Észak-Magyarország, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-18 / 296. szám
W®1. december 18^ péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 IV. Lehetőségek — buktatókkal helyt a szervezet másra válAz esztergagépnél Farkas Nándor horizonteszterga-gépen az NSZK exportra készülő targoncák hátsó tengetyén méretellenőrzést végez, a Miskolci MEZŐGÉP Vállalatnál. r Újdonság Sajóvámosról Hosszú időn át elsősorban a kiegészítő tevékenység jövedelemszerzési lehetőségeit firtattuk. Észre sem vettük, vagy bagatellizáltuk a tényleges társadalmi szükségletek rugalmas kielégítését, a többletjövedelem mögött a jelentős többletmunkát. A lángost szerettük, a lángossütőt nem. A különböző szemléletbeli torzulások jelenleg is hatnak, nehezítve a kormányzati döntések megértetését, elfogadtatását. Bármilyen szűk kört is érintsenek az indokolatlan jövedelmi aránytalanságok, nagy társadalmi ellenkezést váltanak ki, anyagi, erkölcsi és politikai károkat okoznak. Helyénvaló tehát a határozott adminisztratív fellépés. a törvényes szigor a visszaélésekkel szemben. Ám ezek a gazdaságon kívüli módszerek hatástalanok, ha az átlagosnál nagyobb, de nem láugró jövedelmek forrása a monopolhelyzet. Ilyen esetekben a kínálat növelése, a termelők, a szolgáltatók versenyeztetése a jövedelem- szabályozás hatásos eszköze. Ezért például a tanácsok a jövőben nem korlátozhatják majd a kisipari működési engedélyek kiadását, csupán a törvények, a jogszabályok betartását ellenőrzik majd. Az adózás, a személyi jö- vedelemszaibályozás és más előírás révén igyekeznek elejét venni mindenféle munka nélkül szerzett, vagy a teljesítménnyel nem arányos jövedelem képződésének. Azokban a kisüzemi szervezetekben, amelyekben részjegyek, célrészjegyek jegyzésével, vagy személyi tulajdonban levő termelőeszközök révén át! össze az induló vagyon, a „tőke”, nem lehet a munkanélküli jövedelemszerzés forrása. Először azért, mert a munkavégzés a „részvényesek” számára kötelező. Másodszor azért, mert a szabályok értelmében az évvégi osztalék a bevitt eszközök, illetve részjegyek értékének legfeljebb a 8 százaléka lehet. Mint ismeretes, tartósan lekötött takarék után is (betét, takaréklevél) fizethető 7 százalék kamat. A központi szabályozás nem teremt sem előnyös, sem hátrányos helyzetet az áj ' szervezetek számára. Így a nagyüzemekhez hasonlóan lehetővé teszik, és anyagilag elismerik, magasabb jövedeA Mezőkövesdi Cipész Szövetkezet tagsága nem kis izgalommal várta haza az elnököt NSZK-beli üzleti tárgyalásairól. Nos, a várakozás napjai leteltek, Ferge Sándor a napokban érkezett meg, mégpedig jó hírrel. — Mi az, aminek mostanság a leginkább örülnek a mezőkövesdi cipészek? — Megújítottuk szerződésünket az NSZK-beli Hans Balzer-céggel — újságolja Ferge Sándor. — Szövetkezetünk szinte a kezdettől exportál, több évtizedes üzleti kapcsolatunk van ezzel a nyugati céggel. Az idén 28 ezer pár hokicipőt rendeltek tőlünk, már csak 4400 pár kiszállítása van hátra. Ügy látszik, elégedettek a munkánkkal, hiszen a jövő évre még nagyobb megrendeléssel leptek meg bennünket. Az itt készült sportcipők a „Bai- zer” védjegyet viselik, eddig az európai sportolók léptek Pályára a mezőkövesdi cipőkben. Termékeinkre most első ízben a tengeren túlról is igényt tartanak. Import alapanyagból készítünk majd jövőre lábbeliket kanadai és kaliforniai megrendelők számára. Az exportot közvetve, a Balzer-céggel kooperálva bonyolítjuk. — Termékeiknek hány százalékát értékesítik a külföldi piacokon ? lemmel honorálják a több és jobb munkát. Bizonyosra vehető, hogy ezzel a lehetőséggel az új szervezetek következetesebben, rugalmasabban élnek majd. A kistermelés, a kiegészítő gazdaság differenciált — köztük esetenként kiugró — teljesítményei és jövedelmei kihívást, olykor politikai színezetű feszültségforrást teremthetnek, mivel a nagy szervezeteknél gyakran erőteljes nivellálódási törekvések érvényesülnek. Ezek a jövedelmi feszültségek azonban összességükben pozitív hatást gyakorolhatnak az érdekeltségre, az ösztönzésre, a teljesítményekre. Ami a kisvállalkozások gazdasági kockázatait illeti, ezeket kizárólag a résztvevők viselik. Rossz gazdálkodás, vagy a változó piaci feltételekhez való nehézkes alkalmazkodás esetén ugyanis nem segít az állam, a kis-( szervezeteknek kell kifizetniük a veszteséget.. A kiskol- lektíva éppen méreteinél fogva csőd esetén megszűnhet, vagyona kiárusításra kerülhet, de más tevékenységre átallhat. Éppen az önfinanszírozó jellege és érdemi kockázatvállalás miatt valószínűleg kevesebb lesz a gazdasági patthelyzet. Azzal persze számolni kell, hogy a kisvállalkozások érzékenyen és gyorsan reagálnak nemcsak a piaci», hatásokra, hanem a közhangulatra is. Ezért álljunk a kisszervezetek mellé, de azok népszerűsítésével ne keltsünk illúziókat. Zsákutca, csapda akkor alakulhat ki, ha eltúlozzák a kisvállalkozások szerepét, jelentőségét, lehetőségeit. Sokáig a nagyüzemek előnyét, fölényét egyoldalúan értelmeztük, hirdettük, s a kisüzemek létjogosultságát kétségbe vontuk. Most kísért a másik véglet. A kisszervezetek lehetőségeinek, szerepkörének eltúlzása, a nagyüzemek lebecsülése jelenleg reális veszély. Mindenféle szembeállítás hibás és káros: a nagy- és kisvállalatok, szövetkezetek nem kizárják, hanem feltételezik, kiegészítik egymást A vállalkozás méretéből adódó előnyök akkor érvényesülhetnek, ha a tevékenységi kör testre szabóid. a feladat és a szervezet, a tartalom és n forma összhangja érvényesül. A méret — legyen az nagy, vagy kicsi — hátránnyá válik, mi— Profilunk a sportcipők készítése — mondja az elnök. — A kövesdi lábbelik nyolcvan százaléka a tőkés piacokon talál gazdára. Megalakulásunk óta olyan vevőkört sikerült kialakítanunk, amely évről évre visszatér szövetkezetünkhöz. Ebben nagy része van a minőségi munkának. Exportra dolgozunk, a hibás áruval komolyan kockáztatnánk a hírnevünket. lalkozik, mint amire hivatott. A jelenlegi helyzetben az okozhatja a legtöbb gondot, ha kikerülnek a közfigyelem, a gazdaságirányítás reflektorfényéből az ipar és a mező- gazdaság fő ágazatai, élen járó nagyüzemei. Az ország gazdasági helyzetét, egyensúlyi viszonyait javíthatják az alakuló új szervezetek, de a megoldás kulcsa az élen járó nagyüzemek kezében van. Következésképpen az új vállalkozások az élen járó nagyüzemek javára, nem pedig rovására létesüli hatnék és fejlődhetnek. Nagyon fontos, hogy az ipar és a mezőgazdaság e vezető ágazataiban erősödjön a kezdeményezőkészség, az érdekeltség, kibontakozzék a demokratizmus, táguljanak az egyéni érvényesülés lehetőségei. Csak így előzhető meg, hogy eltúlozzák az alakuló új munkahelyek szerepét. A gazdaság mikroszerkeze- tének újrarendezése kezdődik el 1082 januárjában. Nem valamiféle elméleti absztrakció, vagy hipotézis gyakorlati kipróbálására készülünk. A nagy- és kisüzem szoros együttélésére a meggyőző, a hiteles példák sokaságát vonultatja fel a mező- gazdaság. Ne csak a háztáji és a közös kapcsolatára gondoljunk, hanem az eredményesen dolgozó ipari és szolgáltató melléküzemágak sokaságára. Ma már nehéz elképzelni nélkülük a lakosság ellátását, az ipari kooperációt. A többnyire hagyományos kisüzemi módszerek és az olykor országrészeket. átfogó, európai színvonalú ipari termelési rendszerek jód megférnek egymással. Ne féltsük a nagyipart se j a kisvállalkozásoktól. Inkább bátorítsuk őket kezdeményezésre, a kapcsolatok építésére. A kis és nagy gazdasági szervezetek szoros kapcsolódása, közös érdekeltsége, ösz- szefonódása segítheti az előítéletek felszámolását- Az sem kizárt, hogy az ipari nagyüzem némely termelőszövetkezethez hasonlóan, a melléktevékenység jövedelmébe tartja majd fenn a nem gazdaságos alaptevékenységet. K- X — Van-e titkuk a mezőkövesdi cipészeknek ? — Titokról ne? ra gén beszélhetünk, hacsak a pontos munka, a határidők betartása nem számít annak. A régi jó szakemberek, az igazi cipészek lassan kiöregednek a mesterségből. Ma már többségükben betanított munkások dolgoznak itt. Igaz, ügyes kezűek, jól elsajátították az egyes műveleteket, dé különA nyársra húzott zsákok az új vállalkozás kezdetét jelentik. A fólia alatt terjeszkedő micéllium szálak, a gombafonalak fehér penészként szövik át a barnás táptalajt. Nehéz elhinni, hogy ezek bői gomba lesz. Pedig nem is oly sokára késsel hasítják fel burkukat, s rá pár napra a résekből kibújnak az első gombafejek. Az egyenletes melegben, műszerrel ellenőrzött páratartalom mellett a sajóvámosi Aranykalász Termelőszövetkezet istállódban megkezdődhet a „szüret.” De hogyan került a csizma az asztalim, mármint * gomba s*ekbe az állattartó épületekbe? — Már hosszú ideje gondolkodunk azon, hogy a baromfiágazatunkat megszüntetjük — felelte Pócza István a szövetkezet elnöke. — Hiába hozott tizenöt miHió forintos árbevételt, az energiahordozók árának emelkedése kül nem sokra mennének. Éppen ezért nálunk különösen nagy hangsúlyt kap a j kollektív munka. Tudjuk, a cipészet ma nem divatos szakma. A megfelelő utánpótlás hiányában másként kell szerveznünk a munkát. Korszerű gépekkel, nagyüzemi módon termelünk. — Hogyan tudnak lépést tartani a divattal? — Évről évre mások az elvárások. A nyugati piacra különösen jellemző az igények gyakori megváltozása. Változik az alapanyag és a fazon is. Igyekszünk évről évre olyan mintakollekciót kialakítani, amely elnyeri a megrendelők tetszését Jelenleg például az olcsóbb, műanyag alapanyagból készült sportcipőknek van nagy keletjük. — A hazai vásárlók is bizonyára szívesen látnák ezeket a lábbeliket az üzletekben ... — Ez alkalommal az itthoni vevők számára is szolgálhatunk jó hírrel — jegyzi meg az elnök. — Űj, kényelmes szabadidő-cipőink talán már kaphatóak is a boltokban. Egyébként ezt az új fazont bemutattuk külföldön is. Szó van róla, hogy jövőre az NSZK-ba is szállítunk belőlük. D. H. Fotó: Kovács Mátyás miatt ráfizetésessé vált. A számítások egyértelműen bizonyították: a jelenlegi méretben a tenyésztojás előállítás nálunk nem jövedelmező. Még energiatakarékos fűtési rendszerrel sem! Beruházásra nem volt pénzünk. Legalábbis arra, hogy a telepet olyan nagyságra bővítsük, amely a ráfordítást visszatérítené. Így csak azokat a lehetőségeket mérlegelhettük, amelyek az istállók másirányú hasznosításával a jövedelmezőséget biztosítanák. Az első helyre azonnal a gombatermesztés került. Nagy árbevétele s viszonylag jó nyeresége mellette szólt, viszont ellene, a nagy kockázat, A négyezer négyzetméter, amelyen a spórákkal beoltott táptalajt „telepíteni” akarják, folyamatos szüret esetén évi 150 ezer kilogramm (!) gombát terem. De a megyében szükség van-e ennyi gombára? — Minket is ez a kérdés foglalkoztat, Ezért nem egyszerre, hanem folyamatosan valósítjuk meg elképzeléseinket. Vagyis mindig az igény fogja meghatározni a telepünk termelését. Mert végső soron sok érv szól mellette. Nem lesz hiánycikk a gomba, hiszen akár naponta — az év minden napján — szállíthatunk Miskolc s a megye városainak boltjaiba, piacaira. És az sem közömbös szempont, hogy lényegesen olcsóbb lesz a kiskereskedők jelenlegi árainál, hiszen kilogrammonként öt- ven-hatvan forint között adhatjuk. Két fajta között választhatott a szövetkezet. A csiperke, s a laska között. Ha a jelenlegi fogyasztói ízlést követték volna, akkor az előbbit, ha a jövőbelit, akkor az utóbbit termesztik. Kockáztattak megint, hiszen a laska mellett döntöttek. Miért? — Három okból, amelyből a leglényegesebb az első: aki ezt egyszer megkóstolja, bijrtos, hogy később csak a laskát választja. Én úgy mondanám, gombább ízű gomba, mint az intenziven termesztett társai. Amíg a vadon termők közül a tinóra a király, addig a mesterséges körülmények között a mi hibridjeink a legzamatosabbak. Ráadásul ez a gomba teljes egészében felhasználható. Viszont a csiperke közel negyven százaléka — * ezt a háziasszonyok tudják a legjobban — tisztításnál veszendőbe megy. Ideálisan, tiszta körülmények között, melléktermékeken, szalmán s kukoricacsutkán nevelhetők. A gombáról köztudott, hogy a legértékesebb növényi fehérjék egyike. Három kilogramm belőle egy kilogramm marhahús tápérléké- nek felel meg, de rosttartal- ma révén, az emberi szervezet számára szükségesebb. Alacsony kalóriatartalma nemcsak a fogyókúrázóknak, hanem a szénhidrátmentes ételeket kedvelőknek is új választékot jelent. Olyan újdonságot, amelyet a jövőben állandóan lehet kapni, s ára is kedvezőbb. Úgy is lehet fogalmazni, végre közelebb kerültünk Budapesthez, mármint a fővárosi ellátáshoz, Az elnök erre fel mondta: — Nem a reklám kedvéért mondom, hogy választhattunk volna hatékonyabb, jövedelmezőbb ágazatot is. Mint, ahogy az olvasó sem hiszi el azt, hogy csak a népgazdasági érdekből alakítjuk ki a gombatermesztést. A haszon kettős. Viszont a kockázat csak a mienk. Mert, ha a háziasszonyok nem kedvelik meg a mi gombánkat, vagy az egész irányzatunk téves, annak szenvedője csak a szövetkezet. Ez a közeljövőben eldőL Elárusító helyet nyitunk Miskolc két legnagyobb piacán, s megpróbáljuk termékünket a vendéglátóipari vállalatoknak eladni. Reméljük sikerül. Ha beválik, a legérzékenyebben reágáló vásárlónál Miskolc háziasszonyainál, akkor egymás után nyílnak meg a szövetkezet elárusító helyei megyénk városaiban, hiszen az áruellátásuk nem lesz gond. A gombatermesztés csak fedett terület, s kereslet függvénye. Ha a gombatelep megvalósul, az Magyarország intenzív gombatermesztésének mintegy' öt százalékát képviseli. Ez nem egy rossz arány __ — kármán —■ ' Gyenes Gyuláné szalagvezető mintakollekciót átüt össze az úgynevezett szabadidő-cipőkből. Nem szoríts kövesdi cipő Mífön. a társak segítsége nél i
