Észak-Magyarország, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-19 / 297. szám
mzm-MAmmamzm * december T9„ szombat 2. Libanon Béks helyett tűzszünet Libanonban évről évre újjászületnek a remeriyek: ’ talán majd a karácsony, az új esztendő elhozza a várva vért békét!? Hogy miben különbözik a hetedik polgárháborús karácsony az előzőtől? Tavaly arrbl tudósítottam, hogy dél-libanoni településeket ágyúzott az izraeli tüzérség, hogy Bejrútban heves tüzpárbajt vívtak, egymással a „zöld vonal” keresztény oldalán elhelyezkedő lalangista milicisták és a mohamedán városrészt ellenőrző baloldali fegyveresek. Szilveszterkor az izraeli repülőgépek Tyr és Nabatije térségét. bombázták . Békés karácsonyról m idén sem beszélhetünk, de ebben a sokat szenvedett országban már a puszta fegyvernyugvás is a béke illúzióját kelti. És egyelőre ■— a kisebb-nagyobb csetepatéktól eltekintve — mind az izraeli hadsereg, mind Tizenöt könyv a nagyvilágból r Iráni és jiddis, mongol és tatár, amerikai és német, szlovák és magyar művek sorjáznak az Európa Könyvkiadó gondozásában legutóbb megjelent kötetekben. Klasz- szikusok és kortársak, ismert es nálunk eddig nem hallott szerzők művei egyaránt. A Világirodalom Remekei sorozatában adta közre a kiadó Lion Feuchtwanger Rókák a szőlőben című, hatalmas regényéi három kötetben. Feuehtwan- gernek ezt a történelmi regényét aligha kell bővebben bemutatni, az 1776—1778 Pá- , rizsában játszódó művet ötö- .dik alkalommal adja közre a kiadó. Hasonlóan nem először jelenik meg a koríárs nyugatnémet író, Heinrich Böll regénye, a Katharina Blum elveszett tisztessége, amelyet a korábbi kiadáson kívül, filmváltozatból is ismerhet a magyar közönség. Kazápi tatár népmeséket gyűjtöttek egybe a Ma mentem, holnap jöttem című kötetben, a Madár, a Szélsebes szürke című kötet pedig Das- dorzsin Nacagdorczs, az új mongol irodalom jeles képviselője műveiből ad válogatást, a szerző több versének, prózai írásának és egy drámájának bemutatásával. Ugyancsak drámával jelentkezik a Modem Könyvtár sorozatban az amerikai Bernard Pomerance: drámájának címe Az elefántember, s egy torzszülött fiatalember mutatványosoknak kiszolgáltatottságáról szól. Oroszlán Mohamed a címe az iráni Szádek Csubak közel húsz éve írt és Teheránban megjelent regényének, amely azt tárja fel, milyen ellentmondások feszültek már akkor az iráni társadalomban. A mai szlovák próza jeles képviselője Klára Jarunková, akinek most megjelent Fekete napforduló című regénye a II. világháború idején a szlovák nemzeti felkelés leverése és Besztercebánya felszabadítása között játszódik. Eduard Bass először 1942- ben megjelent regénye, A cirkuszok világa, az artisták életébe viszi el az olvasót. A mai szlovák költészet képviselője Milan Rufus, aki most nem versekkel, hanem — A költő hangja eímme] — esz- szégyűiteménnyel jelentkezik. Az 1763-as pusztító komáromi földrengés krónikásai között van két költő is-: a szlovák Stefan Korbei és a magyar Baróti Szabó Dávid; mindketten versben festik le a földrengés körülmén3>eit, a város szenvedéseit, s munkájukat — Stefan Korbei: Visz- szatelcintő elmélkedés az iszonyatos földrengésről, Baróti Szabó Dávid: A komáromi földindulásról címmel — közös kötetben adta közre a bratislavai Madách és a budapesti Európa Könyvkiadó. Puskin cikkeit, tarmlmá- nyait, naplórészleteit, illetve azok válogatását is mai adta 'közre az Európa. A szabadság első napja a címe annak a nyolc drámát tartalmazó kötetnek, amelybe a kiadó olyan drámákat gyűjtött. amelyek a második világháború sorsfordító napijainak eseményeit tükrözik: a címadó dráma szerzője a lengyel Leon Kruczfcowski, de megtalálható a kötetben J. R.' Becher Téli csata, Dobozy Imre Eljött a tavasz, O. Kor- nvijesuk A front, L. Leonov Országdúlás, I. Pejcsev Minden őszi este, J. Solovic Meridián és M. Stehlik Gyilkosszakadék című drámája is. A humor kedvelőinek ajánlható az NDK-beli Hans Skirecki mohóságot és sznobságot pellengérre állító regénye, a Görög telefonok. Végezetül két, igen érdekes kötetre kell felhívnunk a figyelmet. Sánta Fiske a címe az egyiknek, szerzője pedig Mendele Mojhér Szforim. Az író neve írói álnév, magyarul azt jelenti: a Könyvárus Mendele, mögötte „a jiddis irodalom nagyapja” rejtőzik — Sólem Alejhem meghatározása szerint —, s az emberi nyomorúság legmélyének, a kilátástalanságból kicsiholt reménynek a regénye két szegény könyvárus zsidó hányattatásairól szól; először 1928-ban jelent meg Varsóban. A másik könyv címe: Festői utazás a Vág folyón, Magyarországon, szerzője Mednyánszky Alajos, keletkezett, illetve először megjelent 1825-ben. Most a bratislavai Tátrán és a budapesti Európa Könyvkiadó közös gondozásában, az 1844-es második kiadás eredeti litográfiáival kerül a könyvérdekességeket kedvelő olvasók kezébe. * petlessdőn gerillák, mind a libanoni polgárháborús ellenfelek között tart a nyáron létrejött tűzszünet. De van egy újfajta, eddig ismeretlen „tűzszünet” is. Nyugat-Bejrútban, a baloldali milíciák, a palesztin szervezetek fellegvárában november elejétől megtiltották a nyilvános fegyver- viselést, a lőfegyverelv bármilyen célú használatát. Az idén tehát csendben, a vallási, politikai, családi ünnepek hangulatát nem bántó általános fegyverropogás és a vele járó tragikus balesetek nélkül telhet el a karácsony és a szilveszter. Csak a színes rakéták, a fülsiketítő petárdák csatahaját nem nélkülözi az ünneplő libanoni főváros. A bejrúti kirakatokban már november vége felé feltűntek a zöld, arany- és ezüstszínű műkarácsonyfák, r tetszetős ajándékcsomagok, a Csábító gyerekjátékok. A tévéműsorok kezdési ideje teljesen kiszámíthatatlanná vált a képernyőt elárasztó karácsony-újévi hirdetésektől. Igaz, a szállodák, éttermek, éjjeli mulatók nagy része kiégett, romokban hever, de a meglevők méregdrága műsorokra, pezsgés vacsorákra invitálták a szórakozásra, mulatságra kiéhezett -közönségét. Böez Sándor Ipríjztó Ä közelmúlt napokban .jeleni, meg a Magyar Néprajzi Lexikon 4. N—Szé kötete. Az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelenő sorozat negyedik kötete, amely a Nőtől a Szé szókezdésig terjed — első címszava a Néprajz a középiskolában, az utolsó pedig a Szén vonó — olyan jelentős, nagy történeti múltú tájak néprajzát mutatja be, mint az Őrség, a Palócföld, a Sárrét, a Székelyföld; őstörténeti tanulságokat rejtő szokásokat és hiedelmeket, mint például a pünkösdölés, a ráolvasás, a rontás, a regölés. Ebben a kötetben találhatók meg legnagyobb számban a néprajzi intézmények és folyóiratok ismertetései is. Kik tanítanak, s kiket? Egy kazincbarcikai felmérés margójára % Iskolai dolgainkról pró és kontra meglehetősen szélsö- ‘ séges vélemények hangzanak el. Egy-egy kirívó esetből általánosít a közvélemény, máskor pedig gyorsan pálcát tör jó szándékú, jó célú kezdeményezések fölött. Néha túlságosan is elméletieske- dürrk, máskor pedig leragadunk az esetlegesnél. Van türelmetlenség, s tapasztalható méltatlankodás. Türelmetlenek vagyunk az eredmények kivárásában, máskor meg úgy ítélkezünk, hogy túlságosan is gyorsan követik egy mast a változások az iskolában, ok nélkül terhelve még tovább az amúgy is leterhelt pedagógusokat és tanulókat. Pedig, ha valamikor, akkor most igazán szükségé van az oktatás ügynek arra, hogy a változások korúban legalább viszonylagos nyugalom vegye körül. Az új taniervek bevezetése, sikeres megvalósítása nem egyetlen tanévre korlátozza a sokasodó tennivalókat. „Bejáratásuk” néhány esztendőre ténylegesen többletmunkát ad a pedagógusoknak, s akkor még csak nem is szóltunk arról, hogy most csúcsosodik a demográfiai hullám, az ötnapos tanítási hétre való áttérés is a sorok átrendezésére késztet. S különösebb indoklás nélkül levonható a következtetés*: a jogos türelmetlenségen kívül másnak nincs helye. De éppen azért, mert a társadalom elvárásai és kényszerítő körülményei fokozott feladatokat rónak az iskolára, az iskolának ma jobban mint bármikor tisztában keli lennie azzal, hogy milyen körülményekre, feltételekre számíthat az oktató-nevelő munkában. Ha igaz, hogy az iskola, nem elszigetelten áll a társadalomban, akkor ugyanúgy igaz az is, hogy sem az oktatás, sem a nevelés ném tekinthet el a gyermekközösség valóságos összetételétől, lehetőségeitől, körülményeitől. Másképpen ezt úgy fogalmazhatnánk: a tanulók belső rétegződésének helyzete, alakulása ma az egyik legizgalmasabb kérdése a pedagógiának. Mégpedig • > a Szovjet Kultúra / és J adomány Házában Pénteken a budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Házában A párt és a nép hű fia címmel fotókiállítás nyílt, amelyet Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke 75. születésnapja alkalmából rendezett a Szovjetunió magyarországi nagykövetsége, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, valamint a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza. A fotókiállítás megnyitóján jelen volt Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, az. MSZBT elnöke, Bcrecz János és Rácz Sándor, a Központi Bizottság osztályvezetői, Púja Frigyes külügyminiszter, továbbá politikai, társadalmi és kulturális életünk sok más vezető személyisége. Részt vett a megnyitón a szocialista országok budapesti diplomáciai képviseleteinek számos vezetője és tagja is. A kiállítást Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyar- országi nagykövete nyitotta meg. Beszédében a többi között hangsúlyozta: Leonyid Brezsnyev tevékenységében mindig a tömegek kollektív tapasztalatára támaszkodik, mindig és mindenben a nép érdekeiből indul ki, és fáradhatatlanul dolgozik a békéért, a társadalmi haladásért. Ezután az MSZMP Központi Bizottsága nevében Győri Imre, a KB osztály- vezetője méltatta az SZKP főtitkárának életútját, amely tanúságtétel amellett, hogy a szocializmus szolgálata: a nép szolgálata. Brezsnyev személye példázza a lenini utat járó forradalmárok nemzedékét, amelynek sorsa ösz- szeforrt a szocializmus, a kommunizmus építésével, vé- delmezésével. A megnyitót követő fogadáson Vlagyimir Pavlov és Óvári Miklós mondott pohár- köszöntőt. azért, mert az oktatás és a nevelés feladatait csak ennek ismeretealapján lehet pontosan — és végrehajthatóan! — megfogalmazni. Nos, ez a felismerés vezette a kazincbarcikaiakat, amikor nemcsak városi és város- környéki, hanem egy-egy lakóterületi viszonylatban felmérték a tanulók és a pedagógusok belső rétegződését. (A felmérés egyébként szélesebb értelemben is alkalmas bizonyos társadalmi tendenciák megvonására.) Beköltözések még módosíthatnak a konkrét számadatokon, ám a lényegen aligha: 1982-ben még, növekszik a város iskoláiba belépő elsősök száma, de azután egyre kevesebben lesznek. A legnépesebb gyermeklétszám 1987- ben lesz a kazincbarcikai általános iskolákban, de a fejlesztésekkel reálisan számolva, akkorra talán már nem lesz elérhetetlen vágyálom az egymüszakos tanítás sem. S nem érdektelen tudniuk a pedagógusuknak, milyen családi háttérből jönnek tanítványaik. Nőtt az értelmiségi szülök gyermekeinek aránya, csökkent a munkásszármazá- súaké. Ugyanok kor, viszont a rétegen belül szinte ugrásszerűen nőtt a szakmunkásszülök aránya: tiz év alatt 39,5 százalékról 50 százalékra. Örvendetesen módosult a cigánytanulók családi háttere is. A tiz év viszonylatában — ezt ölelte át összehasonlításként a vizsgálat — csaknem azonos létszám mellett szembetűnően sokan szereztek szakmát. 1971-ben mindössze 7 volt közülük szakmunkás, most 89. A betanított munkásként dolgozók száma pedig meghétszereződött. Alighanem ezzel is kapcsolatba hozható — a jövőben is érdemes rá építeni! —, hogy, amíg korábban 15,2 százalékuk megbukott, ma mindössze 3.2 százalék teljesítményét értékelik elégtel/ennek. Az említett; adatokból természetesen sokféle következtetést lehet levonni. Többek között azt is, hogy az iskolának differenciáltan kel! meghatároznia — s nem egyszer s mindenkorra, hanem mindig a közösséghez, az egyénhez is igazítva —, a maga nevelési, oktatási, művelődési feladatait. Egy ilyen felmérés — már jellegéből adódóan is — hoszszább távra adhat megbízható alapot a pedagógiai munka megtervezéséhez. De az is, amit a pedagógusok körében végeztek el. Az általános iskolák további erőteljes elnőiesedése már-már aggasztó mértékű Kazincbarcikán. t Gondot okoz a lakáskérdésük, megoldása is. Igen magas a városban a nyugdíjkorhatárhoz közeledők aránya, s ráadásul sok közöttük a férfi... Az összefüggések alapján nyilvánvaló feladat; ha csak nem akarják, hogy az iskolai nevelés hasonlítson egy csonka családéra, előnyt kell biztosítani a férfi pedagógusoknak a pályázatoknál. A pályairányítás bizonytalanságaira is rávilágít a felmérés egy másik adata. A város középfokú intézményeiben már-már egészségtelenül alakul néhol a munkás- ép az értelmiségi családokból érkezett gyerekek aránya. A 112-es Szakmunkásképző Intézetben például mindössze 3 százalék jött értelmiségi családból, a Ság vári Endre Gim- . náziumban viszont a mun- kásszármazásúak aránya kevés, csak 44 százalék. Mivel a felmérés valamennyi gyermekintézményt érintett — s figyelemmel volt a majd iskolába lépőkre is —, jószerével „feltérképezték” a várost. Azaz: a valóságos tényeken, a társadalmi háttéren alapulva állíthatnak fel egy „rangsort” arról, hogy mely területeken, és mely iskolákban, óvodákban kell több figyelmet fordítani, s lényegesen nehezebb körülmények között — a gyermekek nevelésére. S úgy gondolom, ez a segítés mértékéi is meghatározza majd a jövőben. Miért ;érdemel figyelmet & barcikaiak felmérése? Ügy gondolom azért, mert habár az iskolák általában bírnak egyfajta képpel a tanulókról, de reális tényeken álló városi felmérések még nemigen állnak rendelkezésre. Addig 1 ledig — bizony megesik! —- sokszor ott., azok kapnak többet, akik leghangosabban mondják el panaszaikat. És persze az sem mellékes, hogy a pedagógusok nem általában „hadakoznak..” (esutorás) Ma este a képernyőn napfény j René Clement 1960-ban rendezte Patricia Highsmith regénye nyomán Ragyogó napfény című filmjét, amelyben egy látszólag jó fiú, aki minden csinytevésben benne van, szó nélkül tűri a gazdag barát szeszélyeit, go’ombaságait. De természetesen szótlansága mögött valami meghúzódik... Hogy mi, arról szól a (ilm Az első műsorban 20 óra 35-ko' sugározzák. Képünkön a film igvik kockája.
