Észak-Magyarország, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-31 / 26. szám

1982. január 31., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Gazdag társadalmi munkaprogram Hit vállalnak a miskolciak a lakóhelyükért A széles körű társadalmi összefogás kézzelfogható eredményei az utóbbi évek­ben közhasznú, új létesít­ményekkel gazdagították Miskolcot. Elkészült Miskolc 1982-es évre szóló társadalmi mun­kaprogramja, amelyik rész­letesen a város üzemei, vál­lalatai, intézményei, azok kollektívái, illetve a lakos­ság elé tárja mindazokat a feladatokat, melyek megva­lósításából kisebb-nagyobb közösségek, i lletve egyének is kivehetik részüket, kimu­tatandó ezzel városukhoz, lakóhelyükhöz való ragasz­kodásukat. azt, hogy szebb­nek, kulturáltabbnak szeret­nék tudni szűkebb pátriáju­kat. A társadalmi munka érté­kének évről évre való emel­kedése mindenesetre azt bi­zonyítja, hogy a miskolciak szeretik városukat, de mint ahogy az a városi tanács leg­utóbbi ülésén is elhangzott, korántsem használtunk ki minden lehetőséget, még mindig kerékkötője volt a kiugró eredményeknek he­lyenként a rossz szervezés, illetve a szervezetlenség, a szerszám- és anyaghiány. Nem utolsósorban szólni kell ar­ról is, hogy nem mindig si­került megtalálni egyes bri­gádoknak, üzemi kollektí­váknak azt a tevékenységi területet., ahol a legtöbbet nyújthatták volna és ehelyett formális vállalások, kisebb eredményt hozó teljesítések születtek. Itt van például maga az elszámolás is. Bizo­nyos települések kimagasló társadalmi munkasikereit elemezve úgy érződik, egy tollvonás!, egy tereprende­zést sem hagytak ki, marad­junk a jóindulatú feltétele­zésnél, hogy nem is írtak hozzá. Ha jól megvizsgál­nánk, Miskolcon egészen bizonyos minden évben ma­radtak ki szép számmal el­végzett, de el nem számolt kisebb munkálkodások és hát ugye azt mondják, sok kicsi sokra megy. Árokren­dezések, útjavítgatások, zúza­lék-. és kavicsterítések nem mindig kerültek nálunk pa­pírra, de a jövőben jó len­ne, ha ezek sem maradná­nak le, már csak a pontosság és a tisztán látás kedvéért sem. Az idei évre szép program megvalósításához hívja a miskolciakat a város. A gyermekellátás és gyer­meknevelés színvonalának javítása olyan feladat, ami hosszú évekre munkát ad még, igazi eredményei pedig nemcsak az elvállalt, elvég­zett munkákban, hanem a jö­vő generációjának életszín­vonala. kulturáltsága alaku­lásában is mérhetővé válik majd. A kiemelten kezelt miskol­ci létesítmények, az ifjúsá­gi váltótóbor, a belvárosi tanuszoda, a jubileumi iát- szótér, a Szentpéteri kapui gyalogos-felüljáró megépíté­séért vállalt kommunista mű­szakok munkabérének, a gyermekintézmények fejlesz­tésére történő befizetések fogadására az OTP megyei igazgatósága 270—98 002 MNB egyszámlát nyitott. Ennek a száma: 641—472 004—0017. Tavaly, a rokkantak nem. zetközi éve alkalmából a gyermekrehabiiitációs köz­pont építése érdekében bontakozott ki széles kö­rű társadalmi akció. A kommunista műszakok munkabérét a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Tanács V. B. 641—350 258—1111 számú csekkszámlára lehet befizet­ni. A városi tanács program­füzeié részletesen tartalmaz­za, milyen feladatokhoz, mi­lyen jellegű társadalmi mun­kák