Észak-Magyarország, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-10 / 289. szám

1981. december 10., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 A tagok több mint fele 35 éven aluli Ifjúsági parlament az Unió Éésznél Matyó babák Csak a hazai üzletek résiére készítenek babákat Mezőkövesden, a Matyó Népművészeti és Háziipari Szövetkezetben. Évente 120 ezei darab matyó bcbq,kerül a belföldi üzletekbe. Fotó: Laczó József Négyszáz kilométer a föld alatt Az Unió Áfész fiataljainak ifjúsági parlamentjét tegnap délután tartották meg Mis­kolcon. az MHSZ megyei székhazának tanácskozóter­mében. A szövetkezet külön­böző egységeiben dolgozó több mint ezer, 35 éven aluli fiatal képviseletében megjelent másfél száz küldött megvitat­ta a vezetőség által készített beszámolót, elfogadta azt az intézkedési tervet, amelyet a? ifjúsági törvény további vég­rehajtására dolgoztak ki. s szavazott a fogyasztási szö­vetkezetek megyei ifjúsági parlamentjére delegált kül­döttek személyéről. A tanácskozáson — a meg­nyitó után — Szabó György az Unió Afész elnöke reagált a szövetkezetnél korábban megtartott, négy területi ifjú­sági parlament észrevételeire. Egyebek között szólt arról, hogy a jövő évtől kezdődően, minden március 21-én kitün­tetik a szövetkezeti munká­ban élen járó, a gazdasági feladatok teljesítésében pél­damutató fiatalokat. Ugyan­csak 1982-től nyílik lehetőség arra. hogy az ifjúsági szövet­ség és a szakszervezet képvi­selőinek döntése alapján 159 ezer forint kamatmentes köl­csönt nyújtsanak azoknak a fiataloknak, akik vállalják otthonuk saját erőből történő megépítését. Szólt arról is, hogy a szövetkezet vezetőinek tudomása van a szabad szom­bat iránti igényről, illetve arról, hogy a heti pihenőna­pot a fiatalok is jórészt szom­baton szeretnék igénybe ven­ni az ötnapos munkahét be­vezetése után. A kormány és a Belkereskedelmi Miniszté­rium döntése alapján azon­ban — mondotta — az élel­miszerboltoknak, így az Unió egységeinek is nyitva kell tar­tania szombatonként. A parlamentre készített be­számoló fölött élénk vita bon­takozott ki. (Csupán egyetlen Öregek lagzija Tibolddarócon, a Rákóczi Termelőszövetkezetben már régi hagyomány, hogy even- te egy alkalommal megren­dezik a nyugdíjas termelő­szövetkezeti tagok találko­zóját. Így volt ez az idén is. Mintegy 85 daróci öreg jött el a kedves hangulatú ren­dezvényre. Először a helyi általános iskola Napsugár együttese és a mezőkeresz­tesi Aranykalász Tsz jó hi- rű citerazenekara kedveske­dett színvonalas műsorral, majd Dósa Sándor, a szö­vetkezet elnöke Ismertette az idei év gazdálkodásának eredményeit. A nyugdíjas­találkozó résztvevői ezután a Hintónjáró szerelem című régi magyar filmet tekintet­ték meg. Az öregek idei napja egyben lakodalom is volt, hiszen ez alkalommal tartották meg Nagy József és neje, illetve Fekete Imre és felesége arany lakodal­mát. S ahogy az már lenni szokott a nem mindennapi ünnepeken, innen sem hiá­nyozhattak a lakodalmi szo­kások. Az ünnepi vacsora, a zene, a nóta, a tánc szer­ves része volt a program­nak. S a daróci őröld fjak példát mutatva bizonygat­ták : az öregember nem min­dig vén ember. Darócon leg­alábbis nem az. A Rákóczi Termelőszövetkezet a na­pokban a másik társközség­ben. Kacson is megrendezi a nyugdíjasaik összejövete­lét. Tiszteletet, megbecsü­lést adva. illetve hasonló si­kert. jó hangulatot remélve I adatot ismertetünk belőle: az áfész dolgozóinak több mini a fele tartozik a fiatalok köré­be.) Azary Péter, a szövetke­zet KlSZ-bizottságának tit­kára beszélt arról, hogy a fia­talok bérezésében ma már az elvégzett munka minősége és mennyisége a meghatározó. — A vásárlók megtartásá­ban. kiszolgálásuk minőségé­nek javításában nagy szerep hárul a fiatalokra is — mon­dotta. — A kulturált környe­zet megteremtésére védnök­séget vállaltunk, s ugyanilyen fontos feladatunknak tartjuk hozzájárulni a népgazdasági terv végrehajtásához. Ebben — mint mindenütt — az anyag- és energiatakarékosság célki­tűzései a legfontosabbak. Mi azt akarjuk, hogy ne égjen feleslegesen a villany, ne jár­jon a hűtő. legyen elzárva a használaton kívüli csap. En­nek végrehajtása — ígérjük — fiataljaink körében a jö­vőben rendszeressé fog válni. A vitában felszólalt Tóth Sándorné, az. Unió 106-os szá­mú, miskolci boltjának eladó­ja, Tóth Zoltánná, a szövet­kezeti központ gépírója, No­vak József, a nyékládházi alapszervezet titkára — és természetesen még sokan mások a küldöttek sorából. Szó volt — ismét — az ötnapos munkahéttel járó gondokról, a miskolci, 102-es Szuperét! raktározási és szociális nehéz­ségeiről, a munkaköpenyek mosatási díjairól, valamint arról is. hogy a fiatalokat érintő rendezvényeket ne csak Miskolcon, hanem a szö­vetkezet vidéki egységeiben is tartsák meg. A felvetett problémákra Szabó György, illetve a terü­letek illetékesei válaszoltak, majd sor került a megyei if­júsági parlament négy kül­döttjének megválasztására. Ülök a jó melegben, s vá­rom, hogy ismerősöm visz- szataláljon értem. Útközben elmondta, azért hozza Forró­ra kocsiját szervizelni, mert innen nem tiltják ki a „tu­lajt” a műhelyből. Ismerem cimborám természetét, és nem szeretnék a szerelő bőrében lenni. Biztos be nem áll a szája, „még ezt is nézze meg. de ott... látja azt a csavart > Nincs az meglazulva?” Termetes férfi nyit akkora ajtót, hogy harniadrnagával is beférne rajta. Vörös a képe. valami igen nem tetszik tie­id. Sarkában az üzemvezető, csitítani igyekszik. — Uram, odaadom a maga­mét legyen békesség köztünk, öt éve még nem fordult elő ilyesmi. — Hagyjon nekem békét! — mordul az ügyfél, majd így folytatja: — Várhatja, hogy még egyszer viszontlát. Az üzemvezető tehetetlenül ránt a vállán. Ätélién ben egy nő ül, aki­ről csakhamar kiderül, hogy neje a mérges férfinak. — Mi a baj, apukám? Miért vagy úgy feldúlva? — Miért? A szivargyújtó­mat ellopták! A hölgyből kitör a nevetés, retiküljébe nyúl. — Ez az? Tudod, drágám, kivettem, ne­hogy . . A férfi kékel-zöldet játszik. Most fordulhat vissza bocsá­natot kérni a „letolvajozott bandához”. A legorombítás- hoz volt mersze, a bocsánat­Hoerst A Hoerst Gigant egy olyan gép, amelyre régen vágyott a Szerencsi Állami Gazda­ság gesztorsága mellett mű­ködő talajvédelmi társulás. Az állami gazdaságok, s ter­melőszövetkezetek által ala­pított társulás azt az űrt tölti be, amelyet a megszün­tetett sujőszentpétéri talajerő vállalat megyénk gazdaságai­nak meliorációs, talajvédelmi munkálatainál jelentett. Az idén például 65 millió forint értékben végeztek munkála­tokat, elsősorban annál a nagy beruházásnál, amely Tokaj-Hegyaljá hírnevét szolgálja. A minőségi szőlő- termelés érdekében az új ül­tetvényeket a hegyek lejtőin alakítják ki, s ennek mun­káit: a teraszolást, mélylazi- tást, a tereprendezést a tár­sulás gépei végezték. Felké­szültek a jövő még nagyobb kéréshez nincs bátorsága. Fi­zetni, gyorsan fizetni, aztán nyomás, eltűnni szégyene he­lyéről — őt valóban nem fogják Itt viszontlátni. Eucskai János üzemvezető ujjai között forgatja saját szivargyújtóját — legszíve­sebben földhöz vágná (neki különben sincs rá szüksége, nem dohányzik). — Örüljön neki, hogy ilyen lói sült el a dolog — vigasz­talom. Letelepszik mellém kifújni magát. — Ismerem a munkatársai­mat, mind a harminchetet — mondja kedvetlenül. — Nem enyveskezűek, itt ez nem szo­kás. Csak hallotta volna, mi­ket mondott a műhelyben — feljelenthetnénk becsületsér­tésért. Gondolok egyet — na mun­kájukra terelem a szót, mér­ge hamarabb elpárolog. — Ha jól emlékszem, 1976- han nyílt meg a szerviz. Az­óta hány kocsi ment át a ke­zük között? — Évente ezerhétszáz sze- mélvkocsi — szorozza meg öttel. Teherkocsit is javítunk, a legtöbbet Miskolcról. — El­tűnődik, s már mosolyogni is tud. — Az utóbbi időben tör­ténhetett valami a vállala­tokkal, zsugoribbak a „ma­Gigant feladataira is. Mint ismere­tes, elsősorban a Bodrogköz, majd később a Taktaköz bel­vízrendezését már több íz­ben tárgyalták az illetékes szervek, s ennek a munká­nak kivitelezése már ebben az ötéves tervben megkezdő­dik. Más vállalkozó híján a munkák zöme a társulásra vár. Már meg is vásárolták az első célgépet, azt a Hoerst Gigantot amely a terület alagcsövezését egymaga meg tudja oldani. A. 7.5 millió ér­tékű gép több mint 400 kilo­méter hosszan tud egy mé­ternél mélyebbre, perforált műanyag csöveket lerakni, s ezzel a területet vízmentesí­teni. Jelenleg a társulás leg­nagyobb gondja, hogy gépei­nek zöme elavult, s azok fel­újítására 100 millió forint kellene. szekoknál”, inkább maguk bütykölik az autóikat. Álta­lában elmondható, hogy az üzemanyag drágulása miatt csökkent a javítás is, jobban meggondolják, vonattal vagy autóval menjenek-e Miskolc­ra, netán Pestre. — Megtudhatnám, hányfé­le típushoz értenek? — kér­dem. — Induláskor csak néggyel foglalkoztunk, futó- és nagy­javítást végeztünk. Felsze­reltségünk elérte a kívánt szintet, ezért Trabantra és Wartburgra megkaptuk a ga­ranciális javítást. Kértük a Zsiguli- és Skoda-családra is, de a szemlézők „rendetlen­nek” találták a „portánkat”. Hiába mondtuk, hogy bővítés folyik, s az építkezés átme­neti rendetlenséggel jár. Azt felelték, „majd legközelebb”. A Skodával, Zsigulival ren­delkezőknek mast — példá­ul Encsről — legalább 100 kilométert kell megtenniük a miskolci AFIT-ig, ez idő- és energiapocsékolás. Mi nem — hogy úgy mondjam — tréfá­ból építkeztünk — Miskolc után nálunk nyílt motorke­rékpár-javító részleg nagy- és kismotorra, garanciális. — Ért valamit az autóhoz? — fordul hoz.zám. — Nagyon keveset, nekem tJ. J. Esetek álltakról, s; Több száz gyermekről van szó! fildatlan körülmények Rékán évadában Nem túlzás a megállapí­tás: bátorságra van szüksége annak, aki felkapcsolja a mis­kolci Reményi utcai óvodá­ban a villanyokat, Hogy mi­ért? A válasz egyszerű: mert a konnektorból folyik a Víz! . . . De kezdjük az elején. A miskolci Kossuth Gim­názium és Óvónőképző Szak- középiskola 2-es számú gya­korló óvodáját 1975-ben ad­ták át. A százszemélyes óvo­dában jelenleg százharminc gyermek van. Mondhatni úgy is: időről időre, mint ahogy ezekben a napokban is. életveszélyes körülmények között. A kívülről impozáns képet ' mutató óvodában ugyanis kezdettől problémák vannak a vízelvezetéssel, szi­geteléssel. A több mint hél- millió forintos költséggel megépített óvodában az át­adás után másfél évvel je­lentek meg először a szak­emberek. hogy pótoljak a hiányt: a vizes blokk tető­szigetelésének megépítését Elvégezték a javításokat, új­rafestették az épületet. Nem sokkal később a foglalkoz­tatótermekben felszerelt, be­felé nyíló ablakok egyike le­zuhant, A véletlennek kö­szönhető. hogy nem történt baleset, ez idő alatt ugyanis a gyermekek éppen a terem közepén tartózkodtak. A szak­emberek tehát ismét megje­lentek, ismét elvégezték a ja­vításokat, átszerelték az ösz- szes ablakot. Azonban a kel­lemetlen meglepetések sora még ezzel nem fejeződött be. Az elmúlt év végén két­hónapos kényszerű szünetet tartottak az óvodában. Ismét csak a beázás miatt. A szak­emberek újra kivonultak, le­verték a vakolatot, átfestet­ték az épületet. És nem kö­szöntött jobb esztendő 1981- ben sem az óvoda apró la­kóira, gondozóira. Májusban egy nagy esőzés során hatal­mas mennyiségű víz gyűlt össze a tetőrészben, amelyet maguk az óvónők szívattak le gumicsővel. A lefolyót se­hol sem találták. Az óvoda vezetőnője bejelentette a hi­bát, elkészítette a jegyző­könyvet. Még májusban ... Várták a szakembereket. De a szakemberek nem jöttek. Az eső viszont annál inkább. Amely minden alkalommal rettegésben tartotta az óvoda gondozónőit, és természete­sen a gyermeküket ide já­rató szülőket is, akik jogos felháborodással kerestek tel bennünket. A helyszínen mi is meg­győződhettünk arról, hogy az óvodában életveszélyes álla­potok uralkodnak. A legki­sebb baj az. hogy omlik a vakolat. A foglalkoztatóte­remben a kiadós esőzés, ha­vazás után rendszeres feladat kiüríteni a fénycső armatú­rákban. azaz a neonvilágítás védőburkolatában összegyűlt vizet, Beázott az egész meny- nyezet. amelynek nyomai jól láthatók. Egészen a villany­kapcsolóig lefolyt a víz. A szakemberek egyébként a napokban ismét megjelen­tek — a májusi hívásra —, ám látható munkát még nem végeztek. Mint megtudtuk, a bíróságon folyik a per a be­ruházó és a kivitelező válla­lat főzött, hogv megállapít­sák. kié a felelősség. A gyer­mekükért rettegő szülők és az óvónők azonban nem a per kimenetelére kíváncsiak. Sokkal inkább aggódnak azért, mikor tudhatják végre biztonságban az apróságo­kat ... A miskolci Kossuth Gim­názium és Óvónőképző Szak- középiskola 2. sz. gyakorló óvodájának tervezője: a Bor­sod megyei Tanácsi Tervező Vállalat, beruházója a Mis­kolci Beruházási Vállalat, ki­vitelezője pedig a Miskolci Építőipari Vállalat És még valami: A Reményi utcai óvodások esete sajnos nem egyedi. Az elmúlt napokban a miskolci József úti óvodában két cso­portot kellett szétosztani a többiek között, mert a saját foglalkoztatótermüket, lezár­ták. Ugyancsak beázás miatt életveszélyessé vált az ott tartózkodás. Hasonló problé­mákat jeleztek az avasi la­kótelep Középszer utcai, 3-as számú Iskolájából is. és a város további két óvodájá­ból. Mindenütt azonos a gond: beáztak a villanyveze­tékek. És emiatt, pillanatnyi­lag, több száz gyermekért aggódhatnak a szülők ... Monos Márta ugyanis „csalt” Trabantom van. Megnyugtat, hogy az is „ko­csi”, ugyanoda elmegy, ahová a Jaguár, majd így folytatja: — Azt akarom mondani, hogy ez év közepétől — a szakmában így nevezik — zárttechnológiás időszakos műszaki vizsgáztatást is vég­zünk Trabantra, Wartburgra, Skoda- és Zsiguli-családra, valamint Polskira. Sok pénz­be és utánjárásba került, hogy ma már mindenféle mű­szeres vizsgálatot merünk vállalni. Elismerően jegyzem meg: csodálom a Hernádmenti Építőipari Szövetkezetei, hogy bele mert vágni az autójaví­tásba. - Rákérdezek: nem fi­zettek rá a boltra? — Hát... hogy is mond­jam csak. — Az üzemvezető kicsit nyugtalannak látszik — Az első három évben volt mit hallgatnunk a többi rész­leg embereitől, hogy ránk dolgoznak. De hát minden kezdet nehéz, bele kellett rázódnunk. Két év óta már mi is hozunk valamit a „konyhára”, nem vagyunk veszteségesek. Hogy el ne ki­abáljam. idén első fél évün­ket is nyereséggel zártuk — reméljük, a második fél év nem viszi el. Befut a cimborám, kicsit zaklatottnak látszik. Így kez­di: — öregem, majdnem le­bőgtem. Azt állítottam, amíg nem néztem oda, kicserélték a dísztárcsámat, mert az enyém nem volt rozsdás. Oda jön egy szaki, valami szerrel megtörti, s az apró fekete pettyek rögtön eltűnnek. Kát­rányféle volt. Nem lesz ké­pem többé ide jönni. Lucskai János elneveti ma­gát. — Mondok én ennél cifrább esetet is. Az egyik ügyfél az­zal jön — jön?! Beront! — hozzám, hogy elcsenték a feszmérőjét. Mivel raktáron nem volt, nekiadtam az enyé­met, de a lelkére kötöttem, ha otthon — netán — meg­találja a sajátját, küldje vissza. Másnap már hozta is, nagy bocsánatkéréssel. Sajnos, azóta ő sem járt nálunk. Visszafelé az úton, barátom arról meditált, hogy az autó drága, a tulajdonos tehát fél­ti. mint a szeme világát, és képes minden rosszat feltéte­lezni a szerelőkről, türelmét vesztve, belegázol mások be­csületébe. Aztán szégyenkez­het. Szavaiból kitetszett, sajnál­ja, hogy ezután nagy ívben el kell kerülnie a forrói au­tószerelőket — a kátránv- csöppek most az ő lelkét „szeplősítik”. Gulyás Mihály

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents