Észak-Magyarország, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-10 / 289. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1981. december 10., csütörtök Nézőtéri meditáció Mesék, ttom ifozÉin Két részeg liba a Vük című magyar rajzfilmből Május 35. avagy: Konrád a Csendes-óceánhoz lovagol A ma kezdődő filmhéten csupa mesével találkozunk a premiermozikban. Mozivá­szonra kerül — feltehetően több korosztály örömére — Fekete István Vük című re­gényének rajzli lm változata, amelyet Dargay Attila rende­zett, és amelyet a televízió folytatásos adásaiból bizonyá­ra milliók ismernek. Mától újra százezrek tekinthetik meg immár a mozivásznon Vük kalandjait, derülhetnek és izgulhatnak a mese fordu­latain, feledve azt, hogy aki ebben a történetben a leg­gonoszabb, az éppen az em­ber. Ezt viszont Fekete Ist­ván megkapó története és Dargay Attila figurái ellen­súlyozzák. * Merőben másfajta mesével jelentkeztek e héten a cseh­szlovákok. Juraj Herz film­jének címe A szűz és a ször­nyeteg. Már maga a cím sem túlzottan vonzó, és elemző méltatás helyett inkább elő­zetes tájékoztatásként azt mondjuk el róla, hogy sok közismert mese alapmotívu­mainak felhasználásával épí­tette fel a rendező a filmjét, amelyben egy szörnnyé vará­zsolt szerencsétlen férfi és szelíd szűz találkozásáról esik szó. Természetesen minden jóra fordul, a szörnyből újra ember lesz. Gyermekeknek nem ajánlott mese. * Ugyancsak mesébe illő a hét bizonyára nagy érdeklő­dést kiváltó amerikai filmje, A kék lagúna. (A televízió kedd'esti adása is felhívta rá a figyelmet, nem éppen a film értékeit, mint női fősze­replőjének látványos vonz­erejét hangsúlyozva.) A Ran­dal Kleiser rendezte film egy hajótöréssel kezdődik. Két gyerek, egy kisfiú és árván maradt unokahúga egy öreg Az előző évek kialakult gyakorlatának megfelelően idén is megnyílt Sárospata­kon a KISZ városi bizottsá­ga és a tanács művelődés- ügyi osztálya által rendezeti pályaválasztási hónap Ennek során szülök fórumán tájé­koztatták a szülőket a gyer­mekek pályaválasztásává) kapcsolatos sok-sok lehető­ségről. A diákok pályavá­lasztási vetélkedőn vettek részt, üzemekbe látogattak el. megismerkedve a különböző ipari és mezőgazdasági szak­mákkal. hajószakáccsal valamilyen trópusi ismeretlen szigetre vetődik. A szakács hamaro­san meghal, a két gyerek pe­dig egymás közelségében ser­dül fel. Robinson Crusoe is­mert történetének szabadon felhasznált változatát látjuk, egyik-másik motívum szinte maradéktalanul úszott át eb­be a filmbe, megtűzdelve egy yiccsbe fúló szentimentális ka­masz-szerelem történetével. Ugyanis a hajótöréskor nyolc év körüli gyerekek néhány év múlva serdülőkké lesznek, felfigyelnek egymás külön­bözőségeire és a paradicsomi környezetben természetesen csak egymásba lehetnek sze­relmesek. A környezet egyéb­ként nagy erénye a filmnek, a trópusi növény- és állat­világ, a tengerfenék igen sok szépsége sorjázik a filmkoc­kákon, megosztva a néző fi­gyelmét a táj és a két na­gyon szép fiatal között, akik­nek persze ruhájuk is alig- alig akad. A női főszerepet a forgatás idején 16 éves Broo­ke Shields játssza. Valóban szép. A jó kiállású fiút Chris­topher Atkins. Deli legény. És természetesen roppant rokon­szenves az a kisgyerek is, aki a távoli szigeten szerelmük eredményeként a világra jön. anélkül, hogy ők valamit is tudnának arról, mi is törté­nik, ha egymáshoz közeled­nek. Nem kel] különben fél-' teni őket. a papa a végén rá­juk talál. Aki szereti az ér­zelgős meséket, a vitorlás ha­jó szelte tengerek képét, sze­ret megborzonsani az emberi áldozó kannibálok szertartá­sainál, nemcsak a karcsú le­ánytestre kíváncsi, az bizo­nyára jól szórakozik. A film vontatót tsáeán. unalmat kel­tő cselekménvtelenségén vi­szont a látvány is keveset se­A pályaválasztási hónap alkalmából a 119. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben — Pataki József igazgatónak és a tantestület tagjainak irányításával — az intézetben elsajátítható 13 szakma ter­mékeiből színes, változatos kiállítást rendeztek. A mes­termunkának is ’>ei llő alkotá­sokat az intézet .szakmunkás- tanulói készítették. A kiállításban. amelyet Nagy Miklósné. a művelő­désügyi osztály munkatársa nyitott meg. felnőttek és fi­atalok egyaránt szívesen el­gyönyörköd nek. ■ Régi tarmlság-: a legftá- lásabb közönség a gyer­mekközönség. Már a puszta tény, hogy ne­kik, csak nekik játszanak a színészek, elég a tapshoz. Nem akarok persze ünnep­rontó lenni már előre, dehát szó ami szó, azóta sem ifién tudtam túlemelkedni kétsé­geimen, amióta vasárnap dél­után az utolsó színész is meg­hajolt a miskolci színház szín­padán a Május 35. itthoni premierjén. Annak, hogy József Attilá­tól és Weöres Sándortól is mondanak verset — a Kertész leszek-et és a Bóbitát emlí­teném csak —. végezetül még örülök is. Oly szépek ezek a versek, hogy csak nyerhette* vele a gyerekek, hogy meg­hallgatták. Nerrligen tudok viszont mit kezdeni az első felvonásvég „napjainkbeli” csattanóival —, ami a kisebb baj. Nagyobb, hogy azt hi­szem — ez volt az érzésem —. a gyerekek sem igen tud­tak . . . S talán már ennyiből is kiderül — s akik olvasták a regényt, gyorsan rájöttek! —, a nagyfokú hasonlóság ellenére sem ugyanaz ez a darab, mint amit könyvben elolvashatnak. Ami megint önmagában nem lenne baj. Csakhogy Utvai Nelli. feldol­gozásában — vagy a rende­zésben?! — az veszett éppen el, amiért jómagunk hajda­nában, gyerekfejjel a Käst- ner-regényeként nyúltunk, s gondolom, amiért a mai gye­rekek is szívesen veszik ke­zükbe ezeket a könyveket, a Két Lottit, a Május 35.-öt. Valahol elveszett Erich Käst­ner bája, játékos könnyedsé­ge. Ahogyan a leglehetetle­„Ballada lekefe-fehsrben” Dr. László Ágnes forgató­könyve alapján, Mata János rendezésében készült el a Magyar Televíziónál a „Bal­lada fekete-fehérben” című film, amelynek verseit Balogh Attila miskolci költő írta — Jordán Tamás színművész­szel maga is mondja el —, zenéjét pedig Balogh Tibor szerzetté. A film hamarosan bemutatásra kerül. Régész-szerencse Váratlan felfedezést tett Horváth László nagykanizsai régész, miközben Zalaeger­szegről hazafelé tartott gép­kocsijával. A Hahót község­hez közel fekvő Fakospuszta határában arra lett figyel­mes. hogy az egyik friss szántás ló részén elszínező- dött a talaj. A helyszínen egy csaknem 60 méter átmérőjű, kör alakú, egykor árokkal körülvett település alaprajza tűnt elő. középen egv közép­kori eredetű téglaépület ma­radványaival. A Zala megye földrajzi nevei című kötet így utal a lelőhelyre: „Fakos megye: a török időben vár állt itt. amelynek Fakos ne­vű vitéz volt a parancsno­ka”. Másnap már leletek iga­zolták a népi helynévadás realitását. Valóban itt emel­kedett az a kis erődítmény, amely egyike volt a hódító pogányok elleni harc terheit vállaló zalai palánkváraknak. Az első ásatások eredményei valószínűsítik, hogy a hely ősidők óta lakott volt. rvebb dolgokat is — s ez vo­natkozik éppen a Május 35- re, amelyben a Konrád nevű kisfiú és az ö Henrik nagy- bácsikája az állástalan, érett­ségizett, görkorcsolyázó ' cir­kuszi ló, Negro Kaballo se­gítségével a legképtelenebb- legvalóságosabb történéseket, kalandokat éli át — a leg- magátólértetödőbb természe­tességgel meséli el. Valahogy úgy, ahogy a kisgyerek me­séli el a kisautó tologatása közben: „... és tudod, ak­kor elővettem a kardomat és úgy ledöftem vele a hétfejű sárkányt, hogy meg se tu­dott szólalni ...” S társa ki­csit felhúzza a vállát: „Az is valami, az apukám meg tud sárkányt eregetni .. Mert Kästner regényeiben a képzelet és a valóság úgy fonódik egybe, hogy a kép­zelet tűnik valóságosnak, s a valóságos képzeletnek. Ezzel a varázslattal maradt adós érzésünk szerint ez az elő­adás. s legkevésbé a szereplők tehetnek róla. Máhr Ági Kon- rádja ugyan kicsit emlékeztet a magyar film Janikájára, de olyan szemtelenül pimasz és hízelgő, olyan felszabadultan nagyszájú és riadozó, hogy neki és csak neki elhisszük, e képtelen-lehetetlen nap története igenis igaz. Es el­hisszük Somló Istvánnak is, hogy vannak, igenis vannak olyan érettségizett, állástalan, Terplán „A műszaki tudományok fakultásának tudományos ta­nácsa Terplán Zénó profesz- szornak, a műszaki tudomá­nyok doktorának, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Gépelemek Tanszéke ve­zetőjének a tiszteletbeli dok­tori címet adományozza, ejis­merve a hajtóművek szakte­rületének fejlesztése, oktatá­sa. kutatása, különösen az el­mélet és a gyakorlat kapcso­lata terén elért kiemelkedő szolgálatait.” így fest magyar fordításban a magdeburgi Otto von Guericke Műszaki Főiskola azon díszoklevelének szövege, amelyet a professzor úr szobájában járva jóma­gam Is kezemben tarthattam, amikor néhány nappal a ki­tüntető cím átvétele után be­szél gettünk. — Azt hiszem, hogy csak kevesen vannak azzal tisztá­ban. hogy mit is jelent a tiszteletbeli doktorság, azaz ha valaki a neve elé a dr. dr. h. c.-t írhatja. Bevee.e- tésképpen kérem, hogy erről mondjon néhány szót. — Minden egyetemnek jo­ga van tiszteletbeli doktori cím odaítélésre. Az adomá­nyozási eljárásra a kari ta­nács tehet javaslatot az egyelem!, tanácsnak és — amennyiben a minisztérium jóváhagyja — a végleges döntés a rektori tanácsra hárul. Külföldi személy ese­tében az eljárás valamivel bonyolultabb, de lényegében a fentiekhez hasonló. A mi egyetemünk eddig tizenhá­rom tudóst tüntetett ki ez~A a nagyon megtisztelő cím­mel. — Úgy tudom, hogy a dísz­doktori oklevél átvételekor professzor úr beszédet mon­görkorcsolyázó cirkuszi lovak, akik véghezvihetik a csodát. Apropó. Somló. Már csak azért is le a kalappal, mert igazi ból is görkorcsolyává] „közlekedik” a színpadon. Ki hinné, hogy csak a szerep kedvéért tanulta! Görkorcso­lyázása önmagában is remek teljesítmény, elismerést érde­mel. Ráadásul nem játssza, éli szerepét. Hitelesen. Azt hiszem, ő tudja: a gyerekkö­zönség nemcsak a leghálá- sabb, hanem a legkritikusabb is. Azonnal észreveszik, ha a játék nem több mártírnál. A színésztől legfőképpen, és el­sősorban az. őszinteségei kö­vetelik. M. Szilágyi Lajos Henrik bácsikáját kapta fel­adatul. Ügyetlenkedő, de jó­ságos figurát formál. Talán csak azzal maradt adós, hogy megsejtesse: Henrik bácsi a maga módján talán jobban hisz a csodában, mint Kon­rád . . . A Május 35. akkor is sok­szereplős darab, ha ugyanaz a színész természetesen több alakban is feltűnik. A ház- tulajdonos Teszári Lászlót később Napóleonként, Früh­ling szomszédot meg Julius Caesarként látjuk viszont. Mindkét szerepben pedig Bá­nó Pált. Filmoperatőr és Gyorsposta törzsfönök Rudas István, s tüneményes átválto­záson esik keresztül a szín­padon Péva ibolya, aki a nyílt dott, amelyben vázolta azt a hosszú tudományos és okta­tó-nevelő tevékenységet, ame­lyet most ezzel a kitüntető címmel is honorálták. Arra kérem, hogy ennek a felszó­lalásnak a rövid tartalmát ismertesse olvasóinkkal. — Az eddigi tevékenysége­met két oldaliéi közelítettem meg: egyrészt a nyelvtudás oldaláról, másrészt a szakmai oldalról. — A német nyelv ismere­tét apai nagyanyámnak kö­szönhetem, aki hároméves ko­romtól — édesapám halálától — nevelt, mellette — nőivel ő bécsi származású volt — játszva elérhettem olyan szintre, hogy a gimnázium­ban már eredetiben olvashat­tam Schillert, Goethét és más német klasszikust. — A szakma szeretetét Pattantyús Géza professzor­nak köszönhetem, annak ide­jén ő adta le nekem az ál­talános géptant, mellette vol­tam először demonstrátor, maid tanársegéd is. — Nagy változást jelentett életemben. ho*gy 1949-ben fiatalon az NME-re kerültem. Pályám egyjk csomópontjá­nak tekinthető az az Időszak, amikor a gépek és mecha­nizmusok című új tantárgy bevezetésével szinte egyidő- ben az iparból egy felkérés érkezett a bolygóművekkel kapcsolatos problémák tanul­mányozására. Ekkor át kel­lett böngésznem a német, va­lamint az orosz nyelvű szak- irodalmat. és olyan kérdé­sekre bukkantam, amelvek még nem voltak megvála­szolva Ezek vizsgálata ké­pezte azután saját kutatási területemet, de rajtam kívül a tanszék más munkatársai színen fogy le. Engedtessék meg a szereplők közül Miivi- usz Andreát, Mátyás Jenőt, Egerszegi Juditot, Strébely Csillát, Major Zsoltot és Bus Erikát felsorolni: a rájuk ki­osztott szerepet maradéktala­nul oldották meg ők is. Hi­ányérzetünket — említettük már — alighanem az átülte­tés és a rendezés egyenetlen­ségei okozzák. Galkó Balázs­nak igazából nem sikerült egységben mozgatnia ezt a pergő, kavargó játékot. S el­veszünk a mozgásban... Nemcsak mi, nézők, egy ki­csit a szereplők is. Pedig Gergely István díszletei és a zene (Jeney Zoltán) kitűnő. Herédy Éva vezényletével a zenekar is jó. Talán csak Fe­kete Mária jelmezei nem min­dig telitalálatok. Minket pél­dául zavart — lehet, hogy bennünk van a hiba —, hogy a Csendes-óceán nyugati át­járójában néger-indián ke­verékkel találkozunk. Mégis: az előadás végi taps arra mutatott, hogy a gyere­kek örültek az előadásnak. S az is lehet, hogy ha volt ben­nünk némi csalódás, akkor magunkban kell a hibát ke­resnünk. Talán túlzottan is gyermekkori könyvélményün­ket akartuk számon kérni raj­ta ... Viszont tartok tőle, így lesznek ezzel a gyerekek is. is készítettek különböző szintű tudományos dolgozato­kat, disszertációkat a fenti témakörökből. — Tanszékünk tevékenysé­ge folyamán együttműködést alakított ki több — a mi­énkkel hasonló területtel fog­lalkozó — hazai és külföldi szervezeti egységgel. Inten­zív kapcsolatot tartunk Mag- deburgon kívül Iiarkovvai, Odesszával, Kassával is. En személyesen eddig tizenkét­szer jártam Magdeburgban és az ottani szakemberek kö­zül többel nagyon bensőséges munkakontaktust sikerült lé­tesítenem. — A gépészetben tulajdon­képpen minden elmélet ismert már, nehéz valami újat al­kotni. az ipar mégis állandó­an jelentkezik nálunk. Olyan feladatok megoldását kérik, amelyekkel gyors eredmé­nyességre törekszenek. A megbízásoknak a tanszék ele­get is tud tenni, ezekből a mozaikokból rendszerezni tud. az egyeditől el tud jut­ni az általánosig. Ügy érez­zük, hogy ebben a tekintet­ben mi is hozzá tudunk já­rulni a hazai, sőt a nemzet­közi gépészet fejlesztéséhez. Schiller valamelyik művében azt. írta. hogy ha az egészet nem is tudjuk elérni, a .'ősz­ietek megoldásával csatlako­zunk az egészhez. Ez volt az ünnepségen el­hangzott beszéd rövid tartal­ma. Végezetül dr. dr. h. c. Terplán Zénó elmondta hogy nagvon me“ti«''tet'5nek '■rzi a t.ií:y+oto+h«tl doktori rímet, amelyhez őszinte szívből gra­tulálni lehet. Kal'fav Csaba gít. (benedek) Pályaválasztási kiállítás Csutorás Annamária Tiszteletbeli doktor - az NDK-ban Zénó professzor elismerése FUSZERT-napok a mezőkövesdi IV! 1 N I - EX PO N december 11-, 12-, 13-án Konzerwásár, kozmetikai ajándékok, háztartási cikkek és mosószerek. Egyes áruk 20—40%-kal olcsóbban! VARJUK A MINI-EXPON! ÁFÉSZ MEZŐKÖVESD FŰSZERT VALLALAT, MISKOLC i

Next

/
Thumbnails
Contents