Észak-Magyarország, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-05 / 3. szám

1982. január 5., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 5 • u ügyelet es fegyelem Az egészségügy ötnapos munkahete érthetően foko­zott figyelmet, érdeklődést vált ki mindahányunkból, hi­szen igy, vagy úgy, de vala­mi mód’ megyénk minden lakója érdekelt a kérdésben. Az átállással kapcsolatos leg­fontosabb tudnivalókról la­punkban az elmúlt év végén a megyei főorvos tájékozta­tása alapján tudósítottunk, feltehető azonban, hogy er­ről a kérdésről még többször is kell szólnunk. Hadd essék most szó ezzel kapcsolatosan arról is, miről eleddig keveset beszéltünk: a magunk fegyelméről, hiva­talosabban az állampolgári fegyelemről, mert erre is szükség lesz az ügyeleti rend­szerek zavartalan munkájá­hoz. Miként már hírül ad­tuk, az ügyeletek megyénk­ben tisztességesen kiépültek, kellő személyi, tárgyi felté­telekkel bírnak, sűrűbbek is ezek az ügyeletek, mint pél­dául az alföldi megyékben, február 1-én újabbak is be­kapcsolódnak a munkába, ne­vezetesen Ernődön. Karcsiin, Alberttelepen. Az orvosok biztosítottak, a telefonvona­lak. gépkocsik megvannak, gyakorlatilag megyénkben senki nem marad ellátatla­nul hétvégeken sem, ha or­vosra van szüksége. Ügyeletről lévén szó, nem lehet elégszer hangsúlyozni: a sürgős esetek ellátása a feladat. A már korábban is meglevő hét végi ügyeletek tapasztalatai sok esetben azo­nosak: gyakorta keresik fel az orvost azok is, kik már az előző napon is megtehették Volna, vagy éppen néhány nap múltán is. megtehetné^,, valamint a tapasztalatok kö­zé tartozik az is, hogy éjjel nagyrészt fölöslegesen ri­asztják az egész készültsé­get. A rekordot egy edelényi asszony tartja, aki tavaly negyvennél többször hívta ki éjjel az ügyeletes orvost. Mindahányszor fölöslegesen, de természetesen egyik orvos sem vállalhatja a távolmara­dást. nem tudható, mikor lön tényleg a „farkas"’. A me- f. -i kórház ugyancsak felké­szült a hét végi ügyeletre. Ké­résük: tényleg csak az arra rászorulók keressék ilyenkor fel őket. (A kórházakról még valamit. Tervezik a felvéte­li osztályok megszervezését, melyek létrejöttével egysze­rűsödik, gyorsabbá válik a munka, a beteget nem kell ide-oda hurcolni, helyéről a felvételi osztály dönt.) A mentők ugyancsak kérik: ne hívja őket senki fölöslege­sen. különösen ne viccből, a hecc kedvéért és kérik azt is, hogy ha a megkülönböz­tető jelzéseit használja a mentőkocsi, más gépkocsik próbáljanak utat engedni ne­ki. Sajnos, még ezt is kel] kérni. Mindezekkel együtt is tény, hogy a mentők, a kórházak, a hét végi ügyeletek felké­szültek, • jól szervezettek, nincs mitől félnünk az egész­ségügy ötnapos munkahete miatt. Lehetnek persze majd kisebb döccenők, zavarok az elején, miként minden más munkaterületen is. de ezek elhárításához, a folyamatos munkavégzés biztosításához mi, magunk is hozzájárulha­tunk valamennyien. Tudo­másul véve a megváltozott körülményeket, és betartva néhány, alapvető, íratlan szabályt. Éppen mindahá- nyunk — és ebbe „még” az orvos is beletartozik — egészsége érdekében. Priska Tibor Szírépriaszerűen A sátoraljaújhelyi járás mindegyik t.anácsi székhelyű községében megalakult az al­koholizmus elleni társadalmi bizottság. Ugyanilyen bizott­ságokat szerveztek Sátoralja­újhely 17 üzemében, a járás­ban pedig a Hollóház! Porce­lángyárban. Az üzemek ren­dészet rendszeresen végeznek szúrópróbaszerű szondázta­tást, elsősorban az olyan munkahelyeken, ahol veszé­lyes gépeken dolgoznak az emberek. Az Állami Biztosító Borsod megyei Igazgatósága 1982. január 1-től az egyes sze­mélybiztosítási károk rende­zésénél új lebonyolítási for­mát vezetett be. Ennek elő­nye. hogy az ügyfelek gyor­sabban hozzájutnak a személy­biztosítási kárösszegekhez, és a különböző egységeknél kezelt biztosítások szolgálta­tásait lehetőség szerint egy egységnél vehetik fel. Ez az úgynevezett „nyilatkozatos kárrendezés”, amely kiterjed: a múlékony baleseti: nem baleseti eredetű betegállomá­ny!; kórházi ápolási és gyer­mekszületési szolgáltatásokra. Az új kárrendezési módszert megyénk valamennyi biztosi­tó fiókja alkalmazza. A nyi­latkozatos kárrendezés előfel­tétele, hogy annál a biztosító fióknál, ahol az ügyfél a be­jelentést megteszi, legalább egy érvényes kártérítésre jo­gosító biztosítási módozattal rendelkezzen. A személybiz­tosítási kárrendezéshez hasz­nált nyilatkozaton az ügyfél megjelöli, hogy milyen szol­gáltatásra tart igényt, hogyan fizeti a biztosítások díját, és milyen biztosítási módozatok­kal rendelkezik. A nyilatko­zatos kárrendezés igen lénye­ges feltétele az is, hogy a CSÉB-módozat alapján törté­nő kártérítés esetén a tagsá­gi könyv bemutatásra kerül­jön. Ezen okmányok bemu­tatása után az ügyfelek egy­szerre, egy helyen vehetik fel a több egységnél kezelt biz­tosítások után járó kártérí­tési összegeket. Például egy Szerencsen la­kó ügyfél, akinek lakásbizto­sítását a szerencsi biztosító fiók kezeli, de állandó mun­kahelye Miskolcon van, és a CSÉB-biztosításót miskolci biztosító fiók tartja nyilván, az új nyilatkozatos kárrende­zés alapján akár a szerencsi, akár a miskolci biztosító fi­óknál felveheti mindkét mó­dozat alapján az őt megille­tő személybiztosítási kártérí­tési összegeket. Ai első liódcsalód beköltözik új „lakásába1 Áz ember segít a természetnek Moszkva parkerdő vé- ® dősávjának folyó men­ti részeire 10 hódpárt telepítetlek. Eltelt már az akklimatizálódási időszak első szakasza. Ezt az értékes állatot szép prémje miatt több mint 200 évvel ezelőtt kipusztították ezekről a he­lyekről. Az erdőgazdaság munka­társai komoly munkát vé­geztek a hódnak leginkább megfelelő területek felkuta­tásában. Ideiglenes „lakó­helyet" készítettek számuk­ra, és megszervezték az ál­latállomány szigorú védel­mét. Jelenleg 200-nál több ál­latfaj és több mint 150 ma­dárfaj talál itt menedéket. A folyami hód már „A Szovjetunió Piros Könyvé”- ben is szerepel. Ebbe a könyvbe' azokat az állat- és madárfajokat jegyzik be, amelyek kihalóléiben van­nak, ritkán fordulnak elő, különlegesek, vagy újratele­pítettek. A könyv állandóan újabb adatokkal bővül, és nemcsak leltárjellegű, ha­nem jelzi a veszélyt is. Meg­található benne az állat- és madárállomány megmenté­sének a programja, javasla­tok az állat- és növényvilág egységes megőrzésére. Kereskedelmi központ épí­tését kezdik meg az évben Mezőkövesden. A 40 millió forint értékű beruházás több kereskedelmi részleget foglal magába, többek között egy 800 négyzetméter alapterüle­tű ABC-t. A kereskedelmi központot a tervek szerint 1984-ben adják át. Uj burgonya Több mint másfél évtize­des munka után új burgo­nyafajtát nemesítettek ki a Vetőmagtermeltető és Érté­kesítő Vállalat nyírségi kuta­tóközpontjában. A ' korábbi, nyírségi fajták ugyanis any- nyira leromlottak, hogy hat évvel ezelőtt valamennyinek a termesztését megszüntet­ték. A magántaxis várni kell Tudják, ez az utolsó útjuk, amit a fasiszta hadsereg kö­telékében megtesznek. Hó­napok óta készülnek erre a napra. Régóta ismerik egy­mást, még a Malert — 1945 előtt magyar polgári légitár­saság — gépén együtt dol­goztak. Ez az ismeretség bi­zalmuk alapja. Unják, ér­telmetlennek tartják a há­borút. Sikerült elintézniük, hogy a 15—20 bevetésre kerülő gépből az utolsónak indul­janak. Éjfél körül emelked­nek fel. Először keletnek re­pülnek, azután vissza. Ma­gasságuk és sebességük azo­nos. Céljuk az, hogy reggeli világosban szánjanak le Szolnok térségében. Két al­kalommal érintik Pápa lég­terét, aztán Szolnoknak ve­szik az irányt. Magasságu­kat csökkenteni kezdik. Tak­sony tájékán 3000 méteren repülnek, amikor légvédel­mi tüzet kapnak. Stifter megdönti és felhúzza a gé­pet, így sikerül megmene­külniük. Lassan leszállóhely utón néznek. Kémlelik az alattuk levő felhőzetet, hát­ha kibukkan belőle valahol a föld. Sajnos felhő, minde­nütt felhő. Mór azt tervezik. felrepülnek 1000 méter fölé, s ejtőernyővel kiugranak, gépük ugyan lezuhan, de ók életben maradnak. Már 80 méteren repülnek, amikor végre feltűnik alattuk a föld. A gép könnyen szállt le a fagyott talajon, pár ug­rás után épen megáll. Tervük sikerült. Idegfá­radtságukat a Wert csomag­jából „rekvirált” pálinkával oldják fel. Izgalmuk azon­ban nem múlik. Figyelik a földet, hátha jön valaki, fi­gyelik a légteret, ha esetleg egy repülő észreveszi őket, könnyen áldozatául eshet­nek támadásának. Végre a távolban feltűnik egy idős parasztember. Köszönés he­lyett már kérdezik is. — Mi az a torony ott? _ Jászkarajenő. — Hát a másik? — Tószeg. — Vannak ott oroszok? — Vannak, de csak ket­ten, azok is híradósok. — Szóljon már nekik, hogy leszálltunk, jöjjenek ide, ha lehet, gyorsan. A kis csoport viszont két­ségek között marad. Lassan telik az idő. hét körül értek földet, mór dél körül jár. amikor feltűnik egy szovjet dzsip és egy kis tehergépko­csi. Stifter felsorakoztatja embereit, és katonásan je­lent. A szovjet tiszt nem túl­zottan értékeli ezt a „kato­nás” pillanatot. Megöleli és megcsókolja Stiften, embe­reivel pedig kezet fog. Amig a tolmács fordít, az egyik katona megnézi a gépet, an­nak rádióját, motorját, mű­szereit. Az ellenőrzés után közli, a gép jó, nem kény­szerleszállás, a magyarok „tovarisok”. Stifter közli, Debrecenbe szeretnének menni. A tiszt válasza, nincs akadálya, de előbb a mar­sallhoz kell menni. Stiftert beültetik a sze­mélygépkocsiba, a csomagok és emberei pedig a teher­autón kapnak helyet. Szol­nokon ebédelnek, majd men­nek tovább Hevesre, a 2. Ukrán Front parancsnoksá­gára. A főhadiszálláson egy udvarias szovjet tiszt fogad­ja őket. Beszélgetnek, nap­jaikról. életükről. A szovjet liszt mindent tud a pápai reptérről. Ismeri az ellátást a harci hangulatot, a pa­rancsnokok neveit. Egyben felvilágosításként, mi az a nagy „valami” a parancsno­ki épület előtt. Válaszukon mindkét fél mosolyog: az a felderítetlen tárgy a szeme­tesláda. Sötétedés után közük ve­lük, hogy a marsall látni kí­vánja őket. Megilletődve ér­deklődik hogylétük felöl, di­cséri tettüket. Stifter a társalgásuk vé­gén teszi meg ajánlatát. „Marsall úr, tiszteljen meg bennünket azzal, hogy ello- gad tőlünk egy rúd szalámit és egy üveg barackpálinkát. A pálinkát annak idején a walesi herceg is fenséges­nek találta, remélem, a mar­sallnak is ízlik.” A marsall mosolyra derül, s bólint, amikor elmondják neki, ki­nek szánták azt. Így ér vé­get találkozásuk a 2. Ukrán Front parancsnokával, MaU- novszkijjal. a Vörös Hadse­reg marsalljával. A kis magyar csoport # február végén indul el Debrecenbe, majd a kormánnyal Pestre jönnek Ott különböző beosztást kapnak az éledő új magyar repülésnél. A csoportot a miniszter- elnök 1947-ben kitünteti Stifter a Magyar Szabadsár Érdemérmet kapja meg. Maühaeidesz Konráil Napvilágot látott a rende­let, hogy január elsejétől ma­gánszemélyek is vállalhatnak már taxizást, ám ez még ön­magában nem jelenti azt, hogy a taxis standok mögött utasra váró magánkocsik ve­zetői máris, egycsapásra le­gális munkavállalók lettek. Az engedélyeket a területileg illetékes tanácsoknál adják majd ki, ott, ahol a krónikus kocsihiány miatt azt indokolt­nak tartják, illetve olyan te­lepüléseken, ahol az idegen- forgalom miatt erre mór ed­dig is szükség lett volna. Tegnapi érdeklődésünk arról győzött meg bennünket, hogy a „magántaxi” feliratú táblák felszerelése még nem az el­következő napokban várható, hiszen aki ilyesmire vállalko­zik, annak lesz még intézni­valója jócskán. Ezek. az en­gedély kiadásához szükséges feltételek egyébként kivétel nélkül mind a leendő utasok biztonságát szolgálják, amit feltétlen megértéssel kell fo­gadnunk és reméljük türe­lemmel fogadják majd a ma­gántaxisok is. Az ATI-nál el­mondták, hogy felkészültek a körülbelül hathetes tanfolya­mokra, melyek elvégzőinek állásvállalásra jogosító gép- járművezetői engedélyt ad­nak maid kézbe. Többlet- munkát jelent ez majd a mű­szaki vizsgáztatóknak is. hi­szen a magántaxizást válla­lók még az új kocsival is évente kötelesek megjelenni a szigorú műszaki vizsgála­tokon. A szándékot tehát, hogy va­laki ezután, vagy ezután is pénzért akar utasokat szállí­tani, először is engedély megszerzésével kell legalizál­ni, aztán ehhez szükséges a kifogástalan állapotú és esz­tétikailag is megfelelő jármű. De nem feledkeztek meg a rendelet alkotói — ugyancsak az utasok biztonsága miatt — a vezető „műszaki állapotá­ról” sem, hiszen azoknak, akik magántaxizásra adják a fejüket, nem elég a vezetés­hez az I-es kategóriájú egész­ségügyi alkalmassági vizsgá­lat. Nos, elijeszteni sem aka­runk senkit sem, hiszen ahogy megtudtuk, a II-es al­kalmassági is nagyjából ugyanolyan feltételeket tá­maszt, de a vizsgálat érthe­tően szigorúbb. Már csak azért is, mert az esetleges kétségeket a 'pályaalkalmas­ságot vizsgáló orvos újabb ki­egészítő szakvizsgálatokkal tisztázza. Tehát az elhatározás után, az okmányok beszerzése előtt elmondhatjuk, hogy a helyen­ként szűkös taxiállomány ki­egészítésének kiötlői jó au­tókra. jól felkészített veze­tőkre gondoltak. Ahol érdeklődtünk, min­denütt azt mondták, hogy egyelőre még nincs nagy ló- tás-futás az engedélyek után, az érdeklődés ugyancsak szórványos. Számunkra ez azért érthetetlen, mert a „rá­érős” kocsikat tegnap is, ma is ott látni a taxis standok mögött, utasokra várva. Pe­dig a rendelet éppen azért született, hogy ezt a közbül­ső. illegális megoldást végleg megszüntesse. A Volán-taxi­sok és a leendő magántaxik vezetői minden bizonnyal, közreműködnek abban, hogy a ma még „lesben” várako­zók fuvar nélkül maradja­nak. (nagy) Segítség a rokkantaknak Sok olyan rokkant van a sárospataki szociális otthon 212 lakója között, aki csak háromkerekű kocsival tud közlekedni. Gyakran okoz gondot nekik, ha a kocsijuk elromlik. Most azért nagy az örömük mert a Csepel Jármű- és Konfekcióipari Géngvár he­lyi üzemének Änrilis 4. szo­cialista brigádja natronália őket. F.z főképn abban a naev értékű segítségben nyilvánul meg, hogy a brigád 20 tagja Pásztor Imre brigád vezető irá­nyításával — sorra kijavítja a meghibásodc rokkantkocsi­kat. Az elkopott, elromlott al­katrészeket ólakkal -serélik ki. majd a Máius 1. asztalos­brigád tagjai újjáfestik a ko­csik kopott „karosszériáját”. Legutóbb egyszerre hét ko­csit javítottak k’ társadalmi munkában, örömet szerezve ezzel a szociális otthon rok­kant lakóinak.

Next

/
Thumbnails
Contents