felajánlását várja. Ezek a, felajánlások 1982-ben sem maradnak el. A szervezés és a szakmai irányítás a ta­nácsi szakigazgatási szervek felelősségével történik. Így már most. nyilvánvaló, hol tudnak komoly segítséget nyújtani az építőipari válla­latok. a tervezők, hol vár­nak dolgos kezeket a szak­ipari munkálatok elvégzésé­hez. A belvárosi tanuszoda lé­tesítéséhez például, a bon­tás. tereprendezés elvégzésé­hez vállalati szocialista bri­gádok, KTSZ-szervezetek munkáját várják, míg a Szentpéteri kapui felüljáró építéséhez tervezői előkészí­tési, illetve szakipari mun­kát, hasonlóképpen, mint az ifjúsági váltótábor létesíté­séhez. Játszóeszközök gyár­tására tehetnek vállalásokat vállalati, intézményi KISZ-es kollektívák. A pénzbeli se­gítséget pedig valamennyi létesítmény elkészítéséhez szívesen fogadja a város. De nézzük a kisebb jellegű, ugyanakkor a város egésze, a lakóközösségek közérzete, összeszokása szempontjából egyaránt fontos feladatokat: parképítés az Avason, a bel­városban. a Szinva—Népkert közötti területen játszóud­var kialakítása a Vándor Sándor utcai lakásóvodánál, az Avas-tetőn, a Mednyánsz- ky utcai lakásóvodánál, A szocialista brigádok felaján­lásai mellett ezekből a mun­kákból valószínű a területen élők is derekasan kiveszik a részüket, mint ahogy más la­kótelepeken sem maradnak távol hasonló közösségi fel­adatok megoldásától. Fásítás, növénytelepítés, buszvárók festése szerepel a már meglevő létesítmények környékének szebbé varázso- Lását szolgáló gazdag prog­ramban. Gyomtalanítás, a zöldfelületek gondozása, árokburkolás és járdaépítés, zúzalék- és kavicsszétterítés az idei tervekből sem ma­radt ki. A miskolci vállalatok, üze­mek, intézmények dolgozói, brigádjai most ismerkednek a programmal, gyűjtik a vállalásokat. Értékelésre minden évben április 4-én kerül sor, amikor megjutal­mazzák a társadalmi mun­kában élen járó kollektívákat az előző évi tevékenységük mérlegelése alapján. A me­gyei tanács által alapított „A közösségért” elnevezésű jelvény, az ugyanilyen nevű elismerő plakett arany, ezüst és bronz fokozata tehát jövő áprilisáig még bármelyik brigádé, munkacsoporté, bár­kié lehet, azoké, akik a leg­többet vállalják és végzik Miskolc gazdagításáért, arcu­latának szépítéséért Nagy József A bslajil száíyfa „Munkában" a balajti szátyfa és a tulajdonosa, Tóth Béláné Az etnográfusok leg- (gy inkább szátyva néven ismerik. szülőfölde­men, a Bükkalján eszvátá- nak mondják, de tőle itt Balajton ígv hallom ejteni: szátyfa. Hogy mindenki előtt világos legyen, miről is van szó, mondom a legköz­ismertebb nevét: szövőszék. Valamikor a kenderter­mesztő vidékeken (s a ken­der majdnem mindenhol megtermett) szinte minden paraszti gazdaság tartozéka volt. Mondhatnám a falusi ház téli bútorának számított, hi­szen az első szobában fel­állítva minden télen elfog­laltságot adott a ház női tagjainak. Aztán, ahogy a világ fordult, úgymond nőtt az életszínvonal, úgy koptak ki a szátyvák. esz- váták. szövőszékek az első házból, meg a portókról is. Ma már ritkaságnak szá­mít megléte, hát még a használata. Itt Balajton, eb­ben az Edelénv melletti kis faluban mégis találtunk . egyet, Tóth Béláné, szüle­tett Bosnyák Erzsébet házá­ban. Mégpedig használat közben, amint éppen ké­szült rajta a színes csíkozá­sé rcngyszőnyeg. Szóval szátyfa. Bevallom kellő tisztelettel nézegettük. Korát ugyan nem jelezte bevésett évszám, a patiná­jából mégsem volt nehéz kikövetkeztetni: kiszolgált ez már jó néhány nemzedé­ket. — Ezzel már a nagy­anyám is szőtt — próbált segíteni Erzsi néni a kor­meghatározásnál. Szilva-, vagy talán cse­resznyefából készülhetett. Feketésen piros színe alap­ján e két fafaj jutott az eszünkbe e balajti szágy- fát nézegetve. Meg az. hogy olyan ez. akár a gép. Al­katrésze akad bőven. Ahogy halljuk a tulajdonostól, ezeknek a kellékeknek a neveit, bizony régen hallott, kiveszőben lévő szavak csengnek a fülünkbe. Nvüst, nyüstfüggő, vetélő, borda­haj, fonalzuboly. vászonzu- boly.. Lám. már eevik sem szerepel az átlagember aktív szókincsében. De hát mért is szerepelne! Ma már csak az tudja, érti e ne­vek jelentését, titkát, aki még magg is tudja használ­ni. alkalmazni ezt a hajda­nán oly nélkülözhetetlen alkalmatosságot. Mivel a rajtuk készült termékek, rongyszőnyegek. vagy a mintás, úgynevezett felsze­dett technikával készült szőttesek egyre több városi lakásban megjelennek, sze­rencsére azt mondhatom, vannak még ilyen emberek. S éppen ez a háziszőnyegek iránt feltámadt érdeklődés táplálja reményem, hogy ta­lán mégsem hal ki e „tisz­tes ipar” S akadnak, akik a Tóth Bélánéhoz hasonló szátyfásoktól, eszvátásoktól átveszik a vándorbotot, aka­rom mondani a vetélőt. Jó lenne! Chajdn) Fotó: Fojtán László Egyre gyarapodik Mezőkö­vesd lakossága; nő az igény az új lakótelepek építésére. A tervidőszakban kiemelt program az Egri úti lakóte­lep fejlesztése; a többszintes lakások mellett garzon- és kislakások építése is feladat a város területén épülő vál­lalatoknak, építőipari szö­vetkezeteknek. A tervidőszak végéig 150 célcsoportos la­kást is építenek. A Borsod megyei Keres­kedelmi Felügyelőség az el­múlt évben összesen 1800 vizsgálatot végzett a bonok­ban, a vendéglátó helyeken. Legfontosabb feladatuknak — épp a vevők érdekében — az árakkal kapcsolatos vizsgála­tokat tekintették. Az elmúlt évi tapasztalatokról Abuczki József, a kereskedelmi fel­ügyelőség vezetője tájékoz­tatott. FORINTOK ÉS FILLÉREK A vizsgálatok során több­ségében rendet és fegyelmet észleltek. A boltok, üzletek több, mint kétharmadában nem találtak hibát, ám ta­valy is előfordultak kisebb- nagvobb visszaélések. Mint­egy 1200 próbavásárlást vé­geztek, ellenőrizvén a mé­rést. a számolást, az árfel­számítást. Ezek egynegyedé­nél tapasztaltak eltérést: vagy kevesebbet, vagy az érvényesnél magasabb árat számoltak a boltokban. Ez az arány kedvezőtlenebb az át­lagnál, a vendéglátó helye­ken és a zöldség-gyümölcs boltokban. Végül i;? az átla­gos vásárlói megkárosítás 3 forint 90 fillér volt, majd­csak 1 forinttal kevesebb, mint az azt megelőző év­ben. Az viszont az igazsághoz tartozik, hogy nem egy eset­ben szemérmetlen csalást is felfedtek a kereskedelmi fel­ügyelők. Egy vendéglátó he­lyen 8—10 forinttal drágáb­ban árulták literenként a kimért, bort, másutt a cse­megeszalámit 90 forint he­lyett 126 forintért mérték. Falton innen - pulton tál Nemegyszer a vegyes gyü­mölcspálinkát a szilvapá- linká árán, a kommersz ru­mot ős konyakot a' minőségi árának megfelelően adták el. Az ilyen kirívó esetekben bizony helyénvaló volt a 10 ezer forintos pénzbírság. VIGYÁZNI A MINŐSÉGRE! A megyei kereskedelmi felügyelőség évről évre nagy gondot fordít a fogyasztási cikkek minőségére. Tavaly is többször kérték a megyei élelmiszer- és vegyvizsgáló intézet segítségét, de a KER- MI szakemberei is dolgoztak megyénkben. Több mint 800 ezer tétel árucikket ellenőriztek. A megvizsgált áruk 90 százalé­ka ellen nem volt minőségi kifogás. Az élelmiszereknél viszont előfordult, hogy a szavatossági, a minőségmeg­tartási idő lejárta után is forgalmazták. Mindenképp örülnünk kell annak, hogy megyénkben javult a hús-és a húskészítmények minősé­ge. Az ipar gondosabban elő­készített, feldolgozott árut szállít a boltokba, így keve­sebb volt a vevők sérelme is. A zöldség-gyümölcs érté­kesítésére viszont gyakran akadt panasz az elmúlt év­ben megyénkben. Volt olyan két hónap, amikor csak má­sodosztályú citrom érkezett Borsodba. Ez még nem is lett volna olyan nagy baj, csakhogy több boltban első osztályú áron adták el. „FUKAR KEZEK" Az elmúlt évben végzett ellenőrzések során azt ta­pasztalták a kereskedelmi felügyelők, hogy kevesebb- szer fordult elő a helytelen, az úgynevezett szűk mérés. Talán nem is olyan furcsa, hogy elsősorban a szerződé­ses üzletekben szűnt meg a korábbi „gyakorlat”, mely szerint az előírt hat deka nyershús sütésre előkészítve csak négy dekát tesz ki, a féldeci pedig bizony szem­mel láthatóan a poháron le­vő vonal alatt maradt. Az ilyen üzletvezetők, úgy tű­nik, felismerték saját érde­küket: a becsületesség, a jó minőség az egyik fő vonz­erő, s ez „hoz a konyhára”. Apropó, konyha. A vendég­látó helyek konyhái ma már mintha tisztábbak, rende­sebbek lennének, mint az el­múlt években — így tapasz­talták az ellenőrzést végzők. Azt viszont a vendégek is láthatják, milyenek a mel­lékhelyiségek. Nos. bizonyo­san ők is tapasztalták a ja­vulást. ha nem is mindenütt. Az- esti és az éjszakai órákban végzett vendéglátó­ipari ellenőrzéseken nem egy helyütt észlelték az ellenőr­zést végzők, hogy a duplát az előírt hat gramm kávé­nak épp a feléből főzték, vagy a tömény italokat kü- lönféle módon vizezték. MINDNYÁJUNK ÉRDEKÉBEN A kereskedelmi felügyelők az elmúlt évben 657 dolgozó ellen kezdeményeztek eljá­rást. A visszaélések súlyától függően, 405 személyre ösz- szesen 087 ezer forint pénz­bírságot szabtak ki. Száz esetben volt szükség helyszí­ni bírságra. A felügyelők úgy vélik — hisz’ alapos ta­pasztalataik vannak —, hogy az azonnali bírságnak na­gyobb a visszatartó ereje. Mindez pedig mindannyiunk érdekében történik. Mint aho­gyan a köz érdekében segí­tik a kereskedelmi felügye­lők munkáját is a társadal­mi ellenőrök. Tavgly több mint háromszáznyolcvanan vettek részt a közvetlen el­lenőrzésekben, saját kezde­ményezésből pedig 10 ezer fogyasztói érdekvédelmi vizs­gálatot végeztek. Dicséret il­leti a Lenin Kohászati Mű­vek. a Diósgyőri Gépgyár és a Borsodi Vegyi Kombinát ellenőri csoportját; munká­jukat az elmúlt évben Is fe­lelősségteljesen, pontosan vé­gezték. Mikes Márta Leninvárosban a múltban és a jövőben egyaránt ki­emelkedő helyen szerepel a lakásépítés. Az elmúlt tíz esztendőben a városban — igazodva a helyi adottságok­hoz, sajátosságokhoz — meg­határozó volt a célcsoportos lakásépítés. A IV. ötéves terv során 1887, az V. ötéves terv­időszak alatt pedig 1630 la­kás épült fel. Az összes la­kásépítésből az eltelt időszak alatt csaknem 81 százalék célcsoportos beruházásként valósult meg. A városfejlesz­tésben és a lakásépítésben egyaránt meghatározó volt az eltelt tíz év. 1970 és 1975 között 565 millió, míg 1975— 1980 között 559 millió lorint került a városban ilyen célú beruházásra, ami az összes beruházásoknak több, mint a felét tette ki. A dinamikus lakásépítés eredményeként 1981. január 1-én a város­ban 5435 volt a lakott laká­sok száma. Ezekből 360 a Szederkény városrészben ha­gyományos építési móddal készült el. Leninváros tanácsának leg­utóbbi végrehajtó bizottsági ülésén az egyik fő napirendi pont — érthető okokból — a VI. ötéves tervidőszak la­kásépítési terve volt. Mint az a beszámolóból is kitűnt, a lakásépítés az V. ötéves tervidőszak végéig megköze­lítőén arányban volt a helyi igényekkel, megfelelően szol­gálta a koncentrált ipari nagyberuházások megvalósí­tását. A város VI. ötéves tanácsi fejlesztési tervében változat­lanul fő helyen szerepel a lakásépítések folytatása. Bár a városfejlesztés a célcso­portos lakásépítést tekintve visszafogottabb, mint az elő­ző ötéves tervidőszakokban, ennek ellenére ebben a terv­időszakban 216 tanácsi bér-. 160 tanácsi értékesftésű, 360 lakás pedig OTP-társaslakás- ként valósul meg úgy. hogy az utóbbiból 240 darab tár­saslakás, 50 új típusú kor­szerű társaslakás és 77 da­rab garzonlakás kerül tető alá. A hagyományos családi há­zas építés keretében 1985 végéig 100 hagyományos épí­tésű lakás kialakítására lesz mód. Érdemes megjegyezni azt is, hogy a VI. ötéves tervben fokozott szerepet kap a saját erőből történő épít­kezések szorgalmazása. En­nek eredményeként a terv­időszak alatt létesítendő la­kásoknak. mintegy 80 szá­zalékát így valósítják meg az itt élők. A magánerős lakás- építkezés minden eddiginél jelentősebb feladatokat ró az érdekeltekre: nagy figyelmet kell fordítani az építések szervezésére, a munkálta­tók, a közreműködő szervek tervszerű bevonására, s nem utolsósorban a lakosság széles körű, rendszeres tájé­koztatására is. Éppen ezért nagy szükség van s lakás- építési információs szolgálta­tás rendszerének mielőbbi ki­dolgozására. A város lakásépítési tets vében figyelmet fordít a fia­talokra, egyedülállókra, nyug­díjasokra is. A több lépcsős lakáshoz jutás keretén belül a Tisza ABC-áruházzal szem­ben egy 77 lakásos garzon­ház építését tervezik, s ezt az épületet 1983 második fe­lére adják át az igénylők­nek. A hagyományos magánerős lakásépítés változatlanul fon­tos területe a tervidőszakban a szederkényi városrész. Eb­ben a városrészben már fo­lyamatban vannak a telek­kialakítások. a száz magán­erős lakás részére. Az 1981 második felében kialakításra került telkekhez már elké­szült az energiahálózat és ebben az évben kezdik meg az út. a járda és a vízveze­ték-hálózat kiépítését. A ha­gyományos magánlakás-épí­tés során ebben az évben 20 lakást építenek fel a szeder­kényi városrészben. — pusztafalvi — Mi kerui teto aia r larera Éítltzsk íj lakásol; KovesÉn

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents