Észak-Magyarország, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-03 / 1. szám

1982. január 3., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 5 SPORT SPORT SPORT Titkos A keleti küzdősportok ős­forrásait a világ más tájain élt emberek történelmében is fel fedezhetjük. Gondoljunk csak a Béni Hasszánban fel­tárt egyiptomi sírok test-test elleni küzdelmeinek fogásait ábrázoló rajzaira. A kétezer évesnél idősebb rajzok több, ma is alkalmazott cselgáncs­dobást rögzítenek. Igazi művészi tökélyre azonban Távol-Keleten fej­lesztették az ember ember el­leni harcának fogásait Kli­pek több oka van. Az egyik kétségkívül abban rejlik, hogy a keleti emberek befe­lé forduló. önvizsgálódási készsége sokkal nagyobb fo­kú, mint például az euró­paiaké. Másrészt ennek a bölcs megfigyelés által fel­tárt ismeretkörnek gyakorla­ti alkalmazását történelmi tényezők sürgették. Kelet felhalmozott termé­szeti és kézműves kincseinek áruvá válása fellendítette a kereskedelmet. A kereskedők busás értékű áruik szállítása közben ki voltak téve a rab­lók, útonállók támadásainak. Kevés olyan kereskedő akadt, aki nem kereste fel a halálos ütéseket, hatásos vé­dekezési mozdulatokat isme­rő titkos szekták mestereit. Ablak nélküli cellákban, ér­tékes ajándékok fejében ta­nú Ihattak meg a titkos üté­seket. rúgásokat, a brutális erőt hatástalanító finom moz­dulatokat. Tanítványokul szegődtek más, vándoréletet élők is. Virágzottak tehát a mesterek iskolái. Csak tőlük lehetett tanulni, hiszen aki továbbadta a megtanult mozdulat titkát, azokat vé­res bosszúval fenyegették. Távol-Keleten éppúgy dúltak a hatalmi harcok, mint a vi­lág minden táján, s a hódí­tók a leigázottaknak minden­fajta fegyver viselését meg­A holland Anton Geesink, Tokió olimpiai bajnoka talán az egyet­len európai versenyző, aki nem­csak utolérte, hanem túl is szárnyalta keleti mestereit; a ju­do szülőhazájában sem talált legyőzőre. tiltották. A gőgös fegyvere­sek gyakran megalázták a fegyverteleneket. A keleti em­ber pedig különösen érzé­keny a megalázásra. Aki csak tehette, igyekezett elsa­játítani az önvédelem tudo­mányát. a kard és tör elleni puszta kézzel való védekezés mesterfogásait. Különösen a szerzetesek, a legkülönfélébb szekták tagjai voltak járato­sak az önvédelem művésze­tében. Voltak, akik egész fia­talságukat feláldozták egy- egy hatásos fogás kidolgozá­sára, hogy aztán iskolát nyis­sanak. Féltve őrizték busás hasznot is hozó titkukat, amit csak a tanítványok ismerhet-, toli meg, ha felesküdtek a titok őrzésének kötelezettsé­gére. Japán a középkortól kezd­ve a világtól elzártan élt. halálos Külföldi 1868-ig nem tehette lábát a szigetország területé­re. Ott jobban konzerválód­tak az ősi hagyományok, tisztább formában maradtak meg az önvédelmi fogások. Ez magyarázza, hogy a szá­zadfordulóra keleten is jel­lemző modernizálódási fo­lyamatok Japánban az önvé­delem művészetére is kiter­jedtek. A nagyon közeli múlt­ban még virágzó önvédelmi iskolák test- és jellemformá- ló szerepe élő emlékként ólt a modern élet közepette ei- tunyuló ifjúság nevelőinek gondolatvilágában. Am ezek­nek az iskoláknak a feltá­masztása már lehetetlennek tűnt. Elavulttá váltak. Dur­va, nyers mozdulataik nem voltak alkalmasak az ifjúság nevelésére. Meg kellett sze­lídíteni, új nevelési eszmék­kel kellett felruházni a moz­dulatokat, hogy test- és jel­lemformáló szerepüket ismét betöltsék. Elsőként Kano Dzsigoro lé­pett a reformátorok útjára 1882-ben. A különféle dobá­sokból. fojtásfogásokból, kar- feszítési eljárásokból, leszo­rításokból kiválogatta a taní­tásiba alkalmasakat és meg­alkotta a judot, magyar ne­vén a cselgáncsot. A század- forduló táján zajlott kínai bokszerlázadás, valamint az 1905-ös orosz—japán háború kézitusáiban csodálatosan al­kalmazott keleti fogások fel­keltették az európai és ame­rikai emberek érdeklődését is az ősi keleti küzdősportok iránt. A nagyobb érdeklődés — nagyobb kínálatot ered­ményezett. A judon kívül megteremtették az aikidót, a finom izületi csavarásokon alapuló önvédelmi rendszert, majd a híres szamurájkard kezelésének művészetéből létrejött a kendo, az ütések és rúgások, valamint azok itések védésének tudományából pe- dik a karate. Ez az újjáélesz­tési törekvés nem csupán Japánban vált divattá. Ko­reában felélesztették az otta­ni, ugrás közben végzett rú­gások sportját a tekvon-dot, Kínában a küng fut és a kempot. Ezek az újjáélesztett iskolák aztán gomba módra szaporodtak el nem csupán a Távol-Keleten; jó üzletet ígértek Európában és Ame­rikában is. ■ Filmsztárok váltak a kele­ti sportok alapos ismerőiből. Különösen a kínai eredetű kung fu híres mestere. Bruce Lee filmvásznon vívott cso­dálatos küzdelmei vonzottak hatalmas tömegeket a mozik­ba és a kung fu-iskolákba. Egyik helyen láthatták, a másik helyen megtanulhat­ták a kiélezett nyolcágú csil­lag célba dobásának biztos se­bet ejtő technikáját, a kés mesteri kezelésének művésze­tét (két kés egy kézben), a középen lánccal vagy erős zsineggel összekötött két fél­méteres seprűnyélszerű bot félelmet keltő kezelését. Lát­hatták és megtanulhatták, hogy milyen ijesztő fegyver a hosszú hajfonat végére kö­tött acélgolyó, amelyet a fej rövid csapásával lehetett hir­telen és váratlanul célba len­díteni. A ma emberének már csak nagy ritkán van szüksége ezeknek a hajdani életet je­lentő önvédelmi fogásoknak az ismeretére. De elsajátítá­suk biztosítja a rendszeres testmozgást, fegyelemre neve­lésük vonzó, misztikus külső­ségeik csalogatóak, ismeret- anyaguk kétségtelen maga­biztosságot szül. Ezért, virág­zanak napjainkban újra az ősi keleti sportok szerte a vi­lágon. Természetesen nálunk is... K. S. A Képes Sport Kupa teremlabdarúgó- torna egyik legnépszerűbb alakja, an­nak ellenére, hogy nem lépett pályára, Buzánszky Jenő volt. Az aranycsapat egykori jobbhátvédjét természetesen so­kan felismerték, meg-megállították, és a ma is Dorogon élő sportembernek mindenkihez volt egy-egy kedves szava. Csaknem ötvenszer szerepelt a magyar válogatott meggypiros mezében, s osz­lopos tagja volt az ötvenes években sikert sikerre halmozó nemzeti tizen­együnknek. A miskolci show-n a Magyar Labdarúgó Szövetség képviseletében vett részt, első kérdésünk is e témakört érintette. — Sok bajnoki találkozót látott, mi­lyen tapasztalatokat szerzett? — Két és fél éve léptem be az MLSZ Ellenőrző Bizottságába, járom az orszá­got, tevékenységemet természetesen tár­sadalmi munkában végzem. Előrelépést tapasztaltam a csapatok küzdőszellemét illetően, s a játékosok erőállapotának grafikonja is felfelé ívelő tendenciát mutat. Sajnos, az élvonalbeli összecsa­pások színvonala továbbra is messze elmaradt a várttól, sok érdektelen, mondhatnám azt is, hogy unalmas mécs­esét láttam. A labdarúgók technikai és taktikai képzettsége sem javult, a mos­toha körülmények között lejátszott, ta­vaszról előrehozott találkozókon ez a kép alakult ki bennem. Kitűnt, hogy a játékosok például egyszerűen nem tudnak alkalmazkodni a sáros, csúszós talajhoz. — Véleménye szerint, hogyan lehetne nagyobb eröbudobásra késztetni a játé­kosokat ? — Erről sokat beszélünk napjainkban Jómagam ismét kedvenc mondásommal hozakodom elő. Magyarországon ma nem kötelező labdarúgónak lenni! Aki viszont vállalja aj focista „beosztást”, annak tudása legjavát kell nyújtania, mert ezt várja tőle a vezető, a szurkoló, és végső soron ezt követeli az egyetemes magyar sport érdeke. A feltételek adot­tak, a labdarúgóknak pedig élniük kel­lene a lehetőségekkel. Ma már nem ele­gendő csak becsületesen edzeni, gondot kell fordítani a magánéletre, a tanulás­ra. és még sorolhatnám. Azt is tudomá­sul kellene már venniük a labdarúgók­nak, hogy hosszú távon a közönséget nem ’«=>het becsapni! A szurkoló pedig az egyik legcsodálatosabb „tartozék”. Ké- Pes egyik napról a másikra megbocsátani. Javult a küzdőszellem és az erőnlét Buzánszky Jenő aki ma fütyül, ha holnap szépet lát, már ismét tapsol. E hosszú kitérő után, vala­mit az ösztönzésről is. A .sportvezetés­nek a jövőben lényegesen többet kell követelnie, azoknak, akik a kormány- rúdnál ülnek, nem szabad megelégedni­ük a középszerűséggel. Tudomásom sze­rint, új prémiumrendszer is készül, melynek lényege: a nyújtott teljesít­mény alapján adatik majd a fizetés. — Mit szól az átszervezésekhez? Az utóbbi öt-nyolc évben szinte évenként változott a versenyrendszer .. . — Állandó változtatásra akkor van szükség, ha.valami nem megy. Nos. a magyar labdarúgásban az elmúlt esz­tendőkben sok minden nem ment A mi időnkben ritka volt az átszervezés, hi­szen, ahogy mondani szokták, futott a szekér. Az évenkénti változtatással tér mészetesen nem értek egyet. Ideál’- koncepciót kellene kidolgozni, mert ed dig az volt a divat, hogy egy-egy ú MLSZ-vezetés a maga elképzelései' igyekezett megvalósítani. A mostani át­szervezésekről és létszámcsökkentésről annyit, hogy ezekre szükség van. Sokan élnek nálunk a labdarúgásból, s ezt ország nem bírja el. Az elképzelések te­hát jók, de ha nem valósulnak meg, ak­kor ott tartunk majd, ahonnan elindul­tunk. Remélem, hogy az NB II-ből kieső csapatok vezetői és játékosai megértik, hogy érdekeink azt kívánják, hogy le­gyenek a munka mellett csak szerétéi­ből futballozok is. — Nagyon sok szó esik manapság a fiatalokról, az igen tehetséges, szép jövő előtt álló generációról. Rendre azt ta­pasztaljuk, hogy az idő múlásával „el­tűnnek’’, beleolvadnak a középszerűség­be ... — Aki megtalálja e „zár” nyitját na­gyon sokat segít majd! Ez a témakör a magyar labdarúgás Achilles-sarka. Ügy látom, hogy mi a fiatal gyerekeket be­skatulyázzuk, rendszerbe „foglaljuk”, számháborút játszatunk velük, célfel­adatokkal bízzuk meg, így az egyéni futballszeretetük kibontakozását egy­szerűen nem segítjük elő. Eredmény­centrikus világban élünk, mindenki csak azt számolja, hogy mennyi az állás. Dorogon például odajött hozzám az egyik edző. és dicsekedett, hogy 13-1-re nyertek. Kicsit lehűtöttem. Azt válaszol­tam neki, hogy akkor jelentkezzen, ha csak 3-2-re győznek. No, persze, a kivá­lasztásra, legfőképpen a minőségi sze­lektálásra is ügyelnünk kellene. Azok- j kai a gyerekekkel, akikben nincs küz­dőszellem, és akik nem rendelkeznek jó fizikai alapokkal, nem szabad foglal- ' kozni. Olykor pedig bele kellene „ku­kucskálni” magánéletükbe is .,. — Ismeretes, hogy a világbajnokság előtt hosszú edzőtáborozás • lesz. Jónak tart ja a hetekig tarló összetartásokat? — A VB-re nagyon becsületesen fel cell készülni, és hogy a kapitány mi­ven utat választ ennek érdekében, az ’zárólag az 6 feladata. Recept erre incs, mindig utólag tjízonvosodik be rogy a választott elképzelés jó volt-e 'agy sem. Ismerve hpni gondiainka' helyesnek tartom a központi felkészí­tést! Kolodzcy Tamás 1982. január 15.. vasárnap A nap kelte 7.32 — nyugta 1«.05 órakor A hoki kelte 11.55 — nyugta — — órakor Névnap: Genovéva Évforduló_ ________ S záz évvel ezelőtt, 1882. január 3-án született, és 72 éves korában, 1934-ben hunyt el Kőszeghy Elemér művészet­történész, festő. Időjárás_______ V árható időjárás ma estig: előbb északnyugat felől föl­szakadozik a felhőzet és eláll az eső. illetve az északi ország­részben a havazás, hózáporok. Éjszaka az erős, gyakran vi­haros északi, északnyugat! szél is mérséklődik és nyugatira, délnyugatira fordul. Ezért sok helyen köd képződik. Vasár­nap napközben nyugati irányból újabb felbösödés, majd — főként az ország északi felében — szórványosan kisebb havazás, később pedig cső várható. A várható leg­magasabb nappali hőmérséklet a tartósan ködös helyeken 0, máshol plusz 4 fok körül. A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a Budapesten megtartott 1. heti lottósorsoláson a következő nyerőszámokat húzták ki: 43 44 . 63 74 84 — Szilveszter hajnalán, 4 óra 30 perckor megindult a menetrendszerű forgalom Budapesten, az észak—déli metróvonal szerdán átadott, a Djgált tér és az Élmunkás tér közötti, új szakaszán. Ez­zel egyidejűleg életbe léptek a felszíni tömegközlekedés forgalmi változásai is, ame­lyekről térképek, kiadványok, s a megállóhelyeken felszerelt táblák segítségével tájékoz­tatja az utasokat a BKV. — A kiskertek tavaszi vető­magszükségletének zömét már leszállította az elárusí­tóhelyekre a Vetőmag Vál­lalat. A tavalyinál bősége­sebb a választék, s nemcsak a szaküzletekben, hanem a vidéki szövetkezeti boltok százaiban is árusítják a több millió „tasakolt” vetőmagot. — Másfél millió csirke felne­velésére kötöttek eddig szer­ződést a Hajdú-Bihar megyei háztáji és kisgazdaságok a Debreceni Baromfi feldolgozó Vállalattal annak a program­nak a keretében, amelyet a vállalat 1981 nyarán indított el a háztáji termelés fejlesz­tésére. A feldolgozó vállalat négyzetméterenként 300 fo­rint támogatást ad a háztáji gazdaságoknak. Azoknak a kistermelőknek, akik hat éven át folyamatosan termelnek a támogatással felépített ba- romfiólakban és a csirkét a debreceni vállalatnak adják el feldolgozásra, nem kell visszafizetniök a támogatást. — A Kaviár és lencse ma es­tére a Miskolci Nemzeti Szín­ház Kamaraszínházába ter­vezett előadása elmarad. A darab január 24-re és 31-re hirdetett előadásait viszont nem a kamaraszínházban, hanem a nagyszínházban tartják. Ma este a Vadnök nagyszínházi előadásával pár­huzamosan a Játékszínben A tribádok éjszakája kerül színre. — A gyümölcsfametszés alapjairól hallhatnak elő­adást a kertbarátok január 4-én hétfőn 17 órai kezdet­tel Miskolcon, a Rónai Sán­dor megyei Művelődési1 Köz­pont kertészeti szakkörében. Előadó: Kerbolt G^ula nyu­galmazott megyei kórtér- felügyelő. — Rekordmennyiséget ért el a borsodi juhászotok gyaojú- ‘ermelése 1981-ben. Mir '980-ban 107. tavaly már llf vagon gyapjút vásárolt fe' megyénkben a Gyapjúfor"-' mi Vállalat. — A munkahelyi egészség­védelem. a telefondoktor 1982. január 4. és 10. közötti témá­ja. A felvilágosító szolgálat a 172-111-es telefonon hívható naponta 17 órától másnap reggel 8 óráig, vasárnap pe­dig egész nap. A lelki első- segélyszolgálat éjjel-nappal hívható, száma: 229-600. — Csütörtök déli 1 óra előtt néhány perccel elcsendesedett a föld morajlása: az Algyő 683-as számú fúrásponton 74 órás küzdelem árán sikerült a kútjavítás közben, műszaki hiba folytán keletkezett gáz­kitörést elíojtani a szegedi, orosházi, szolnoki és hajdú- szoboszlói brigádokból egye­sített, gyakorlott kitörésvé- delmi csapatnak. — Már az 1983. évi naptára­kat, határidőnaplókat szedik a Szekszárdi Nyomda Válla­latnál. A csaknem százhúsz éves „naptárgyárban” 1981- ben az előző esztendeinél százötvenezerrel több, össze­sen mintegy hárommillió naptárt, határidőnaplót készí­tettek és szállítottak a meg­rendelőknek. köztük a Képző- művészeti Alapnak, a Kép­csarnok Vállalatnak, a könyv­kiadóknak. — A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása sze­rint, az 1. játékhéten 5 talá- latos szelvény nem volt. 4 találata 61 fogadónak volt, nyereményük egyenként 122 742 forint. 3 találata 5444 fogadónak volt, 688 forintot fizetnek. A 2 találatos szel­vények száma 154 086 darab, ezekre egyenként a nyere­mény 30 forint. A közölt ada­tok tájékoztató jellegűek. A nyeremények az illeték levo­nása után értendők. — A Szegedi Szalámigyár és Húskombinát új gépsort szer­zett be, termékeinek vákuum- fóliás előrecsomagolására. A berendezés egy’k gépegy­sége tetszés szerinti vastag­ságúra szeleteli a sütés-fő­zésre szánt húsokat, felvá­gottakat. Az áru azután fu­tószalagon jut a csomagoló- ba. ahol légmentesen, mű­anyag fóliába porciózza a gép. Közlemény A7 Eszak-magyarc * Áram­szolgáltató Vállalat M1sk lel Ü?emi«''7f»atósáoa értesíti a Be- ’erédi utóban lakó fogyasztóit. hoí?v az áramszolgáltatást fenn­tartási munkálatok vóezése ~ni­~>tf erríl ►-r-*oltrtn-1 1í»R?. Innuár 3-tó’ 'anuár 31-fí?, munkanapokon 7 órától 17 órái«?.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents