Észak-Magyarország, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-05 / 3. szám
1982. január 5., kedd ÉSZAK-M AG YAROKSZAG > Gondiaink között... Tüzelés - korszerűen Szólás takarmányok folyamatos nedvességmérő és szárítóst szabályozó berendezésen a regisztráló szalag cseréjét végzi Szabolcsi istvánné. biztonsági vezérlöközponti egységének működését ellenőrzi Teleki Lajos elektroműszerész. minden bizonnyal — nagyszámú. hagyományos technológiájú. szénhidrogén tüzelésű szárító is üzemben marad. A legjelentősebb energia felhasználású mezőgazdasági (technológiák: a kukorica. a napraforgó, a lucerna szárításánál alkalmazható folyamatos nedvesség- mérő és tüzelésszabályozás kifejlesztése terén, a TÜK1 az elmúlt évben szép sikert könyvelhetett el a szentist- váni, a bödönháti, a szanki a hortobágyi és más termelőszövetkezetben alkalmazott gáz- és olajtüzelésű szárítóknál. ahol 20—25 százalékos energiamegtakarítást értek el. A hazai erőművek szénfelhasználásának csökkentese érdekében az ötödik ötéves terv során olyan ipari es eröművi kazán égőket és vezérlőberendezéseket dolgoztak ki, amelyekkel több tízmillió forint értékű tőkés devizát takarítottak meg a Gagarin. valamint a Borsodi Hőerőműnél. A VI. ötéves terv időszakában az OKKFT alprog- ramjának négy témacsoportját dolgozzák ki a TüKI- ben. Az ipari kemencék korszerűsítése során felülvizsgálják a hazai kemencepark nagy energiafogyasztású részeit, és javaslatot tesznek azok korszerűsítésére. Sor kerül a nagyolvasztói kokszfogyasztás csökkentésével, és az öntödei kolcszfelhaszná- lás mérséklésével kapcsolatos kutatásokra is. A fejlesztések bevezetésének eredményeként a tervidőszak végére mintegy 600 ezer giga- joule földgázenergia-megta- karítás, és további 15 ezer tonna évenkénti kokszmegtakarítás, illetve kiváltás érhető el. Az ipari höátadási technológiák kutatásával-fejleszté- sével kapcsolatban a gépi Miskolcon, a Tüzel és• . technikai Kutató Intézet mintegy két évtizede foglalkozik ipari égők és tüzelőberendezések fejlesztésével, kutatásával és gyártásával. Termékeikben, tehát két, évtized felgyülemlett és összegeződött elmélete, gyakorlata jut el a felhasználókig. Az elmúlt év során az energetikai központi, kutatási, fejlesztési célprogramban a hosszú távú fejlesztési elképzelések során — kormány- szinten is — megfogalmazták azokat a súlyponti területeket, amelyekre az energetikai kutatásokat koncentrálni kell. A tudománypolitikai bizottság szükségesnek ítélte, hogy a kutatás fő irányai, a középtávú tervek megvalósítása során épüljenek be a rövidebb távon is programozható tennivalók közé. Az országos középtávú kutatási, fejlesztési terv (OKKFT) alapvető célkitűzésként jelölte meg — hiszen az ener- giellátás terheinek mérséklése gazdaságpolitikánk alapvető feladatává vált — a népgazdaság energiaigényességének mérséklését, a termelési . és a termékszerkezet gazdasági feltételekhez, valamint a hazai adottságokhoz való alkalmazkodást, a műszaki haladás meggyorsításai. Ehhez elsősorban a hazai ku tatási-fejlesztési tevékenységre, valamint gazdaságosan bevezethető, új, külföldi tudományos-műszaki eredmények átvételére van szükség. Az eszközök koncentrálásával a kutatási-fejlesztési tevékenység is célratörőbb lehet. így az OKKFT al- programjai közül 1981-től 1985-ig terjedő időszakban a TÜKI az energiafelhasználás technikájának és műszaki eszközeinek korszerűsítésével foglalkozik. A tárca megbízásából 1980- ban elkészítették a hazai nagyolvasztók kokszfogyasztásának csökkentését célzó terveket. Ezek kiterjedtek a nyersvasgvúrtás valamennyi fázisára és feltárták a kokszfogyasztás csökkentésének lehetőségeit. Nem titok, hogy a hazai nyersvasgyártás fajlagos energiafogyasztása lényegesen nagyobb, mint a fejlett tőkés országoké. Amíg például Japánban egy tonna nyersvas előállításához 3.65 gigakalóriát, addig hazánkban 5,90 gigakalóriát használnak fel. Erre utal egyébként a nyersvasgyártás energiarészesedése is a kohóipar energiafogyasztásában. ami a fejlett ipari országokban 58 százalékot, míg Magyar- országon 70 százalékot tesz ki. Az. energiafelhasználás csökkentése a hazai kohászaton belül tehát elsősorban a nyersvasgyártás területén kínálja a legnagyobb megtakarítási lehetőségeket. Ezek közé tartozik a íúvószól- hömérséklet növelése és a redukáló gázok befúvása a nagyolvasztóba. A legkorszerűbb nagyolvasztóknál nagy szélhőmérsékletet, kellő oxigén és szénhidrogén behívással párosítva, akár 250 ki- logramm/tonna nyersvas. illetve kokszfelhasználás is elérhető. Fontos kutatási területet jelentenek a mezőgazdasági szárítók. A fűtőanyag nélküli szárítási technológiák elterjedése mellett még sokáig — (Folytatás az 7. oldalról) még így is kevés lesz az alapanyaga, a gyapjúforgalmi vállalattal olyan távlati szerződést kötöttek, hogy az biztosítja majd a hiányzó év ötezer darab bárányt. A beruházás a nagy beke rülési költség ellenére vi szonylag gyorsan visszatérd önmagát. A számítások sze "int — mivel a hatvanmillió hitelt exportfejlesztésre kap :ák — devizában öt év alatt az üzem szempontjából tíz év alatt térül vissza. A kezdet 3.6 milliós nyeresége a jövőben ugyanis fokozható. számítási módszerek mérési és mérésadat-feldolgozasi eljárások további fejlesztése során a várható hatásíokja- vulás 3—8 százalékra tehető. A tüzelési rendszerek optimális beszabályozása érdekében, a kazánok tüzelőberendezéseinek optimumszabályozási lehetőségét biztosító oxigénérzékelős vezérlés elektronikáját fejlesztik ki. Hazai fejlesztés esetén évente 40—60 darab, darabonként 24 ezer nyugatnémet márka értékű importberendezés helyettesítése érhető el. A nagy innerttartalmú szénhidrogének hasznosításában hazánk különösen érdekelt. Ezért kerül sor — a rondelkezésünkre álló. de eddig még nem hasznosított földgázok eltüzelésére is alkalmas — égő, illetve tüzelési rendszer kifejlesztésére. Az 1981-től 1985-ig terjedő energetikai feladatok parancsoló kényszerként hatnak — a szabályozó rendszerek elemein keresztül a vállalatokra —. a TÜKI-nek pedig megbízást ás lehetőséget nyújtanak az eddig elért tudományos eredmények továbbfejlesztésére. A szendvicspanelekből, s fából készült telepeken a későbbiekben be akarják vezetni a szinkronizálást. Vagyis az elléseket úgy akarják irányítani, hogy azok egyenletesek, s ne idényjellegűek legyenek. így az akiokban a férőhelyek száma növelhető. Halszáz anya helyett ezret tarthatnak egy-egy épületben. meri napjainkban még a megszületett bárányok meg- címélése nem teszi lehetővé a teljes kihasználást. És a beruházás végső soron ekkor éri el célját, hiszen megvalósul az intenzív juhtartás. — kármán — Bnchert Miklós Fotó: Fajtán László Hatvanmilliés beruházás Az NSZK-ból vásárolt új gép méretre vágja a habszivacsot Jövőre: saját bolthálózat Bútorgyártók Encsen Nevezetes esztendő volt 1981. a BUB1V Encsi Gyárának életében. Hosszas előkészítő munka után. első ízben szállítottak tőkés piacra. tJj termékeikkel, az úgynevezett sorolható fotelelemekkel nagy sikert arattak az NSZK- ban. — Szocialista exportra már régóta termelünk — mondja Szabó Dénes gyári gazga- tó. — Tavaly viszont sikerült megteremtenünk a tőkés export feltételeit is. Korszerű gépeivel vásároltunk, amelyekkel a legszigorúbb minőségi követelményeknek is eleget: tudunk tenni. Emellett évek óta nagy figyelmet fordítunk, a szakmunkásképzésre. Dolgozóink harminc százaléka szakmunkás, ami a kezdethez képest igen jó arány. — Milyen visszajelzést kaptak termékeikre az NSZK- ból? — A tőkés partnerek a jó minőség mellett elvárják a szállítási határidő pontos betartását is. Nos, ez utóbbi majdnem veszélybe került. Rossz emlékezetű nap marad gyárunk életében 1981. augusztus 17-e. Éppen a tőkés exporton dolgoztunk, amikor tűz ütött ki az üzemben. Az anyagi kár értéke meghaladta az egymillió forintot. A kár azonban még nagyobb lehetett volna, ha dolgozóink nem vettek volna részt egyemberként a helyreállítási munkákban. Segítségüknek köszönhető, hogy három nap alatt sikerült pótolnunk a termeléskiesést, s határidőre elszállítottuk az NSZK-ba az ülőbútorokat. — Milyen bútorok tetszenek a külföldieknek? — Az exportot mindig széles körű piackutatás előzi meg. Ezt követően a vállalat gyár tmá ny f ej lesz tő s za kém béréi megtervezik a bútorokat, amelyeket aztán gyárunk műszaki kollektívája kivitelez. Általában tíz közül csupán egy válik be. A hazai piacra kerülő bútorok esetében azonban jobb az arány. — Izgalmas napokat élnek a gyárban, milyen is lesz az idei tőkéseazport-megrendelés. — Igyekszünk olyan bútorokat gyártani, amelyeket több nyugati országban is gazdaságosan eladhatunk. Figyelemmel kísérjük a nemzetközi valutaárfolyam mozgását: éppen ezért 1982-ben az USA-ba szeretnénk szállítani. — Mi a helyzet itthon? A hazai üzletekben kapható bátorokat elég sok minőségi kifogás éri. s a vásárlók elégedetlenek a bútorok fajtáival is. — Az új gépeken lehetővé vált a hazai forgalmazásra kerülő termékek minőségének javítása — mondja az igazgató. — Jelenleg 96 százalékra tehető az első osztályú termékek aránya. Ezt még eltogadhatónak tartjuk. Inkább arra törekszünk, hogy az első osztályú termékek minőségét javítsuk. Vagyis: a tőkés exportra kerülő gyártmányokhoz hasonlóan, valóban kifogástalan legyen az a bútor is. amelyet első osztályúnak minősítünk. A másik tervünk, hogy a hagyományos szekrénysorok és ülőgarnitúrák mellett más. a megszokottól eltérő bútorok is kaphatók legyenek. Sok új típussal kísérletezünk — sajnos. a kereskedelem nem igényli. A hibái abban látjuk. hogy a gyár és a fogyasztó közé túl sok kereskedelmi egység ékelődik. A közelmúltban megszületett a vállalati döntés a saját bolthálózat létrehozására. Egy ilyen üzletünk működik a fői városban, s további hat saját boltot nyitunk az ország különböző részein. A BUBIV Encsi Gyárában 332,6 millió forint értékű bútort állítottak elő tavaly, 52 millió forinttal több értéket termeltek, mint 1980-ban. Feladataikat kevesebb létszámmal. a termelékenység növelésével oldották meg. Ez tette lehetővé, a korábbi éveket messze meghaladó, mintegy kilencszázalékos bérfejlesztés megvalósítását. Munkájuk eredményeként tizenhét millió forint nyereséget könyvelhetnek el. amely ismét előkelő helyezést biztosít számukra a BUBIV gyárai között folyó versenyben. — dévald — Fotó: Laczó József Képes Béláné műbőrrel vonja bo az ülögarnilú rákot díszítő gombokat A „Borisz" garnitúra exportra készül
