Észak-Magyarország, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-03 / 1. szám

ÉSZAK-MAGYARQRSZAG 4 1982. január 3., vasárnap T évé-szi! vesztei, 1981 Ha a minapi szilveszteri tévéműsor után valaki azt kérdezné tőlem, mi ragadott meg leginkább, azt válaszolnám: lokálpat­rióta büszkeséggel vettem tudomásul, hogy a Csak táncolok című Medveczky Ilona-műsor díszletei „a Borsodi Vegyi Kom­binát által gyártott fólia felhasználásával készültek", mint azt a műsorújság, valamint a műsor vetített főcíme is fennen hir­dette. Jól is tette, hogy hirdette, mert isten bizony, nem vettem volna észre. De a büszkeség így is indokolt, erre mindig em­lékezni fogok, ha az 1981-es szilveszteri tévéműsort emlege­tik, s mert a példa ragadós, máris közlöm, hogy az itt követ­kező kritikai jegyzet kéziratát Royal típusú írógépen írtam a Borsodi Nyomda hulladékából készült kéziratpapírra, a nyomda Linotype-gépen szedte ki, és import rotációs-papír­tekercsre nyomtatta. Ez körülbelül annyit jelent ez írás mi­nősítésénél, mint a showműsor díszlete alapanyagának szár­mazása, A fentiekből talán már kitűnik, hogy szilveszteri tévémű­sort nem szabad nagyon komolyan venni. Szerencsére már hosszú évekkel túl vagyunk azon az állapoton, amikor az egész ország e műsor lázában égett, amikor valami össznemzeti ügy volt ennek milyensége, és több ezer ember próbálkozott az élő adás mindenféle feladatainak megoldásán, meg szaladt — akár az ország másik végéből is — a Szabadság téri székházba ócs­ka lábasokkal, egyebekkel. Igen szerencsésen maga a televízió is lemondott arról, hogy az egész ország figyelmét igényelje ezen az évbúcsúztató estén, és szerényebb eszközökkel kíván jelen lenni valami két és fél millió otthonban. Kínál sokfélét, ezt, azt, válogasson ki-ki tetszése szerint, de közben legyen ideje szót váltani vendégeivel, családtagjaival, odakészíteni a kávét, felhörpinteni, vagy falatozni valamit. Bizonyára ezért áll a szilveszteri műsor az utóbbi években különböző blokkok­ból, s a néző — érdeklődésének megfelelően — akár fél órára, vagy még hosszabb időre is odahagyhatja a képernyőt. A szilveszteri szórakoztatás előzetesének kell tartanunk — Immár hagyomány.Lián — Árkus József műsorát, a Parabola különkiadását, e Jp.uber bálát, amely most ragyogó paródiák­kal jelentkezett.* Szellemes persziflázsai — A Hét műsorainak görbe tükre, a Ki, miért jön hozzánk? —, az önálló műsornak is beillő Onedin-paródia, nem utolsósorban látványos képvil­lanásai a sokféle szilveszteri adás legjobbjává emelik. A né­zők hangulatának emelését kívánta szolgálni az összekevert reklámmüsor, amelyen nevetni nem sokat lehetett, de bizo­nyára bosszankodtak is azok a megbízók, amelyeknek áruit más cég javára reklámozták. Régi és igen vérszegényre sike­redett ötlet volt a híradó végére ragasztott kis összeállítás. Az „igazi” szilveszteri szórakoztatás este 8 után azzal kez­dődött, hogy Londonban egy gusztustalan gengsztert, mert meglopta főnökét, egy másik gusztustalan gorilla megfojt, s egy amerikai detektív-őrmester leckét ad a Scotland Yard­nak. Ez volt a Madigan című amerikai krimisorozat A lon­doni ügy darabja, mert — ugye — nincs szilveszter krími nél­kül. Az elbúcsúzott év egyik legerőszakoltabb sorozata volt a Szeszélyes évszakok. „Természetes” hát, hogy Szeszes éjszaka címmel helyet és egy teljes órát kapott. Szergej karácsonyfa­akciója és Alfonzó remekbe sikerült bűvöskocka-játéka, .Nepp József Portré című kis rajzfilmje, valamint a Meggyúrtuk Hofi Gézát című „szoborparódia” emelkedik ki az önmaga hétköznapi szintjén egyensúlyozgató összeállításból, amelyben harmincnál több szereplő, köztük több kiváló színész próbálta valami élvezhetőbb szintre emelni a súlytalant. A Csak tán­colok című showműsor Medveczky Ilonának és néhány tánc- együttesnek adott kitűnő lehetőséget, egyben a nézőnek kel­lemes, élményt adó látvánnyal gazdag íél órát. A legfőbb szilveszteri attrakciónak szánt „Mindent válla­lunk” önkéntes kabarétársulás tulajdonképpen egy későbbi sorozat első bemutatója. Már israeretes, hogy Telepódium cím­mel készít hasonló műsorokat a Magyar Televízó a Vidám Színpadon, azt többször bemütasja a közönségnek, majd rög­zíti és kéthavonként sugároz egyet-egyet. Hát ez volt az első. A cím arra utal, hogy januartdí megindulnak náiunk bizonyos vállalkozások. Ez a gondolat, illetve ennék fonákja beie-bele- szövődött, vagy begyűrűződön egy-egy számba, de még inkább csak a régi panelek és sablonok újfajta külső mázaként. A leg­szembetűnőbb új vonás a csupasz fenekű, szép combú asszisz­tencia jelenléte volt. Mivel nem kifejezetten szilveszteri mű­sorként kell felfognom, hanem egy új sorozat első, mondhatni kísérleti jelentkezéseként, a részletesebb elemzés helyett in­kább bizalommal várom nevetésre készen a további adásokat. Ez volt a december 31—i esti műsor, a televízió szilvesztere. Így is eljött az új év. A műsor vége után három perccel. Benedek Miklós A jaesári NapjsiÉil Huszonegyedik évfolyamá­ba lépett a Napjaink. 1982. januári számában több elbe­szélést ad közre. Így olvas­ható Tardi Gábor Az őszülő beatzenész és a szabadfog­lalkozású író, Hatvani Dániel Találkozás a sorssal és Tólh- Máté Miklós Fuccs című szépprózája. Megjavult-e K. József címmel olvasható Speidl Zoltán riportja: az Ér­telmiség és társadalom című interjúsorozatban Szendrpi Lőrinc Barna Györggyel, a miskolci Tokaj vendéglátó- ház vezetőjével beszélget magatartásról, érdekeltség­ről; Az eszme és a magyar valóság címmel folytatja Dobrossy István Bán János Tokajban élő internacionalis­ta visszaemlékezéseit. „A lé­lek csendje” címmel Vekerdi László Pilinszky Jánosnak Németh László életében be­töltött szerepéről ír; Fekete Gyula A társuló magánerő címmel napjaink vállalkozói jelenségeiről fejti ki gondo­lataik A modern török költésze­tet Tusnády László mutatja be rövid bevezetővel és ki­lenc török költő tíz versének fordításával. Hazai költőink közül Kiss Dénes, Pálinkás György, Borbély János. Si- mor András, Székely Dezső. Bertók László, Grandpierre K. Endre, Cseh Károly, Huh István, Bodnár István és Deák Mór publikál a Nap­jaink januári számában. Igen gazdag a lapszám könyvkritika-anyaga. A Ma­gyar Csillag évfordulójára emlékszik Fenyő István a Fi­gyelő rovatban, Tóth Péter pedig Szirmav Antal, a nyelv­művelő emlékét idézi. Tas- nádi Attila a hetvenöt éves Szépművészeti Múzeumról emlékezik meg. Sorozatot in­dított a lapban Csorba Csaba az észak-magyarországi föld­várakról. A miskolci színház arezzói vendégjátékáról Bo­géi József ír. A lapszámot Czinke Ferenc grafikái teszik telj“seiibé. B Borsodi Szemle ej számából Ma este a képernyőn: Az elbúcsúzott esztendő utolsó napjaiban jelent meg a Borsodi Szemle tudomá­nyos ismeretterjesztő folyó­irat 1981-es 4., utolsó száma. A lapszám Gazdasági élet rovata öt publikációt tartal­maz: Koleszár István a bor­sodi lakosság jövedelmének, fogyasztásának és megtaka­rításának alakulásáról, Len­gyel Béla az új árrendszer-. ről és néhány tapasztalatá­ról, Kiss Dezső a Borsodi Szénbányáknál bevezetett 40 órás munkahétről, Barta Im­re a borsodi területfejleszté­si politika céljairól és lehe­tőségeiről, Bogár László a te­rületfejlesztés és -tervezés gondjairól ír. A Napjaink kérdései rovat L ehoczky Alfréd A mennyiségi és mi­nőségi fejlődés dilemmái Miskolcon (1941—1980), Tóth Pál A lakásváltozás és Aszó­di Imre Az időskor szexua­litása című írásait tartal­mazza. Csodálatos vagy, Júlia Sommerset Maugham Szín­ház című regényét milliók olvasták és olvassák napja­inkban is. Nálunk is száz­ezrek látták a mozikban az e regény nyomán, Alfréd Weidenmann rendezésében készült, Csodálatos vagy, Jú­lia című filmet. Ezt az 1962- ben készült filmet újítják most fel, illetve tűzték mű­sorra 1982 első vasárnapjá­nak estéjére. Az első műsor­ban 20.10-kor látható a min­den bizonnyal sokak által várt film, amelynek vonz­erejét csak növeli, hogy két főszerepében Lili Palmer és Charles Boyer látható. (A képen a harmadik főszerep­lő: Jean Soréi egyik partne­rével.) Kontaktusok, hiányok Elszámítottam magam. Pon­tosan érkeztem a művelődési házba, gondolván, így is si­mán juthatok ülőhelyhez. A meglepetés az ajtóban meg­állított: éppen csak beljebb tudtam préselni magam a küszöbön. Nagy érdeklődés fogadta a község férfikará­nak ötéves fennáiiása alkal­mából rendezett műsort. Amikor a függöny felment, a színpadon a helyiek — az ünnepeltek — mellett ott álltak a szomszéd falu da­losai is; régi ismerősök, „ve- télytársak”, barátok. Az ő szószólójuk állt elő a közösen elénekelt szám után elsőként, hogy köszöntse a jubiláiókat, további sikereket kívánjon nekik. S ezzel még nem ért véget, mert jöttek egy mesz- szibb településről érkezett pávakör tagjai is, együtt da­lolni, jókívánságokat monda­ni, a közös öröm részesei lenni... Megható pillanatai voltaic ezek ennek a dalcs- műsoros délutánnak, esté­nek. Semmi okom a titkolózás­ra, ideimi hol és kikkel tör­tént mindez, tapasztalatom szerint, azonban a dalosok, pávakörök esetében egyálta­lán nem ritka az ilyen jelle­gű és légkörű találkozás. Ju­bileumi. ünnepi alkalmakon túl is. Hogy most mégis fel­Tavaszias, esős idővel © köszöntött ránk az 1982-es év, tájékoztat­tak szakszerűen a miskolci meteorológiai állomás ügye­letesei. Ezek szerint, az el­múlt évek hasonló időszaká­hoz viszonyítva, a követke­zőképpen alakult az időjárás: 1976-ban eső nélkül közel plusz 1 Celsius-fok volt a hőmérséklet, 1977-ben mí­nusz 3. 1978-ban mínusz 1.4, 1979-ben mínusz 4,1, 1980- ban mínusz 2,5, 1981-ber. mí­nusz 1,3 Celsius-fok. Idén az új évet köszöntő éjszakán plusz 1 fokot mérhetett az ügyeletet ellátó Makó Zol­tán. majd a nap folyamán plusz 3 fokig felmelegedő hő­mérsékletet. A’ állomáson az óránkénti méréseket, adatközléseket ja­nuár 2-án Szűcs Lajos vé­gezte, akitől megtudtuk, hogy az idei évkezdésünk meteorológiai szempontból — igazán különleges, mert bár az .elmúlt években hasonló ehyhe idő volt már, de eső­vel kezdődő január még nem. Ennek oka az a déli levegő­jű ciklon, amelyet az előre­jelzések szerint legyűr majd a hideg légáramlat és visz- szatér a tél. A szombatra virradó éjszakán viszont plusz 6 Celsius-fokot mértek, és kevesebb a napsütéses órák száma, valamint az or­szág majd minden területén esik az eső. Az állomást hí­vó érdeklődőket elsősorban a említem, annak az az oka, hogy az amatőr művészeti mozgalom más területein egyáltalán nem dicsekedhe­tünk hasonló jó kezdeménye­zésekkel és gyakorlattal. Épp a minap közöltünk egy be­szélgetést a színjátszók, a színjátszás helyzetéről, s a megyei művelődési központ módszertani csoportja mel­lett működő szakbizottság vezetője is szomorúan állapí­totta meg, hogy a folyama­tosan dolgozó csoportok sem igen ismerik egymás munká­ját, hiányoznak a találkozási lehetőségek; tulajdonképpen mindenki „megy a maga fe­je után” ... Legutóbb pedig a miskolci Avas Táncegyüt­tes művészeti vezetőjének tapasztalataiból hallhattuk- olvashattuk: nem nagyon érti, hogy az utóbbi években miért nem alakult ki a me­gye első számú együttese ás a többi csoport között való­di, egymás munkáját segítő kontaktus? Más formában, más helyen is elhangzottak már, korábban is, hasonló vélemények; egy év eleji, megyei helyzetképet megraj­zoló összegezésben is arról olvashattunk, hogy a megye legjobb amatőr csoportjainak jótékony és serkentő hatását nem lehet fellelni a derék­had munkájában ... bánkúti helyzet érdekelte. Csapadék ott is esik — hó formájában. * A miskolci gyermekváros­ban a szilveszteri tombola egyik fődíját, a tortát az óvodások nyerték meg. Semmi kivetnivaló nincs abban, hogy az óvodások részt veitek a szil veszteid programban, mivel a gyer­mekváros itthon maradt la­kói. szám szerint I80-an de­cember 31-én délután ren­dezték a mulatságot. Ez pe­dig kezdődött házi vetélke­dőkkel : az óvodások a kóla- ivóversenvben jeleskedtek, a nagyobbak a seprőtáncolta- tásban mérték össze erejü­ket, és még számtalan já­ték, nagy-nagy vidámság váltogatta egymást. Ezek szerint: a vetélkedőket a szilveszteri hagyományos tombola követte, ahol az egyik tortát a kicsik, a má­sikat az egyik lánycsoport nyerte. (A többiek majd jö­vőre ...) Sorsoltak még ap­róságokat. kis meglepetése­ket, hogy a többieknek is Meg kell azonban itt mon­dani azt is, hogy a vélemé­nyek, a megállapítások mö­gött alig lehet kitapintani a hiányok okait. S mi sem vál­lalkozhatunk arra, hogy most ezeket spekulatív módon sor­rendbe szedjük. Egyetlen biztató dolgot lehet monda­ni: azt, hogy úgy tűnik, má­ra már mind többen mond­ják egyszerre ugyanazt; azt, hogy találkozni kellene, meg­ismerni egymás munkáját. Nem csupán a színpadi pro­dukciók érzékszervi felfogá­sával, hanem a műhelymun­ka gondjainak megbeszélésé­vel, az ugyanazért az ügyért lelkesedők (csoportvezetők és tagok) személyes kontaktu­sainak megteremtésével, gaz­dagításával. Lehet, felmerül valakiben a kérdés, minek kell ezt az egészet túllihegni, van-e annyira fontos ez. hogy újra szóvá tegyük? Ügy vélem, fontosságát nem lehet meg­kérdőjelezni. Miért? Azért, mert megyénk művelődési otthoni hálózatának jelenlegi tevékenységrendszerében az amatőr művészeti csoportok­nak van a szakkörök és tan­folyamok mellett a legbizto­sabb „helye”.. Ezt az elmúlt évtizedek gyakorlata hozta így, nem kellett lciokoskod- ­______________________________ j usson a szerencséből ..., így tervezték az intézet pe­dagógusai, hogy a mintegy 300 gyerekből itthon marad­iaknak maradéktalan legyen a szilveszteri mulatsága. A versenyekben elíáradta- kat a szilveszteri kocsonya- vacsora várta, majd az ezt követő diszkóval zárult az estébe hajló program. A kö­zös szilveszter után a gyere­kek saját, konfettivel, színes szalagokkal, egyéb szilvesz­teri kellékekkel feldíszített lakrészükben folytatták az ünneplést, kik tánccal, kik tévénézéssel. Az éjfélt együtt köszöntötték az ügyeletes ne­velőkkel. az intézet területén lakó tanáraikkal. Dr. Dobos László igazgató, és valószínű a nevelők kívánsága is az új évtől, hogy a sok kis óvo­dásból sok iskolaérett gyerek legyen, az iskolásokból sok. szakmát tanuló középiskolás, a szakmunkásokból pedig sok jó szakember... * Az Uránia Csillagvizsgálót egyre többen ismerik Mis­kolcon, ezt pedig a szilvesz­ni, íróasztal mellett kitalál­ni. S bármily sokszor hall­hatunk is ma a művelődési otthonok tevékenységrend­szerének megújítási szüksé­gességéről — azt még senki nem tagadta, hogy az önte­vékeny csoportot;, együttesek működésére, jelenlétére to­vábbra is nagy szükség van és lesz. Nem elsősorban a produkcióik miatt van fontos szerepük a közművelődésben — hanem az ismeretszerzé­si, önképzési, közösségi élet­re nevető lehetőségek miatt. És ehhez az is hozzátartozik, hogy ezek a csoportok és együttesek nyitottak legye­nek egymás munkája iránt. Mondtuk, biztató, hogy egy­re többen hangoztatják a ta­lálkozás, a kontaklusterem- tés igényét. Persze, nem kell elhallgatni: vannak ennek is anyagi-pénzügyi „vonzatai” (utazni kell, adott esetben szállás kell), hinni kell azon­ban mindenkinek abban, hogy a továbbra is szűkös közművelődési kői tségveté­sekböl is érdemes áldozni erre az ügyre. És nem is minden múlik a pénzen (vagy pénzhiányon). Több figyelem, nagyobb el­szántság is kívántatik min­den érdekelttől. Hinni sze­relnénk: ebben az évben be­igazolódnak végre a hangoz­tatott: remények, sikerül az amatőr művészeti mozgalom egy-egv területén ügyködők­nek is közelebb kerülniük egymáshoz. (t. n. .i.) tér délutánján összegyűlt munkatársak számszerűen is megállapíthatták az éves adatok feldolgozásából. Az elmúlt évben közel 40U0 lá­togató kereste fel a csillag- vizsgálót. hetente négy nap tartottak foglalkozásokat, rendezvényeket, nagy sike­rük volt a szakköröknek, a szerdai tudományos napok­nak. Dr. Szabó Gyulától érde­kességként azt is megtud­tuk. hogy az elmúlt évben négy óvoda apróságai is el­látogattak a csillagvizsgáló­ba, legidősebb látogatójuk pedig egy 87 éves bácsi volt... Az itt dolgozókat jó mun­katársi baráti kapcsolat köti össze, ez nemcsak a közös szilveszteri délutánban mu­tatkozik meg. az együtt vég­zett. egyre szélesebb szakte­rületet érintő munkájuk egy­re több értékes adattal gaz­dagítja szakmai ismereteiket. Januárban egyébként a téli égbolt csillagait láthat­juk, legszebb közöttük az Orion és a Gemini csillag­kép, és a tiszta ágbohú esti órákban a Sirius a leggyö­nyörűbb csillag... Gyerekek, j . 7 csillagok és kívánságok

Next

/
Thumbnails
Contents