Észak-Magyarország, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-15 / 293. szám
T981. december T5., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Mit váruk a kisváüalkQzásokiói? I A szükségletek hívták életre A kisvállalkozások fejlesztését a lakosság és a termelés növekvő .szükséglétéi, illetve azok gazdaságos kielégítésére alkalmas kis szervezetek hiánya indokolja. A magyar ipar — mint köztudott — erősen centralizált, a termelés és a munkaerő zöme több ezer fős nagyvállalatokban összpontosul. Szinte teljesen hiányoznak a 15—20— 50—100 dolgozót foglalkoztató kisvállalatok, nem kevésoé a néhány száz főt foglalkoztató közepes méretű gazdálkodó egységek. ' A szocialista építőmunka kezdeti szakaszában a nagyüzemek előnyét minden területen abszolutizálták, s úgy tűnt, hogy a kistermelésnek nincs jövője. A szocialista nagyüzemek rohamos térhódításával egyidejűleg a hagyományos kistermelés valóban visszaszorult. Csakhogy a társadalmi-gazdasági fejlődéssel a szükségletek rendkívül gyorsan nőttek, s a kistermelés új, gyakran rejtett, olykor szabályellenes és tiltott formáit hívták életre, így hazánkban és a többi szocialista országban a jellemző és uralkodó szocialista termelési és elosztási viszonyokkal párhuzamosan — részben azoktól elkülönülten — létrejött és fejlődött az úgynevezett kiegészítő, kisegítő gazdaság. Ennek egyik jellegzetessége, hogy jórészt személyes és családi munkán alapul. A kiegészítő gazdaság körébe sorolható jelenleg a mezőgazdasági kistermelés, a magánkisipar, a magán-kiskereskedelem, a családi és házilagos építési tevékenység, az engedély nélkül másoknak, vagy önellátásra végzett szolgáltatás. Egyes becslések szerint a családok háromnegyed része végez kiegészítő tevékenységet, részesedik jövedelmeiből, illetve kiadást megtakarító hatásából. A lakosság legszélesebb köre — mint fogyasztó — határozottan érdekelt a kistermelésben, a zöldség-gyümölcseilátás, a szolgáltatások, a lakásépítés, -fenntartás stb. révén. A szükségletek növekedése és differenciálódása feltartóztathatatlan. A nagyüzemek pedig e szükségletek kielégítésére csak drágán és nehézkesen vállalkozhatnának. Arról nem szólva, hogy nincs is elég szabad munkaerő. Közben a dolgozó lakosság jelentős része szabad idejében szívesen végez többletmunkát, növekszik a lakosság érdekeltsége a különjövedelem szerzésében. (Esetenként a szabad időben végzett tevékenység lehet hobbi, létszükséglet, az önmegvalósítás eszköze.) Nincs tehát, más választás: legalizálni az illegális tevékenységeket, s így hasznosítani az egyéni ás a családi munkaerő-tartalékokat. Ezt sürgeti egyébként a termelő nagyüzemek ellátásának javítása, a kisüzemi kooperációs bázis megteremtése, az úgynevezett háttéripar továbbfejlesztése. A kistermelés szorgalmazásakor minden esetben a szükségletek gazdaságos kielégítése a döntő. A kistermelés fejlesztése követelmény. Akkor indokolt, ha bizonyos alkatrészekből, termékekből, vagy szolgáltatásokból a nagyüzemek nem tudják, vagy gazdaságosan nem képesek kielégíteni a termelési szükségleteket. így a gépi és a kézi szerszámok, a legkülönbözőbb kötőelemek, alkatrészek, részegységek, kis- sorozatú berendezések, műszerek gyártásában kaphat segítséget és tehermentesítést a gépipar. A könnyűipart a különböző kellékek (gombok, csatok, díszítő elemek, bútorvasalások stb.) ellátásával segíthetik. Az általuk készíthető műanyag csomagoló-, védő-, burkolóanyagokra és különböző műanyag alkatrészekre irandeai iparágnak szüksége van. Ezeket a termékeket jelenleg vagy a nagyipar gyártja kisüzemi módszerekkel, drágán, magas rezsivei, vagy importból kell beszerezni. Szükség van tehát a kisvállalatok, a kisszövetkezetek, gazdasági munkaközösségek és más kisvállalkozások létrehozására. A gazdaságirányítás persze más módon is törekszik az iparvállalatok ésszerű méretösszetételének kialakítására. Csak nagyszámú kisvállalat és szövetkezet, kellő számú középüzem és néhány óriás együttese teheti a magyar ipart erőssé, rugalmassá és versenyképessé. A kistermelés, a kiegészítő tevékenység továbbfejlesztését célzó jogszabályok 1902 januárjától lépnek életbe, s több év alatt, fokozatosan alakulnak ki az új vállalkozások. Vannak, akik mái- most a kiegészítő tevékenység túlburjánzásától féltik a nagyüzemeket, népgazdaságunk szocialista rendjét. Holott nem attól kell tartani, hogy túl sok vállalkozó szellemű ember akad, ellenkezőleg, hogy nem lesz elegendő. Mint ahogyan a belkereskedelmi egységek szerződéses és bérleti üzemeltetésére sem akadt eddig elég jelentkező, emiatt több lüs üzlet, főleg élelmiszerbolt maradt továbbra is zárva. K. J. A varrógépnél Bernóth István protokárpitos és Matkovics Lajos technológus, oz NSZK gyártmányú mammut step- pelögépcn a hazai piacra készülő franciaágy plüsshuzatát szabja ki a Budapesti Bútoripari Vállalat 10-es számú gyáregységének kárpitosüzemében. Fotó: Fojtán László Utasbiztosítás Az év vége csúcsforgalmat jelent a közlekedésben. Az Állami Biztosító és a tömegközlekedést bonyolító vállalatok — a MÁV, a Volán — között fennálló meg- ( állapodás értelmében mindenki, aki érvényes menetjeggyel, bérlettel utazik, utasbiztosításban részesül. A balesetekkel, dologi károkkal kapcsolatos igényeket az Állami Biztosítónál kell benyújtani. A kárigény érvényesítéséhez szükséges a közlekedési vállalat képviselőjének — az állomásiönöknek, az autóbuszvezetőnek, vagy a kalauznak — a hivatalos jegyzőkönyve, igazolása. Ha a balesetnél a rendőrség is intézkedett, természetesen az ezzel kapcsolatos okmányokat is csatolni kell. Az állomás kezelője Tudás és tekintély. A miskolci háztartások áramellátásának biztosításában Gyöngy József, az EMÁSZ szakszolgálati csoportjának művezetője is tevékeny részt vállal. Munkájának is köszönhető, hogy a lakásokban ég a villany, duruzsolnak a hűtőszekrények, híreket mond a rádió, vagy éppen meccset közvetít a televízió. — Mi azt szeretnénk — mondja —, ha soha nem lenne áramszünet. Ha előfordul. hogy sötétbe borul odahaza a lakás, én is „emlegetem” saját vállalatomat. A mi csoportunk feladata viszont a Miskolc áramellátását biztosító kilenc, nagy transzformátorállomás állandó működésének fenntartása. Ha ezek közül valamelyik is felmondaná a szolgálatot — erre eddig még nem volt példa —. akkor nem egy lakás, hanem egész városrészek borulnának sötétbe. Azért dolgozunk, hogy ez .sóivá ne történjen meg. Az EMÁSZ „felségterületét” Miskolcon a Szilágyi Dezső és a Kun Béla utca találkozásánál magas beton- és acólháló-kerítés védi. A helyszín: az úgynevezett déli állomás, ahonnan azava- si lakótelep, az Egyetemváros. Tapolca, Hejőcsaba és Görömböly kapja a villamos energiát. A laikust is szinte „megfogja” a vezetékhálók, a színes porcelánszigetelők, transzformátorok, sárgaréztömbök látványa, ám Gyöngy József szinte „gyermeksimogató” szemmel néz rájuk. — Ezek ma Magyarország legkorszerűbb berendezései, s ezzel az állomástípussal akarják felcserélni az. egész országban a régieket. Még teljesen új, építését a vállalat technológiai szerelési üzeme 1980 januárjában kezdte meg. Az első, 25 megawatt teljesítményű transzformátort az elmúlt év végén állítottuk üzembe, a második egység pedig most. Beszámoló taggyűlésen Sajnhídvégen A TERMELŐSZÖVETKEZET kommunistáinak beszámoló taggyűlésén a Luczi István titkár által ismertetett beszámoló egy kicsit felidézte a majdani zárszámadó közgyűlést, hiszen az elmondottak nagy része a több mint 1530 hektáron gazdálkodó kollektíva munkájáról szólt. A „miből élünk” kérdésre válaszként felsorakoztatott tények arról győzték meg a jelenlevőket, hogy kisebb gondoktól eltekintve eredményesen dolgoztak. A több mint 38 millió forintra tervezett éves árbevételt várhatóan 40 millió felett fogják teljesíteni: kenyérgabonából 380 hektáron 40,6 mázsás átlagtermést; burgonyából 123 hektáron 201.8 mázsás átlagot értek el. Az utóbbit olyan jó minőségben, hogy a KITE-től megkapták a burgonya vetőgumó-szaporítási jogot. Az állattenyésztési ágazatban is fejlődést értek el, az idén minden reményük megvan a nagyobb nyereségre. A gépészeti, szolgáltatási ágazatukban is vannak olyan lehetőségek, amelyeket a jövőben kihasználva jobb eredményeket tudnak majd elérni. A középpontban levő gazdaságpolitikai, gazdálkodás' ‘ kérdések mellett, a beszámoló természetesen értékelte s harminctagú pártszervezet belső életének legfonlosabl' kérdéseit is. Csak néhám jellemző dolgot emelünk ki: a pártépítésben nem léptek olyan mértékben előre, mint ahogyan lehetőségeik Indokolnák. Tervszerűen dolgoznak, taggyűléseiken rendszeresen megtárgyalják az országos és a helyi politika legfontosabb kérdéseit, agitáci- ós és propagandatevékenységük is megfelelőnek mondható; a pártoktatás foglalkozásai is meg voltak tartva. Az alapszervezet több tagja dolgozik a Hazafias Népfront, az MHSZ községi szei'vezetei- ben, de tanácstagként is teljesítik pártmegbízatásuka L Eredményesen együttműködnek a községi alapszervezettel (ezt a később felszólaló községi párttitkár is megerősítette), és a sajóhídvégi KISZ-esekkel. A termelőszövetkezetben nincs KlSZ-szer- vezet, de mivel a feltételek adottak, megalakítását a jövőben szorgalmazni fogják. A felsőbb pártszervek képviselőjének is ez volt a véleménye; nemcsak a KISZ megyebizottság határozata, de a termelőszövetkezetben meglevő objektív feltételek is igénylik és sürgetik; a közeljövőben meg kell alakítani egy kis létszámú, de életképes KISZ-kollektívát. A beszámolóból is kiderült, a felszólalók is megerősítették: a pártmegbízatások értékelése nem volt elég konkrét, személyre szóló. A beszámolónak jobban a politikum. az ember oldaláról kellett volna „körüljárni”, elemezni az éves munkát, A kommunisták döntő többsége példamutatóan dolgozik: az egyik felszólaló szerint, ez a napi munkából is kitűnik. A termelőszövetkezet ás Sajó- hídvég, de a társközség. Köröm kapcsolatát, összefonódását jelzi, hogy többen szóltak olyan községpolitikai kérdésekről — például munka- lehetőségek teremtéséről —, amelyet a pártszervezet csak a tanáccsal és a termelőszövetkezettel együtt tud megoldani. A jövőben jobban kell támaszkodni a tsz több száz szakszervezett tagjára, míg az egyik felszólaló szerint, ha a jövőben eredményesebb pártépítést akarnak végezni, akkor nemcsak az egészen fiatalok, hanem a 25 és 40 év közötti „középnemzedék” között leliet, és kell keresgélni. A taggyűléseiket rendszeresen tartják, míg a vezetőségi üléseket sokszor kurtán-furcsán, azonnalra, a taggyűlés előtt hívják össze. A jövőben ezen is változtatni kell. A párttitkárnak felelős gazdasági munkája van. a vezetőségnek (ezért is) a jobb munkamegosztásra kell törekedni a jövőben. Végső soron a sajóhídvégi termelőszövetkezet pártszervezetének tevékenysége nemcsak a járási pártbizottság, de .saját beszámolójuk, kritikus és önkritikus értékelésük szerint is jó közepesnek mondható. Beszámoló taggyűlésük határozati javaslatot fogadott el a jövőbeni eredményesebi' munka érdekében. A KÖZSÉGI pártalapszer vezet beszámoló taggyűlésén a kollektívát alkotó pedagógusok, tanácsi és kereskedelmi dolgozók vetettek számot az idei politikai munkával. Az alapszervezet titkára, Szögeczki Endre által elmondott beszámoló jelentős teret szentelt a községfejlesztést célkitűzések végrehajtásának, emellett érdemben foglalkozott az iskola fejlődésének kérdéseivel. Ez bizonyára nem volt véletlen; már csak azért sem, mivel a párttitkár az iskola igazgatóhelyettese. Ennyi részrehajlás ebben a helyzetben természetes, hiszen az iskola kommunista pedagógusai — akiket a beszámoló név szerint, tevékenységük ismertetésével említett — fontos szerepet töltenek be a község közéletében. Nemcsak a községben, hanem a járás, sőt a megye politikai életében is, hiszen — mint a járási pártbizottság képviselője elmondta — Sajóhídvégről a tsz és a község pártszervezetéből választottak a megyei és a járási pártbizottság és más társadalmi szervek vezető testületének egy-egy tagját. Néha- nyuk több választott tisztsé get is visel, ez ebben az esetben nem jelent funkcióhalmozást, inkább azt. hoc' ezek a kommunisták felelősséggel vállalnak több mun kát. Az alapszervezet titkára az éves munka értékelésekor abból indult ki: mit tettek a XII. kongresszus és saját határozataik végrehaj fásáén Sorra vette a tavalyi beszámoló taggyűlés határozatának pontjait, rendre, sze mélyre szólóan, a pártáiét minden területét számba véve értékelte húszegynéhány fős alapszervezet tevékenységét. Nem szólt a nemzettcözi helyzetről, de később az egyik párttag kritikájára reagálva elmondta; a nemzetközi helyzetről, külpolitikai kérdésekről a televízió, a sajtó híreit nyomon követve tájékozottak; a beszámoló taggyűlés kereteit úgy sem tudták volna érdemben felhasználni egy tartalmasabb, új információkban gazdagabb értékelésre. Mellesleg az értékelést hiányló felszólaló adott egy rövid áttekintést a nemzetközi helyzetről. A kis létszámú alapszervezet komníunistái ebben a községben mindenütt ott vannak: a kollektíva motorja a helyi közéletnek, politikai életnek. Az alapszervezet Vöröskeresztben tevékenykedő tagja (aki mellesleg, de nem mellékesen KISZ- és párt- propagandista is) az egészségügyi felvilágosító, nevelő munka szervezője. De a népfronton keresztül részesei a községi társadalmi munkaakciók szervezésének, a vezetőség másik tagja a KlSZ-szer- vezet és pedagógusi munkája révén az úttörők egyik vezetője is. A beszámoló és vita a községi aiapszervezetben helyzetüknél fogva nem volt termeléscentrikus, de náluk is szóba kerültek a termelő- szövetkezet gazdálkodásának kérdései. Ez természetes, hiszen a termelőszövetkezet és a község, a két pártszervezet tartalmas együttműködése egyik záloga a sajóhídvégiek (és a körömiek) jobb éjeiének. A számvetésük végén elfogadott határozati javaslatban a beszámolóhoz hasonló konkrétsággal fogalmazták meg a jövő tenniva-- lóit Petra József december 23-án kerül áram alá. A két transzformátor feladata az országos hálózatból érkező villamos energia átalakítása és továbbítása a városi. 10 kilovoltos hálózatba, amely már közvetlenül a fogyasztókat látja el. Az állomás berendezéseinek segítségével biztonságossá válik az áramszolgáltatás. Ha az egyik transzformátor hibássá válik, úgy a másik automatikusan átveszi munkáját, s ugyanígy többszörösen biztosítottak a védelmi berendezések is, amelyek a legkisebb hiba esetén is azonnal működésbe lépnek: átkapcsolnak. esetleg oldanak. Kis túlzással azt is mondhatom. hogy életet is menthetnek, valamint nagy értékű hálózatot és villamos berendezéseket védenek meg az esetleges leégéstől, „pusztulástól”. Itt minden automatizált. Nekem csupán felügyelnem kell a munkára, ha pedig baj van, feladatom pontosan és gyorsan megszüntetni annak okát. A mai szakmunkás már csak így dolgozik ____ * S zakmunkás és műszaki alkalmazott? „Villanyszerelő” és állomásfelelős? Gyöngy József szerint a modem berendezésekhez. azok kiszolgálásához. működésük biztosításához többszakmás munkások Ludasa szükséges. — Jó idegzet és biztos tudás szükséges tehát a munkánkhoz — amit csak az iskolában alapozhat meg az ember. A miskolci villamosipari technikumban végeztem, nem is olyan régen, de már most érzem, hogy ez nem iesz elegendő. Minél előbb el kell végeznem az egyetemet, vagy főiskolát, mert csak így leltetek majd biztos abban, hogy amit csinálok. az jó is lesz. A technika fejlődése a mi területünkön rendkívül gyors, egyik napról a másikra változnak az automatikák, egyre bonyolultabbak lesznek a műszerek. * No és a tekintély ... A 31 éves fiatalember ..keze alatt” 13 szakmunkás dolgozik. Felük idősebb a csoport vezetőiénél. Ritkaság ez — s majdnem mindig ellenségeskedéseket. bajokat okoz egy közösségben. — Én úgy tudom, nálunk nincs ilyen. Nekem mint csoportvezetőnek, embereim megítélésében munkájuk pontossága, minősége a fontos. Láttam már más brigádokat. ahol viszont szinte csak akörül forgott az élet, hogy ki. mikor, kire mit mondott annak háta mögött. Minálunk soha sincs ilyenről szó. Szemtől szembe, de csak azután, bos'’ tisztességgel elvégeztük a munkát..! Ddvardy József
