nyereséget döntően befolyá­soló búza termésátlaga egy tonnával elmaradt a terve­zettől. „Tagjaink, szerencsére fel­ismerték a természet okozta nehézségeket. s többségük q, vezetés segítésére, a megnöve­kedett feladatok maradékta­lan elvégzésére törekedett.” Az eredmény pedig? Az említett gondok ellenére —, amelyek azért olykor, olykor szubjektív hibákkal is páro­sultuk —. az alaptevékenysé­gek —, ha a várinál szeré­nyebb eredménnyel is —, de mégis csak nyereséggel zár­ták a múlt évet. A növény- termesztés ágazati eredmé­nye 2,5 az állattenyésztésé 1,7 nüllió forint volt. Az ál­lattenyésztésen belül kiemel­kedő és egyben legeredmé­nyesebb tevékenységük a te- nyészsüldö-nevelés és értéke­sítés volt, amely a főágazat gazdaságosságához nagymér­tékben hozzájárult. Takar­mánykeverő üzemük a saját szükségleteken felül más gaz­daságoknak is készít ISV tá­pokat. Ez az üzem tavaly másfélmillió ágazati ered­ményt ért el. A tsz kereske­delmi és vendéglátó tevé­kenysége elsősorban a két társ község lakosságának jobb áruellátását hivatott biztosítani. Az üzemi étkez­tetés a saját dolgozókon kí­vül például kiterjed a cipő­gyár dolgozóira és a tisza- tarjáni öregek otthonának lakóira is. Sütőüzemük ter­mékválasztéka bővült az el­múlt évben és ami legfon­tosabb az ott készült kenyér minőségével elégedett a la­kosság. A korábbi évekhez hasonlóan magas árbevételit produkál az építőipari főága­zatuk. A Tiszakeszi ben és Tisza- tarjánban megtartott rész- közgyűléseken nagy figyel­met. szentelitek az idei fel­adatoknak. Baranyi András erről a következőket mon­dotta: — Tudjuk az 1982-es év nem lesz könnyű, szerencsére a megalapozása sikeresebb, volt. mint az előző évé. A Tiszamenti Tsz tegnapi — Tiszakesziben megtartott —, részközgyűlésén résztvett és felszólalt Nagy Zoltán, a megyei pártbizottság titkára is, aki az elért eredménye­kért köszönetét fejezte ki a tagságnak, s egyben az idei fokozódó feladatok sikeres végrehajtására hívna fel a tiszakesziek, tisztarjániak fi­gyelmét. (b3) A jivit alapozó eredmények a Harcsai Oózsa Tsz-bei magasak a gépi munkák költ­63 millió tégla Putnokról Új üzem építését tervezik Az égetés után fehér szí­nű putnoki tégla egyedülálló minőségét mi sem bizonyít­ja jobban, mint az a tény, hogy a gyárkapu előtt te­herautók, vasúti kocsik tu­catjai várnak rakodásra nap mint nap. Az elmúlt eszten­dőben örvendetesen megnőtt a kereslet a több, mint száz esztendős múltra visszate­kintő gyár termékei iránt, s a gyár vezetői szerint ez a kereslet mindenképpen meg­határozza a gyár jövőjét is, hiszen a rendelkezésre álló több mint száz évre elegen­dő jó minőségű alapanyag to­vábbra is biztosítja a putno­ki tégla kiváló minőségét, _s ebből következően kelendő­ségét is. Közúton, vasúton az el­múlt évben összesen 63 mil­lió 63 ezer darab téglát szál­lítottak el a putnoki gyár­ból, ami azt is jelenti, hogy maradéktalanul teljesítették termelési kötelezettségeiket. Szántó Károly, műszaki ve­zető szerint is jól sikerült az elmúlt év, bár a szokásos­nál nagyobb erőfeszítésekre volt szükség. A nehéz fizi­kai munka miatt állandósul­tak a munkaerőgondok, s a termelőmunkában elért sike­rek elsősorban azoknál: kö­szönhetők, akik összetartot­ták a termelő munkahelye­ken dolgozó kollektívákat. A törzsgárdatagokról, a régi dolgozókról van szó. Több, jó hírű szocialista brigád te­vékenykedik a legnehezebb és legfontosabb munkahe­lyeken. Az alagútüzemben, a Schönhercz, a Tvereskova, a Kilián és a Hámán Kató brigád tagjai vállalták a »unka nehezét, de nagy fel­adat hárult a Bláthy Ottó és a Gagarin brigád tagjaira is, akik karbantartók lévén, si­kerrel biztosították a folya­matos termelést az üzemek­ben. — Véleményem szerint — mondja a gyárvezető — a munkaerőhiánynak egyetlen igazi oka van, a nehéz fizi­kai munka. A környező üze­mekben az itteninél jobb munkakörülményeket talál­nak az emberek, s az igaz­sághoz tartozik az is, hogy a bérezésben- és a szociális juttatásokban is előttünk járnak. Mint mondani szo­kás — nagy a környéken le­vő ipari üzemek elszívó ha­tása, amit mi jelenleg nem tudpnk ellensúlyozni. A megoldást egyértelműen a nehéz fizikai munka mér­séklése jelentené a putnoki gyárban. És erre, a jelek szerint a jövőben lesz is le­hetőségünk. — Egy új gyár építésének tervei ugyanis már négy esz­tendővel ezelőtt elkészültek. A hitelkérelmet már koráb­ban benyújtották, s várha­tóan az esztendő második fe­lében megkezdődik az építés. Az új üzem a tervek szerint 42 millió kisméretű tégla gyártására lesz alkalmas, a korszerű, teljesen automati­zált termelőegységben meg­szűnik majd a nehéz fizikai munka. A gyárvezető szerint emberi kéz érintése nélkül készül majd a tégla. Ha az üzem felépül, akkor leállít­ják a termelést a több mint száz éves üzemrészben, meg­marad viszont a jelenleg még korszerűnek mondható alagútüzem. A gyár fejlesz­tését, korszerűsítését persze az is indokolja, hogy a szá­mítások szerint nem várha­tó a kereslet mérséklése e hagyományos és jó minőségű építőanyag iránt. Sőt, a jö­vőben a kislakásépítés fel­lendülésével a kereslet növe­kedésével lehet számolni. Az igények kielégítésére képes lesz a gyár, hiszen a jelen­legi kapacitás egy részének fenntartásával, és az új üzem építésével együtt, szá­mottevően növelhető a put­noki termelőegység gyártó­kapacitása. De ez még csak a jövő. A jelenben maradva, az idei tervről a következőket mondja a műszaki vezető: A terv 52 millió tégla ké­szítését irányozza elő. Ez valamivel kevesebb, mint az elmúlt évi termelés. Az öt­napos munkahét bevezetése kapcsán egy belső átszerve­zésre került sor és meg kell kezdeni egy alapos rekonst­rukciót az alagútüzemnél, ahol bővítjük a szárítókat, emiatt hét hétig mérsékelni kell a termelést. Ez pedig sok millió téglával keveseb­bet jelent. A rekonstrukcióra azon­ban szükség van, hiszen en­nek révén úgy tűnik, az idén is megvalósulhatnak az el­képzelések és legalább any- nyi nyereséget érnek el, mint az elmúlt esztendőben. A ter­melési költségek levonása után ugyanis 40,3 millió fo­rint nyereséget terveztek az elmúlt évben, bár még nin­csenek pontos számok, de az biztos, hogy a termelési költ­ségek mérséklődése révén hozzávetőlegesen 43 millió forint nyereséggel lehet szá­molni. Csökkent a selejtszá­zalék, javult a minőség, eb­ből következően az árbevé­tel is növekedett a tervhez viszonyítva. Számottevő, fi­gyelemre méltó sikereket ér­tek el az energiatakarékos­ságban, kevesebb szenet, vil­lamos energiát és fűtőolajat használtak fel. Ebből követ­kezik az is, hogy a szoká­sosnál többet fordíthattak a jól dolgozó kollektívák, a nehéz fizikai munkát végzők fokozottabb anyagi megbe­csülésére. Az idén a terve­zett bérszínvonal várhatóan meghaladja az 52 ezer forin­tot, a nehéz fizikai munkát végző dolgozók bérszínvona­la pedig eléri a hétezer lo- rinlot is. n Szarvas Dezső Az onyai csavargyárban A Csavaripari Vállalat 2. számú Ongai Gyárában 357 millió forint termelési érték előállítását tervezik az idén. Az összeg nem keve­sebb, mint 1 611 000 000 darab csavar elkészítését jelenti. A gyár­ban a megnövekedett feladatoknak megfelelően több száz munka­helyet szerveztek át. El Nemrégiben azzal büszkél­kedett az Edelényi Építő- és Szolgáltatóipari Szövetkezet elnöke, hogy náluk nem se­lejtezik le egykönnyen a gé­peket — több, mint tíz év­vel ezelőtt vásárolt teher­gépkocsikat is üzemeltetnek. Ha szükséges, ők maguk újítják fel az elhasználódott berendezéseket. Eredményeik egyik forrásának tartják ezt a módszert. — A másik, nem kevésbé nagy lehetőségünk a szerve­zésben rejlik — mondja Bo­ros István elnök. — Kevesen vagyunk, a feladataink vi­szont nem csökkennek. Jól­lehet, a vállalatok beruházá­si programja szerényebb, mint korábban volt, ám ta­nácsi megbízásból sok kivi­telezési munkát végzünk. Ta­valy huszonötmillió forint termelési érték előállítását irányoztuk elő. Ettől jóval többet, egymillió-háromszáz­ezer forinttal nagyobb érté­ket sikerült realizálnunk. — Mit terveznek az ede­lényi építők az idén? — Ebben az évben is el­sősorban a tanácsi beruhá­zásokon dolgozunk. Az épí­tési és szolgáltatási tevé­kenységünk együttes értékét az idén huszonnyolcmillió fo­rintban határoztuk meg. A legnagyobb munkánk jelenleg Edelényben egy nyolctanter­mes általános iskola meg­építése. A határidő sürget: a szeptemberi tanévkezdésig ennek el kell készülnie. Je­lenleg húsz emberünk dolgo­zik ott, a belső szerelési munkálatokat végzik. Szend- rőn ugyancsak megkezdtük egy négytantermes általános iskola építését, MEZÖPA- NEL-elemekből. Ezzel egy­idejűleg a régi községi isko­lát is fel kell( újítanunk: a befejzési határidő a jövő tanév kezdete. Áz építkezés jó ütemben halad, igaz, a nagy hideg miatt pillanat­nyilag a kinti munkálatokat szüneteltetjük. Amíg a hideg tart, szeretnénk az Edelényi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat raktárépületét fel­újítani. Szendrőn még egy feladatunk lesz az idén: öt­ven férőhelyes óvoda építé- sével bízták meg szövetke­zetünket. Az alapokat még ebben az esztendőben sze­retnénk lerakni. A szövetkezet ezen kívül elvállalta hatvannyolc lakás kivitelezését Edelényben. Két négyszintes lakóház alapozá­sát tavasszal kezdik meg. Két-, illetve háromszobás, OTP-értékesítésű, összkom­fortos lakásokat alakítanak ki az épületekben. Tervezik továbbá a Borsodi úton ti­zenkét szövetkezeti és hu­szonnégy tanácsi bérlakás megépítését. Itt azonban előbb még szanálni kell né­hány régi, romos épületet. Az új ház földszintjén he­lyet kap majd több üzlet is. Nyolcszáznégyzetméternyi te­rületet szolgáltató egységek számára alakítanak ki: az építkezés befejezésének ha­tárideje 1985. A feladatok nem csekélyek — az elnök a megoldás nyit­ját a naprakész szervezési programban, a jó anyagellá­tásban látja. Az évek során elérte a szövetkezet, hogy megbízható partnernek tart­ják. A vállalt határidők pon­tos betartásával, jó minősé­gű munkával igyekeznek jó hírüket megőrizni. D. H. Vízkárelbárítási értekezlet Miskolcon, a vízügyi igaz­gatóság székházában került sor a vízkárelhárítási össze­kötők értekezletére. A részt­vevők, a Borsod. Heves, a Szolnok megyei Tanács, az érintett megyei rendőrfőkapi­tányságok, valamint a hon­védség képviselői és az Észak­magyarországi Vízügyi Igaz­gatóság szakemberei megbe­szélték a tavasszal esedékes vízkárelhárítási teendőket. Az árvízvédelemmel kapcso­latos teendőkről Pados Imre, az igazgatóság árvízvédelmi­és folyamszabályozási osztály vezetője, a belvízi helyzetről, a víztározók védelméről pe­dig Körvélyi Kálmán vízren­dezési osztályvezető tartott referátumot. A tanácskozás megvitatta- az ár-, belvízvé­delem, a helyi vízkárelhárí­tás a víztározók védelmével kapcsolatos helyzetet, teendő­ket. valamint a vízminőség védelmével kapcsolatos fel­adatokat. Megbeszélték a vé­delmi ' szervezetek kialakítá­sával. módosításával járó kérdéseket is.

Next

/
Thumbnails
Contents