Észak-Magyarország, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-31 / 305. szám

ESZAK-MÄGYÄRORSZÄG 10 1931. december 31.; csütörtök A háromszá éves pezsgő jedéssél keletkezik, hanem b cukorral, borpárlattal, ízesítő likőrrel kevert alap­bort széndioxiddal mester­ségesen telítik. Ez a bor a pezsgőnél gyengébb minő­ségű, olcsóbb ital. A pezsgőt felnyitás előtt jól le kell hűteni. A jól le­hűtött pezsgő szépen hab­zik, majd tartósan gyön­gyözik. kristálytiszta, min­den mellékíz és idegen il­lat nélküli ital. A gyengén hűtött pezsgő élvezeti ér­téke csökken. Ismerünk fehér. rozé. vörös színű pezsgőt. Az. ital pezsgése fajtánként válto­zó: a szénsav nyomása sze­rint van erős, közepes és gyenge pezsgésű pezsgő. nwwí Amikor 1676 körül a © franciaországi Haut- villiers-ban P. Perig- non mester, a bencés apát­ság borpincéjének kezelője feltalálta a pezsgőt, senki sem gondolta, hogy ez az új ital még évszázadok múlva is az emberek ked­vence lesz. A bencések mindent elkövettek, hogy megőrizzék a pezsgő elő­állításának titkait, de ez nem sikerült. Néhány év­tized múlva hozzájutottak a recepthez a francia Champagne bortermelői, és nemsokára megjelent az itt készített pezsgő, mely jobb, nemesebb ital volt, mint Perignoné. Pezsgőjük pedig nemcsak Franciaországban, hanem fokozatosan Európa több államában is kedvelt- té vált. A champagne! pezsgőt a „pezsgők kirá­lyának” nevezték, és ezt a rangját ma is megtartot­ta, bár az Európa-szerte meginduló pezsgőgyártással éles verseny alakult ki. Sok kiváló pezsgő született, így az orosz, a magyar pezsgő, stb. Hazánkban szá­zadunk elején már öt pezs­gőgyár igyekezet kielégíte­ni a hazai szükségletet, de jó minőségű italaik külföl­dön is kedveitekké váltak (Törley, Hungária, Taliz­mán, Fortuna stb.). A pezsgő széndioxid tar­talmú bor, melyben a szén­dioxid úgy keletkezik, hogy a borhoz cukrot és élesz­tőt adagolnak, és jól lezárt, vastag falú palackban erje­dés indul meg. Az így ke­zelt bort 1—2 évig pihen­tetik, érlelik, majd a fel­fordított üvegek nyakában összegyűlt seprőt eltávolít­ják; helyébe a zamatosító- kat, borpárlatot, cukrot tartalmazó, ún. ízesítő li­kőrt töltenek. Az olcsóbb fajta pezsgőt fémtartályok­ban állítják elő (tankpezs­gő). A pezsgőhöz hasonlít a habzóbor, melyben a szén­dioxid nem természetes er­A pezsgő cukortartalmá­nak mértékét a palackon levő jelzések tüntetik fel: a nagyon száraz pezsgőben (brut) literenként csak 5 gramm cukor van. a száraz pezsgőben a cr' irtartalom literenként 5—25 gramm (jelzése: dry. sec), a fél­száraz pezsgőben 25—35 gr .mm cukor van, a fél­édesben (demi doux) 35— '45 gramm ckrot tettek, míg az édes pezsgő (doux) cu­kortartalma meghaladja a 45 grammot literenként. Aki ismeri és fogyasztja a pezsgőt, az tapasztalhat­ta, hogy bizony ebben az italban is van' szesztarta­lom, éspedig legalább 10,5 százalék, tehát a mértékte­len pezsgőfogyasztás ha­sonló következményekkel ját, mint a túlzott borivás. A pezsgőt nemcsak köz­vetlenül fogyaszthatjuk, ha­nem íze, illata más készít­ményekben is jól érvénye­sül. A legismertebbek kö­zé tartozik, a bólé, melyet gyorsan és kevés idő alatt lehet elkészíteni. íme az egyszerű recept: Nagy tálba tegyük a jól megmosott gyümölcsöt (ami idényszerűen rendelkezés­re áll vagy befőttet, amit jól le kell csorgatni, ve­gyesen, hogy ízesebb és ^ érdekesebb legyen). Egy evőkanál porcukrot, egy citrom lereszelt héját és levét és öntsünk rá egy üveg pezsgőt Egy órán át pihentetjük, majd 2 dl tej­színhabot (amit kevés cse­resznyepálinkával ízesítet­tünk) teszünk a csészékbe, illetve poharakba töltött bóléra. Javítja a bólé ízét, ha kevés cseresznyepálin­kát töltünk kiosztás előtt a keverékbe. í Ilin fipífizs a föidrenoésre Váratlan, a földrengések előrejelzéséhez alkalmas je­lenséget fedeztek fel szovjet geokémikusok. A közép­ázsiai szeizmikusán aktív te­rületeken végzett kísérletek alapján összefüggést állapí­tottak meg a Föíd mélyéből a felszínre törő* gőz higany­koncentrációja és- a földké­regben rejlő mechanikai fe­szültségek között. Megfigyelték, hogy a hi­ganygőz mennyisége időről időre változik. Többek kö­zött feljegyeztek egy 14 na­pos periodicitást, mely a Hold árapálykeltő hatásával kapcsolatos. Ez a hatás nem­csak az óceánokban, hanem a földkéregben is érvénye­sül. Dagály idején a föld­kéreg bizonyos mértékig ösz- szehúzódik. apálykor viszont kitágul, ami hatással van a higanygőz-áramlatok és -ki­törések intenzitására. A földrengés előtt négy nappal a Föld mélyéből feltörő gőz higanytartalma megnő, majd azután lecsökken. A megfigyelt törvényszerű­ség a jelenlegi módszerekkel együtt lehetővé te^zi, hogy már a közeljövőben 70—80 százaléknyi valószínűséggel előr.e jelezhessék a földren­gést. Zajtalan írsgép A jellegzetes írógépzajt a billentyűknek a hengerre csapódása okozza, ami ellen már több módon próbáltak védekezni. A leggyakoribb megoldás a henger belsejé­nek valamilyen zajelnyelő anyaggal való kitöltése volt, de eddig egyik sem hozott eredményt. A Philips-cég legújabb ötlete nyomán a vékony falú henger belse­jét kb. 1 mm átmérőjű acél- és ólomgolyócskák keveréké­vel töltik ki. A golyók a henger falán keletkezett han­got tovább vezetik, miközben a számtalan apró ütközés felemészti a hanghullám energiájának hagy részét. Egy így felszerelt nagy iro­dai írógépnél a zaj csök­kenése elérheti a 20 decibelt is, ami már igen lényeges érték. Az eljárás további előnye, hogy a henger egy­szerű cseréjével utólag bár­mely írógép zajmentesíthető. Az elv valószínűleg más be­rendezések zajtalanításánál is sikerrel alkalmazható majd. mágneses A japán NTT (Nippon Te­legraph and Telephone Pub­lice Corp.) nyilvános állomá­sokon alkalmazható, olyan telefonkészülékeket fejlesztett ki. amely érme bedobása he­lyett mágneses kártyával hozható működésbe. A be­szélgetést folytatni kívánó a készülék jobb felső sarkánál levő nyílásba helyezi a mág­neses kártyát, és azután tár­csázhat. A beszélgetés végén a készülék a kártyára fel vi­szi, hogy mennyibe került a kapcsolás (a beszélgetés idő­tartamától és a hívott állo­más távolságától függően). A mágneses kártya csak ezután húzható ki a készülékből Egy kártyával addig lehet újabb beszélgetéseket foly­tatni, amíg a vételárával meghatározott „beszélgetési keret” ki nem merül. Az NTT 1982 tavaszától szándé­kozik ilyen típusú telefon- készülékeket üzembe helyez­ni Tokióban. Az alsó képen a mágne­ses kártya látható. Ez haj­lékony, rendszerint műanyag kártyával lap, amely mágnesezhet anyaggal, például vasoxidd® van bevonva, és megfelel“ a készülék számára felisme! hető jelekkel ellátva. A t# vábbi jeleket a telelőnk0 szülék viszi rá a kártyát® a beszélgetés árával arán)'0 részt mágnesezi. A mágnesezett kártyák® már régebbi idő óta haszn0 sítják a számítástechnikába* is, rendszerint külső tét ként. Ezekre rendszerint V» szonylag tartósan őri zen jeleket visznek fel. “~ár 1° hetőség van a meglevő jele' törlésére, és új jelek felvi telére is. A telefonálások lebonyoli fására és regisztrálására mágneskártyát a japánol használták először, amel praktikussága miatt feltelie tőén gyors nemzetközi tér hódításra számíthat. Telefonkészülék ­A naptár és a fta§en*J8ií* Hm „műfaja” közt különbség van. Az előbbi inkább csak az új esztendővel kapcsola­tos adatok, tudnivalók közlé­sére szorítkozik, a kalendá­riumban viszont mindezeken kívül ismeretbővítő, gyakran különböző szakmai és nép­szerű tudományos cikkeket, továbbá elbeszéléseket, ver­seket, humoros írásokat is találhat az olvasó. Ma a naptár, régen a ka­lendárium volt „divatban”. Különösen nálunk, ahol az egyszerű jobbágyok, parasz­tok és falusi kurtanemesek számára a vásári ponyván árult kalendárium jelentette szinte magát — az „irodal­mat” is. Könnyjen meggyő­ződhetünk erről, a sárospa­taki kollégiumi nagykönyv­tár gazdag kalendárium­állományából, amelyhez fog­ható tömegét és változatait ennek a „műfajnak” a le­tűnt századokban talán sehol másutt nem gyűjtötték ilyen mennyiségben össze. A 19. századiak közül be­lelapoztunk „az 1853-dik esz­tendőre Tóth Lajosnál nyo­matott Miskólczi Közönséges Kalendáriumba”. A szokásos naptári részben megtudhat­juk például, hogy a mi vi­dékünkön 1853 január elején „engedelmes, lágy idő lé­szen ...” A hónap végére azonban „változó, hideg időt, havas napokat” jósol a ka­lendárium. Egyébként ami az egész 1853. esztendőre szóló „prognózist” illeti, többek között azt olvashatjuk, hogy „ezen év néha ugyan esős, de mégis inkább száraz le- end ... Gabona, bor, ha nem bőven is, de azért elegendő terem. Körtvély több lészen, mint alma; cserezsnye, szil­va nem igen sok. Makk, dió elegendő; a káposzta, répa a szokott nagyságra nem nő­het, hal középszerűen ...” A „közönséges vásárok” végeláthatatlan jegyzéke sze­rint a . múlt század derekán Miskolcon országos vásár volt „februárban Julianna, májusban Orbán, augusztus­ban Sámuel, októberben Lu­kács, decemberben Lázár na­pokat magában foglaló he­tekben”. Közli a postai díj­szabást, az illetékkivetési táblázatot és a posta járatok menetrendjét. Eszerint Mis­kolcról naponta 11 postako­csi indult, például Budán át Bécsbe, Gráczba, Fiúméba Eszékre, de más „vonalakon” is, így Debrecenbe, Brassóba, sőt Munkácson át a galíciai Lembergbe is. A 100 évvel ezelőtti, tehát 1882-re szóló „Közhasznú Kalendárium” elején azt ol­vashatjuk, hogy „a chaldeu- sok ősrégi csillagjóslati hite szerint a Jupiter bolygó az. mely a folyó 1882-dik évben a kormánypálezát bírja ...” A kialakult kalendáriumi szokás szerint ebben is meg­találta az olvasó a neki szük­séges naptári, időjóslási ada­tokat. Néhány oldalon is­merteti a magyar történelem fontosabb eseményeit, majd közli az ország összes vár­megyéjének „címtárát”. Bor­sodban ekkor báró Vay Béla. Abaújban Darvas Imre, Zemplénben Dókus József volt a főispán. Feltűnően .íosszú minden megyében az ügyvédek listája. Sárospata­kon 9, Sátoraljaújhelyen 43. Miskolcon 53 ügyvéd próká- torkodott. Betűrendbe sze­dett névsoruk Miskolcon Bár­sony Jánossal kezdődött és Varjassy Ferenc nevével végződött. Érdekes olvasni a 100 év­vel ezelőtti hirdetéseket is. Oldalakat töltenek még a kalendáriumban. Főképp „a legújabb gyógyszerészeti ké­szítményeket” kínálják. így például „fogelixírt, fogbal- balzsamot, gilisztachokolá- dét”. Egy másik nagyon rek­lámozott gyógyszer neve •„Shaeker-kivónat”. Ezt ma­gát két teljes oldalon át rek­lámozzák, » egyenesen „a szenvedő emberiség meg- mentőjének” nevezi a hirde­tés. Amint olvasható, jó „máj-, epe-, vese- és gyo­morfájdalmak ellen, s fordu­latot jelent az emberi élet­ben. Egy üveg ára l’ frt 25 kr. Tulajdonosa White A. J. Frankfurt. Raktár Miskól- ezon dr. Iiercz Mórnál...” Az ugyancsak 1882-es Nagy Képes Kalendárium rövid ismertetést ad az „előző év eseményeiről a nagyvilág­ban”. Elsőnek két politikai merényletről számol be: XI. Sándor cár és az Egyesült Államok 20. elnökének, Gar­field James Abrahamnak a meggyilkolásáról. „Oroszországban még most is középkori sötét viszonyok uralkodnak” — kezdi a be­számolót. „A cárok zsarno­kok, s a cárok rendes halála erőszakos halál.” A továb­biakban elmondja, hogy II Sándor cár ellen már ötször kíséreltek meg merényletei1 — sikertelenül. A hatodik merénylet 1881. március 13- án történt. A cár Szentpé- tervárott — felesége intése ellenére — katonai szemlére indult. Egy Risszakov nevű merénylő „Orsini-féle” bom­bát dobott a hintó elé. A cár sértetlen maradt, de kí­séretéből sokan meghaltak. A nagy zűrzavarban észre sem vették, hogy egy másik merénylő közel lépve az uralkodóhoz, újabb bombát dobott a lába elé. „Irtózatos robbanás, s amint a füst­felhő eloszlott, a cár véré­ben a földön feküdt; két lá­ba, alteste s bal keze véres hústömeggé vált!”- Garfield James Abraham mindössze él évet töltött az elnöki székben, mert amikor 1881. július 2-án Washing­tonból a feleségéhez akart utazni vidékre alig szállt fel a vasúti kocsiba, egy Guiteau nevű merénylő felugorva a vasúti kocsi üléséről, hátul­ról kétszer rálőtt. Az elnök súlyosan megsebesült, és kél hónapig tartó fájdalmak kö­zepette meghalt. Az 1882. esztendőben — a Nagy Képes Kalendárium szerint — már működött a Magyar Borismertető Egye­sület”, amely feladatának tekintette a legkiválóbb ha­zai borok „kataszterben” tar­tását. és árfolyamainak fi­gyelemmel kísérését. Az új év elején közzétett „bor­tőzsdei” jegyzék szerint a legjobb magyar borok ára literenként 7 és 54 krajcár között váltakozott, de a bo­rok „királyáért”, a tokajiért — kereken egy forintot fi­zettek. Hegyi József II „Polinp”-expeÉií Az Antarktisz partjainá levő Weddell-tenger körzeté ben munkához kezdett a Pö linya nevet viselő szovjet-" amerikai közös tudományai expedíció. Ez a terület, való' ban jégmentes, hatalmas víf terület, kb. 60 mérföld szé lességű és 200 mérföld hős?-' szúságú. amely a legerősebb fagyok idején sem fagy be A Föld mesterséges bolygói' ról kapott megfigyelések 8* mutatták, hogy e terület e|- helyezkedése és méretei st®' bilak. A tudósok régóta érdek lödnek a zord antarktiszi tel' mészet e különös jelenség iránt. Léteznek olyan hip0' tézisek. hogy a iégmenö’- vízterület az ebben a telj" geri körzetben ható szelek & áramlatok, a függőlegese*1 cirkuláló. meleg mélyten?0' rí áramlatok, valamint egyéb okok következtébe11 jött létre. A szovjet—amerikai expc' dícíő feladata, hogy meS' oldja a Weddell-tenger rejte' lyét. és tudományos masvo' rázatot » adjon a hatóim®5, légmentes vízterület keletke' zéséről. Továbbá kutfriák 9 jégmentes vízterület körzete" ben lejátszódó jelenségeknek és folyamatoknak valamid az óceánnak és az atmoszfé" rának a kölcsönhatásait is-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents