Észak-Magyarország, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-31 / 305. szám

1981. december 31., csütörtök ÉSZAK-NfAOYARO R5ZÄG 4 Menyasszonybúcsúzó a Magyar menyegzőből. Legyen a megye ugye.., ünnep után — az. Avasról Á közelmúltban beszámol­Magyar film, 1981 nál kifáradás jelentkezne, tunk róla, hogy a miskolci Avas Táncegyüttes fennállá­sának 30. évfordulóján ünne­pi műsorral mutatkozott be otthonában, a Rónai Sándor Művelődési Központban. Ak­kor, a jubileumhoz illően, mi is elsősorban az esemény, az együttesi múlt és jelen „fény­lő” oldalát mutattuk meg ol­vasóinknak. Nem feledve az ünnepi köszöntőben sem meg­került tényt: az Avas az utób­bi egy-másfél évben nehéz időszakot élt át. Erről beszélgettünk, már ünnep múltán, Falvay Ká­roly SZOT-díjas táncművész- ezel, koreográfussal­— Mindenekelőtt szeretném leszögezni — mondta beszél­getésünk kezdetén —, hogy amikor elvállaltam az együt­tes művészeti vezetését, azt a közös igényt fogalmaztuk meg, hogy az Avas Tánc- együttes Borsod-Abaúj­Zemplén megye népi művé­szetét képviselje elsősorban. Miután ilyen jellegű műsora az elmúlt években nem ala­kult ki, ennek megteremtése a jelen és a jövő elsőrendű feladata. Az együttesnek a megye élő népi művészete bá­zisává kell válni. Mint népi együttesnék a hagyományo­sat kell képviselnie, modern, módon. Minden egyéb mű­vészkedés másodlagos. Az a véleményem, hogy a néptánc­mozgalomban (ismerve a me­gyei csoportokat) a felszíni eredmények variálása teng túl. Kétségkívül ez az egy­szerűbb, a • formai utánzás; sokkal nehezebb és bonyolul­tabb a lényeg, a magatartás, a népi kultúra összetevőinek felfejtése és megmutatása. De hát erről van-e szó, ami­kor azt látjuk, hogy fiatalok görnyedt háttal táncolnak, csak azért, mert így láttak egy idős embert táncolni ?!... — Ez eddig nem túl bizta­tó... — Én elismerem minden koreográfus, művészeti ve­zető jogát, hogy saját kon­cepcióját valósítsa meg. De nem vagyok híve a spekulatív művészkedésnek. És annak sem, ha kényelemből, nemtö­rődömségből meghamisítjuk saját kultúránkat. Szomorúak lehetnénk, ha rendeznénk egyszer egy országos verbunk- versenyt (pedig milyen gaz­dagok vagyunk e táncban!): megjelenne mindenki ugyan­abban a nadrágban ... holott a viselet a régi közigazgatási határokon belül mindenütt sajátos volt, megkülönbözte­tő. Itt, a megyében két híres verbúnk van, élt: a Putnok környéki Vasvári verbunk és a Hatoztató, a Bodrog környé­kéi. Szeretném mind a ket­tőt feldolgozni, de ehhez kel­lene megfelelő kosztüm is ... Elkezdtem járni a múzeumo­kat, de nem tudtak kellő fel­világosítást adni. Viszont kaptam egy jó tippet: fordul­jak a megye lakosságához, hátha van valakinek régi fényképe, más tárgyi emléke. Nagy segítség lenne szá­munkra ... — Szívesen adjuk közre a kérést... — És akkor hadd folytas­sam a kéréseimmel. Ahogyan a Magyar menyegző című új műsorunkhoz végzett gyűj­tések, kutatások során Mező­kövesden igen sok feledésbe merülő értékhez jutottunk, ugyanígy máshol, más ügy­ben is bizonyára felszínre ke­rülnének megőrzésre fontos hagyományok, szokások. Na­gyon érdekelnek például a betlehemes játékok, a pünkös­dölő szokások; tudom — hisz’ itt születtem a megyében —, hogy igen gazdagok vagyunk leánytáncokban, de egy le­ánytáncot mégsem tudtunk eddig csinálni... Bizonyára van még homályba merült ze­nei anyagunk is; vajon, van-e még olyan parasztbanda, mint annak idején Martonyiban volt? Szeretnénk, ha a megye lakossága segítene nekünk információkkal, tanácsokkal. — Nehéz év van ön és az együttes mögött. Mondana er­ről valamit? — Igyekeztünk csendben és keményen dolgozni. Az együt­tesben kiváló felkészültségű táncosok vannak, a törzsgár­da megmaradt, a szólista lét­szám biztosított. (Gondolok itt elsősorban ftichvalszky Zsuzsára, Barna Ágira, Bállá Ibolyára. Rácz Ritára; a fiúk­nál Erdődy Józsefre, Gra- mantik- Gézára, Kolláth Imré­re). ök vállalták a nehéz idő­ben is a továbbéltetést; fe­gyelmezettségük, lelkesedé­A közelmúltban megyénk mintegy 2000 alapszerveze­tében zajlottak le a pártélet kiemelkedő fontosságú ese­ményeként számon tartott év végi beszámoló taggyűlé­sek. A kommunista közössé­gek számot adtak ez évi munkájukról, s ennek elem­zésével egyszersmind kijelöl­ték a jövő évi legfontosabb tennivalókat is. A felsőbb pártszervek a közeli hetek­ben végzik majd el a szám­vetések átfogó értékelését, így most a teljesség igénye nélkül szólunk a tanácsko­zások néhány fontosabb ta­nulságáról. A taggyűlések előkészíté­sében az elmúlt' évekhez ha­sonlóan jó tapasztalatai van­nak a személyes beszélgetéT seknek: a kommunisták örömmel fogadják és igény­lik ezeket az eszmecseréket. A politikai, a gazdasági munka, a pártélet különböző kérdései mellett nyíltan szól­tak személyes gondjaikról, problémáikról, szűkebb kol­lektívájuk mindennapi életé­ről. Az irányító pártszervek megfelelő támogatást adtak a taggyűlések előkészítésé­hez, lebonyolításához, s me­net közben, a helyszínen se­gítették a tanácskozásokat. TARTALMAS BESZÁMOLÓK A pártszervezetek vezető­ségei kollektív munkával ké­szítették a beszámolókat, jól hasznosították a kommunis­tákkal folytatott beszélgeté­sek tapasztalatait. A közös munka eredményeként álta­lában színvonalas, tartalmas a jövő évre megfelelő prog­ramot adó beszámolók ké­szültek, amelyek középpont­jában a XII. kongresszus óta végzett gazdaságpolitikai munka értékelése állt. Emel­lett természetesen részlete­sen szóltak a pártélet külön­böző területein végzett tevé­kenységről, értékelték a párt­megbízatások teljesítését és *> tette a nehézségeken. Áz együttes a korábbi öt évben Stoller Antal vezetésével ran­got vívott ki magának. Ezt a korszakot nem tagadjuk meg, de más úton indulunk. El­vem, hogy nem számokat csi­nálunk, hanem műsort; olyan műsorkoncepció kialakítására törekszem, ami jó keretet ad a megye népi művészetének továbbéltetéséhez, értékeink megtartásához. Ez azzal is jár, hogy korábbi számokat „le kell cserélni” ... És végezetül meg kell mondanom még va­lamit: azt tapasztaltam, hogy az együttesnek nincs meg a megye, , sőt a város, többi együttesével sem a szoros kapcsolata; nincs kontaktus, és ez nagy hiba. Ezen változ­tatni keli. Aztán itt van az utánpótlás kérdése. Van egy fiatal gárdánk, de ez még nem megoldás. Honnan táp­lálkozhatnánk? Normális hie­rarchiában számíthatnánk a város más együtteseire, a. fel­tűnő tehetségekre, a gyer­mekcsoportokra -i— csakhogy ez a hierarchia nem alakult ki, ez állandó probléma. Re­mélem, a jövö évre tervezett megyei néptáncfesztivál lét­rejön. Ténatry József Fotó: Eifert János az irányításuk alá tartozó tömegszervezetek munkáját Minősítették az elmúlt évi számvetésen hozott, döntések végrehajtását, sok területen személyre szólóan is bírál­tak, elmarasztaltak, illetve dicsértek. KÖZÉPPONTBAN A JOBB MUNKA A nyugodt politikai lég­körben lezajlott taggyűlések egyik jellemző vonása volt, hogy ismételten felvetődtek az év közben megtartott tag­gyűlések témái: a differen­ciáltabb bérezés kérdései; szorgalmazták a jól végzett munka fokozottabb elismeré­sét, a gyengébben dolgozók és a munkafegyelmet sértők erőteljesebb elmarasztalását. Az ipari és a mezőgazdasá­gi * üzerhekben sokat foglal­koztak az üzem- és munka­szervezés kérdéseivel, több helyen a jobb anyag- és al­katrészellátást sürgették; ál­talában kérték az eredmé­nyesebb munkavégzést gátló, rajtuk kívül álló okok meg­szüntetését. A témák ismét­lődése egyaránt jelzi, hogy a pártszervezetek a pártkong­resszus és saját határozataik szellemében érdemben fog­lalkoztak z gazdaságpolitikai kérdésekkel, másrészt sok még az ismétlődő, visszatérő probléma, amelyek megoldá­sa az idén nem sikerült, vagy pedig végleges megszünteté­sük hosszabb távú, nagyobb erőfeszítéseket igényel. KOMMUNISTA PÉLDAMUTATÁSSAL Az eredményesebb vállala­ti gazdálkodással összeíüg­Mától, az év utolsó napjá­tól látható a premiermozik- ban Koltay Gábor filmje, A koncert. 1981. január elsejé­től ez a huszonnegyedik ma­gyar filmbemutató a búcsú­zó esztendőben. Ez egyben azt is jelenti, hogy éppen negyedével esett vissza a be­mutatók száma az előző évi harminckét magyar bemu­tatóhoz képest, ami nem baj, hiszen az előző év magas bemutatószáma sajnos nem hozott kiemelkedő filmeket. ^Jellemző, hogy a filmkri­tikusok testületé nem is tu­dott díjat adni egy filmnek sem, s a XIII. magyar já­tékfilmszemle társadalmi zsűrije sem talált fődíjjal jutalmazhatót, az egyéb el­ismerések is nagyrészt a már elkészült, de be még nem mutatott, tehát a kriti­kusok által nem mérlegelt műveknek jutottak.) -Ez a huszonnégy bemutató a kö­vetkezők szerint oszlik meg: 19 játékfilm, 1 dokumen­tumfilm, * 1 koncertfilm, 2 rajzjátékfilm, 1 kisfilm-ösz- szeállítás. A huszonnégy be­mutatóból egy volt a játék­film-felújítás. — Révész György 1957-ben készült Éj­félkor című műve —, a kis- film-összeállítás — Világot teremtők — pedig gyakorla­tilag ugyancsak felújítás volt, hiszen György István nép­szerű-tudományos kisfilmjei is már korábban kerültek bemutatásra, így ezeket most számításon kívül hagyhatjuk és a továbbiakban huszonkét bemutatóról szólunk. Az újonnan bemutatott filmek közül 14 a mai té­májú, egy játszódik a ne­gyedszázad előtti múltban, egy a második világháború kezdeti időszakában, egy a két háború között, három a távolabbi múltban, kettő pe­dig — a két rajzjátékfilm — gyakorlatilag kortól és idő­től függetlenül. Érdemes már itt megjegyezni, hogy a két rajzfilm mennyire eltért egy­mástól: míg a Jankovich Marcell alkotta Fehérlófia, a magyar népmesekincs rajz­filmbe fogalmazott gyűj le­gesben több területen felve­tődött a szocialista brigád­mozgalom korszerűsítésének igénye, mivel a termeléssel kapcsolatban — a szocialis­ta módon dolgozni jelszó megvalósítása érdekében — sokszor a munkaköri köte­lességek körébe tartozó- fel­ajánlások is születnek. So­kan hangsúlyozták, hogy az értékelés, az objektív meg­ítélés mércéje csak az ön­ként vállalt, jó minőségben elvégzett plusz feladat lehet, amely maradéktalanul meg­felel a mozgalom hármas követelménye szellemének Az idei gazdasági tervekei általában feszítettnek, nehéz­nek, de teljesíthetőnek íté­lik, helyeslik a termékszer­kezet. korszerűsítésére, átala­kítására irányuló törekvése­ket, érdekük a versenyképes export növelése. Szinte min­denütt felvetődött, hogy az eddigi eredmények elérésé­ben fontos szerepet játszott — s erre á jövőben is nagy szükség van — a kommunis­ták személyes példamutatá­sa. KONKRÉTABB PÁRTMEGBlZATÁSOK A párt belső életével kap­csolatban a tanácskozások felszólalói általában elisme­réssel méltatták a választott tisztségviselők tevékenységét ez igazolja, hogy az arra ér­demes kommunisták kaptat* , bizalmat a kongresszust meg­előző vezetőségválasztó tag gyűléseken. Sok kritikai ész revétel hangzott ei a tájé­koztatással kapcsolatban: a kommunisták gyorsabb és tartalmasabb információkat igényelnek a politika, a gaz­ménye kicsit idegen maradt a nézőknek, főleg a gyerme­keknek. elsősorban a mesé­nek messze fölébe kerekedő rajzfilmtechnika miatt, a Dargay Attila rendezte Vük óriási közönségsiker lett. En­nek okai közé sorolandó az alapmű, Fekete István regé­nyének népszerűsége, a te­levízióban történt bemutatás és nem utolsósorban a film közérthetőbb. Walt Disney-is rajzos megoldása. Ha a magyar film koráb­bi éveire visszatekintünk, úgy 1979-et a társadalom új körülményekkel ismerkedése, a lakáscserék, költözések, a lakhelyváltozással járó társa­dalmi átformálódások film­jének tekinthettük, ez a té­ma volt a domináns. A kö­vetkező 1980-as évre jellem­ző volt a falu felé fordulás. Hat olyan film jelentkezett abban az évben, amely 3 változó, fejlődő falu életét, az olt munkálkodó emberek mindennapjait, konfliktusait mutatta be. A most záruló évnek nem találunk ilyen markánsan jellemző vonását. A húsz film tematikailag és értékrendben is igen széles skálán mozgott. Milyen vonások fedezhetők fel 1981. magyar filmjeiben? Például a húsz film alkotói között öt volt az elsőfilmes rendező: Sós Mária (Boldog­talan kalap), Almási Tamás (Ballagás), Szurdi Miklós (A transzport), Koltay Gábor (A koncert) és Szalai Györ­gyi (Dédelgetett kedvence­ink), bár e legutóbbit nehéz elsőfilmesnek tartanunk, hi­szen már igen hosszú alko­tói múlt áll mögötte Dárday Istvánnál közös munkálko­dásban, de rendezőként most jegyzi először közös filmjü­ket. Egyébként az ő filmje volt az egyetlen, amely a ko­rábbi években oly nagy számban jelentkező és igen eredményesen fejlődő pszeu- dódokumentarista alkotómó- dot képviselte (a másik ha­sonló jellegű munka, Tarr Béla Szabadgyalogja bemu­tatását 1982-re7 halasztották), s úgy tűnt, mintha Szalai­dálkodás országos és helyi kérdéseiről. A pártmegbiza- tások értékelésekor voltak olyan vélemények, hogy so­kan szeretnének tartalma­sabb, konkrétabb pártmun­kát végezni (ez-a későbbi ér­tékeléseket is megkönnyíte­né) ; a feladatokat elsősor­ban az alapszervezetek ve­zetőségeitől várják. Emellett sokszor szóba került: a jövő­ben jobban kell hasznosítani a pártoktatás különböző for­máin elsajátított ismereteket, de sok kollektíva fontos fel­adata a pártcsoportinunka színvonalának növelése is. TANULSÁGOK ÉS TENNIVALÓK Jól sikerült, tartalmas, előT revivő beszámoló taggyűlése­ket tartott pártalaoszerveze- teink döntő többsége. Szin­te mindenütt szóltak a nem­zetközi helyzet kérdéseiről: a hozzászólók elmondták hogy mélyen elítélik a nem­zetközi helyzet további éle­zését célzó, imperialista tö­rekvéseket, nagyra értékelik a Szovjetunió, a szocialista országok következetes béke­politikáját. Elismeréssel be­széltek nyugodt, kiegyensú­lyozott belpolitikai < életünk ről, a pártnak és a kormány­nak az életszínvonal megőr­zésére és a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javí­tására hozott intézkedések­ről ... A kommunisták reális szemlélettel tették mérlegre 1981. évi tevékenységüket. =1 kritikus és önkritikus szám. vetések tanulságainak levő. nása. az elfogadott határoza­ti javaslatok kellő a lappt te­remtenek ahhoz, hogy '1982- ben tovább lépjünk a XI! kongresszus határozatai és a helyi feladatok megvalósító sában. Petra József vagy netán alkotói módsze­re lenne válságban. Ugyan­csak nem voltak ielen meg­határozó jelleggel a „közér­zet-filmek”, mint 1980-ban több is akadt. Bizonyos mér­tékig a Boldogtalan kalap és a Gaál István alkotta Cse­repek sorolhatók talán ebbe a kategóriába. Több volt a törekvés a nagyobb töme­gekre ható szórakoztató fil­mek készítésére, s az e kör­ben született A Pogány Ma­donna, vagy a Vámmentes házasság okkal voltak sike­resek, de említhetjük, ha mérsékeltebb elismeréssel is, A svéd. akinek nyoma ve­szett című krimiparódiát is, vagy a maga műfajában igen jó A szeleburdi családot. Eb­ben az évben született meg az első magyar koncertfilm, a már említett A koncert, S most született meg Szabó István immár világsikerű Mephistója, amely vitatha­tatlanul hosszú évek legki­emelkedőbb hazai filmalko­tása. Említettük, hogy tizennégy a mai témájú film az év terméséből. Megkülönbözte­tett figyelmet érdemelt Lu- gossy László filmje, a Kö­szönöm, megvagyunk, 3 mai munkásélet egy sajátos ve; . tületéről, a Ripacsok című tragikomédia, Sándor Pál műve, amely két megkopott lokálénekes-bohóc „se vele, se nélküle” kapcsolatában mond el sok igazságot nap­jainkról. A mai témák rop­pant változatosak: külföldi­vel kötött házasság, a szür­külő művész öregedéstől való félelme, a szétesett családok tagjainak vegetálása, a diá­kok megalapozatlan „lázon­gása”, az alkotó értelmiségi­vel szembeni értetlen ma; galartás, a rock-zene iránti ifjonti rajongás meglovago- lása, az öreg néptanítók el­gondolkoztató életpályája, a falusi és városi fiatalok élet­mód-különbözőségei egyaránt helyet kapnak ezekben a művekben, persze igen elté­rő megközelítésekben és szinten. A félmúltat idéző A mérkőzés sajnálatosan fél- resiklott mű, a háború első éveiben játszódó Ideiglenes Paradicsom a történelemval­latás és a szerelmi történet sajátos, de nem túl szeren­csés ötvözete, a 30-as évek Németországában játszódé Mephisto viszont már nem szorul újabb méltatásra, nem kell bizonygatnunk, mennyi­re a mának is szól a csak­nem fél é. századdal koráb­ban és más országban ját­szódó, de egyetemes mon- dandójú történet. A távo­labbi múltból egy vitatha­tóan fantasztikus história, Á transzport és a hazai szelíd horrort megpróbáló Fogadó az Örök Világossághoz je­lentkezik, s a XVI. századot idézi meg Jancsó Miklós új filmje, A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyaror­szágon. amely sok részletér­téke mellett valósággal a jancsói alkotómódszer szin­tézisének is tekinthető. Nem volt a fentiekben mód minden film részletesebb em­lítésére. E gyorsmérlegnek nem is feladata. Arra kíván­tunk rámutatni, hogy 198b huszonkét új magyar bemu­tatóját mik jellemzik légin; kább. Alapvető vonás a mai témák túlsúlya, s azokon be­lül a sokszínűség, a problé­maérzékenység, még ha egyik-másik filmnél a szán­dék nem is hozott maradék­talan megvalósulást. Voltak elfelejtésre való művek és vannak maradandó értékek 1981 hazai filmtermésében' Egyéni megítélésem szerint a Mephisto, a Ripacsok A zsarnok szíve, a Köszönöm, megvagyunk, s saját műfa­jának határai között A Po­gány Madonna. A szeleburdi család, a Vámmentes há­zasság emelkedik ki legin­kább a sorból és jellemé legmarkánsabban az év ha­zai filmtermését. A testüle­tek értékítéleteire — fcrifi- í kusok díja. játékfilmszemle —. amelyek eltérő időszako­kat mérlegelnek, m«5» kicsit várni kell ... És a^ög még újabb magyar filmeket >s láthatunk ... Benedek Miklós suk a fiatalabbakat is atsegi­A beszámoló taggyűlésekről / Reális szemlélettel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents