Észak-Magyarország, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-19 / 297. szám

1981. december 19., sxombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 am i í í Kádár János, az MSZMP KB első titkára a Magyar Népköztár- saság gyémántokkal ékesített Zászlórendjét nyújtja át Leonyid iljics Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának 75. születésnapja alkalmából. (Folytatás az 1. oldalrói) napjainkban is végzett ha­talmas munkát, amellyel ön a szovjet nép vívmányainak gyarapításához és megvédé­séhez, a szocializmus, a ha­ladás erőinek összefogásához, a beké védelméhez és meg­szilárdításához oly kiemelke­dően hozzájárult és hozzájá­rul ma is. Szimbolizálja ez a kitün­tetés a magyar kommunis­ták, a szocializmust építő magyar nép őszinte köszö­netét mindazért, amit ön, kedves Leonyid Iljics, párt­jaink és népeink testvéri ba­rátságának erősítéséért, sok­oldalú kapcsolataink, gyü­mölcsöző együttműködésünk elmélyítéséért igaz barátunk­ként évtizedeken át tett. Kedves Brezsnyev Elv- társ ! Nagy öröm számomra, hogy hosszú évek óta közel­ről ismerhetem önt és har­costársként dolgozhatom ön­nel közös ügyünk szolgála­tában. örülök annak is, hogy ma itt lehelek és személye­sen adhatom át a magyar kitüntetést. Élve az alka­lommal, minden jót, minde­nekelőtt erőt, jó egészséget kívánok önnek. Azt kívá­nom, hogy még sok-sok éven át sikeresen munkálkodjon a Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet állam élén, a szovjet nép, minden nép javára. Ugyancsak szeretettel kö­szöntötte Leonyid Brezsnye- vet Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Bolgár Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnöke, Gus­táv Hugik, Csehszlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, Jumzsa- gijn Cedcnbál, a Mongol Né­pi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztársaság Nagy Nép'i Kúrálja Elnökségének elnöke, Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának fő­titkára, az NDK Államtaná­csának elnöke és Nicolac Ceausescu, a Román Kom­munista Párt főtitkára, a Ro­mán Szocialista Köztársaság elnöke, a román Államta­nács elnöke. Az üdvözlésekre Leonyid Brezsnyev válaszolt A kitüntetés odaítélése al­kalmából az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának El­nöksége és a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa üdvözletben köszöntötte Leonyid Brezs- nyevet. A szovjet vezető testületére üdvözlete megállapítja, hogy a Szovjetunió történetének legfontosabb szakaszai egy­ben Leonyid Brezsnyev élet­rajzának főbb szakaszait is alkotják. A lenini eszméken nevelkedett Leonyid Brezs­nyev méltóképpen kivette ré­szét a szovjet mezőgazdaság kollektivizálásából, az ország iparosításából, a szocializmus alapjainak lerakásából. A második világháború első napjától egészen a végső győ­zelemig a harcoló hadsereg soraiban hősiesen küzdött a hitlerista megszállók ellen. Életútjának kiemelkedő sza­kasza volt a népgazdaság há­ború utáni újjáépítésében, a szűzföldek művelés alá véte­lében, a világon az első űrkí­sérletek megszervezésében való részvétele. Az üdvözlet a továbbiakban rámutat: Leonyid Brezsnyev immár 17 éve meghatározó szerepet játszik az SZKP és a szovjet állam politikájának kialakításában és megvalósí­tásában. Tevékenységével összeforrott a szovjet állam irányításában megnyilvánuló munkastílus, amelyre az em­berek iránti gondoskodás, a bármilyen igazságtalansággal szembeni határozott fellépés, a bizalom és a következetes igényesség, a célratörés és a bátor útkeresés a jellemző. Leonyid Brezsnyev kezde­ményezésére a Szovjetunió­ban széles körű, az állami be­rendezkedés további tökélete­sítését és a szocialista demok­Brezsnyev válaszbeszéde T Tisztelt Elvtársak! Barátaim! Remélem, megértik meg- indultságomat. A születésnap nemcsak azt