Észak-Magyarország, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-03 / 28. szám
T982. február 3., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A mezőgazdasági könyvhónap ínargójára 1 liiii piles az, a Iáról Saját kivitelezésben épül... Épül ai Edelényi nagyközségi Közös Tanács költségvetési üzemének korszerű szociális létesítménye, amelyben majd öltözők, mosdók, ebédlő, különböző műhelyek és raktár kap helyet. A saját kivitelezésben készülő épület a tervek szerint ez év végére készül el Módosította termékszerkezetét Látogatás az ÉMV-ben és a BVK-ban Azt szokták mondani, a jó példa ragadós, s ez jelen esetben valóban helytálló állítás. A magyar mezőgazdaság nemzetközileg is elismert eredményei éppúgy, mint az egyes emberek személyes példája, vagy nem is beszélve a különböző állami, társadalmi szervek, intézmények pozitív hozzáállásáról, a szakmai ismereteket rendkívül népszerű formában terjesztő könyvkiadók, szerkesztőségek bő és friss információiról, ma mór több mint kétmillió kisgazdaságban közel 5 millió embernek van hazánkban közvetlen vagy közvetett kapcsolata a kertészkedéssel, kisállattenyésztéssel, méhészkedéssel, vagy éppen tejtermeléssel. A haszon — köztudott — felmérhetetlen. A megtermelt, a piacon eladott, vagy a szerződésileg értékesített termékek mennyisége, értéke még csak mérhető, (de a saját, házi felhasználás már itt sem), viszont az e foglalatosságok feszültséglevezető, kikapcsoló hatása, vagy az önmegvalósítás során szerzett sikerélmény, mely műszerrel mérhető? Ugyan mennyivel lenne kevesebb az ország lakossága, ha a nyugdíjba vonulók a kiskertek kapálása, a háztáji hízók etetése helyet! az időt passzív pihenéssel töltenék? Legfeljebb csak azt tudjuk, hogy ezek az értékek még a mérhető gazdasági haszontól is jelentősebbek. És szólhatnánk — sót szólnunk kell — az e tevékenységek során az embert gyarapító, teljesebbé tevő ismeretanyagról is, hiszen ma mór a szőlőműveléshez, a baromfitenyésztéshez, ju Mártáshoz egy sor , tudományágban való jártasságra van szükség. Még akkor is, ha ez a tevékenység a legtöbb ember esetében csupán amatőrmunka. Mivel azonban magas fokú, önként vállalt és szívesen folytatott amatőrmunka, hozzásegít az ember egyoldalúságának mérsékléséhez. Ma a kiegészítő mezőgazdasági tevékenység tömeg- mozgalommá terebélyesedett S most, hogy az ötnapos munkahétre országosan áttértünk, úgy gondolom, ennek jelentősége tovább fokozódik és tovább nő azok szórna, akik hobbiként, szenvedélyként, vagy csupán gazdasági megfontolásból teremtenek kapcsolatot a mezőgazdasággal. A már elért fejlődés a szép eredmények ellenére bizonyos kérdésekben — még a termelőkön belül is — akadnak aggályoskodók. Ez bizonyos szempontból érthető, hiszen a termelők döntő többsége nem fiatalember, sokan már jóval túl vannak életük delén. Nem ritka tehát a kritikus kérdés: hol vannak a fiatalok? Mi lesz, ha mi kidőlünk, ki veszi kézbe a kapanyelet, a metszőollót? Az életkort tekintve, valóban ilyen borús lenne a helyzet? Szó sincs róla. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy az ilyenfajta tevékenységre, az embernek meg kell érnie. Ezzel kapcsolatban dr. Buda Béla orvospszichológus nyilatkozta egy alkalommal: — A városi lét nagyon alkalmas arra, hogy az energiával, ambícióval teli fiatalok belevessék magukat a „csúcsforgalomba”. De aztán egy idő után elérkezik a telítődés időszaka, felmerül az egészség megromlásának veszélye, fokozódik a fáradékonyság, következésképp megnő a saját természeti környezet értéké ... Az aggályoskodók másik tábora, a mezőgazdasági szenvedély megerősödéséből, a kultúra iránti igénytelenségre, befelé fordulásra enged következtetni, annak a véleményének adva hangot, hogy a megnövekedett szabad idejét a kertnek, a szőlőnek, a kisállatnak áldozó ember tevékenysége rabjává válik, következésképp sem ideje, sem ereje nem marad a szellem művelésére, mivel szenvedélye elvonja őt a múzeumba, színházba járástól, a hangversenyek hallgatásától, a könyvelt olvasásától. Erre mondja megyénk szülötte, Fekete Gyula író, hogy a felsorolásból kimaradt valami, meglehet a legfontosabb: a kocsmázástól is elvonja az embereket. Amíg az előbbi aggály (az utánpótlást illetően) túlzó, ez utóbbi < kultúra iránti igénytelenség felvetése, egyenesen téves. — Ha ebben az érvelésben szikrányi értelem volna — újra csak a mezőkeresztesi születésű Fekete Gyulát idézem — akkor a legkorszerűbb, a művelődésnek leginkább kedvező életformát, nyilván a munkásszállások alakították volna ki, estéről estére zsúfolásig megtöltve lakóikkal a színházakat... De hallgassuk meg az egyik legilletékesebbnek, dr. Pozsony Imre miniszternek a véleményét. Ö a közművelődés és a kertbarátmozgalom kapcsolatáról nyilatkozta a következőket : „Anélkül, hogy erőszakolt összefüggéseket keresnék a közművelődés és a kertbarátmozgalom között, hangsúlyozom, hogy akik a kerthez való viszonyukat egy ilyen mozgalomban is ki akarják fejezni, nyilvánvalóan újabb ismeretek szerzésére is törekszenek. A kettő tehát feltételez valamiféle szellemi mozgást, igényességet Ha pedig ez az igényesség fellelhető valakiben, akkor ez a legnagyobb nyereség közművelődési szempontból." Mindezeket a gondolatodat azért kívántam felvetni, mert február van, mezőgazdasági könyvhónap. Sőt, az tetei nem is akármilyen! Jubileumhoz érkeztünk, hi»**» 199« dta idén 25. alkalomnak! kerül sor erre a mind nagyobb tömegek érdeklődésé* kiváltó ünnepi rendezvénysorozatra. Nagyon sok ténnyel, számadattal lehetne érmék ehetni ezt a megnyilvánuló érdeklődést, ezek közül talán ragadjuk ki a legjellemzőbbet, a könyvforgalmazóik. Amíg 1976-ban a könyvhónop idején 11 millió forint értékű kiadvány talált gazdára, addig 1981-ben ez a szám már 20 millió forintra emelkedett. Ügy gondolom, ez a vásárlási kedv a« idén tovább növekszik, s a most kiadásra került 50 kiadvány 400 ezer példánya ugyanúgy vonzza majd az érdeklődőket, mint a hónap megannyi más rendezvénye, bemutatója, előadása. Tapasztalataink alapján örömmel mondhatjuk, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén- ben is — akár az ország más részein — egyre több ember azonosul a címben megfogalmazott gondolattal, amelyet sok neves ember leírt, megfogalmazott mór: „a legjobb gyümölcs az, amit magun-k szedünk a fáról”. Hajdn Imre Módosította termékszerkezetét a győri Caixio Bútorgyár. A lakáskultúra fejlődési irányait és ezzel összefüggésben a leül- és belpiaci lehetőségeiket elemezve újraértékelték korábbi döntéseiket. Bebizonyosodott például, hogy a Firenze szekrénysor készítése nem gazdaságos, eaért ezt a bútort kihúzták termékskálájukból, helyette többet gyártanak a keresett Gardo szekrénysorból. Br utóbbi a házgyári lakásokban is jól elhelyezhető, többféle változatban, tölgy, kór» és mahagóni fűm írozással, poliészter és matt fényezéssel készül. Ugyancsak aa alsó fél évben megkezdik a tavalyi BNVna bemutatott a körtefák ritkábban előtör- dtrió kártevői, a körtelevéti- bolhák is megjelentek. Kistermelők számára is fontos: reáre szásníttiatneSc az idén? BIösböt is tudni kell, hogy a körteicvél -bolhák 1981 -bem kis mennyiségben fordultak elő. A-z erős téli fagyok is tovább csökkentették létseám»A világon ma a legkorszerűbbnek a mozdulatelem- aéssen alapuló munkaszervezési módszert tartják. Erre esküsznek az Elzett Művek Sátoraljaújhelyi Gyárának szakemberei is. Ügy vélik, kevesebb lesz a hiba, többet termelhetnek, a dolgozók számára jobb munkahelyi közérzetet biztosíthatnak, ha behatóan foglalkoznak az úgynevezett „3M” szerelési módszer továbbfejlesztésével. Szilágyi László, a sátoraljaújhelyi gyár igazgatója elmondotta: tavaly valameny- nyi gazdasági mutatót sikerült teljesíteniük, sőt néhány területen többet is tettek a tervezettől, ám a minőséggel komoly problémáik voltak. Megmagyarázható, hogy a gyári szervezés már nem segíthetett azon, hogy a tavalyi év utolsó negyedében a horganyzott anyagok ára ötven százalékkal drágább lett. A nyereséget így is sikerült teljesíteniük — hatvanmillió forintot könyvelhettek el nyereségként a megváltozott gazdasági helyzetben is. A minőséget illetően azonban már kevésbé kedvező a kép, az eloxált épületveretekre sok minőségi kifogás érkezett Anita szekrénysor előállítását. Az elegáns színezett, pácolt bútor — amelyhez akasztós szekrény és üvegajtós könyvszekrény tartozik — a gyár tervezőinek alkotása. Nádfo- natbetétes változatát az ugyancsak nádfonattal díszített ágyakkal és a hozzáillő éj j éli szék lényekkel együtt, hálószobák berendezésére, mahagóni fumérbetétes változatát fotelekkel és asztallal pedig lakószobák, illetve szállodai szobák berendezésére ajánlják. A kárpitos bútorok közűi külföldön is keiesett Salvador nevű ülőgarnitúrából az idén már háromezret adnak át a kereskedelemnek, miután nem egy divatjamúlt kárpitos bútor gyártásét megszüntették, ebből is több készülhet, mint korábban. tavalyinál is kisebb fertozött- ségre számíthatunk, így veszélyhelyzet csak szórványosan, az elmúlt évben erősebben fertőzött területieken és azok közelében alakulhiat ki. Célszerű azonban rügy pattan ás idején felmérni a fer- tözöttség fóliát, és ennek alapján mérlegelni a kémiai beavatkozás szükségességét a megrendelőktől. Ez annál is inkább veszélyes a gyár számára, mert ezt a terméket tőkés exportra készítik. A termékeikben megrendült bizalmat vissza kell szerezniük. A gyár számára létfontosságú kérdés az export, hiszen annak idején a kivitel bővítése érdekében kaptak jelentős összegű állami támogatást egy beruházás megvalósítására. — A minőségi hibák okát felderítettük — mondja az igazgató. — Elsősorban az öntés minőségén kell javítanunk. A gyári problémák felszámolása mellett jobb alapanyagra is szükségünk van. Ügy véljük, ezeket a gondokat sikerült megoldanunk ... — Milyen értékesítési lehetőségei vannak az újhelyi gyárnak az idén? — Ebben az évben hét százalékkal kell többet termelnünk. Hatszázmillió forint termelési • érték előállításai tervezzük. Ebből 246 millió forint értéket akarunk exportálni. Az idén jobbak a lehetőségeink a tőkés piacokon, szerződésekben biztosított mái 180 millió forint értékű termék kiszállítása. LegjeleníőSzovjet (Folytatás az 1. oldalról) hogy az esztendő második felében megkezdődjék a termelés az üzemben. A vezér- igazgató szólt arról, hogy a kombinát nagy részt vállalt a mezőgazdaság kemizálásá- ban is. A műtrágya gyártó üzemek az elmúlt években nagy erőfeszítéseket tettek a termelés növelésére, a minőség javítására. Ezek a termelő egységek napjainkban jóval több műtrágyát állítanak elő, mint amennyit a garantált termelőkapacitás az építés és az üzembe helyezés idején rögzített. A karbamidüzemben például az elmúlt esztendőben 103 ezer tonna karbamid műtrágyát gyártottak, j elén - tősen túlteljesítve ezzel az előírt tervfeladatot. A tájékoztató után a miniszter és kísérete gyárlátogatáson vett részt. Megtekintették a savüzemben folyó rekonstrukciót, ahol A. G. Pe*- riscsev találkozott a mur irányító szovjet szakembere, kel, az üzem dolgozóival, vezetőivel. Itt OHári István, a A kiskereskedelmi eladók tót évvei ezelőtt módosított jutalékrendszerének tapasztalatairól tanácskozott kedden a KPVDSZ elnöksége. Megállapították, a rendszer lehetővé teszi, hogy a boltvezető a szakszer-vezeü bizalmival egyetértésben differenciáljon az elosztásnál, sok helyütt azonban nem élnek megfelelően ezzel a lehetőséggel. A szakszervezet elnöksége ugyanakkor rámutatott; a vállalatok, néhány kivétellel nem a bérfejlesztési alapból juttatnak többletjövedelmet a kiemelkedően, jól dolgozóknak, hanem a kollektíva által korábban megtermelt jutalék egy részét különítik el erre a célra, lényegében tehát újrasebb megrendelőink az idén is a közel-keleti országok, de nagyobb tételeket a nyugat- európai országok megrendelőinek is szállítunk. Komoly piackutatási munkát végzünk. Rendszeresen részt veszünk a külföldi vásárokon. Az idén tavasszal például a kölni és a bagdadi kiállításon mutatjuk be termékeinket. — Milyen új gyártmányokkal kísérleteznek? — Értékesebb, munkaigényesebb termékekkel szeretnénk jelentkezni a piacokon. Megkezdtük például a biztonsági épületveretek gyártását, s kidolgoztunk új típusú bejárati zárakat is, amelyek a „Grácia” fantázianevet viselik. Nemrég indítottuk be a mágneszárak sorozatgyártását is. Ettől a terméktől újabb tőkés megrendeléseket várunk. — Milyen tartalékokkal rendelkezik a gyár a megnövekedett feladatok megoldásában? , — Az egész gyári szervezetet korszerűsítenünk kell. ha nagyobb eredményeket akarunk elérni. Jobban oda kell figyelnünk például a minőség-ellenőrzésre, s a munkaidő jobb kihasználására. vegyipari megyénkben műtrágyagyár vezetője tájékoztatta a vendégeket A gyárvezető elismerően szólt a munkát irányító szovjet szakemberek tevékenységéről. A salétromsav-üzem megtekintése után a miniszter a műanyagfeldolgozó üzembe látogatott, majd megtekintette azt az épülő beruházást, ahol a tervek szerint, öt hónap múlva gyógyszer- és növény védőszer-alapanyagok at gyártanak. A látogatás befejeztével A G. Petriscsev elismerően szólt a látottakról, a kombinát dolgozóinak munkájáról. Elmondotta, hogy a Szovjetunióban nagy jelentőséget tulajdonítanak a szovjet és a magyar vállalatok közötti együttműködésnek, törekednek a világpiac kedvezőtlen hatásának ellensúlyozására, az együttműködésben rejlő lehetőségiek mind jobb hasznosítására. osztamk egy meghatározott összeget. Néhány vállalatnál. így például az APISZ-nál és a Csemegénél a boltvezetők lehetőséget kapnak, hogy a központi bérfejlesztési alap terhére külön jutalékban részesítsék a leg jobbakat. Ezeknél a vállalatoknál az üzletekben dolgozók jövedelmében a mozgóbér aránya gyakran eléri az 50—60 százalékot is, szemben a 37 százalékos kiskereskedelmi átlaggal. Ahol ösztönzőbb a bérezés, ott — a tapasztalat szerint — színvonalasabb a kereskedelmi munka ks. Az elnökség célszerűnek tartja, hogy ez a megoldás a vállalatoknál mielőbb általános gyakorlattá váljon. Emellett még igen sok tartalékunk rejlik például az anyagtakarékosságbau. Gondosabban kell gazdálkodnunk a hulladékanyagokkal. Ezt sürgeti egyebek között a horganyzott anyagok árának te- iemes emelkedése is. Az öt- letadásban élen járnak fiatal kollégáink, számos jó javaslatot nyújtottak be az Alkotó ifjúság pályázatra. Az egyik fiatal mérnök például kidolgozta, hogyan hasznosíthatjuk a horganyzott hulladékot. A megvalósításhoz már hozzákezdtünk, tizenegymillió forint érték megtakarítására van így lehetőségünk. Az ez évi tervekben alapvető fontosságú az is, hogy a gyár előrelátóbb tervezéssel biztosítsa az alkatrészellátás folyamatosságát. Az idén ezt úgy készítették elő, hogy a tavalyi hibák ne ismétlődhessenek meg. A külföldi, s a hazai igények kielégítésére a meglevő termékeket jobb minőségben, nagyobb sorozatban kell előállítaniuk. Ezenkívül lépést kell tartaniuk a korszerűbb követelményekkel, új zártípusokkal kell kísérletezniük. Mindehhez adott a felszereltség, jobb szervezésre, a kollektíva összefogására van szükség ahhoz, hogy rövidebb idő alatt, az Elzett Művek hírnevének megfelelő termékek hagyják el a sátoraljaújhelyi gyárat. — dcvald — t Körtefák kártevői Az elmúlt évedben az er- hat Tavasszal ezért még a szág csaknem egész, területán Újdonságok a kölni és a bagdadi vásáron Jobb minőséget ígér az Elzett Szarvas Dezső Anyagi ösztönzés a kereskedelemben
