Észak-Magyarország, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-31 / 305. szám
»9*1. december 31., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Irta: Grísz Király, a megyei pártbizottság első titkára N ehéz, de egészében eredményes ével zűrünk. Jó érzés ezt ilyen határozottan mondani, hiszen köztudott, hogy az 1981- íe kitűzött céljainkért a vártnál is kedvezőtlenebb körülmények között kellett dolgoznunk. A világgazdaságban zajló folyamatok újabb terheket róttak népgazdaságunkra. S azt is önkritikusan be kell vallanunk, hogy a saját munkánk sem volt mentes a hibáktól, belső tartalékainkat még csak részben sikerült feltárnunk. Abban, hogy összességében mégis pozitív mérlegről adhatunk számot, több tényező játszott szerepet. Ezek közül a legfontosabb a pártunk politikája iránti mély bizalom, amely az Iáén tovább erősödött a kommunisták, de a párton kívüliek tömegei körében is. Egyre több ember érti és értékeli, milyen nagy jelentősége van annak, hogy a párt a szocialista épílő- Wunkának a mostani nehéz külső és bonyolult belső feltételei között világos, előremutató programot képes adni népünk számára. A létbiztonságot garantolja ez a program, s erősíti a szocialista rendszer iránti ragaszkodást, növeli vívmányaink értékét a köztudatban, alkotó légkört teremt, és fokozza a dolgozók tenniakarósát. Mindez különösen bensőséges hangulatban jutott kifejezésre Kádár János elvtárs emlékezetes borsodi látogatása idején. A most elköszönő évben arra is alkalmunk hyílt, hogy mai helyzetünket a 25 évvel ezelőtti állapotokhoz mérjük, s ez a távlat még meg- Byözőbben bizonyította mindenkinek, hogy hagy utat tettünk meg, és jó úton haladunk. Természetesen ezek az évek sem voltak problémamentesek, azonban bízvást állíthatjuk, hogy tikeres szakaszt hagytunk magunk mögött a szocializmus építésében. Pártunk leszámolt az ellenforradalom előtt elkövetett hibákkal, levonta a megfelelő tanulságokat: visszatért a lenini útra. Ez többek között azt is eredményezte, hogy hia már az 50-es évek minden vívmányát is Pyugodt lelkiismerettel a magunkénak tekintjük. Ami az elmúlt negyedszázadban történt, kissé Ittár maga is történelem, amelynek a legtöbben Cselekvő részesei voltunk és vagyunk. Az idősebbek az „érdemes volt” jóleső érzésével tekinthetnek vissza. A fiatal nemzedék tagjai megismerni és folytatni méltó hagyományt láthatnak benne. Szőkébb hazánk, Borsod-Abaúj-Zemplén •hegye arculata is minőségileg megváltozott. A •hunkások, a termelőszövetkezeti parasztok, az értelmiségiek és a többi társadalmi réteg munkája tbyomán új létesítmények sora jelképezi a fejlődést, bizonyítja a szocializmus eszméinek terjedését, a dolgozó emberek alkotó erejét. $ ami nem kevésbé fontos: a különböző társadalmi osztályok, rétegek mind jobban megtanulják egymás munkáját becsülni, fokozatosan közelednek egymáshoz. Megyénk dolgozói büszkén vállalják és nagyra becsülik ennek a közös munkának az eredményeit. Fejlődött és a megyében is egyie reáli- <abb a társadalmi önismeret. Mind több ember büszke a magyarságára, miközben azt is helyesen látja, hogy egyéni boldogulását csak az Cgész ország, a szocialista közösség felemelkedése biztosíthatja. A gazdasági fejlődés a tár- iQdalmi, az emberek közötti viszonyokra, a mű- l'elödés, az egészségügyi ellátás fejlődésére Is dozltív hatást gyakorolt. Megyénk lakossága dsszehasonlithatatlanul jobb körülmények közé került, emberibb módon, kulturáltabban él, •Hint valaha bármikor. Ezt azért is fontos értékelni, mert mindannyian tudjuk, hogy milyen sok n>ég ezen a téren is a megoldatlan problémánk. Pártunk nagy figyelmet fordít a szocialista demokrácia mindennapi gyakorlására, ennek tartalmi és intézményi oldalára egyaránt. Nem vétlen tehát, hogy a tanácsok, a tömegszerveze- tak, a tömegmozgalmak megyénkben is egyre dtiállóbb arculattal, felelősen vesznek részt a Politika alakításában és végrehajtásában. Egyre taztábban képviselik és közvetítik a különböző kerületek, társadalmi rétegek sajátos érdekeit, ez a politikai döntések megalapozását is jobban 'Zolgálja, a politikai légkört is kedvezően be- [•jlyósoljo. Egyre több ember érzi magáénak a ’Üz ügyét, felelősen nyilvánít véleményt és cse- takszik is a közösség érdekében. Éppen az ilyen módon felszabadított emberi tartalékok nagysápé erősít bennünket abban, hogy következetesen évább kell folytatnunk az erre irányuló erőfeszí- Cseket. A szocialista demokiácia fejlesztésében *ddig elsősorban arra tettük a hangsúlyt, hogy mind többen vegyenek részt a hatalom gyakorisában. Ezt továbbra is alapvető feladatunknak ikintjük. Ezzel együtt azonban most már arra !* egyre inkább törekednünk kell, hogy ipind ibb megoldásro váró kérdés váljon közüggyé, ? társadalom ügyévé, mind több ember kapcsoljon be gondjaink megoldásába, csökkenjen ® lehetséges minimumra a passzív, közömbös '••'berek száma. Ehhez szilárd politikai alapokkal rendelkezünk. A legalapvetőbb politikai kérdésekben sikerült egységre jutnunk azokkal is, akiktől világnézeti különbségek választanak el bennünket. Ez nem jöhetett leire másképpen, csakis úgy, hogy a meglevő közös érdekekre építettünk, a teljes és kölcsönös őszinteségre alapoztuk kapcsolatainkat, nyíltan politizáltunk. Ennek folytatását is a legfontosabb feladataink között tartjuk számon. Mostanában gyakran hangoztatjuk, hogy a szocialista építés legfőbb színtere a gazdaság. A gazdaság, amely természetesen nem cél, hanem eszköz az emberek életkörülményeinek fokozatos javításában. Az a tudatosan vállalt elhatározás, politikánk egyik legfontosabb alop- elve áll emögött, hogy a szocializmust nemcsak a jövő, hanem a jelen nemzedéknek is építjük. E kettős feladat közötti összhang biztositáso a párt politikájának egyik vezérelve. örömmel nyugtázhatjuk, hogy az 1981-es gazdasági feladataink döntő többségét ennek a szellemében teljesítettük. Megyénk lakossága nyugodt, kiegyensúlyozott politikai légkörben dolgozott. A gazdálkodó egységek gyorsabban alkalmazkodtak a változó feltételekhez. A gazdaság továbbfejlődött. Korszerűsödött a termelési szerkezet. Az energiagazdálkodásban biztató tendencia van megerősödőben. örvendetesen folytatódott a takarékossági szerhlélet térhódítása. A kezdeményezőkészség, a helyi lehetőségek felkutatása kisebb-nagyobb mértékben mindenütt érzékelhető, de különösen szembetűnő volt azokban a nagyüzemekben, amelyek mindenekelőtt a világgazdasági környezet változásai miatt kerültek nehéz helyzetbe. Ezek az erőfeszítések mindenképpen dicséretesek, és eredményük sem lebecsülendő. Ugyanakkor figyelmeztető tény, hogy megyénk ipara 40 százalékkal nagyobb állami támogatás mellett, 15 százalékkal kevesebb nyereséget fizetett be az államkasszába, mint 1980-ban, s 101 mezőgazdasági termelőszövetkezetünk közül 62 alacsony hatékonysággal gazdálkodik. Mindez nem magyarázható kizárólag a kedvezőtlen nemzetközi és házai gazdasági körülményekkel. Kimondhatjuk tehát, hogy a termelésben a viszonylag kiegyensúlyozott politikai viszonyok ellenére sem következett be igazán őz 1978 óta szorgalmazott fordulat. A megyében is sikerült megfelelnünk annak a követelménynek, hogy őrizzük meg az élet- színvonalban elért eredményeinket. Ez nem utolsósorban az életkörülmények terv szerinti javulásának, a jövedelmek megfelelő emelkedésének, valamint az egész évben kiegyensúlyozott, választékban és minőségben is jó áruellátásnak köszönhető. A végzett munka miatt nem kell szégyenkeznünk, de nincs jogunk az önelégültségre sem. Az új esztendő sem ígér könnyebb feladatokat. Ahhoz, hogy gazdasági, életszínvonal-politikai célkitűzéseinket teljesíthessük, az ideinél is jobban kell dolgoznunk. Erre kényszerít bennünket az, hogy a világgazdasági feltételek nem lesznek könnyebbek. De erre kötelez bennünket önbecsülésünk, és az is, hogy belső tartalékaink jelentős részét még mindig nem aknáztuk ki. Kedvező körülmények között jó eredményeket elérni kétségkívül kellemesebb dolog, mint a nehezebb helyzetben helytállni. Mégis talán ennek az utóbbinak megvan az a sajátos többlete, hogy a végzett munka eredményét is valameny- nyien jobban tudjuk becsülni. Meggyőződésünk, hogy gazdasági feladatainkat csak úgy tudjuk megvalósítani, ha nagyobb figyelmet fordítunk a műveltségi, a kulturális színvonal emelésére. Ezért, de közvetlenül a gazdasági fejlődés érdekében is a megye segíteni akaró, alkotó értelmiségét a jövőben fokozottabban be akarjuk vonni terveink kialakításába és a végrehajtásba. Ügy látjuk, hogy a ma jellemző kedvező társadalmi közérzet megőrzéséhez, sőt további javításához azzal is jelentősen hozzájárulunk, ha még többet törődünk az emberi kapcsolatok szocialista eszményeinknek megfelelő alakulásával. Tudjuk, hogy a szocialista épitőmunka, a VI. ötéves terv soron levő céljai és feladatai még a legmagasabb színvonal, a legnagyobb hatékonyság esetén sem érhető el, ha hiányzik a legfontosabb feltétel: a béke. Ezért mindannyian felsorakozunk a Szovjetunió, a szocialista országok és o világ összes békeszerető erői mögé. Minden lehetséges eszközzel hozzá akarunk járulni az enyhülés megőrzéséhez, a háború veszélyének elhárításához. A megyei pártbizottság nevében szívből gratulálok az 1981-ben végzett munkához a megye dolgozóinak, a kommunistáknak, a pártszervezeteknek. Minden kedves olvasó számára kívánok eredményekben gazdag, békés, boldog új esztendőt. Események megyénk éleiéből -1981 1981. június 30-a és jú- @ lius 2-a között magas rangú kedves vendége volt megyénknek: Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Itt- tartózkodása során ellátogatott a Lenin Kohászati Müvekbe; a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban nagyak- tiván találkozott a borsodi dolgozók képviselőivel; megismerkedett a Tiszai Vegyi Kombinát termelőüzemeinek munkájával és a fiatal szocialista város, Leninváros lakóinak életével. Pártunk Központi Bizottsága első titkárának látogatása emlékezetes, nagy jelentőségű eseménye volt megyénknek. Ez év március 10-én az ár- és belvízzel sújtott bodrogközi terület gondjaival, a tennivalókkal foglalkozott megyei országgyűlési képviselő csoportunk. A Karcsún tartott ülésen részt vett és felszólalt Lázár György, a Minisztertanács ein öke, országgyűlési képviselőnk is. Borsodi ipari és mező- 9 gazdasági üzemek dolgozóinak munkájával és életével ismerkedett ez év szeptember 8-án Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. A Diósgyőri Gépgyárban, a hernádnémeti Hernádvöigye Termelőszövetkezetben és a Bocsi Sörgyárban tett látogatása után elismerően nyilatkozott a munkáskollektivák erőfeszítéseiről. eredményeiről. Felvételünk a hemádné- meti qazdasóc határában készült.