Észak-Magyarország, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-06 / 286. szám

1981. december 6., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Beszámoló taggyűlésen Átfosó és konkrét értékelés a hőkezelőben A Lenin Kohászati Művek csavar- és húzottáru gyár­egysége XII. alapszervezeté­nek beszámoló taggyűlésén Gombos Árpádné, az alap­szervezel titkára a nemzet­közi helyzet rövid áttekinté­se után a párlélet, a párt­munka elemzésével folytatta a vezetőség beszámolóját. A több mint negyven tagú kol­lektíva —, amelynek tagjai három munkaterületen, há­rom műszakban dolgozó hő­kezelők — eredményes poli­tikai munkáról adhatott szá­mot. A tartalmas beszámoló sorra vette a XII. kongresz- szus óta eltelt időszak ered­ményeit: a szervezeti élet, a pártcsoportmunka, a pártépi- tés, az agitációs és propagan­damunka eseményeit. Termé­szetesen nemcsak az ered­ményeket, hanem a hiányos­ságokat is, amelyeknek kija­vítása, megszüntetése egyik feltétele a jövőbeni még ered­ményesebb tevékenységnek. Többek között eredményes pártépítő munkát végeztek; egy év alatt öt arra érdemes dolgozót vettek fel a pártba, a Munkásőrség soraiba is adtak egy elvtársat. Ered­ményesen folyik a pártokta­tás, aktfvak a foglalkozások, de a megjelenéssel problé­mák vannak, igaz a munka­helyek szétszórtsága, a há­rom műszak befolyásoló té­nye», emellett elég sok a bejáró dolgozó. A beszámoló értékelte a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták, a szakszerve­zeti szervek, a bizalmi tes­tület és a KISZ-szervezet tevékenységét. A beszámoló külön kiemelte a Vöröske­reszt eredményes munkáját és a vezetőség köszönetét fe­jezte ki a vállalaton kívül • tanácstagként és a Hazafias Népfrontban pártmegbízatá- sukat eredményesen teljesítő kommunistáknak. A pártfe­gyelemmel különösebb gond­juk nincsen, apróbb vétsé­gek előfordultak, amelyekre a beszámoló mellett az egyik hozzászóló is felhívta a fi­gyelmet: ...„vigyázzunk, hogy a kis ügyekből nehogy nagy ügyek legyenek”. A gazdasági munkáról szól­va a beszámoló és a hozzá­szólók is hangsúlyozták: a hőkezelő üzem a vállalat azon egységei közé tartozik, amelyek a kohászat jelenlegi nehéz helyzetében el vannak látva munkával, rendeléssel. A hőkezelő üzem az év el­ső tíz hónapjában több mint 120 százalékra teljesítette tervét: ezt csökkentett lét­számmal és a kemencék jobb kihasználásával érték el. Pe­dig a kemencékkel nincs minden rendben: gyakran meghibásodnak: a felszólalók elmondták, még jobban és még többet tudnának dol­gozni, ha a javítások nem húzódnának el annyira, mint ahogyan ez évben is több­ször volt rá példa. Az igaz­sághoz tartozik, hogy a lét­számcsökkenés mögött egy kis munkaerőhiány Is van: elég sokat túlóráznak, de nem is keresnek rosszul, az alapfizetések állaga megha­ladja a 4500 forintot. A taggyűlés vitája tartal­mas és aktív volt, hiszen a harmincegynéhány jelenlevő­ből tízen mondták el véle­ményüket. Elsőként egy kom­munista nyugdíjas, aki húsz évig volt a gyáregység veze­tője. Hozzászólásában fel­idézte az elmúlt évtizedek néhány fontos fordulóját: szólt az MSZMP és a Mun­kásőrség megalapításának helyi körülményeiről. Öröm­mel állapította meg: a gyár- egység termelése az elmúlt két évtizedben körülbelül tízszeresére növekedett; emellett beszámolt arról a tevékenységéről, amelyet a jó ütemben épülő kombinált acélműnél végez a vállalati párt-végrehajtóbizottság meg­bízásából. Elemezte a válla­lati gazdálkodás néhány fon­tos kérdését, felhívta a fi­gyelmet a jobb anyag- és energiatakarékosságra, a mi­nőségi munkára. A mostani gyáregységvezető a termelés eredményeiről, gondjairól es a jövőbeni tennivalókról szólt, többen a pártélet és a termelés különböző kérdése­it tették szóvá. Az egyik párttag munka- védelmi problémákat fesze­getve elmondta: a Diósgyőri Gépgyár területén levő, tő­lük bérelt, velük közösen használt régi hőkezelő üzem ablakai még 1945-ben betör­tek : beesik a hó, az eső, nagy a huzat, a dolgozók láznak, a vizes, olajos aljzaton köny- nyen el lehet esni — csoda hogy eddig nem történt bal­eset, vagy nem következett be tartós betegség. Az is szóba került, hogy a több emeletes épület rendbehoza­tala bizonyára több százezer forintba kerülne: de előbb- utóbb meg kell csinálni, hi­szen a dolgozók egészsége is nagyon fontos dolog. Sok minden szóba került: csak néhányat említünk még a tartalmas vita gondolatai­ból: az egyik felszólaló úgy érzi, hogy a műszaki dolgo­zók, a művezetők nincsenek eléggé megbecsülve anyagi­lag; egy másik vélemény szerint a Munkásőrségben kevés a műszaki dolgozó; de volt aki szerint több, alapo­sabb és gyorsabb információ­ra lenne szükség az országos és a helyi politika kérdé­seiről. Egy biztos: vállalják a feladatokat, a több mun­kát és még jobban akarnak dolgozni. A tartalmas munkát vég­zett taggyűlés vitáját a párt- titkárnő összegezte; méghoz­zá úgy, hogy minden hozzá­szólónak külön-külön, érdem­ben válaszolt; ez a fajta vá­laszadás pártszervezeteink jelentős részében nem (vagy már nem) szokás, pedig az összesített, általános válasz­adás magában rejti azt a veszélyt, hogy elsikkadnak a konkrétumok, a különböző hasznos javaslatok. A hőke­zelő üzem kommunistáinak taggyűlése határozati javas­latot fogadott el a jövő évi tennivalókra. Petra József * Helikopterrel „olcsóbb” A helikopteres fejtrágyázás pontos, szakszerű munka- szervezés esetén is kétszáz forintba kerül hektáronként, vagyis lényegesen költsége­sebb, mint a hagyományos szántóföldi gépek munkája. Mégis vannak olyan érvek, amelyek mellette szólnak, s amelyeket most az első ha­vazás után, még messze a tavaszt indító munkától, ér­demes felvetni. Megyénkről köztudott, hogy üzemeink többsége a domb­vidékeken gazdálkodik. Saj­nos, adottságaik kényszerében ezek a legrosszabbul gépe­sített. vagy legkisebb műtrá­gya hatóanyagot felhasználó gazdaságaink is. A máshol mindennapos gyakorlat, itt függvény lesz. Akkor dolgoz­nak. amikor felszáradnak a talajok, de ha ezt nincs ide­jük kivárni, akkor a hóra szórják a műtrágyát, mert a növénynek mindenképpen meg kell adni az életindító tananyagot. Mindenképpen? Mindenáron? Jelenleg álta­lánosítható a kép: igen. Kiindulva abból, hogy erre a szárser.tentő, gyors ütemű fejlődést diktáló nitrogén tartalmú műtrágyára szükség van. gazdaságaink február végén, március elején a táb­lákba irányítlák a gépeket. Még a sár előtt. Mielőtt az Utak, a táblák használha­tatlanná válnának. És a gond ebben gyökerezik, álért a dombos-völgyes vidé­ken a hóra, vagy akár a jéggé fagyott rögökre kiszórt műtrágya az első olvadáskor a völgybe jut. A víz lemos­sa. a völgybe, ahol semmi szükség nincs rá. De végül is muszáj hóra szórni, hi­szen kevés a szántóföldi gép, amely a legkedvezőbb né­hány nap alatt kiszórná a hatóanyagot. Fölöslegesen, hiszen a völgy­nek szórnak. Sárban pedig nem tudnak dolgozni, pedig akkor lenne a legkedvezőbb a műtrágya hasznosulása, ha nem el-, hanem a mélybe folyna. Ennek megoldásához egyetlen eszköz szükségelte­tik: a helikopter, amely ta­posás. s elakadás nélkül, jó­val tökéletesebb szórási kép­pel. a talajba juttathatja a nagy hatóanyag-tartalmú nit­rogénműtrágyát. Illetve: jut­tathatná. hiszen erre szövet­kezeteink nem tartanak igényt. Például, a Tokaj- hegyaliai Borkombinát há­rom helikoptere 50 ezer hek­táron lenne képes a fejtrá­gyázásra. A jelenlegi igény húszezer hektár. De szívesen hozzáteszem; akik mertek vállalni a többletköltséget, közülük senki nem mondta vissza a helikopteres fejtrá­gyázásra megkötött szerző­dést. Monoktól kezdve, En- csen át a novajidrányi szö­vetkezetig. Messze még a tavasz, így meg lehetne fontolni azt, hogy mi a hasznosabb. A „drágább”, vagjv az „ol­csóbb”. Mert nagyon jogos­nak tűnik a kérdés: a kettő közül végül is melyik a ha­tékonyabb? Legutóbb egy belvíz sújtotta gazdaságunk elnöke mondta a csapadékos március után: úszik a mű­trágyánk, egészen a Fekete- tengerig. De viszont ő sem tagadta: ha sárba szórták volna, akkor nem a folyók­ba, hanem a talajba jut. Az­óta ígv is cselekednek. És még elő sem vették azt. a szakirodalmat, amely a leve­gőből érkező fejtrágvát ígv jellemzi: nagy hatóanyagúi műtrágyák esetén a leggaz­daságosabb — elsősorban dombvidékeken — mert a táp- anvag majdnem teljes egé­szében hasznosul. Ráadásul a szóráskép tökéletes, (gy perzselő hatás sem fordulhat elő. Ehhez még egyet érde­mes hozzáfűzni: amelyik kedvezőtlen adottságú szö­vetkezet a helikopter mellett dönt, annak ez hektáronként fél mázsa búzájába kerül. A hatékonv fejtrágvázás pedig ennél biztosan többet hoz a konyhára. — kármán — Építők munko körben A munka nem jön házhoz Építők Itthon és külföldön Néhány évvel ezelőtt, ami­kor megyénkben javában tartottak, vagy éppen meg­kezdődtek a nagyberuházá­sok, fejlesztések, nem volt okuk panaszra az építőknek. Munka volt bőséggel, s a beruházásokból sok százmil­lió, vagy éppen sok milliárd forinttal részesedett az épí­tőipar. A visszafogott beru­házási ütem, a befejeződő nagyberuházások azonban alapvetően más helyzetet te­remtettek. A megyében ke­vesebb a munka, változatlan maradt a létszám, rendelke­zésre állnak a nagy teljesít­ményű, nagy értékű gépek, berendezések. Az alapvetően gyárépítés­re szakosodott Északmagyar- országi Álfami Építőipari Vállalat teljes kapacitását lekötötték a megyében meg­valósult nagy ipari beruházá­sok. Mondhatnánk: házhoz jött a munka, a feladat, csak választani kellett. Az elmúlt években összesen hét nagy- beruházás építésében vettek részt az ÉÁÉV dolgozói, s a tapasztalatok azt bizonyítják, magas színvonalon teljesítet­ték kötelességüket. Joósz Gábor igazgató: —A körülmények megváltoztak, s ezt, hogy úgy mondjam a saját bőrünkön érezzük. A beruházások befejeződtek, ahol még jelen vagvunk, az korántsem elegendő valós kapacitásunk lekötésére. A megyén kívül kellett munkát keresnünk, ám ez azt. jelen­ti, hogy a korábbi hat-hét munkahellyel szemben ebben az évben kétszáz munkahe­lyen dolgoznak embereink szerte az országban. A szál­lítási utak meghosszabbodá­sa tetemesen megnöveli a költségeket, emellett nem tudjuk kihasználni nagy tel­jesítményű gépparkunkat sem. A számítások szerint építőipari gépeink kapacitás­kihasználtsága alig haladta meg az 50 százalékot. Kilenc hónap alatt a teljes terme­lési érték 800 millió forint volt, lényegesen kevesebb mint az elmúlt év azonos időszakában. Minden! össze­vetve. minteffv 20 millió fo­rint n vereséggel számolha­tunk. Ez naivon kevés. A korábbi években felvett be­ruházási hitelek visszafize­tésére sem elesendő. Az em­lített néhánv szóm úgv vé­lem érzékelteti vondiainkat. már ami a un^dálkndást ille­ti. Ide kívánkozik az is, mert az isrn^sAeVioz tartozik, hogy a vezetők és a dől ön­zők eev része nem tudott al­kalmazkodni az úi mélyek­hez. követelmZn vekhez. — Pontosabban? ... — Mnnknlmlvemk szét­szórtsága jobb előkészítést, gondosabb tervezési; a lét­szám pontosabb felmérését kívánja meg a vezetőktől, ez a követelmények egyik olda­la; a másik pedig: erősíteni kell a munkategyelmet, mert e tekintetben nem túl ked­vezőek a tapasztalataink. Nera tudunk mind a kétszáz munkahely élére művezetőt állítani, s a felügyelet hiánya nem hat serkentően a fegye­lemre, a teljesítményre. — Néhány építőipari vál­lalatnál erőteljesen csökkent a létszám. Elmondható ez az ÉÁÉV-re is? — Ha kisebb mértékben is, de nálunk is csökkent a létszám, s a magánkezdemé­nyezések, a kisvállalkozások várható felerősödése követ­keztében további létszám- csökkenéssel számolunk. En­nek ellensúlyozására belső szervezési intézkedéseket te­szünk. Jól tudjuk azonban, hogy a munkaerő megtartá­sának legjobban járható út­ja az eredményesség növelé­se, s ennek révén a jó mun­kát végző dolgozóink foko­zottabb erkölcsi és anyagi megbecsülése. — A jelenlegi helyzet, leg­alábbis, ha a vállalati ered­ményre gondolunk, nem ad­hat okot az optimizmusra __ — Valóban nem. De azért vagyunk, hogy feszítő gond­jainkat megoldjuk, hogy eb­ben a válságosnak tűnő idő­szakban is talpon tudjunk maradni. És a kényszer csak nagyobb erőfeszítésekre ösz­tönöz. Vállalatunknál ez a kényszer azt jelenti, hogy a rendelkezésünkre álló építő­ipari kapacitás kihasználásá­ról kell gondoskodni. A me­gyében erre most nincs lehe­tőség, ezért munka után kel­lett néznünk. És találtunk is munkát, ha nem is, mint mondani szokás „zsíros fala­tokat”. de mégiscsak mun­kát. Országos vállalat let­tünk. Ott vagyunk Budapes­ten. Pest megyében. Heves­ben. Fejérben, de az ország­határon kívül is: az NSZK- ban. Csehszlovákiában. Tár­gyalunk a DEMAG-céggel. mintegy 7 ezer tonna acél­szerkezet szerelése ügyeben: s jó munkának ígérkezik egy osztrák céggel való együtt­működés. Közösen végeznénk egy acélmű építési munkáit az NDK-ban. Ha az említett két ajánlatot elnyerjük, az nemcsak pénzben jelent so­kat, de fiatal szakmunkása-) ink, technikusaink, mérnöke-' ink számára jó alkalom lesz a bizonyításra. Akad azért feladat a megyében is. Ér­dekeltek vagyunk még a kombinált acélmű építésében, Sajóbábonyban az Északma­gyarországi Vegyiművekben^ az Ózdi Kohászati Üzemek-) ben, a Borsodi Vegyi Kom­binátban, a Tiszai Vegyi Kombinátban. Bízunk abban; hogy lesz még feladatunk. Várjuk az ózdi salakfeldol­gozó. Gyöngyösorosziban pe­dig a gázszilikátgyár építé-í sének kezdetét, hogy csak a fontosabbakat említsem. Egy­szóval: lesz munkánk és ez a fontos. Nemcsak emiatt, de más okból következően sem vagyok borúlátó. Azért ne­vezetesen, mert jelenlegi gondjaink közepette megmu­tatkozott kollektívánk helyt­állása, tenniakarása, a közös­ség összetartó ereje. És ezt ne tekintse valamiféle frázis­puffogtatásnak, mert lelkiis­merettel mondhatom, nem azt Tény, hogy kollektívánk nagy része vállalja az esetenként kevesebb fizetéssel járó több­letmunkát is. mert magáénak érzi a vállalatot. Nem em­lítek példákat, mert tűi sok példát kellene felsorolnom. Igaz, akadnak olyanok is.' akik először a pénzt kérik és aztán akarnak dolgozni. Az ilyenfajta alapállás magától értetődően nem vezethet jóra. Lehet meggyőzni, a közös ügynek megnyerni az embert, erről nem mondhatunk ,e: lehet fegvelmezni is. mert ez is egy lehetőség, ám ha ez sem használ, akkor van egy harmadik megoldás is... Szarvas Dezső Fotó: Laczó József SzcrvízmieSv létesítése Palházán a Rákóczi Ter­melőszövetkezet a gépjavító munkák korszerűbb, gyor­sabb elvégzése érdekében át­alakítással kibővítette a mű­helycsarnokot, s hozzákezd­tek egy szervizműhely létét sítéséhez. Bodroghalomban a Szabad Föld Tsz szintén szervizrészleggel egészítette ki gépjavító műhelyét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents