Észak-Magyarország, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-15 / 12. szám
1982. január 15., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG i * Ujítómozgalom a Mezőgépnél Vágjunk mindjárt a téGorgyón József traktoros most a szerelőket segíti. A sok alkatrész, hiány ellenére a T-150-est is üzemképessé teszik a gépszerpléig. Akik nem érnek rá fázni Hat hét múlva gépszemle A tízéves MTZ-traktor is újjászületik Pás Miklós fiatal szerelő é* társai sok fáradozásával, leleményességével. ma közepébe: nem egyértelmű hazánkban az újítómozgalom megítélése. Tegyük hozzá: jogosan!, A mérleg egyik serpenyőjében az évente megvalósításra kerülő több tízezer ötlet szerepel, s ezek kétségtelenül hozzájárulnak az ipari termelés növeléséhez, a költségek csökkentéséhez. A mérleg másik serpenyőjét viszont azok a gondok, nehézségek húzzák lefelé, amelyek hátráltatják a mozgalom kiteljesedését, akadályozzák a lehetőségek legteljesebb kihasználását. Ezek után nézzük: milyen az újítómozgalom helyzete a Miskolci Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatnál? A kérdésre Mohai László technológustól várjuk a választ, aki 1973-tól foglalkozik az újítási ügyek intézésével, igaz, „félállásban”, az eredeti beosztásából eredő teendőkön kívül. — Nálunk az átlagosnál jobbak az ez irányú eredmények — feleli. — Sőt egyértelmű az előrelépés. Bizonyos hullámzás persze tapasztalható; gyáregységeinkben termékszerkezet-váltáskor ugrik meg az újítások száma. Érthető ez, hiszen ilyenkor lehet ésszerűsíteni, ötletekkel megkönnyíteni, meggyorsítani a gyártást, utána már sok a „lerágott csont”. De, hogy egy adott színvonalat tartunk, bizonyítja: vállalatunk az ötödik ötéves tervidőszakban csaknem minden évben dobogós helyen végzett a megyei újítási versenyben, a maga kategóriájában. — Hallhatnánk néhány jellemző számadatot? — A beadott újítások száma 200 körül mozog évente. Ezekből az egyszemélyi elbírálók megvalósításra elfogadnak nagyjából 170-et. Megjegyzem: az utóbbi időszakban átgondoltabbak, reálisabbak a papírra vetett ötletek, a korábbiaknál nagyobb számban a gyakorlatban is megállják a helyüket. A kalkulált haszonban nagy a szóródás, 1977-ben például meghaladta a 7 millió forintot. Átlagosan 4 millió forintra tehető az újítások gazdasági eredménye, természetesen éven le. Ezen felül értendők a munkakörülmények javítását, a baleset- védelmet célzó újítások, amelyek értéke pénzben kifejez- hetetlen. — Megítélése szerint, kik és miért újítanak? — Vállalatunk mintegy 2100 embert foglalkoztat, s rendszerint minden negyedik dolgozó újít. Van, aki egyedül, csak önmagában bízva újít, vannak újító párok, kisebb csoportok. Jelentős a szocialista brigádok ez irányú tevékenysége, hiszen ők adják be az újításoknak több, mint a felét. Számszerűen több a fiatal újító, amely visszavezethető a huszonévesek tettrekészsé- gére. bizonyítási vágyára, az új iránti fogékonyságára. Ugyanakkor a nagyobb horderejű újításokat túlnyomó részben az idősebb generáA rendkívüli hideg időjárás ugyan nehezíti, de nem akadályozza meg, hogy megyénk juhászataiból útnak induljanak az első idei bárányszállítmányok a külföldi piacokra. A Gyapjúfor- galmi Vállalat miskolci ki- rendeltsége, amely az elmúlt évben több. mint százezer birkát vásárolt fel megyénkben —, zömmel exportértékesítésre — tegnap, csütörtökön megtartotta a téli bárányszállítás amolyan főpróbáját”. A Mező- fcagymihályból, illetve a mecdó tagjai találják ki, aminek magyarázatát a kellő szakmai jártasság, a megfelelő tapasztalat adja. Sajnos, kevés a női újító. Nem tudom miért, de mintha a nők szégyellnének műszaki, vagy más jellegű problémák megoldásával foglalkozni! Kik, miért újítanak? Olykor a kényszer viszi rá a dolgozót a gondolkodásra, különben képtelen volna a munkáját elvégezni. — Elnézést, amiért közbevágok: mondana erre példákat? — Az egyik legjobb fiatal újítónk, a sátoraljaújhelyi üzemegységben dolgozó Rápoltliy Tibor két társával rugók gyártásához készített célgépet. Iván László és társa megoldotta a bronzperselyek anyagtakarékos esztergálását. Ez az újítás éves szinten közel 800 ezer forint megtakarítást eredményez. Korábban két embernek is nehéz munkát ie- lentett a nemritkán másfél méteres hidraulikus munkahengerek belső részének simára csiszolása, Kovács Zoltán újításával azonban ugyanezt a munkát egy ember is könnyen elvégzi. Az öntödében keletkező por károsította az ott dolgozók egészségét, napirenden voltak a panaszok. Singlár Sándor tmk-technológus porleválasztó ciklonja teljesen megszünteti a gondot, elejét veszi a környezelszeny- nyezésnek. — Érdekel, hogyan ösztönzik a vállalatnál a dolgozókat az újításra. — Éves versenyt írunk ki a gyáregységek, a szocialista brigádok, az egyének számára. Külön versenyt hirdetünk meg a fiataloknak. Rendszeresen tartunk újítási hónapot A versenyeket pontrendszer alapján bíráljuk el. A gyáregységekből jelzett, megoldásra váró műszaki problémák alapján éves újítási feladattervet állítunk össze, s egy-egy megrendelt újításra pályadíjat és újítási díjat egyaránt fizetünk. — Gondok, problémák? — Gyakran okoz gondot az ötletek gyakorlati bevezetése. Ennek megkönnyítésére hoztuk létre a közreműködői rendszert, melynek lényege: bizonyos összeget fizetünk annak, aki megvalósítja az újítást. Nem mindig sikerűi betartani a 6 napos szakvélemén.vezői és a 60 napos elbírálási határidőt. Mivel csak „félállásban” végzem az újítások ügyintézését, olykor jómagam is időzavarba kerülök. Lényegtelennek tűnhet, holott nem az: kevés a gépírónő, akadozik az adminisztráció. — Mikor lenne maradéktalanul elégedett Mohai László vállalatuk újítási tevékenységével? — Ha megszülnének az említett gátló tényezők. Akkor a jelenleg már, vagy még nem újítók is többet törnék a fejüket különféle ötleteken, ésszerűsítéseken. Következésképpen: még egyértelműbb, látványosabb volna az előrelépés. Kolnj László zőkeresztesi állomásról tegnap útnak indított első bárányokkal „emeletesen” megrakott vagon ugyanis még nem külföldre, hanem hízó alapanyagként a Szikszói Állami Gazdaságba utazott. A bégető szállítmányt a vagonok bőséges szalmázásávai. a rések eltömésével védik a mínusz 20 fokos hidegtől. Ma, pénteken Szerencsről már Olaszországba indul útnak egy vagon expressz pecsenye bárány. A korszerűnek sajnos 0 nem nevezhető, de legalább fedett, s a széltől oldalfalakkal is védett kis gépjavító-műhelyben a zsúfoltságtól szinte csak oldalazva lehet járni. Odakünn —10 foknál is zordabb most a napi „átlag”, de idebenn sem kívánkozik le az emberről a vattakabát. — Az a jő, hogy nem érünk rá fázni — mondja nevetve Pós Miklós szerelő — hat hét múlva, február 27-én lesz a tavaszi gépszemle, s addig mindennel készen kell len(Folytatás az 1. oldalról) egy 150 négyzetméter alapterületű élelmiszerüzlet készült el. Ezzel a környék élelmiszer-ellátása a korábbihoz képest összehasonlíthatatlanul javult. Ebben az esztendőben tovább folytatódik a kereskedelmi hálózat bővítésének keretein belül az élelmiszerüzletek létesítése. A hosszú évekig parlagon álló belvárosi területen, ahol egykor a Béke étterem állt, most új épülettömb magasodik. Ebben az épületben kap heA cím megtévesztő, hiszen szó sincs valójában mostohagyerekekről, hanem jóval inkább arról, hogy az építőipari gépesítés megváltozott helyzete miatt változóban, de talán úgy is fogalmazhatnánk, gyengülőben van az építőgépészek: gépkezelők, karbantartók helyzete. Az előzményekhez tartozik — hogy mint tudjuk —, az 1970-es évek közepére lényeges fejlődés történt az építésgépesítés terén. Teljes erővel dolgoztak már a házgyárak, meghonosodó- ban voltak a különböző könnyűszerkezetes technológiák és rohamosan nőtt a kivitelező építőipar gépállománya. Az 1977-ben hozott kormányhatározat újabb 4 milliárd forintot bocsátott gépbeszerzésre, a kivitelező építőipar rendelkezésére. Így állhatott elő lassan az a kedvezőtlen helyzet, hogy 1980-ra — a talán kellően át nem gondolt gépbeszerzések következtében, hiszen mindegyik vállalat olyan gépet vásárolt, amiTatár Géza gépészeti ága- zatvezetö és Koós Gábor műhelyvezető sorolják, hogy nagyjából mi az a „minden”: — Elsősorban a 7 darab öreg, s így minden idény után alapos, gondos javítást igénylő MTZ erőgép, a 2 darab T— 150-es és az összes munkagép. Persze számolni kell azzal is, hogy menet közben „beugrik”, azaz a javítóakná- ra kerül néhány a 9 IFA tehergépkocsiból, a 2 Roburból, s a kavicsbánya kotrógépeiből is. Így azután az átlagosan itt dolgozó tíz szerelőnek, és most a tíz traktorosnak, illetve gépvezetőnek nincs „üresjárata”. négyzetméteres ABC-aruház is, amire saját beruházásból 36 millió forintot költ a vállalat. Az építési munkák jelenlegi üteméből következtetve várhatóan az 1982-es év negyedik negyedévében megnyithatják az új, nagy élelmiszer-áruház aitajait a vevők előtt. A Széchenyi és a Kossuth utca kereszteződésében épülő áruház olyan készletet tart, ami a környék, a belváros ellátását tovább javítja. Még az előző évben megkezdték a Szinva—Népkert közötti területen egy, az hez éppen hozzájutott — a hazai építőgép-állomány közel 8 ezer típusú gépet tett ki. E nagy típusszám ugyanakkor nehézkessé tette a gépek folyamatos javítását, rendszeres karbantartását, de az alkatrészek beszerzését, illetve javítását is. Kézenfekvő azonban, ha bonyolult és nehézkes a javítás, hosszabb ideig állnak a gépek és csökken a termelékenység. Ma körülbelül a betontechnológia 90 százalékban, a földmunkák 95 százalékban, a befejező munkák 25—30 százalékban gépesítettek. Ugyanakkor az is közismert, hogy az elmúlt években nemcsak az építésgépesítés változott meg. hanem megváltoztak az építési igénvek is. A felhalmozási alap csökkenésével visszaszorultak a kiemelt nagyberuházások, és előtérbe került a lakás- építési és -felújítási tevékenység. Mindez persze Arra a kérdésre, hogy milyen az alkatrészellátás, visz- szakérdeznek: — Milyen is lehetne, hiszen főleg öreg MTZ-ket és IFÁ-kat javítunk, — de azután hozzáteszik —, ami a kereskedelemben kapható, az a raktárban is megtalálható, s az ügyes szerelők nagyon sok hiánycikket büty- köléssel, felújításokkal is pótolnak. — Sajnos a két nagy erőgép, a T—150-esek „hiánycikkei” okozzák a legtöbb előbbinél alig valamivel kisebb élelmiszer-áruház építését a Vörösmarty utcában, a Kun Béla utca felé eső szakaszon. Átadása az évvégére várható, jelenleg még csak a szerkezeti elemek állnak, tájékoztatott bennünket Héjjá János, a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat műszaki vezetője. A város új, és még épülő avasi lakótelepén, az úgynevezett hármas építési ütem területén ezer négyzetméteres áruház épül fél. A vállalat terveiben a megnyitás az esztendő utolsó hónapjában szerepel. gépoldalról is eltérő igényeket jelent, hiszen egy betontechnológiái géplánccal vakolni és tapétázni sem lehet. Hozzájárul még a gondokhoz, hogy az építőipari vállalatok tevékenysége még mindig nem elég rugalmas és a kivitelező munka — éppen a szétaprózottság következtében — a vállalatok számára most kevésbé gazdaságos. Valószínűleg a költség- csökkentést szolgálja, hogy egyes építőipari vállalatok mostanában csökkenteni igyekeznek a nem produktív létszámot. Talán megítélési hiba,- talán nem hogy számos vállalatnál a gépkezelőket, karbantartókat is a nem produktív állományba sorol iák Ez pedig értelemszerűen együtt jár azzal, hogy csökken azok száma, akik értő. gyakorlott kézzel állnak gépek mellett, és akiknek ilapve- tő feladatuk lenne — • az gondot. Még szerencse, hogy az elmúlt őszről nem hoztak! át adósságot, nincs szántat- lan határrész, s kitavaszodáskor csak magágyat kell nyit- , ni, és kezdődhet a vetés a nagycsécsi Sajómenti Tsz földjein. Szóba kerül, hogy nemcsak: a gépszemle, hanem a zárszámadás is közeledik, s örömmel mondják: meglesz a tervezett nyereség is. És ez bizonyára azt is eredményezi, hogy a tanya bejáratánál levő, már félig kész épületben birtokba vehetik majd a gépjavítók a korszerű szociális létesítményeket. (f. 1. — p. s.) Most kezdték meg viszont egy kis ÁBC-áruház áruval való feltöltését a Berekalján, melyet előreláthatólag február elején nyitnak .meg a vásárlók előtt. A négy és fél millió forintos beruházásból készülő üzlet az átadás napján egymillió forintot érő élelmiszeráruval fogadja a vevőket. Ha a nagyon is közeli tervek megvalósulnak, Miskolc élelmiszer-ellátása tovább javul, az új lakótelepeken élők nem kényszerülnek annyiszor cipekedésre. A vállalat piackutatói arra törekszenek, hogy felméréseik alapján minél jobban a vásárlói igényekhez igazítsák az árubeszerzést, az áruellátást. igen mostoha körülmények között dolgozó építőipari gépek — rendszeres karbantartása és szükség szerinti javítása. Így az a gépkihasználás, ami az elmúlt években átlagosan mintegy 40 százalék körül mozgott, várhatóan tovább romlik majd. És vele eavütt évről évre tovább romlik a mintegy 27 milliárdos eszközértékét kitevő építőipari gépállomány műszaki állapota, színvonala. Ma még nem lehet tudni, hogy a mostanában kibontakozó tendencia a különböző épftőipari vállalatoknál milyen eredménnyel jár majd. De becsülni lehet hogy inkább kárral mint haszonnal... S ha a ma .mostohagve- rekként” kezelt gépkezelők gépjavítók lemorzsolódnak úmennek az építőiparból kérdéses lesznek-e maid újak. akik ha kell, majd a rtvükre állnak. Buchert Mikié« Báiány expói ha nünk . r I r iszer-ar lyet többek között egy 1342 N. J. ---------1 „ Mostoitauyerekek”
