Észak-Magyarország, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-05 / 285. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1981. december 5., szombat r........................................................ A moszkvai csata - a fasiszta hadsereg első nagy veresége (RÉSZLET GEORGIJ ZSUKOV, A SZOVJETUNIÓ MARSALLJA KÖNYVÉBŐL) Kiizfeién! az MSZMP Kezpiati Bizottságának 1981. iecember 3-i üléséről J Nemegyszer kérdezték • tőlem: hogyan sikerült a J szovjet csapatoknál; Moszk- i va alatt szétzúzniuk a leg- J erősebb német fasiszta cso- i portosítást, és a kemény ' télben nyugat felé vissza- i vetni maradványait? A né­• metek moszkvai vereségé- J ről sokat írtak, és az, amit i írtak, lényegében helyes. J Ám mint a Nyugati Front i volt parancsnoka, én is J szeretném élmondani a vé- i leményemet erről. [ Mint ismeretes, a német , hadvezetés arra számított, i hogy a „Tájfun” fedőnevű ! hadműveletével vjazma— i moszkvai és brjanszk— J moszkvai irányban szét- i zúzza a szovjet csapatokat, j és Moszkvát észak és dél i felől megkerülve, lehetőleg i rövid idő alatt elfoglalja. S ' Az ellenség ezt a hadászati célt egymást követő, ket­tős átkarolással akarta el­érni. A szovjet csapatok első bekerítését és szétzú­zását Brjanszk és Vjazma körzetében tervezte. A má­sodik bekerítést és Moszk­va elfoglalását pedig úgy szándékozott végrehajtani, hogy páncélos csapatokkal északnyugatról Klinen és Kalinyinon keresztül, délről pedig Tulán és Kasirán ke­resztül mélyen átkarolja Moszkvát, hogy azután No- ginszk környékén befejez­hesse a hadászati bekerí­tést. A hitlerista főparancs­nokság azonban súlyos hi­bát követett el az élőerők és az eszközök számbavé­telekor. Erősen lebecsülte a Vörös Hadsereg lehetősé­geit és nyilvánvalóan túl­becsülte saját csapataiét. A „Tájfun” hadművelet második szakaszában szin­tén durva számítási hibá­kat követett el az ellenség. Számycsoportosításai — kü­lönösen Tula körzetében — gyengék voltak, és nem ren­delkeztek elég összfegyver- nemi egységgel. Az adott feltételek között helytelen volt mindent egy lapra, a páncélos egységekre felten­ni. Ezek nagy vesztesége­ket szenvedtek és elvesztet­ték 'átütőerejüket. A német hadvezetés tehát nem tu­dott egyidejűleg csapást mérni az arcvonal köze­pén, jóllehet ott elég erő állt rendelkezésére. Ez le­hetővé tette számunkra, hogy az arcvonal közepé­ről minden tartalékot, a hadosztálytartalékokat is beleértve, a szárnyakra dobjuk át. November ele­jén sikerült időben megál­lapítanunk az ellenség csa­pásmérő csoportosításának az összpontosítását. Ennek eredményeként helyesen ha­tároztuk meg az ellenség fő- csapásainak irányát. Az el­lenség csapásmérő öklével mi mélyen lépcsőzött, kellő mennyiségű páncéltörő, és műszaki eszközökkel ellá­Ez év áprilisában határoz­ta el a December 4. Drótmű­vek MSZBT-tagcsoportja, hogy az idén újszerű módon emlékeznek meg Miskolc fel­szabadulásának évfordulójá­ról. Az üzem sok szállal kap­csolódik a Szovjetunióhoz: 1944 decemberében szovjet segítséggel az elsők között kezdte meg a termelést. A kapcsolat ma is élő. Termé­keik egy része a Szovjetunió­ba kerül, s a szocialista bri­gádok védnökséget vállaltak a minőség felett. Az elmúlt évben jóval a kitűzött határ­idő előtt szállították a meg­határozott mennyiséget. Az üzem MSZBT-tagcsoportja sok színnel, változatos módon szervezi a magyar—szovjet barátsági tevékenységet Az tott védelmet állítottunk szembe. Ugyanitt, a legve­szélyesebb irányokban össz­pontosultak fő harckocsicsa­pataink. A hitlerista csapatok nagy veszteségei, a hadjá­rat elhúzódása és a szov­jet csapatok elkeseredett ellenállása nagy hatással volt a német fasiszta csa­patok harcképességére, csüggedést keltett soraik­ban és megingatta a siker­be vetett hitüket. Csapataink a Leningrad alatti, Tyihvinnél és Rosz- tovnál folytatott harcokban elért sikereken fellelkesül­ve, Moszkva alatt 1941. de­cember 5—6-án szünet nél­küli ellentámadásba men­tek át. A végrehajtás mód­ját véglegesen akkor álla­pítottuk meg, amikor a hitlerista csapatok a jelek­ből ítélve már nem állhat­ták ellencsapásainkat. Westphal német tábor­nok, aki leírja a moszkvai csatát, kénytelen volt beis­merni, hogy „a német had­sereg, amelyet korábban le- győzhetetlennek tartottak, a megsemmisülés határán volt”. Ugyanezt mondják a hitlerista hadsereg más tábornokai is. A Vörös Hadsereg a moszkvai csatában a há­ború hat hónapja alatt el­ső ízben nagy vereséget mért a hitlerista csapatok fő csoportosítására. Koráb­ban a szovjet fegyveres erők már egy sor olyan hadműveletet folytattak, amelyek a csapások há­rom fő irányában lassítot­ták a Wehrmacht előre­nyomulását. Ám ezek mé­reteiket és eredményeiket tekintve elmaradnak a szovjet főváros falainál ví­vott nagy csata mögött. A moszkvai csatában a hitleristák összesen több, mint félmillió embert, 1300 harckocsit, 2500 löveget, több mint 15 000 gépkocsit és sok egyéb felszerelési tárgyat vesztettek. A né­met csapatokat 150—300 km-re vetettük vissza Moszkvától nyugati irány­ban. A védelmi ütközetek hozzáértő vezetése, az el­lencsapások szerencsés vég­rehajtása és a gyors át­menet az ellentámadásba gazdagította a szovjet had­művészetet, megmutatta a szovjet katonai vezetők hadászati és hadműveleti­harcászati érettségét, vala­mennyi fegyvernem kato- tonái harci tudásának gya­rapodását. A néptömegek a Hitler- ellenes koalíció valarneny- nyi országában nagy lelke­sedéssel fogadták a szovjet fegyverek Moszkva alatti győzelméről szóló hírt. A haladó emberiség ettől fog­va remélhette, hogy meg­szabadul a fasiszta igától. állandó kiállítások mellett előadásokat, élménybeszámo­lókat, baráti találkozókat rendeznek, ily módon is tö­rekedve arra, hogy a dolgo­zók mind jobban megismer­jék a szovjet emberek életét. Ennek kapcsán született az ötlet is: rendezzenek vetél­kedőt Miskolc felszabadulá­sának évfordulója alkalmá­ból. A December 4. Drótmű­vek MSZBT-tagcsoportja fel­hívással fordult a megye valamennyi üzemének, vál­lalatának, intézményének MSZBT-brigádjaihoz, hogy (Folytatás a? 1. oldalról) A Központi Bizottság * ■ megerősítette, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt, a Magyar Népköztár­saság kormánya — szövetsé­geseivel együtt —, mindent megtesz a szocialista közös­ség békepolitikájának siker­re viteléért, az enyhülés vív­mányainak megőrzéséért, a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egymás mellett éléséért II. A Központi Bizottság ér­tékelte az idei gazdasági épí­tőmunka tapasztalatait, el­fogadta az 1982. évi népgaz- . dasági terv és állami költ­ségvetés irányelveit. Megál­lapította, hogy népünk nyu­godt, kiegyensúlyozott poli­tikai légkörben eredménye­sen dolgozik az 1981-re ki­tűzött feladatok megoldásá­ért. A népgazdaság a terv gazdaságpolitikai irányvona­lával összhangban fejlődik. Az előirányzatot megközelít­ve javul a külgazdasági egyensúlyi helyzet. A ter­melés a tervezettnél mérsé­keltebben, a munka terme­lékenysége az előirányzott­nak megfelelően növekszik. Az energiafelhasználás nem haladja meg a múlt évit. A lakosság fogyasztása és a be­ruházások volumene kismér­tékben magasabb a terve­zettnél, az életkörülmények javulnak. 4 Az 1981. évi gazdasági fejlődést a következő fő vonások jellemzik: — A nemzeti jövedelem az előirányzott 2—2,5 százalék helyett várhatóan mintegy 1 százalékkal nő, elsősorban azért, mert az ipari terme­lés mérsékelten növekszik és a tervezettnél kevesebb ka­lászos gabona termett. Az ipari termelés várható­an 2—2,5 százalékkal halad­ja meg a múlt évit, és a külpiaci értékesítési lehető­ségekkel összhangban diffe­renciáltan alakul. A terme­lés növekményének nagyobb része belföldi felhasználásra kerül, a kivitel elmarad a tervezettől. Az építőipar termelése kis­mértékben csökken, a felújí­tási-fenntartási, valamint a külföldön végzett munkák aranya viszont növekszik. A mezőgazdasági termelés valamelyest meghaladja az 1980. évit, de nem éri el a tervezettet. Kalászos gaboná­ból — főleg a kedvezőtlen időjárás miatt — kevesebb termett, de az ország ke­nyere biztosított Kukoricá­ból jó volt a termés. A szé­pen fejlődő áiiatállomány takarmányellátása zavartalan. — A lakosság jövedelme és fogyasztása valamelyest meg­haladja a tervezettet. Az egy lakosra jutó reáljövedelem országos átlagban 2 százalék­kal, a lakossági fogyasztás pedig mintegy 2,5 százalék­kal nő. A fogyasztói árak emelkedése az előirányzott 4,5—5 százalékon belül lesz. vegyenek részt Á Szovjet­unió békepolitikája című ve­télkedőn. Az elmúlt hónapok során a jelentkező munka­helyi közösségek megtartot­ták a helyi versenyeket, s a legjobb helyezést elértek teg­nap, decémber 4-én mérték össze tudásukat a Diósgyőri Gépgyár kultúrtermében megtartott vetéli; edön. A borsodi üzemek, intézmé­nyek 37 brigádja képviselte magát a szellemi fejtörőn. A vetélkedő kifejezte a magyar nép kötődését a Szovjetunió­hoz, s hivatott volt aura is, Az áruellátás összességében jó, a választék megfelelő. Ütemesén halad a három­műszakos és a folyamatos munkarendben dolgozók át­térése az ötnapos munkahét­re. Megépül 77 ezer — ezen belül 24 ezer állami — lakás. Az általános iskolai osztály- termek száma 1200 helyett 1900-zal gyarapszik. A terve­zettnél több, összesen 17 500 új óvodai, mintegy 4400 böl­csődei hely és 2500 kórházi ágy létesül. — Hazánk nemzetközi gaz­dasági kapcsolatai tovább bővülnek. A rubel elszámo­lású kereskedelmi forgalom a behozatali lehetőségekkel összhangban alakul. A nem rubel elszámolásokban a cse­Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás ' Ipari termelés Országos építés-szerelés Mezőgazdasági termékek termelése Egy lakosra jutó reáljövedelem Lakossági fogyasztás Állami költségvetés bevétele kiadása A szocialista szektor be­ruházásaira folyó áron 178— 180 milliárd forintot lehet fordítani. 3 Az 1982. évi népgazda­sági terv céljainak el­érése megköveteli, hogy a gazdasági fejlődést a terme­lés minden ágazatában az eddiginél erőteljesebben a gazdaságos export fokozása, a termelés hatékonyságának és nemzetközi versenyképes­ségének növelése, az anyag­gal és az energiával való ésszerű takarékosság alapoz­za meg. A belföldi felhasználást a beruházások szelektív csök­kentésével, a készletfelhal­mozás növekedésének vissza­fogásával kell mérsékelni. A társadalmi közkiadásokban fokozott takarékosság érvé­nyesüljön. A gazdasági irá­nyításnak, ezen belül a sza­bályozók következetes érvé­nyesítésének, valamint az egész gazdaságszervező tevé­kenységnek e fő feladatok megvalósítását kell szolgál­nia. — Az ipar termelésének a jelenleginél nagyobb hánya­da kerüljön exportra. Gyor­sítani szükséges a termelés szerkezetének korszerűsítését, a műszaki fejlesztést. A kül­ső piacokon gazdaságosan értékesíthető, a behozatalt ésszerűen helyettesítő, a ki­sebb anyag- és energiaigé­nyű termékekből növekedjék a termelés. E követelmények­nek megfelelő vállalatok és szövetkezetek erőteljesen bő­vítsék termelésüket, dina­mikusan fejlődjenek. Foly­tatódjék az ipar szervezeti korszerűsítése, a vállalatok belső szervezetének, irányí­tásának továbbfejlesztése, a vállalatközi kapcsolatok ja­vítása. — Az építőiparban növe­kedjék a fenntartás és fel­újítás aránya, valamint az exporttevékenység. Erősödjön hogy bemutassa, mennyire ismerik megyénk dolgozói a Szovjetunió tudományos, műszaki, kulturális eredmé­nyeit Az elődöntő során írásbeli és szóbeli feladato­kat oldottak meg a résztve­vők, izgalmas, játékos for­mában adtak számot ismere­teikről. A döntőbe a tíz leg­jobb csapat jutott, s a szoros versenyben bizony nem volt könnyű dolga a zsűrinek. Az első helyen végül is a Diósgyőri Gépgyár főtechno­lógiai osztályának csapata végzett, a második és a har­madik helyet a December 4. Drótművek Herman Ottó szocialista brigádja, illetve a Miskolci MEZŐGÉP Válla­lat Leonov brigádja szerez­te meg. rearányok valamelyest javul­nak, az áruforgalom kis mér­tékű hiánnyal zárul. — Az állami költségvetés hiánya a tervezettet megha­ladja. A Központi Bizottság • megerősítette, hogy a vl. ötéves terv gazdaságpoli­tikai irányvonalával össz­hangban, a gazdasági építő­munka fő célja 1982-ben is a külgazdasági egyensúly javí­tása, valamint az életszínvo­nal megőrzése. Egyetért az­zal, hogy a Minisztertanács az 1982. évi népgazdasági ter­vet az alábbi fő előirányza­tok szerint véglegesítse, és az állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot az ország- gyűlés elé terjessze: Az 1982. évi terv, az 1981. évi várható teljesítés százalékában 101.0 — 101,5 98.0 — 99,0 102.0 — 102,5 98.0 — 99,0 104.0 — 104,5 100.0 — 100,5 100,5 — 101,0 104.0 — 105,0 105.0 — 106,0 a vállalkozási készség és a versenyképesség, javuljon a szervezettség, csökkenjen a kivitelezési idő. — A mezőgazdaságban a termelés fokozása a jó bel­földi ellátás biztosítását és a kivitel növelését szolgálja. Mind a növénytermesztés­ben, mind az állattenyésztés­ben tovább kell növelni a hozamokat. A gabonaterme­lés biztonságos megalapozá­sa érdekében bővíteni szük­séges a vetésterületet is. To­vább kell javítani a nagy­üzemek és a háztáji, kisegí­tő gazdaságok kapcsolatát. Segíteni kell a szarvasmar­ha-tenyésztés színvonalának fenntartását, a sertéste­nyésztés fejlesztését a kis­termelőknél. — Az áru- és személy- szállítási feladatokat a nép- gazdasági tervvel összhang­ban kell megoldani. A vál­lalatok a szállítási feladatok teljesítését energiamegtaka- rítást eredményező szervezé­si intézkedésekkel is segít­sék. — Gyorsítani kell az ener­giatakarékossági program végrehajtását. A tüzelőanyag- és energiafelhasználás az ez évit lehetőleg ne haladja meg. Az összes energiafel­használásban valamelyest csökkenjen a szénhidrogének aránya. Elsősorban a kőolaj- termékek helyettesítésére, fajlagos felhasználásuk csök­kentésére kell erőfeszítéseket tenni. — A szocialista szektorban felhasználható 178—180 mil­liárd forintot elsősorban a folyamatban levő beruházá­sok befejezésére kell össz­pontosítani. Előnyben kell részesíteni a műszaki fejlő­dést, az energiahordozók gaz­daságos kitermelését, ésszerű felhasználását szolgáló beru­házásokat. Kezdődjék meg a mecseki szénkitermelés fej­lesztése, a Dunai Vasmű kokszolóművének és a fe­nyőfői bauxitbányának a nagyberuházása. A A termelés hatékony­Ságénak növelésével kell megteremteni az élet- színvonal megőrzésének, az életkörülmények javításának feltételeit. — A lakosság egy főre ju­tó reáljövedelme és fogyasz­tása kismértékben, a társa­dalmi juttatások a korábbi éveknél mérsékeltebben nö­vekedhetnek. A munkások és alkalmazottak átlagbére 4—5 százalékkal, a fogyasz­tói árszínvonal mintegy 5 százalékkal emelkedhet. — Fontos követelmény az áruellátás színvonalának és választékának jobb össze­hangolása a kereslettel, a szolgáltatások iránti igényele jobb kielégítése. Meg kell építeni 76—77 ezer lakást. Létesíteni kell 1200—1300 ál­talános iskolai osztálytermet, csaknem 3000 bölcsődei, mintegy 9000 óvodai és 1200 gyógyintézeti helyet. — Folytatódik az Állami Operaház, a Közgazdaságtu­dományi Egyetem, a Filmgyár felújítása és a Budavári Pa­lota rekonstrukciója. Meg­kezdődik az Eötvös Loránd. Tudományegyetem épületé­nek felújítása, befejeződik a Madách Kamaraszínház kor­szerűsítése. Megnyílik a bu­dapesti .pagy sportcsarnok. — A népgazdaság minden területén javuljon a foglal­koztatás hatékonysága, a lét­számigényeket mindenütt a termelés és a feladatok vál­tozásához igazítsák. A jövő év közepéig — az oktatás és a mezőgazdaság kivételével — fejeződjék be az ötnapos munkahétre való áttérés. C A külgazdasági egyen- súlyi helyzet javítása megköveteli, hogy tovább bővüljenek hazánk nemzet­közi gazdasági kapcsolatai. A kivitel 6—8 százalékkal, a behozatal 2—3 százalékkal növekedjen. C A gazdaságirányító és szervező munka közép­pontjába a VI. ötéves terv­ben foglalt gazdaságpolitikai céloknak és programoknak lehetőségeinkhez és a válto­zó feltételekhez igazodó megvalósítását kell állítani. Az 1982. évi terv fő céljai­nak elérését a szükséges dön­tések idejében és a népgaz­dasági érdekekkel összhang­ban történő meghozatalával, következetes végrehajtással és folyamatos ellenőrzéssel kell elősegíteni. A gazdasági szabályozók ösztönözzenek és késztessenek a hatékonyság jelentős javítására, a gazda­ságos kivitel növelésére, az import ésszerű helyettesíté­sére, az energia- és anyagta­karékosságra. A vállalatok, szövetke­' *. zetek és a tanácsok gazdaságpolitikai követel­ményekkel, a népgazdasági terv céljaival összhangban készítsék el terveiket. Igé­nyeljék a dolgozók vélemé­nyét, ösztönözzék, karolják fel jó kezdeményezéseiket. A változó feltételekhez jobban igazodva, lehetőségeiket ki­használva, felelősségteljes munkával biztosítsák a ter­vek végrehajtását. A szemé­lyes felelősséget viselő, igé­nyes, a rendet, a fegyelmet, a minőségi munkát megkö­vetelő, kezdeményező vezetők kapjanak nagyobb társadal­mi megbecsülést és egyértel­mű politikai támogatást. A Központi Bizottság ajánl­ja. hogy a munkaverseny- mozgalomban a gazdálkodás minőségi követelményeit, az energia- és anyagtakarékos- ságot, a jövedelmező export fokozását, a vállalati koope­rációs és szerződéses kapcso­latok javítását állítsák elő­térbe. Q A Központi Bizottság felhívja a pártszerve­zeteket, hogy tegyenek még mindent az 1982. évi terv eredményes megvalósításá­ért. A kommunisták példa­adással, aktív felvilágosító és meggj'őző munkával se­gítsék a tervben foglalt kö­vetelmények és feladatok megértetését, vállalását, tel­jesítését. A Központi Bizottság fel­kéri a társadalmi és tömeg­szervezeteket. hogy az 1.982. év népgazdasági terv céljai­nak megvalósítására mozgó­sítsák a dolgozókat.. Szocia­lista fejlődésünk és előreha­ladásunk. hazánk é« népünk érdekei minden magyar ál­lampolgártól szemelve? helvt- állást. felelős magatartást követelnek. HS1BT-tagcsoportok vetélkedője

Next

/
Thumbnails
Contents