jelenti, hogy sa­ját magunknak, népünknek kell számot adnunk, hanem barátainknak, eszmetársaink­nak is. Ilyenkor szinte is­mét át kell gondolni a meg­tett utat. őszintén hálós vagyok Zsivkov, Kádár, Honecker, Cedenbal, Ceausescu és Bu­sák elvtársaknak azért, hogy ma itt vannak Moszkvában. Köszönöm Önöknek, baráta­im, a magas kitüntetéseket, a rólam és munkámról el­hangzott meleg szavakat. Az ember nem könnyen és nem is szívesen beszél sa­ját magáról. Ezért mindjárt szeretném leszögezni: mun­kám a lenini párt gigantikus tevékenységének részecskéje, azon párt munkájának, amellyel életem immár több mint ötven éve elválasztha­tatlanul összekötődik. Országunknak, népünknek nem kevés megpróbáltatás­ban volt része. Megismertük a nehéz éveket, megismertük a viszontagságok súlyát, meg­ismertük a kudarcokat —, de sokkal több volt az öröm. És , természetesen számunk­ra, ’ kommunisták számára mindig az alkotás jelentette, s jelenti ma is a legfőbb örömet Abban az örömben volt ré­szünk, hogy részt vehettünk a szocialista országok világ­közösségének létrejöttében és fejlődésében. Immár csak­nem négy évtizede dolgo­zunk kart karba öltve a szocialista országokban élő osztálytestvéreinkkel. Együtt építjük, és nem könnyű kö­rülmények között építjük a népek közötti valóban igaz­ságos, valóban testvéri kap­csolatokat. Túlzás nélkül el­mondhatjuk, hogy ez az em­beriség történetének egyik legnemesebb irányzata. Minden politikai és erköl­csi törekvésünk a béke ügyé­nek van alárendelve. Szá­munkra mindig a béke állt az előtérben. Békét akarunk a magunk számára, azoknak a népeknek a számára, ame­lyek keresik a haladáshoz ve­zető =ajál útjukat, békét aka­runk az egész emberiség szá­mára. Az államférfiaknak meg kell érteniük: ahhoz, hogy a béke ügye diadalt arasson, nem csupán saját érdekeik mellett kell kitar­taniuk, hanem tiszteletben kell tartaniuk mások érde­keit is. A béke és az igaz­ságosság elválaszthatatlan fo­galmak és magától értetődő, hogy a békéről történő való­di gondoskodás összeegyez­tethetetlen a nemzeti egoiz­mussal, a világ vezetésére bejelentett igénnyel. A politikában nemcsak egyszerűen hasznos, hanem feltétlenül szükséges is, hogy tovább tekintsünk a mai nap horizontjánál. Nincs kétsé­gem az iránt, hogy a béke napsugarai szétoszlatják a háború fellegeit. Az eljöven­dő évek békések lehetnek és kell is. hogy azok legyenek. Ezek az évek még jobban feltárják eszméink human; z­A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Moszkvában pénteken közzé­tett rendeletével Leonyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnökét Lenin-renddel és a Szovjetunió Hőse címet jelképező Aranycsiüaggal tüntette ki. Leonyid Brezs­nyev a magas kitüntetést a Szovjetunió gazdasági és vé­musát, barátságunk nagysá­gát. Ami engem illet, szeret­ném bi ztosítani önöket, hogy továbbra sem kimélem erő­feszítéseimet a szocialista or­szágok barátságának megszi­lárdítására, a halhatatlan le­nini ügy újabb sikerei érde­kében. Ezek azok a gondolatoké* érzések, kedves elvtársak, amelyeket szerettem volna megosztani önökkel ezen a számomra oly ünnepélyes na­pon — mondotta Leonyid Brezsnyev. Az SZKP KB főtitkárának beszédét a jelenlevők nagy tapssal fogadták. Az ünnepségen jelen vol­tak az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagjai és póttag­jai, a Központi Bizottság tit­kárai. del mi erejének erősítésében, a második világháború évéi­ben a német fasiszta meg­szállók felett aratott győze­lem kivívásában, a szovjet népgazdaság háború utáni új­jáépítésében és továbbfejlesz­tésében, a békéért vívott harcban és a kommunista építés irányításában szerzett kimagasló érdemeiért, 75. születésnapja alkalmából kapta. rácia fejlesztését szolgáló in­tézkedéseket valósítottak meg. Ezeket tükrözd az or­szág 1977-ben elfogadott új alkotmánya. Az SZKP KB főtitkárának, a Legfelsőbb Tanács Elnök­sége elnökének nemzetközi tevékenységéről szólva az üd­vözlés megállapítja, hogy a világon sok százmillió ember úgy ismeri Leonyid Brezsnye­vet, mint a béke és a népek közötti barátság ügyének kö­vetkezetes harcosát. Leonyid Brezsnyev létrehozója volt az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott, a XXV. és XXVI. kongresszuson tovább fejlesz­tett békeprogramnak. A szov­jet emberek teljes mérték­ben támogatják a Leonyid Brezsnyev nevéhez szorosan kapcsolódó enyhülési politi­kát, az SZKP KB főtitkárá­nak, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének a nuk­leáris világháború veszélye ellen vívott fáradhatatlan harcát, amely elismerést szerzett a világ valamennyi népe körében. A szovjet vezető testületek üdvözletükben végezetül jó egészséget, töretlen erőt kí­vántak Leonyid Brezsnyev­nek, kifejezve azt a meggyő- ződésüket, hogy Leonyid Brezsnyev gazdag vezetői ta­pasztalatai tovább fogják szolgálni az SZKP és a szov­jet nép érdekeit, a béke és a társadalmi haladás ügyét Szovjet vezető testületek üdvözlete Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke 75. születésnapja alkalmából rendezett ünnepség résztvevői. Az ülő sorban jobbról az ötödik Brezs­nyev, balról a harmadik Kádár János, az MSZMP KB titkára Egy ipari szövetkezetnek jelentős exporttétele teljesí­téséhez szüksége van bizo­nyos mennyiségű rézre. Csak­hogy a legkisebb rendelhető mennyiség évi rézszükségle­tük háromszorosa. Így aztán — ha csak a különféle bör­zéken nem járnak szerencsé­vel —, kénytelenek három esztendei termeléshez szük­séges rezet rendelni, és ez nemcsak a raktározásban, hanem a kamatterhek miatt a pénzügyi gazdálkodásban is gondot okoz. Az említett szövetkezet példája nem egyedi. Hasonló beszerzési gondokra az or­szág valamennyi gazdasági vezetője, anyagbeszerzője tu­catnyi példát mondhatna. És miközben mindenki beszer-, zési nehézségekről beszél, nem tagadjá: raktáraiban nem csupán a folyamatos termeléshez szükséges meny- nyiséget tárolja bizonyos alapanyagokból, alkati-eszek­ből és félkésztermékekből, hanem ennek többszörösét. A bespájzolás indokolt — mondják —, hiszen hiány van a szóban forgó termékből, s ki tudja, mikor jutunk hoz­zá legközelebb. Így fordulhat elő, hogy gyakran épp hiány­cikkekkel vannak tele a rak­tárak. Felemás a készletgazdálko­dás helyzete. Igaz, a készlet- növekedés üteme az utóbbi időben mérséklődött, de még mindig tekintélyes összegeket kötnek le a raktárakban tá­rolt értékek. Tavaly például 519 milliárd forintot. Az ösz- szeg nagyságát érzékelteti, ha az évi nemzeti jövedelemmel hasonlítjuk össze, ami tavaly 584 milliárd forint volt. Sok vagy kevés a készlet? Ha a számokat vesszük ala­pul, jogos a kijelentés: bővi- ben vagyunk a felhalmozott anyagoknak.' Árukapcsolásos, hálapénzes beszerzésekről hallva, viszont az az érzé­sünk: talán mégis kevesebb anyag és alkatrész fekszik a raktárakban, mint kellene. Még inkább ez a vélemé­nyünk, amikor azt halljuk, hogy némelyik cégnél — al­katrészek híján — 4—5 régi berendezésből ütnek össze egy „újat”. A Magyar Közgazdasági Társaság statisztikai szakosz­tályának anyaggazdálkodás­sal foglalkozó vándorgyűlé­sén nemrégiben elmondták: a Metalloglobus, a színesfém termelőeszközzel kereskedő vállalat vezetői szokatlan ajánlatot postáztak 400 ügy­felüknek. Elképzelésük lénye­ge: a korábbi feltételektől eltérően napra, hétre, dekád­ra vállalják a , szállítást! A felhasználók reakciója meg­döbbentő volt. A kedvező ajánlatra mindössze 40 vá­lasz érkezett, és végül össze­sen négyen (!!!) kérték as ütemes szállítást. A7. ajánlat jó lehetőséget kínált a raktári készletek: apasztására. Hogy miért nem éltek vele? Ezúttal ne gaz­dasági motivációkat, érdeke­ket keressünk. A felhasználók megszokták (és a legtöbb he­lyen jelenleg is ezek az ál­lapotok a jellemzőek), hogy a hazai piacot az eladók ural­ma jellemzi. Sokan, a több­ség még akkor sem tud vál­tani, ha legalább részlegesen megváltoznak az erőviszo­nyok, és az eladók erőfölé­nyét a vevők kedvezőbb po­zíciója váltja fel. Ezt — ugyancsak az említett tanács­kozáson — égy szemléletes hasonlattal jellemezték. Az állatkísérletek szerint, ha egy oroszlánkölyköt összezárnak egy hatalmas vérebbel, az oroszlán akkor is fél a ku­tyától, ha már megnőtt, meg­erősödött. Lehet, hogy a szállító sem olyan erős már a vevőhöz képest? Ezt nehéz lerme kí­sérleti úton bizonyítani. Leg­alábbis a termelők zöme nem vállalkozik a kísérletre, mint ahogy a Metalloglobus példá­ja is bizonyítja. A • termelő- vállalatok feladata ugyanis a folyamatos termelés, s több­ségük némi készletmérsékléa érdekében nemigen vállalja az átmeneti leállások, az ütemtelen szállítások ódiu- mát. A telített raktárakban per­sze nemcsak hasznos anya­gok és alkatrészek várják, hogy feldolgozzák őket, olya­nok is altadnak, amelyek a vállalat, sőt, az egész gazda­ság szempontjából elavultak: A szakértők szerint az elfek­vő készletek hányadának pontos meghatározása lehe­tetlen; az összes készletek 10 —15 százalékára becsülhe­tők. De ami felesleges az egyik helyen, az másutt hi-: ánycikk lehet. A készletek (és az elfekvő készletek) duzzadását fokoz­za, hogy az importigényt né­ha 180—360—600 nappal elő­re kell bejelenteni. Sok eset­ben nehéz előre látni, hogy egyik-másik anyagból meklto-i ra mennyiségre lesz szükség: Az is előfordulhat, hogy ami­kor megérkezik a megrendeli alkatrész, már lefutott a késztermék, mert a vevők nem keresik többé. A készletgazdálkodás akü-, lönböző intézkedések, kezde­ményezések ellenére régóta kényes pontja gazdálkodá­sunknak. Hiába állapították meg az illetékesek, hogy fo­kozni kell a felesleges kész­letek csökkentését, és KGST-n belüli cseréjüket. Gazdasági eszközökkel kell kényszeríte­ni a vállalatokat, hogy tart­sák és tartassák be szállítóik­kal is szerződéseiket. S a készletek nagyobb hányadát a termelőeszköz-kereskede­lemben kell felhalmozni, s csak kisebbet a felhasználók­nál. M. P. Kél lanymdszerlien léim A külterületen élő lakos­ság helyzetéről tárgyalt töb­bek között Sárospatak város Tanácsa legutóbbi ülésén. Két. nagy kiterjedésű ta­nyarendszer övezi Sárospata­kot, a legutóbbi népszámlá­láskor mért adatok szerint, ezeken a tanyákon él Sáros­patak lakosságának mintegy 10 százaléka. A fiatalok el­vándorlása, beköltözése mi­att ezeknek a tanyáknak a lakossága egyre inkább elöre­gedett az elmúlt 5—10 évben, azonban az utóbbi években egyre több lakóházat össz- komfortosítottak, 12 új lakás •is épült, A fejlődés a tanyaköz­pontokban van, a távolabbi tanyákat elhagyják, de szük­séges. hogy a fellendülőben levő központokat fejlesszék, megoldott legyen a szociális kommunális ellátásuk. Fel­lendülőben van a háztáji ter­melés, amelyhez a mezőgaz­dasági nagyüzemek segítséget nyújtanak. Ennek ellenére csökkenőben van a háztáji ál­lattartás. különösen az élő-- baromfi felhozatala csökken, mivel a korábban megszűnt kisvasút helyett egj’es vona­lakon nem indítottak megfe­lelő autóbuszjáratokat Az iskolák körzetesítése után, a gyerekek iskoláztatá­sa < megoldott kollégiumok­ban, az elhagyott épületeket még nem hasznosították kel­lően; tervek vannak esetleg túristaszállók. öregek napköz zi otthona, klubkönyvtár ki­alakítására. Támogatást kap-: nak majd az építkezni aka­rók, a tervek szerint bővítik! a kereskedelmi ellátást, javít­ják a vízellátást, az útháló-: zatot is. A város szerves részének tekinthetők a külterületek; feladat az ésszerű fejleszté­sük, lakosságunk ellátásának javítása.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents