Észak-Magyarország, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-06 / 286. szám
1981. december 6., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Beszámoló taggyűlésen Átfosó és konkrét értékelés a hőkezelőben A Lenin Kohászati Művek csavar- és húzottáru gyáregysége XII. alapszervezetének beszámoló taggyűlésén Gombos Árpádné, az alapszervezel titkára a nemzetközi helyzet rövid áttekintése után a párlélet, a pártmunka elemzésével folytatta a vezetőség beszámolóját. A több mint negyven tagú kollektíva —, amelynek tagjai három munkaterületen, három műszakban dolgozó hőkezelők — eredményes politikai munkáról adhatott számot. A tartalmas beszámoló sorra vette a XII. kongresz- szus óta eltelt időszak eredményeit: a szervezeti élet, a pártcsoportmunka, a pártépi- tés, az agitációs és propagandamunka eseményeit. Természetesen nemcsak az eredményeket, hanem a hiányosságokat is, amelyeknek kijavítása, megszüntetése egyik feltétele a jövőbeni még eredményesebb tevékenységnek. Többek között eredményes pártépítő munkát végeztek; egy év alatt öt arra érdemes dolgozót vettek fel a pártba, a Munkásőrség soraiba is adtak egy elvtársat. Eredményesen folyik a pártoktatás, aktfvak a foglalkozások, de a megjelenéssel problémák vannak, igaz a munkahelyek szétszórtsága, a három műszak befolyásoló ténye», emellett elég sok a bejáró dolgozó. A beszámoló értékelte a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták, a szakszervezeti szervek, a bizalmi testület és a KISZ-szervezet tevékenységét. A beszámoló külön kiemelte a Vöröskereszt eredményes munkáját és a vezetőség köszönetét fejezte ki a vállalaton kívül • tanácstagként és a Hazafias Népfrontban pártmegbízatá- sukat eredményesen teljesítő kommunistáknak. A pártfegyelemmel különösebb gondjuk nincsen, apróbb vétségek előfordultak, amelyekre a beszámoló mellett az egyik hozzászóló is felhívta a figyelmet: ...„vigyázzunk, hogy a kis ügyekből nehogy nagy ügyek legyenek”. A gazdasági munkáról szólva a beszámoló és a hozzászólók is hangsúlyozták: a hőkezelő üzem a vállalat azon egységei közé tartozik, amelyek a kohászat jelenlegi nehéz helyzetében el vannak látva munkával, rendeléssel. A hőkezelő üzem az év első tíz hónapjában több mint 120 százalékra teljesítette tervét: ezt csökkentett létszámmal és a kemencék jobb kihasználásával érték el. Pedig a kemencékkel nincs minden rendben: gyakran meghibásodnak: a felszólalók elmondták, még jobban és még többet tudnának dolgozni, ha a javítások nem húzódnának el annyira, mint ahogyan ez évben is többször volt rá példa. Az igazsághoz tartozik, hogy a létszámcsökkenés mögött egy kis munkaerőhiány Is van: elég sokat túlóráznak, de nem is keresnek rosszul, az alapfizetések állaga meghaladja a 4500 forintot. A taggyűlés vitája tartalmas és aktív volt, hiszen a harmincegynéhány jelenlevőből tízen mondták el véleményüket. Elsőként egy kommunista nyugdíjas, aki húsz évig volt a gyáregység vezetője. Hozzászólásában felidézte az elmúlt évtizedek néhány fontos fordulóját: szólt az MSZMP és a Munkásőrség megalapításának helyi körülményeiről. Örömmel állapította meg: a gyár- egység termelése az elmúlt két évtizedben körülbelül tízszeresére növekedett; emellett beszámolt arról a tevékenységéről, amelyet a jó ütemben épülő kombinált acélműnél végez a vállalati párt-végrehajtóbizottság megbízásából. Elemezte a vállalati gazdálkodás néhány fontos kérdését, felhívta a figyelmet a jobb anyag- és energiatakarékosságra, a minőségi munkára. A mostani gyáregységvezető a termelés eredményeiről, gondjairól es a jövőbeni tennivalókról szólt, többen a pártélet és a termelés különböző kérdéseit tették szóvá. Az egyik párttag munka- védelmi problémákat feszegetve elmondta: a Diósgyőri Gépgyár területén levő, tőlük bérelt, velük közösen használt régi hőkezelő üzem ablakai még 1945-ben betörtek : beesik a hó, az eső, nagy a huzat, a dolgozók láznak, a vizes, olajos aljzaton köny- nyen el lehet esni — csoda hogy eddig nem történt baleset, vagy nem következett be tartós betegség. Az is szóba került, hogy a több emeletes épület rendbehozatala bizonyára több százezer forintba kerülne: de előbb- utóbb meg kell csinálni, hiszen a dolgozók egészsége is nagyon fontos dolog. Sok minden szóba került: csak néhányat említünk még a tartalmas vita gondolataiból: az egyik felszólaló úgy érzi, hogy a műszaki dolgozók, a művezetők nincsenek eléggé megbecsülve anyagilag; egy másik vélemény szerint a Munkásőrségben kevés a műszaki dolgozó; de volt aki szerint több, alaposabb és gyorsabb információra lenne szükség az országos és a helyi politika kérdéseiről. Egy biztos: vállalják a feladatokat, a több munkát és még jobban akarnak dolgozni. A tartalmas munkát végzett taggyűlés vitáját a párt- titkárnő összegezte; méghozzá úgy, hogy minden hozzászólónak külön-külön, érdemben válaszolt; ez a fajta válaszadás pártszervezeteink jelentős részében nem (vagy már nem) szokás, pedig az összesített, általános válaszadás magában rejti azt a veszélyt, hogy elsikkadnak a konkrétumok, a különböző hasznos javaslatok. A hőkezelő üzem kommunistáinak taggyűlése határozati javaslatot fogadott el a jövő évi tennivalókra. Petra József * Helikopterrel „olcsóbb” A helikopteres fejtrágyázás pontos, szakszerű munka- szervezés esetén is kétszáz forintba kerül hektáronként, vagyis lényegesen költségesebb, mint a hagyományos szántóföldi gépek munkája. Mégis vannak olyan érvek, amelyek mellette szólnak, s amelyeket most az első havazás után, még messze a tavaszt indító munkától, érdemes felvetni. Megyénkről köztudott, hogy üzemeink többsége a dombvidékeken gazdálkodik. Sajnos, adottságaik kényszerében ezek a legrosszabbul gépesített. vagy legkisebb műtrágya hatóanyagot felhasználó gazdaságaink is. A máshol mindennapos gyakorlat, itt függvény lesz. Akkor dolgoznak. amikor felszáradnak a talajok, de ha ezt nincs idejük kivárni, akkor a hóra szórják a műtrágyát, mert a növénynek mindenképpen meg kell adni az életindító tananyagot. Mindenképpen? Mindenáron? Jelenleg általánosítható a kép: igen. Kiindulva abból, hogy erre a szárser.tentő, gyors ütemű fejlődést diktáló nitrogén tartalmú műtrágyára szükség van. gazdaságaink február végén, március elején a táblákba irányítlák a gépeket. Még a sár előtt. Mielőtt az Utak, a táblák használhatatlanná válnának. És a gond ebben gyökerezik, álért a dombos-völgyes vidéken a hóra, vagy akár a jéggé fagyott rögökre kiszórt műtrágya az első olvadáskor a völgybe jut. A víz lemossa. a völgybe, ahol semmi szükség nincs rá. De végül is muszáj hóra szórni, hiszen kevés a szántóföldi gép, amely a legkedvezőbb néhány nap alatt kiszórná a hatóanyagot. Fölöslegesen, hiszen a völgynek szórnak. Sárban pedig nem tudnak dolgozni, pedig akkor lenne a legkedvezőbb a műtrágya hasznosulása, ha nem el-, hanem a mélybe folyna. Ennek megoldásához egyetlen eszköz szükségeltetik: a helikopter, amely taposás. s elakadás nélkül, jóval tökéletesebb szórási képpel. a talajba juttathatja a nagy hatóanyag-tartalmú nitrogénműtrágyát. Illetve: juttathatná. hiszen erre szövetkezeteink nem tartanak igényt. Például, a Tokaj- hegyaliai Borkombinát három helikoptere 50 ezer hektáron lenne képes a fejtrágyázásra. A jelenlegi igény húszezer hektár. De szívesen hozzáteszem; akik mertek vállalni a többletköltséget, közülük senki nem mondta vissza a helikopteres fejtrágyázásra megkötött szerződést. Monoktól kezdve, En- csen át a novajidrányi szövetkezetig. Messze még a tavasz, így meg lehetne fontolni azt, hogy mi a hasznosabb. A „drágább”, vagjv az „olcsóbb”. Mert nagyon jogosnak tűnik a kérdés: a kettő közül végül is melyik a hatékonyabb? Legutóbb egy belvíz sújtotta gazdaságunk elnöke mondta a csapadékos március után: úszik a műtrágyánk, egészen a Fekete- tengerig. De viszont ő sem tagadta: ha sárba szórták volna, akkor nem a folyókba, hanem a talajba jut. Azóta ígv is cselekednek. És még elő sem vették azt. a szakirodalmat, amely a levegőből érkező fejtrágvát ígv jellemzi: nagy hatóanyagúi műtrágyák esetén a leggazdaságosabb — elsősorban dombvidékeken — mert a táp- anvag majdnem teljes egészében hasznosul. Ráadásul a szóráskép tökéletes, (gy perzselő hatás sem fordulhat elő. Ehhez még egyet érdemes hozzáfűzni: amelyik kedvezőtlen adottságú szövetkezet a helikopter mellett dönt, annak ez hektáronként fél mázsa búzájába kerül. A hatékonv fejtrágvázás pedig ennél biztosan többet hoz a konyhára. — kármán — Építők munko körben A munka nem jön házhoz Építők Itthon és külföldön Néhány évvel ezelőtt, amikor megyénkben javában tartottak, vagy éppen megkezdődtek a nagyberuházások, fejlesztések, nem volt okuk panaszra az építőknek. Munka volt bőséggel, s a beruházásokból sok százmillió, vagy éppen sok milliárd forinttal részesedett az építőipar. A visszafogott beruházási ütem, a befejeződő nagyberuházások azonban alapvetően más helyzetet teremtettek. A megyében kevesebb a munka, változatlan maradt a létszám, rendelkezésre állnak a nagy teljesítményű, nagy értékű gépek, berendezések. Az alapvetően gyárépítésre szakosodott Északmagyar- országi Álfami Építőipari Vállalat teljes kapacitását lekötötték a megyében megvalósult nagy ipari beruházások. Mondhatnánk: házhoz jött a munka, a feladat, csak választani kellett. Az elmúlt években összesen hét nagy- beruházás építésében vettek részt az ÉÁÉV dolgozói, s a tapasztalatok azt bizonyítják, magas színvonalon teljesítették kötelességüket. Joósz Gábor igazgató: —A körülmények megváltoztak, s ezt, hogy úgy mondjam a saját bőrünkön érezzük. A beruházások befejeződtek, ahol még jelen vagvunk, az korántsem elegendő valós kapacitásunk lekötésére. A megyén kívül kellett munkát keresnünk, ám ez azt. jelenti, hogy a korábbi hat-hét munkahellyel szemben ebben az évben kétszáz munkahelyen dolgoznak embereink szerte az országban. A szállítási utak meghosszabbodása tetemesen megnöveli a költségeket, emellett nem tudjuk kihasználni nagy teljesítményű gépparkunkat sem. A számítások szerint építőipari gépeink kapacitáskihasználtsága alig haladta meg az 50 százalékot. Kilenc hónap alatt a teljes termelési érték 800 millió forint volt, lényegesen kevesebb mint az elmúlt év azonos időszakában. Minden! összevetve. minteffv 20 millió forint n vereséggel számolhatunk. Ez naivon kevés. A korábbi években felvett beruházási hitelek visszafizetésére sem elesendő. Az említett néhánv szóm úgv vélem érzékelteti vondiainkat. már ami a un^dálkndást illeti. Ide kívánkozik az is, mert az isrn^sAeVioz tartozik, hogy a vezetők és a dől önzők eev része nem tudott alkalmazkodni az úi mélyekhez. követelmZn vekhez. — Pontosabban? ... — Mnnknlmlvemk szétszórtsága jobb előkészítést, gondosabb tervezési; a létszám pontosabb felmérését kívánja meg a vezetőktől, ez a követelmények egyik oldala; a másik pedig: erősíteni kell a munkategyelmet, mert e tekintetben nem túl kedvezőek a tapasztalataink. Nera tudunk mind a kétszáz munkahely élére művezetőt állítani, s a felügyelet hiánya nem hat serkentően a fegyelemre, a teljesítményre. — Néhány építőipari vállalatnál erőteljesen csökkent a létszám. Elmondható ez az ÉÁÉV-re is? — Ha kisebb mértékben is, de nálunk is csökkent a létszám, s a magánkezdeményezések, a kisvállalkozások várható felerősödése következtében további létszám- csökkenéssel számolunk. Ennek ellensúlyozására belső szervezési intézkedéseket teszünk. Jól tudjuk azonban, hogy a munkaerő megtartásának legjobban járható útja az eredményesség növelése, s ennek révén a jó munkát végző dolgozóink fokozottabb erkölcsi és anyagi megbecsülése. — A jelenlegi helyzet, legalábbis, ha a vállalati eredményre gondolunk, nem adhat okot az optimizmusra __ — Valóban nem. De azért vagyunk, hogy feszítő gondjainkat megoldjuk, hogy ebben a válságosnak tűnő időszakban is talpon tudjunk maradni. És a kényszer csak nagyobb erőfeszítésekre ösztönöz. Vállalatunknál ez a kényszer azt jelenti, hogy a rendelkezésünkre álló építőipari kapacitás kihasználásáról kell gondoskodni. A megyében erre most nincs lehetőség, ezért munka után kellett néznünk. És találtunk is munkát, ha nem is, mint mondani szokás „zsíros falatokat”. de mégiscsak munkát. Országos vállalat lettünk. Ott vagyunk Budapesten. Pest megyében. Hevesben. Fejérben, de az országhatáron kívül is: az NSZK- ban. Csehszlovákiában. Tárgyalunk a DEMAG-céggel. mintegy 7 ezer tonna acélszerkezet szerelése ügyeben: s jó munkának ígérkezik egy osztrák céggel való együttműködés. Közösen végeznénk egy acélmű építési munkáit az NDK-ban. Ha az említett két ajánlatot elnyerjük, az nemcsak pénzben jelent sokat, de fiatal szakmunkása-) ink, technikusaink, mérnöke-' ink számára jó alkalom lesz a bizonyításra. Akad azért feladat a megyében is. Érdekeltek vagyunk még a kombinált acélmű építésében, Sajóbábonyban az Északmagyarországi Vegyiművekben^ az Ózdi Kohászati Üzemek-) ben, a Borsodi Vegyi Kombinátban, a Tiszai Vegyi Kombinátban. Bízunk abban; hogy lesz még feladatunk. Várjuk az ózdi salakfeldolgozó. Gyöngyösorosziban pedig a gázszilikátgyár építé-í sének kezdetét, hogy csak a fontosabbakat említsem. Egyszóval: lesz munkánk és ez a fontos. Nemcsak emiatt, de más okból következően sem vagyok borúlátó. Azért nevezetesen, mert jelenlegi gondjaink közepette megmutatkozott kollektívánk helytállása, tenniakarása, a közösség összetartó ereje. És ezt ne tekintse valamiféle frázispuffogtatásnak, mert lelkiismerettel mondhatom, nem azt Tény, hogy kollektívánk nagy része vállalja az esetenként kevesebb fizetéssel járó többletmunkát is. mert magáénak érzi a vállalatot. Nem említek példákat, mert tűi sok példát kellene felsorolnom. Igaz, akadnak olyanok is.' akik először a pénzt kérik és aztán akarnak dolgozni. Az ilyenfajta alapállás magától értetődően nem vezethet jóra. Lehet meggyőzni, a közös ügynek megnyerni az embert, erről nem mondhatunk ,e: lehet fegvelmezni is. mert ez is egy lehetőség, ám ha ez sem használ, akkor van egy harmadik megoldás is... Szarvas Dezső Fotó: Laczó József SzcrvízmieSv létesítése Palházán a Rákóczi Termelőszövetkezet a gépjavító munkák korszerűbb, gyorsabb elvégzése érdekében átalakítással kibővítette a műhelycsarnokot, s hozzákezdtek egy szervizműhely létét sítéséhez. Bodroghalomban a Szabad Föld Tsz szintén szervizrészleggel egészítette ki gépjavító műhelyét.