Észak-Magyarország, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-10 / 8. szám

ÉSZAK-M AG YARORSZAG 4 1982. január 10., vasárnap Mit kell tudni egy mókusról? Tabló a tanáriban Iskolai hétköznapok Járjuk a tantermeket. Len. gyei István, az abaújszántói általános iskola igazgatója a kalauzunk. „Csak még ide kukkantsunk be” — mondja, s mintegy magyarázólag hoz­záteszi — „ez a magyar szak- tanterem. Talán erre va­gyunk a legbüszkébbek” ... Néhány perc múlva már korántsem voltam biztos ál­lításában ... A biológia szaktanteremben ugyanis emígyen „festette alá” a lát­nivalót: — Azt hiszem, itt minden megvan, amire az órákon szükség lehet... Csak ott a polcon, a rendetlenséget ne nézze ... Ott őrzik a tanulók gyűjteményeit... A növénygyűjteményekre célzott, jó vaskos csomagok tornyosultak egymáson ... No persze errefelé könnyebb gyarapítani a gyűjteményt is, meg természetesebben is nyúlnak a növények után, hiszen egy jó futásnyira már a földek vannak, a rét meg az erdő, s az udvarok is szebb petúniát nevelnek, mint a városi balkonok ... Már a gyűjtemény indítása is könnyebb, s a tankönyv előírása szerint a petúnia a gyűjtemény első kötelező da­rabja ... Megnézünk hát mindent, a szekrények szemléltetőesz­közeit, meg a falakra kép­ként kitett, préselt növénye­ket. S miközben hallgatjuk a kiegészítésképpen elhangzó magyarázatot, hogy a nyolc­vanéves iskola is Igyekszik lépést tartani, s van már szaktanterme az orosz nyelv­nek, a matematikának, s ké­szül a fizikai terem is, nem sok hiányzik már belőle, föl­fedezzük magunknak a gye­rekek gyűjtötte „világot” is: a különleges formájú fa- törzs-szelvényeket. Egy év­gyűrű vastagságot hagytak meg belőle, s visszahajló ívei szeszélyes játékként tükör- keretül szolgálhatnak . .. A srácok persze örülnek — s mutatják a kis 'ünt. a mó­kust. a bármikor kézbe fog­ható szemléltetőeszközöket... Különben, szóval különben a szaktanteremben az ? leg­jobb. hogy bármikor meg le­het mustrálni ezt a másik vi­lágot ... Mert csak üvegajtó, s nem szertár vastag ajtaja zárja őket Vagy még az se... A gyerekek itt pontosan olyanok, mint a nagyváros­ban. A padok mellett ugyan­úgy diplomatatáska lapul, s nem is az olcsóbb változat. A farmer belesimul a csiz­mába. s a köpenyből kivilla- nó pulóver is az utolsó di­vatból való. Lépést tart hát az iskola is — korszerűsödése nemcsak kívülről való. Ámbár, aho­gyan mondták, a szaktanter­mek náluk nem jelentenek állandó vándorlást. Viszont mindig a szaktanteremben vannak az órák, ha feltétle­nül megköveteli az anyag ... Így azért vihető valami nyu­galom a gyerekek délelőttiéi­be. S a tízpercekből is több marad, egy-egy egészséges futkározásra. Igaz, a szaktantermi rend­szer sem teljesen kész még de a tantestület is így dön­tött. Az igazgató egyébként dicséri kollégáit. S hogy ez nem a kívülállónak szóló „szép arcmutatás”: vannak, akik életüket tanítják le a falak között... — Meglehetősen stabil a gárdánk — mondja Lengyel István. — Ez az egyik köny- nyebbség. A másik, hogy sze­retik a gyerekeket, a tanítást, az iskolát. Mondjam. hogy akarnak jól tanítani? Nem tart nagyképűnek? Vannak persze vitáink, arról, hogy hogyan lehetne jobban csinál­ni De ezekre a vitákra egy­szerűen szükség van. ha ered­ményesen akarunk tanítani.. S azt hiszem, ezt ők is tud­ják. Pontosabban: tudják azt, hogy csak a legjobb munká­val nyerhetik meg a gyere­keket. A tanulásnak, a tan­tárgyak szeretetének... S mégis, mi a furcsa? Nálunk évek óta igaz; aki többet dol­gozik a másiknál, több fize­tést is kap ... Mégis, volt már, hogy megkérdezték: — s nem a tantestület tagjai —, ez vagy az a kartársnő' miért kapott többet... Vannak ilyen ellentmondások... — Maguk között? — Az őszinte vélemény in­kább elgondolkodtat. A tanáriban még szót vál­tunk. Az új szaktanterem építéséről, az új tantervek­ről ... A falon tabló. Fel­irata: nyugdíjasaink... Ké­pek, nevek, évszámok ... Kollégáké és kolléganőké, akik itt tanítottak az elmúlt években... Lengyel István mutatja az egyik üres kockát: ez lesz az övé... De csak néhány év múlva... — Aztán? — Aztán is visszajárnak ... A pedagógus nyugdíjasán is pedagógus marad ... S ne­künk is szükségünk van rá­juk. A tapasztalataikra, a bölcsességükre. . . A természet szeszélyes játéka Nosztalgia a divat Ifjú barátom az elmúlt esz­tendő egyetlen értékes film­alkotásának a nemrég bemu­tatott A koncert című hang­versenyfilmet tartja, mond­ván, az fejezte ki igazán az ő generációjának . életérzéseit akkori lázadásukat. Az volt az igazi, mondta, amikor megjelent a magyar beat és szembefordult a hagyomá­nyos tánczenével. Még álta­lános iskolás lehetett az első magyar beatnikek jelentkezé­sekor. de most úgy emlékszik rá nem kevés nosztalgiával: igen. akkor lázadtunk, akkor megmutattuk nekik . . . Két évvel ezelőtt egy nyá­ri közönségcsalogató filmsr- rozatban felújították a min­den idők legordítóbb magyar filmgiccsének tekinthető Ha­lálos tavaszt. Karádv Katalin negyvenhárom év előtti de­bütálását. öregedő férfiak és nők tiportatták magukat a tömegben, bizonyára olyan is akadt köztük, akit egy mo­dern filmhez hatósági erővel sem lehetne bevonszolni. A Karády-nosztalgia viszont nem szorul korhatárkorlátok közé .. . Az archív filmsoro­zatoknál jó előre biztosítják bérletüket a moziba nem já­rók minden olyan filmhez is, amelynek más „erénye” nin­csen az ócskaságán kívül. Viszont az idősödő néző hu­szonöt éves volt, amikor elő­ször látta ... Betonskatulya-élettereink- ben — lakásainkban — fel­feltűnnek modernnek álcá­zott, ám a századforduló pol­gári szalonjait utánzó ülőgar­nitúrák mellett a nyíltan nosztalgikus lakberendezési tartozékok, nagyapáink hin­taszékéből nézzük a televí­zión a mai eseményeket, utána meg az ízlésformáló­nak szánt műsorokat, ame­lyekből megtudhatjuk, nosz­talgiákkal átszőtt ízlésvilá­gunk mennyire maradi. Vagy nézzük és halljuk az olyan tartalmas vitákat, amelyek­ben a kiváló szociológus egyetemi tanár, a nem kevés­bé kiváló esztéta és a hason­lóan érdemes történész arról beszélget, mi is lehet az oka a nosztalgiának, miért érez­nek nosztalgiát az emberes És mi más lehetne r magvas eszmecsere illusztrációja, mint a Halálos tavasz, amelv- nek jó néhány képsora leper­gett a vitúzók tételeit illuszt­rálandó Köztük a híres ma­gyar „ős-sztriptíz” jelenet is A három tudós ember há­rom megközelítésben szak­májának szempontjai szerint kereste 9 válaszi arra. miért tör fel ú.ira. meg újra a nosztalgiahullám, s a külön­böző magyarázatokban fel­felbukkant valami azonos motívum: az emberek jelen­tékeny részében tudatosán, vagy tudat alatt munkál va­lami elégedetlenség a mával szemben, a ma jelenségeit összeveti egy, az emlékezeté­ben megszépült, vagy több­szörös áttételen ismert és jobbnak vélt jelenséggel a ma rovására. Nem valami társa­dalomellenes alapállásból fa­kad ez döntő többségben, igen sokszor nehéz is kimu­tatni az egyénnél a nosztal­gia társadalmi vetületeit. ha­nem bizonyos fajta visszavá- gyásból. meg nagyon sokszor divatból Az emlékek az idők múl­tán részben elenyésznek, részben megszépülnek. To­vábbmesélve ki is fényesed­nek. A ma tizenéves unoka a nagyapa külvárosi krájz- leráját már fényes nagyáru­háznak tudja, ahol persze mindig volt húszféle felvá­gott, meg mintaszerű kiszol­gálás stb. Van, aki öreg fej­jel már csak arra emlékszik az 1941-es Jugoszlávia elleni hadjáratból, hogy az első időkben olcsón lehetett hoz. zájutni a Bánságban sok olyan áruhoz, ami itt drá­gább volt és egyes katonák kitűnő üzleteket csináltak. Az újvidéki és zsablyai tö­megmészárlás kikopott az emlékezetéből. Az ilyen em­ber unokája már úgy tudja, hogy nagypapája hősként, rózsaszőnyegen menetelt. Megmaradt az emléke a Me­seautónak, amelyben a dús­gazdag vezérigazgató első lá­tásra autót ajándékoz a sze­gény hivatalnoklánynak, sőt feleségül is veszi, de kikopott az emlékezetből, hogy ugyan­akkor nyolcvan fillér és egy pengő volt a napszám és ér­telmiségiek számára „havi kétszáz fix” volt a vágyálom, vagy egy jókora tartós hó­esés, mert hólapátolással is lehetett néhány pengőt ke­resni. Persze, ezt a Meseuulót fiatalon néztük S mert egy elmúlt kornak csak a szép emlékei maradnak meg és erősödnek fel. múló divat­ként felidézzük — az újra meg nem teremthető kor he­lyett — az időszak néhány külsődleges jellemzőjét, járu­lékát, tehát a ruhadivatot, a lakberendezést, a zenét, régi sztárok emlékét és magunk­ban továbbnövesztjük ezeket a kiglancolt — ám töredékes­ségükben is hazug, valóságot, történelmet hamisító — em­léktöredékeket. Van ártatlan nosztalgia, de van káros is. Ártatlan, ha szívesen meghallgatom Kará- dy Katalin lemezét, de igen káros, ha a második világ­háborúból ez a legfontosabb emlék, ha ez elfed minden egyebet. Nem baj, ha a gaz­dagon berendezett városi la­kásban ott van kontrasztos lakásdíszként a falusi nagy­szülők eg.v-két munkaeszkö­ze. De baj, ha elfelejtődik az azokhoz a munkaeszközökhöz kötődve kihullott sok hektó- nyi verejték és a kisparaszti küzdelmes élet emléke netán birtokosi múlttá minősül át. És az sem baj, ha ifjú ba­rátom a hajdani Illés-együt­tesért rajong, mert ő már ti­zenhat-tizenhét évre is nosz­talgiával gondol vissza. De nagy baj, ha a mából keveset vesz észre. Mert ha elsősor­ban a múltba réved, nehe­zebben fedezi fel a mát és még nehezebben láthatja meg a holnapot, amelynek to- vábbmunkálása részben őrá vár. Benedek Miklós 1 estkultúra a pataki A 450. évfordulóját ünnep­lő pataki iskola fennállása során a művelődés, a kultú­ra megalapozása, terjesztése mellett a testkultúra fejlesz­tésére is gondot fordított. Itt kiemeltebben kezelték e tevékenységkört, mint általá­ban az ország más iskolái. A testnevelés, a sport, a táp­lálkozás, a higiénia, a gyó­gyító eljárások — mint a testkultúra ágai — jelentős tényezői voltak az iskolai r.e- velő-oktató munkának. Több olyan kezdeményezésről, el­képzelésről és gyakorlati megvalósításról tudunk, ame­lyek nemcsak az adott kor­ban voltak haladók, de ma is időszerűek. Tudjuk, hogy az iskola el­fogadott alapítási ideje előtt is volt Patakon iskola, vá­rosi-plébániai. amelyben 1489—90-ben Kisvárdai Já­nos rektor a reneszánsz em­ber életfelfogására jellemző szellemben tanított. A Szai- kai-kódex ismeretében a pa­taki diákok korszerű egész- ségügvi ismereteket szerez­tek. valószínűleg ők hallot­tak előadást először az or­szágban az olimpiáról. A kollégium híres 16?1 -es isko­lai törvénye is sokat foglal­kozik a testevakorlatokkal. játékokkal. A tilalmakból következtethetünk arra a sokféle tevékenvségre ame­lyet űztek a diákok: dobálás. labdázás, birkózás, mászás. úszás, csónakázás, csúszkálás, kockázás. Nagy volt a vadá­szó, agarászó kedv is. Comenius pataki tanítása idején lett tulajdonképpen „tantárgy” a testnevelés, a képzés szerves részeként. A test és szellem párhuzamos művelését vallotta, tudatos volt a gyermekek fizikai felké­szítésére való törekvése. Rend­szeres testgyakorlást javasolt, írt a helyes napirendről, az aktív pihenőidőről. Kiemelte a játék pedagógiai fontossá­gát, hangsúlyozva a mozgá- sos játékokat. Az „erkölcsök jelvényét” kapta meg az a tanuló, aki gondozatlanul, ápolatlanul ment az iskolába, azaz egy bölcs mondást kel­lett elmondania. Az Orbis Pictus képanyagát jól hasz­nosította a testnevelés és a sport iránti érdeklődés lel- ke'lésére is. A 18. században gondot fordítanak a tanárok az egészséges életvitel, az isko- laegészsépügv kérdéseire is. Tantermek épülnek, kutat ásnak, többet törődnek a di­ákélelmezéssel is. Tóth Pá­pai Mihály iskolaorvos és pedagógiai vezető , elsőként készíteti iskolaorvosi kimu­tatást 1794-ben. Egyik idéze­te ma is helvtálló: „Egészség nélkül az emh'-r élete nem élet. ." Vallja, hogy az úszást az életre való felké­szítésként kell tanítani. Eb­ben az időben a diákok ál­landó játszási helye a Mulató volt, a Király-hegy nyugati lejtőjénél. A játék, testedzés örömét diákdalban is meg­énekelték: „Ki szellőztettyük magunkat, folytathattyuk jád- zásunkat, nősz hát gyerek laptára . . .” A 19. század, főleg annak második fele változatos, szí­nes képet mutat. A testneve­lés tárgyi feltételeinek javí­tása érdekében már 1854-ben gyűjtenek egy testgyakorló intézetre. így készült el egy nyári és egy téli testgyakor- da. 1878-ban épült a ma is fennálló tornacsarnok. 1858- ban határoztak egy uszoda elkészítéséről, ami 1863-ban épült. fel. A ma emberének talán furcsa „kosár” megol­dást alkalmazták. Az iskola­kerti nagy játszótér gyakran volt zsúfolt labdázókkal. ’ji- gézőkkal. tornátokkal. A gimnazisták és akadémisták különféle körökben, egyletek­ben sportolhattak. Az. 1880- tól rendszeres év végi torna­vizsgák naay esentonvnek szá­mítottak. A 19. század égé­től sok országos versenyre is eljutottak a palaki diákok. Az iskola nagv diálriai közül Bessenyei Gvörgy, Kazinczy Ferenc Szemere Bertalan, Móricz Zsigmond írásaikban is megemlítették 0 diákéveik emléket hagvó soortesemé- nveit. Csajka Imre főiskolai docens Vállaljuk IFA-tehergépkocsik I. szemléjét (éjszaka), II. szemléjét O műszaki vizsgáztatását karosszéria javítását és festését rövid határidővel • Tiszamenti Mgtsz. Fiszakeszi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents