Észak-Magyarország, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-18 / 296. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1981. december 18., péntek Kezdődik a szovjet fiatalok újévi bálja a Kreml Kongresszusi Palotájában. A képen: a Fagyapó és Hópelyhecske megnyitja a mulatságot. láták vezetik be az ünnepi lakomát,. helyet hagyva azért a borsosnak, szoljan- kának vagy más ízletes orosz levesnek, a sült húsoknak, a finom süteményeknek. Mindezt vodkával vagy borokkal öblítik le. Éjfél előtt öt perccel szólásra emelkedik a társaság legidősebb vagy legtekintélyesebb tagja, s rövid tószttal búcsúztatja az óesztendőt. A Szovjetunióban az ünneplés nem ér véget január elsejének reggelén. Bármilyen fáradtak legyenek is az emberek a vígsággal töltött éjszaka után, az új év első napjának délelőttjén csoportokban özönlenek a kultúrparkokba. A szabadtéri színpadokon néptáncegyüttesek bemutatójával veszi kezdetét az „orosz tél”, a régi ünnepek hangulatát idéző rendezvénysorozat. Népi játékok, a havas erdőkben háromlovas szánon — a híres orosz trojkán — tett vidám kirándulások teszik még emlékezetesebbé az ünnepet. Ezeknek állandó szereplője a Télapó, vagy ahogy itt hívják, a „Fagyapó”, s a mi krampuszainknál szelídebb segítőtársa, a hópeiyhekkel, csillámló jégszilánkokkal díszített ruhába öltözött „Hó- peiyhecske”. Fazeka« László 1. Szovjetunió Fagyapó és Hópelyhecske A Szovjetunióban szilveszterkor kezdődik az ünneplés, ami a szovjet emberek számára kétszeresen kedves: ekkor tartják a ’karácsonyt és ekkor búcsúztatják az óévet is. Az ünnepnek természetesen elengedhetetlen kelléke a karácsonyfa, amelynek színes lámpái szilveszterkor már a kora esti órákban kigyulladnak mindenütt. Bár az orosz szilveszternek, már ami az ételeket illeti, nincs a nálunk szokásos újévi sült malachoz hasonló, „elengedhetetlen” kelléke, asztalra kerül mindaz, ami az orosz konyhában a legjobb, a legízletesebb. Vörös és fekete kaviár, rózsaszínű füstölt lazac, savanyított gomba, hal- és sertéskocsonya, aszpikos saHangversenykrónika VivalcJi-est a színházban Hazánk talán legnépszerűbb együttese, a Liszt Ferenc Kamarazenekar adott hangversenyt december 7-én, s ezzel a nem mindennapi zenei csemegével költözött vissza a Filharmónia téli bérleti ciklusa a felújított Miskolci Nemzeti Színházba. A majdnem teltházas Vival- di-est óriási sikert aratott, Simfónia, fagottverseny, d- moi! oboa verseny és A négy évszak — ez volt a program. Alkalmunk nyílt tehát feltöltődni barokk zenekari élménnyel, mondhatni hiánypótló Vivaldi-műsort élvezhettünk végig. Furcsa paradoxon ugyanis, hogy míg a barokk muzsika soha nem tapasztalt népszerűségnek örvend, addig ez az igény és közkedveltség nem tükröződött. vagy nem arányosan volt jelen Miskolc pódiumain. Mindig megdöbbentő egy hagyományos orgona a koncertpódiumon, amint „le- szállva” a templomi karzat elfedő-elidegenítő magaslatából. a misztikumból ás az interpretációs konvencióból szinte pőrén színre lép. Van abban valami sokkoló nyíltság és lebilincselő őszinteség, amikor szemünk láttára valósul meg egy-egy gigászi orgonamű. Változatos de egy szempontból mégis azonos műsort hozott Virágh Endre arra a koncertre, melyet december 8-án a Bartók-te- remben adott: nehéz, veretes alkotásokat sorakoztatott fel egymás után a jó másfél órás programban. Mindjárt az elején Bach egyik legizgalmasabb és — a bachi oeuvre-ön belül is — az egyik legigényesebb kompozícióval, a C-dúr toccata, adagió és fúga bemutatásával csigázta fel a közönség érdeklődését. Ez a darab (s némiképp a másik Bach-mű, az Esz-dúr preludium és íúPersze nem csupán zenekari. hanem kimagaslóan értékes koncertáló élményben is bővelkedett a hétfői hangverseny: Janota Gábor személyében igen virtuóz fagottművészt köszönthettünk, s amire ritkán van példa, a közönség tapsvihara nyomán megismételte a versenymű teljes harmadik tételét. Egy árnyalattal visszafogottabb produkció volt a Pongrácz Péter tolmácsolta d-moll oboaverseny, itt elsősorban a lassú létei tűnt megoldót tabbnak. Rolla János, a Liszt Ferenc Kamara- zenekar hangversenymestere játszotta A négy évszak hegedűszólóját, ezt az impozáns. hegedűverseny-ciklust — kitűnően. Átgondolt, zenei részenként kimunkált, összességében pedig organikus egységgé szervezett mű valósult meg játéka nyomán. ga is) az esztétikai értékein túl, szinte fizikai varázslatot nyújt, hiszen — esetünkben — a három manuál, valamint a pedál bonyolult polifóniáját érvényre juttatni nem kis bravúrt kíván. A hallgató csak ilyen nyílt, látható szituációban értékeli igazán ennek a csodálatos instrumentumnak a technikai rendszerét és kiterjedését. Szünet után C. Frank h-moll korálfantáziájá — közismerten otthonosan és szívesen mozog Frank világában Virágh Endre —, Lisznyai-Szabó Gábor meglehetősen gyenge Pastorale- ja, s Koloss István ragyogó 1. partitája hangzott el. A műsor mindkét részében pódiumra lépett Németh Zsuzsa is: először Stradella Pieta Signore, című kompozícióját, majd Dvorák, Stabat Materének egyik áriáját adta elő, bizonyítván ezzel újra remek kamaramuzsikus képességeit. seny, A modern zene hete Miskolcon című koncertsorozat stb.) olyannyira tovább fokozták ezt a bőséget, hogy szinte túlkínálatot idéztek elő. A túlkínálat persze csak látszólagos, valójában arról van szó. hogy a város zenei, vagy hangversenyrendezéssel is foglalkozó intézményei között akadozik a koordináció, s egy-egy remek estről már nem tévésorozatok, vagy sportközvetítések vonják el a közönséget, hanem egy másik, hasonlóan színvonalas koncert. Ráadásul előfordul az is, hogy a két legnagyobb zenei társulat, a Miskolci Szimfonikus Zenekar és a Bartók Kórus is hangversenyezik ,harmadik, negyedik helyszínen), vagy próbát tart. következésképp a nézőtérről az úgynevezett szakmai közönség jelentős része kénytelen — rendszeresen — távolmaradni. Nyilvánvaló, hogy semmilyen rendezési koncepció sem igazodhat a különböző együttesek próbáihoz. bizonyos egyensúlyra való törekvés azonban termékenyítőén hatna nem csupán a nézőszám alakulására, hanem a különböző helyi együttesek, előadók saját művészi fejlődésére abban a tapasztalat- szerző, összehasonlító műhelymunkában. amelynek kikerülhetetlen része a kon- certtátogatás. A filharmóniai estek, a szakiskola, főiskola növendékhangversenyei, az Üj Zenei Műhely programjai, a múzeumi koncertek, a városi művelődési központ, valamint a zeneművészek helyi szervezetének rendezvényei között az eddiginél észszerűbb és konzekvensebb műsoregyeztetés pedig megszüntetné a jelenlegi — olykor pocsékló — dömpinget. A megtartott hangversenyek kivétel nélkül mind fontos zenei események, ebben nincs jogunk kételkedni. Ez a fontosság viszont kell, hogy a műsorra tűzés időpontjában is tükröződjék. D. Szabó Ede Túlkínálat, vagy rossz egyeztetés? Miskolc eddig is igen sok- életét, az elmúlt hetek elő- rétű koncertprogrammal gaz- adásai (az említetteken kí- dagította a város kulturális vül több növendékhangverVirágh Érdre orgonaestje A miskolci rádió Fórum-műsorában kérdezték A gyermekváros lakói ,A nagycsoportos óvodások hógolyózásbói jönnek. Kettős sorban, kézenfogva — kipi- rultan, némelyikük félrecsúszott sapkával. Ugyanolyanok, mint a többi, hozzájuk hasonló korú gyermek, illetve mégsem ... Mindany- nyian piros orkánoverallt viselnek, egyforma cipővel, sapkával. Különböző okok, családi előzmények miatt lettek a miskolci Gyermekváros lakói — de a jelző közös: a veszélyeztetett „ gyermekek közül korábban nekik volt a legnehezebb a sorsuk. A miskolci rádió novemberi Fórum-műsorában a rájuk vonatkozó kérdésekre, így lapunkban is, Sarka Ferenc, a gyermekváros igazgatóhelyettese válaszol. — Kiket vesznek fel a miskolci Gyermekvárosba, hogyan történik elhelyezésük, továbbá a gyermek vagy a 'szülő viselkedése miatt kerül sor a „beutalóra”? — A miskolci Gyermekvárosnak, a nevelőotthonnak jelenleg 311 lakója van. A férőhelyek száma ugyan ennél magasabb, de a sürgős esetekre mindig fenntartunk néhány ágyat. „Beutalót” két esetben állítanak ki: kerülhetnek ide állami gondozott gyerekek és' azok, akiknek a tanács szakigazgatási szervei családi körülményeit — a gyámhatóság — olyannak Ítéli meg, amelyek szükségessé teszik a gyermek „kiemelését”. Ez nem jelent állami gondozásba vételt, az ilyen gyermekeket egy-egy tanéy idejére helyezik el hoznánk, s itt-tartózkodásu- kat szükség esetén meghosz- szabbítják. A 3-tól 18 éves korú gyermekek és tizenévesek beutalására a család hátrányos anyagi, erkölcsi vagy szociális helyzete miatt kerül sor, nem pedig azért, mert valamilyen vétséget, vagy bűncselekményt követtek volna el. Mi tehát nem vagyunk úgynevezett .Javító- intézet”, hanem a veszélyeztetett gyermekek számára kell biztosítanunk a lehetőséget a tanulásra és a megfelelő életkörülményekre. — Többen érdeklődtek a gyermekváros költségvetésé- rőL — Évente tizenötmillió forintot biztosít számunkra a tanács, illetve az állam. Ebből hatmillió forint az itt dolgozó, mintegy százhúsz alkalmazott bére, egy-egy gyermek ellátása pedig évente mintegy 24 600 forintba kerül. — Milyen időközönként találkozhatnak a gyermekváros lakói szüleikkel, kapnak-e vakációt? Ha igen, mennyi időre? — A tanítási szünetben három-három, nyáron harminc napnyi „szabadságra” mehetnek a gyermekváros lakói. A feltételes mód azt jelenti, hogy nem mindenki utazhat haza. Ha ugyanis ezt a szülő kéri, akkor a területileg illetékes gyámhatóság megvizsgálja a családi körülményekét. Ha ezek nem bizonyulnak megfelelőnek, akkor — sajnos — eltekintünk a hazautaztatástól. A szünidőkben itt maradt gyermekek számára mi teremtjük meg a kikapcsolódás feltételeit. Napirendjük szabadabb, kirándulni, strandolni járunk velük, a nagyobbaknak discót rendezünk. Mindez természetesen nem pótolhatja a családi légkört Ebben vannak segítségünkre a városi üzemek szocialista brigádjai — mintegy háromszáz ilyen közösség patronál bennünket —, akiknek tagjai elvihetik a gyermeket a szünidőben, és megismertethetik őket a harmonikus családi élet örömei- veL — Mi történik a gyermekek nagykorúvá válása, azaz elbocsátásuk után? A későbbiekben kíséri-e valaki figyelemmel sorsukat? — A gyermekváros lakói a nagykorúság eléréséig megszerzik a szakmunkás-bizonyítványt. A város különböző iskoláiba járnak — többségük szakmunkásképzőbe, de ma már szép számmal tanulnak szakközépiskolában is —, s elmondhatom, hogy a jobb tanulók sorába tartoznak. Ha elhagyják az intézményt, legnagyobb problémájuk a lakáskérdés megoldása. „Csapdával” találják szembe magukat, ugyanis sem az albérlet, sem a munkásszállás esetén nem jelentkezhetnek be állandóra, és így lakáskérelmet sem nyújthatnak be. Ifjúsági parlamentjeiken a gyermekváros lakói is kérték a visszás helyzet megszüntetését. Remélik, hogy a KlSZ-bizott- ságok is foglalkoznak majd ezzel. Az intézetet elhagyó gyermekeink életét boldogulását pedagógusaink, nevelőink kísérik figyelemmel. Szükség esetén — elhelyezkedésnél. albérlet keresésénél, de még a párválasztásban is — segítséget nyújtanak nekik, ők ezt igénylik is. A beilleszkedést segíti elő az úgynevezett önálló életkezdési segély, amelynek összege 8—20 ezer [ forintig terjedhet. Ezt a fiatalnak kell kérni, s tartós fogyasztási cikkek vásárlására, a lakáshasználatba-véfeli díj megfizetésére használhatják fel. (udvardy) Bo'iár iroöaliiii esi Ünnepi hangulatú verseszenés irodalmi estet rendezett Sárospatakon a Hazafias Népfront Béke és Barátság bizottsága és a Rákóczi Gimnázium tanári kara, ifjúsága a bolgár állam megalakulásának 1300. évfordulója alkalmából. Katona Ferenc titkár bevezető szavai után Király Zoltán költő, műfordító, a pataki gimnázium egykori diákja tartott ünnepi megemlékezést, méltatva a baráti bolgár nép 1300 esztendővel ezelőtti államalapításának jelentőségét. Részletesen szóit az évszázadok folyamán kialakult bolgár—magyar kapcsolatokról, a két szocialista állam mai barátságáról, majd saját fordítósában egy közelmúltban megjelent bolgár regényből részleteket olvasott fel. Az ünnepi est második részében a gimnázium irodaira színpadának diákjai —• Balogh Ferencné tanárnő kitűnő előkészítésében — bolgár népdalokból, balladákból, bolgár és magyar költők verseiből, prózai műveiből és bolgár néni zenéből álló műsort mutatnak be. Megvételre felajánlunk: 1 db ZIL 4030 önrakodós tehergépkocsit Gyártási éve: 1976 1 db Robur LO $000 buszt Gyártási éve: 1975 1 db Robur LO 3000 tehergépkocsit Gyártási éve: 1977 1 db GAZ 51 szemétgyűjtő gépkocsit Gyártási éve: 1974 A fenti gépkocsik érvényes forgalmi engedéllyel rendelkeznek, üzemképes állapotban vannak. Érdeklődni lehet: Városgazdálkodási Vállalat szállítási csoport Mezőkövesd, Dózsa György utca 2. Telefon: 105, 229 ?
