Észak-Magyarország, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-19 / 15. szám

1982, január T9,, kedd

ÉSZAK-MAG YÁRORSZAG S

Környezetünk - ma

Kőmentes termőföld

Állandóan napirenden levő kérdéseink egyikével, a környezetvédelemmel a közelmúltban a megyei NEfB foglalkozott. Több járási bizottság is dolgozott a témakörben, különösen nagy részt vállaltak a felmérésből, a tapasztalatok összegezéséből, a javaslatok, a tennivalók íd- dolgozásából az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság dolgozói. Mindenekelőtt álljon itt: az elmúlt évek erőfeszítései e területen, a környezetvédelemben is sok, szép eredményt hozlak. Ismeretes a HCM, az ÓKÜ, a Borsodi Hőerőmű példája, ismeretes az is, hogy a Borsodi Vegyi Kombinát az új beruházásaihoz mintegy egymillíárd forintot biztosított környezet- védelmi célokra. Ugyanakkor köztudott az is, hogy tennivalóink továbbra is bőségeseit, sürgetőéit. Mind a konkrét munkák elvégzésének ügyében, mind pedig annak ^elültetésében”, hogy o környezetvédelem nem csupán néhány ember hobbija (a törvény meglétére is érdemes utalni ismételten), hanem mindah anyunk ügye. Az alábbiakban a népi ellenőrök által látottalt, megfogalmazottalt alapján szólunk a kör- n y ezetvédelemről.

Levegő

Idézet az húsos jelentésből: „A Borsodi Ércelökészítő Mű beruházása során rosszul értelmezett takarékosságból a korszerű, porleválasztó berendezéseket kihagyták.... A BÉM Miskolc térségének legjelentősebb porszennyező forrása, önbevallás szerint por- kibocsátása éves átlagban meghaladja a 20 t/napot, de megjegyzendő, hogy a szúrópróbaszerű mérési eredmények ennél lényegesen na- gyobbalc ... A mű a Kohászati Alapanyagellátó Közös Vállalatnak egy gyáregysége, így nem rendelkezik érdekeltségi alapokkal, ezen belül fejlesztési alappal. Jelenleg előkészítés alatt van egy jelentős, több mint 1 milliárd forintos technológiai fejlesztés..., a legjelentősebb szennyező forrásokat a fejlesztési terv nem érinti. Ez a beruházói és vállalati magatartás a környezetvédelmi követelmények, az ez irányú jogi szabályozás és etikai normák semmibevevésével

egyenértékű, ezért elfogadhatatlan.” (A vállalatra az 1980. évi szennyezése alapján 5,9 millió forint bírságot szabtak ki.)

(Folytatás az 1. oldalról)

A kereskedelem és szolgáltatás ez évi feladatai között szerepel a Lakberendezési Áruház és Fogtechnikai Laboratórium átadása, sajnos több éves késedelem után.

A közmű, és energiaellátás javítása terén az Irinyi út— Bolyki főút ivóvíz-szennyvíz gerincvezetékének megépítését irányozták elő, a peremterületi ivóvízvezetékek építésével párhuzamosan, amely a Borsod megyei Vízművekkel kötött megállapodás alapján úgy tűnik, a tervezettnél gyorsabb ütemben történik majd. A közlekedés-hírközlés területéhez tartozik a már elkészült épületek, lakóházak közötti utak és járdák megépítése. Az év első felében a Malom úti kereszteződés kialakításához szükséges területet is elkészítik, a Miskolci Postaigazgatósággal kötött szerződés értelmében pedig folytatódik a peremterületi

A Hejőcsabai Cementgyár, mint ismeretes, éveteket ezelőtt 600 millió forintot fordított környezetvédelemre. Termelése növekedett, porkibocsátása 1975-höz viszonyítva a huszadrésze (!) csökkent. Környezetvédelmi berendezések fenntartására évi 7 milliót költenek. (A napi pormennyiség 1,2 tonna körül van. Jóval kevesebb a megengedett mennyiségnél. Nem ünneprontásként, de azért ez is tonnában mérhető. Naponta. De ezt már el kell viselnünk.)

A . mádi őrlőmű 1975 óta fejlesztési forrásainak több mint 12 százalékát fordítja környezetvédelemre. Tisztességes összeg, ezenkívül támogatásokból is igyekeznek ennek a fontos feladatnak eleget tenni, az itt is nagyméretű porszennyezést, szilikózisveszélyt csökkenteni. Ennek ellenére még nem sikerült elérni a kívánt szüntet — a levegő megfelelő tisztaságát — ezért valamivel több, mint egymillió forint bírságot fizetnek.

A szikszói állati fehérjeüzem környezetének levegőjéről sok jó továbbra sem mondható el. Ezt az óit lakók nagyon is érzik)!

Ví;z

A kavicsbányákról mind a jelentésekben, mind az ülésen, illetve üléseken is sok szó esett. Jó szó — kevés. Ezek a tavak valóságos nyílt sebek, melyeken át fertőződik ivóvizünk. Felsorolni is sok lenne, mi mindennél. Idézet.: „A Kavicsbánya Vállalat helyi üzemeinek nincs meghatározott környezetvédelmi feladata és terve." A tsz-ek kavicsbányáinál sincs. Húsipar: „Még ma sem alakult ki olyan húsipari víztechnológia, mely alkalmas lenne a megfelelő hatékonyságú előtisztításra.” Nemesbikki és her- nádcécei sertéstelepek: „A híg fázis tárolását csak átmeneti megoldásokkal tudják biztosítani mind az üzemet, mind a környezetet veszélyeztető módon. A tárolóterek a felszín alatti vizeket súlyosan szennyezik, szaghatásuk igen kellemetlen, fernyilvános telefonállomások kihelyezése.

1982-ben elkészül az Újváros téri orvosi rendelő kiviteli terve. A Vörös Hadsereg úti rendelőt és központi ügyeletet a régi Tüzép területén építendő lakás alá építik majd, amelynek tervezése rövid időn belül megkezdődik. Biztató eredményeket értek pl az előzetes megbeszélések során a strandfürdő építési munkálataival kapcsolatban, a tanács vezetői. A strand megnyitása várhatóan a szezon kezdetén lesz.

A tanács költségvetési bevétele az idén 7,5 százalékkal haladja meg az előző évi előirányzatot, kiadása pedig ugyancsak meghaladja az elmúlt évre tervezettet. Az utak, hidak felújítására nagyobb összeg áll a tanács rendelkezésére, mint 1981 - ben, és elegendőnek ígérkezik a karbantartási, köztisztasági szolgáltatások ellátására, valamint a belvízrendezési felfűzést lehetőséget teremtenek... Rendkívül nagy veszélyeztetést jelenthet a nemes bikki és a muhi (tehát ez is) sertéstelep az ivó-vízellátás szempontjából nagy jelentőségű Sajó—Hernád kavicsteraszra __ A Mezöségi

S

ertéstelep tisztított híg trágyája, szennyvize károsan szennyezi a befogadó Tardi eret."

A Borsodi Sörgyár és a helyi tsz ügyéről — mert ez már úgy tűnik: ügy — ugyancsak sok szó esett mind a miskolci, mind a megyei bizottság ülésén. Igen kemény, éles megfogalmazásban. A lényeg: a két gazdálkodó egység között nincs meg a kellő összhang, ennek következménye pedig erős környezetszennyezés, esetleg fertőző veszély kialakulása.

Föld

A föld megvédésénél, a rekultivációnál elsősorban a bányáit kerültek szóba. A hegyaljai ásványbánya eleget tett ennek a kötelezettségének, sok millió forint értékű munka elvégzésével. (Érdekes, vagy inkább különös, hogy a hernádvécsei Búzakalász Tsz rekultiváció elmulasztásáért űzetett bírságot.) A kavicsbányák miatt e téren is sok a gond. Idézetek a jelentésből: „Kavicsbánya Vállalat Nyék- ládházi Üzeme. Rekultivációs kötelezettség nincs előírva.” Alsózsolcai üzeme: „A bányászati tevékenység befejezése után a terület újrahasznosítása nem megoldott." Ónodi tsz: „Tájjellegű rendezési tervet készíttetett, melyet ez idáig csak Ids mértékben valósított meg ... A meddőhányók kialakítása többnyire tervszerűtlenul történik, ez a további bányaművelést, valamint a rekultivációs munkák elvégzését nagymértékben nehezíti..” Sajópetri tsz: „Tájrendezési tervet sem a régi, sem az új bányákhoz nem készítettek."

Pedig a föld: legfőbb nemzeti kincsünk. Óvnunk, védenünk kell, ha megbolygatjuk, törvényeink értelmében (de hát már ehhez is törvény kell?) szükséges visszaállítani az eredeti állapotot. Hogy termelni tudjunk ezeken a területeken is, mert szükségünk win minden egyes magra, aprócska értékre! Mivel kevés van a földből! Ezt éppen a mezőgazdasági tsz-ek nem tudják?

adatokra biztosított összeg is. Az egészségügyi-szociális ágazatban biztosítják a színvonalas fekvő- és járóbeteg- ellátási, sőt, bővítik a házi szociális gondozás feltételeit is, a rendelőintézetek felszereltségének gyarapításával párhuzamosan. A kulturális ágazatban az eddigi színvo- val megtartása mellett lehetőség nyílik az alsó fokú oktatás felszereltségének javítására.

Az elmúlt évi sikeres akciók folytatásaként természetesen ebben az évben is sokat tehetnek városuk szépítése, csinosítása érdekében az ott lakók, ak i lenek társadalmi munkájára ugyancsak szükség van a tervek sikeres végrehajtása terén. Különösen érinti a társadalmi munka azoknak az új lakótelepeknek a környékét, amelyeknek fásítását, parkosítását és tisztántartását rendszerint az ott élők vállalják önkéntes munkájukkal.

A köveknek a Sildekről való eltávolítása mindenütt szükségessé válik, ahol gyors és bonyolult agrotechnika segíti a mezőgazdasági munkát, hiszen a nagyobb méretű kövek komoly kárt tehetnek a drága gépekben. Mi történjék a kövekkel? Szitálják ki őket, s azután vigyék el a földekről, vagy törjék össze a helyszínen, s a törmeléket terítsék el? Mindkét eljárást kipróbálták, sőt kombinált felhasználásukat is megkísérelték. De sokáig minden próbálkozás sikertelennek bizonyult, elsősorban azért, mert a javasolt kőtelenítő gépek lassúak voltak, s legfeljebb a felszíni köveket távolították el. Így, ha sikerült is a kőtelenítés, a legközelebbi szántásnál az ekevas újabb köveket hozott a felszínre, s kezdődhetett elölről az amúgy is időrabló munka. NDK-beli szakembereknek sikerült először olyan gépegyüttest összeállítaniuk, amellyel hosszú időre megoldható egy-egv földdarab biztonságos kőtelenítése. A géprendszer első egysége a kőforgató gép, amely hat, egymástól 30 cm távolságban elhelyezett „kardjával” 60 cm mélyen átfésii— Ez meg miféle szőlő? —■' kapta fel fejét kíváncsian ismerősöm Tállya határában, az ottani szőlőültetvény sorainak, pontosabban 45 fokos szögben álló oszlopainak láttán.

— Ez egy anyatelep — válaszoltam.

— Hát az meg micsoda? — nézett rám meglepetését csöppet sem palástolva.

*

Magyarázat... Az immúnis homoktalajokat kivéve, Európa szőlőültetvényének zömét a műit században egy parányi rovar kártevő teljes mértékben kipusztította. A vétkest úgy hívják: szőlőgyö- kértetű (filoxéra). Az általa megtámadott, megszűrt gyökereken rákos daganat keletkezett, s a tőke néhány év alatt teljesen elsorvadt, majd elpusztult. Hogy ma mégis mindenfelé díszük, s terem a vitis vinifera, Európában és így hazánkban is, annak egy felismerés a magyarázata. A szőlészek ugyanis a sok kár közepette észrevették, hogy a filoxéra gyöltérlakó alakja csak az európai szőlőt pusztítja el, viszont az amerikai fajták gyökérzete ellenáll a pusztításnak. S ez a felismerés vezetett el az oltványszőlő előállításához. Az oltvány ugyanis két részből áll: a földben levő részből (az amerikai alanyból’, és a rá- oltott. föld feletti, termőrészből (az európai nemesből).

S itt térjünk vissza a cikk elején ismerősöm által feltett kérdésre: mi is az az anyatelep? Nem más, mintáz alanyfajták előállító, szaporító helye, ahol a fajtákat nem másért, mint az oltványkészítéshez szükséges vessző, jükért termesztik. Innen a „furcsa” tám berendezés is. amit Tállyán láttunk. A szőlő ugyanis liánszerű, kúszónövény. A 45 fokos szögben megdöntött. 4 méteres faoszlopok mellett így szabadon kúszhat, fejlődhet, s ami nagyon lényeges, mindez egyenesen, nem elhajolva, elgörbülve történik, lg}7 érhető el,

ü a talajt s a nagy köveket a felszínre hozza. A második egység a villás kőgyűjtő gép, amely a nagy és közepes mérető kövek „ösz- szegereblyézésére” szolgál. A harmadik gépegység átrostálja a nagy kövektől már megtisztított termőréteget s olyan földtömeget hagy maga után, amelyben már csali 2 cm-nél kisebb méretű kövek vannak. E módon 20 hektárnyi szántóföldről akár 10 ezer tónhogy a 4—6 méter hosszúra is megnövő vesszőkből jelentős mennyiségű alany nyerhető. Másképpen fogalmazva: így a legjobb a kihozatal.

*

Tállya, Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát III. sz. kerülete, anyatelep. Míg másfelé Hegyalján, tavasszal. nyáron, ősszel gyűjti információit az újságíró, ide ilyenkor télen jövünk. Nem véletlen, a legfontosabb munkaműveletek ilyenkor zajlanak.

Tapody Németh Sándor szőlész-telepvezető: — Január 11-én .kezdtünk hozzá a vesszők letermeléséhez. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a feldolgozás is. Az előbbi kinti munkát a férfiak, az utóbbi benti munkát a női dolgozóink végzik ,..

A tállyai anyatelep 13 hektáros. Az itt termesztett fajta neve: Berlandieri x Riparia Teleki 5 C. Ezt azért hangsúlyozom ki, mert az alanyok is különbözőek lehetnek. Ugyanis az alany tulajdonságai. együttélő képessége a rá- oltoti nemescsappal, talajigénye, vízigénye döntően befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét. Az itteni Teleki 5 C alanyt például a következők jellemzik: erőteljesen fejlődik rajta a nemes, jól érleli a szőlőt, a meszet igen jól tűri, kiválóan gyökeresedik.

— Ezek az alany általános jellemzői. De milyen a most feldolgozásra kerülő Teleki 5 C? — kérdeztük Gál Sándor brigádvezetőtől.

— A termés milyenségét egyrészt meghatározza a vesz- szők hassza. Hosszabb vesz- szőkből nyilván több. 43 centiméter hosszú alanyvesszőt tudunk „kihozni”. A mostani vesszőkkel ilyen szempontból nincs gond. 5—6 méter hasz- szúak. s ez jó eredménynek számít, Összehasonlításképpen említem, hogy kedvezőtlen időjárás esetén csupán 3—4 méter hosszúra nőnek meg. A másik kritérium a minőséé Ebbe beletartozik például a fa és bél aránya, (ez most két rész fa. egy rész bél. ami kiválónak számit). Ugyancsak minőségi szempont, hogy érte-e a vesszőket jégverés, találunk-e rajta szövetelhalásonányif. ki lehet, „bányászni”, ami összezúzva gazdasági utak építésére kiválóan alkalmasnak mutatkozik. Képünkön az NDK-gyártmá- nyú kőrostáló gépegységet láthatjuk munka közben, amint egy szállítószalag segítségével a vele párhuzamosan haladó teherjárműre rakja át a köveket. A gép bogárhátszerűen hagyja maga mögött az átrostált, kőtelenített földet.

kát. Egyszóval sok mindent kell vizsgálnunk. A most feldolgozásra kerülő anyaggal összességében elégedettek lehetünk.

— Es mennyire elégedettek a tavalyi terméssel maguk, a feldolgozást végző asszonyok ? Őket odabent fűtött, meleg helyiségben, metszőollók csattogása közben találtuk. Szinte valamennyiüknek hosszú évek óta az alanyvessző-fel- dolgozás a téli munkája.

Vadas . Miklósné mondja! Véleményem szerint, idén nagyon jó a vessző. Kemény, csontos, s ami nagyon lényeges, nem jeges, vagyis nincs rajta jégkárosodás.

— Egy műszakban hány darabot tud megcsinálni belőle?

— Kétezerhatszáz—háromezer darab között váltakozik. Teljesítményben dolgozunk, darabjáért 6 fillért kapunk. Mit mondjak? Ha azt nézem, hogy melegben, kellemes helyen dolgozunk ... szóval én nem panaszkodom. Ha az ember igyekszik, a napi 150— 160 forintot megkeresi ...

Kisely Lászióné. három éve,' amikor itt jártunk Tállyán, a többi asszonyhoz hasonlóan szabdalta a „vesszőkígyót”. Most minőségi ellenőr. Szóval meós.

— Nagyon szigorú?

— Én ügy mondanám, hogy nem lehetek részrehajló, engedékeny. Egyébként sem származna abból senkinek előnye. A rossz minőségű anyagot ugyanis visszaküldik, akkor meg mi értelme lenne?

— Hogy történik a minősítés?

— Szúrópróbaszerűen szedünk ki százas kötegeket, s azokat nagyon figyelmesen átvizsgáljuk. Ha valamelyik kötegben az alanyvesszőnek több. mint ^ százaléka nem üti meg az I. osztály követelményét. akkor annak a dolgo-' zónák az egész aznapi anyagát újra át kell válogatni..;

*

A tállyai anyateleprő! a feldolgozott alanyvessző a borkombinát 4-es számú ke-üle- tébe kerül át. Ott fertőtlenítik. hűtőkamrákban tárolták,’ majd az oltásra tavasszal kerül sor. De ez már mások feladata.

Hajdú Imre i

Priska Tiber

Ózd város tervei

A tállyai anyatelepen

Az alanyvessző télen készül