Észak-Magyarország, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-14 / 267. szám
1981. november 14., szombat ESZAIC-MAGYARORSZAG 3 Eke-defekt Két óra A John Deer-lraktor elejéi öl mázsa súllyal keli leterhelni ahhoz, hogy az eke ne rántsa ki a gép orrát a barázdából. — Nehéz elhinni, de volt olyan nap, amikor ezt az öt mázsát ugyancsak elátkoztam. Pedig nélküle mozdulni sem lehet, hiszen a traktor rögtön megtáltosodik, a hátsó kerekére áll. Persze egy pos- vány kellős közepén másképp gondolkodik az ember. Így utólag visszagondolva sem hibáztathatom magam érte. Mentem, ahogy szoktam, inkább hátul a szemem, mint elöl — figyeltem az ekét- — s egyszer csak azt veszem észre: nem vízszintesen hanem függőlegesen haladok. Akkor már késő volt. A latyak tengelyig megfogta a gépet. És az csak süllyedt és süllyedt. Hogy a lenébe né háláltam volna meg valakinek, aki azt az öt mázsát előírói leveszi. Így nem volt más hátra, mint kinézni egy szép zöld zsombékot és ráugrani. Legnagyobb meglepetésemre elbírt. Azt hiszem, az volt abban a táblában az egyetlen szilárd pont. Ennyi a John Deer elsüllyedésének elmúlt évi története. Azután megérkeztek a gépek, a lánctalpas, a tehergépkocsi, hogy megpróbálják a kátyúból kihúzni. Az eb képzeíés önmagában jó lett volna, ha megtalálják a traktor vonóhorgát, amely ott rejtőzött a sár mélyében. Mert ugye latyakban keresgélni? Csiliig János, a traktoros csak legyintett: — Ai. volt a legkevesebb. Kissé maszatos lesz az ember. de kijön a gép. Itt más problémát kellett megoldani. Hiába húzták, s hiába nyomtam én a gázt, egyre mélyebbre ásta el magát a gép. Eltelt pár óra, amíg rájöttünk; markolóval először körbe kell ásni, hogy a sár „szívásától” megszabaduljon. A markolóé először még annyit mondott, hogy ilyen semmiségért kár volt kijönnie. Azután izzadni kezdett. Mert amennyit kiemelt, ugyanany- nyi folyt a mélyedésbe visz- sza. Szívta a fogát, nem túlzók, ha azt mondom soha nem dolgozott még olyan gyorsan. A többi már köny- nyen ment. Ujj Gyulától, a szövetkezet elnökétől tudom, hogy két napig tartott a mentés. Az egészben annyi a különös, hogy a történet itt a tiszapaikonyai November 7. Termelőszövetkezetben egészen hétköznapi. Az ár- és belvíz ostromában csak napokra száradnak fel a következő vízhullám érkezése előtt a földek, hogy a gépek súlyát elbírják. És bizony a munkák sürgetésében könnyű tévedni. Vagy utólag hozzátenni: várhattunk volna még két napot. A gépeknek minden minimális időt ki kell használniuk, mert az időjárás bizonytalanná teszi a másnapot. Hiszen elég egy kiadós eső ahhoz, hogy a magas talajvízszint miatt el- mocsarasodjon hetekre a tábla. — Jó földek lennének ezek, ha egy méterrel magasabban élnénk. Így viszont legtöbbször vizet kavarhatna az eke vasa, ha egyáltalán elbírná a talaj a gépet. Sajnos, magasan van a talajvíz. De vannak kivételek, amelyek erősítik a szabályt. Egy ilyen az idei év. Olyan táblákat hasít az eke, amelyeket már két éve nem tudtak felszántani. Ránézve a szakított hantokra, biztos, hogy a szépségdíjat nem erre a munkára ítélnék oda. A traktoros el- ■ értett: — Egy szántóversenyen biztos a lejüket fognák a bí- rálólc, ha ezt meglátnák. De nálunk sajnos nincs mást tenni. Tömörödött, szerkezet nélküli talajok ezek. Ugyancsak nyomni kell a gázt, hogy a motor le ne fulladjon. Viszont idén végre elmondhatjuk, ha az idő megmarad, akkor nem lesz föld forgatatlan. Nem is tudok visszaemlékezni, mikor volt hasonlóan kedvező a kép. Tavaly ezer hektártól is nagyobb területen maradt tarló. Tavaszra ... Vannak balesetek, amelyek hatévente egyszer fordulnak elő. Legalábbis a traktoros szerint, aki meglehetősen morcos arccal feszíti le az abroncsról a gumiköpenyt. Hogy egy defekt jóval gyakoribb? Ami igaz, igaz, a traktor hat kerekén sokszor enged a tömlő, de az eke egyetlen gumiköpenye meglehetősen ritkán lyukad ki. De ez, ahogy elnézem, akkor alaposan sikerül. — Ma két órával többet kell dolgoznom. Ennyit lopott el áz időmből a defekt. Igaz sötét lesz, de reflektorfénynél is elboldogulok valahogy. Ujj Gyula, a szövetkezet elnöke: — A John Deer van olyan nagy teljesítményű, hogy két műszakban dolgoztassunk vele. Mégis, a másik megoldást választottuk, mert a váltótársak, ha nem jönnek ki egymással, a munka helyett egymás valóságos, vagy vélt hibáival törődnek. így Uöny- nyen becsúszik olyan hiba, amely esetleg egyhetes kiesésbe kerülhet. Ez pedig száz hektár szántás elmulasztását jelentheti. A traktoros: — Inkább tizenhat. órázom. Én ezt a gépet a magaménak érzem. Ismerős minden zöreje. Ha más vezetné, akkor az magának állítaná be. Nem tudnám biztosan, hogyan fog.viselkedni. Tizennyolc éve vagyok traktoros, de mindösz- sze három gépem volt. Ezzel azt akarom mondani: ha az ember eljut addig, hogy hat éve egy traktort vezet, akkor lényegében már minden alkatrészét többször kicserélte. Tudja, mi kopik jobban, s előre várja a hibát. Mármint nem várja meg, hanem előre szerel és cserél. Lényegében ez a cél. Mi teljesítménybérben dolgozunk. És csak akkor kereshetünk, ha megy a gép. A tsz-elnök: — Nálunk senki nem szabja meg a szakemberek közül a traktorosnak, hogy mennyit dolgozzon. Fölösleges is lenne, hiszen a lazaság zsebre megy. Mindenki magáért hajt. De mégsem fordult elő egyetlen olyan eset. sem, hogy amikor kértük, hogy még menjenek, még hajtsanak, mert jön a Tisza, s itt az ár, hazamentek volna. Most is kigyúl a reftektor az alkonyi szürkületben. A belvíz nyomát őrző, elszáradt sásba mohón tép az eke. A John Deer elkezdi róni magányos köreit. Ekéje harminc centiméter mélyen megfordítja a határt. — kármán — Kötéifonás A bányászatban jó minőségű, nagy teherbírású drótkötelekre van szükség, különösen a szállítási munkafolyamatoknál. Az alberttele- pi Petőfi Sándor brigád tagjai Dunaújvárosban sajátították el az úgynevezett csatlókötelek készítését. Skoda János és Markovics Mihály (képünkön) a nagy biztonságot adó kötelek fonását végzik. Fotó: Temesi Loszló Vetélkedő az “II A 3-as sz. ÉPFU-nál már hagyománynak számít a fiatal szakmunkások részére megrendezett szaxmai vetélkedő. A szakmai ismeretek bővítése érdekében megrendezett vetélkedőre ebben az évben november 13-án került sor az egység miskolci központjában. A lakatos és esztergályos szakmákban lebonyolított verseny első szakaszában tesztlapokat kellett kitölteni ,a fiataloknak, amelyekben szakmai, munkavédelmi és politikai kérdésekre kellett választ adni. Ezt követően gyakorlati feladat következett. A vetélkedőn részt vevő 28 versenyző jó felkészülésről adott számot. A legjobb eredményt elérők, az erkölcsi elismerésen túl, pénzjutalomban részesültek. Lakásépítés a Szovjetunióban Félmilliós város - egy hónap alatt A Szovjetunióban egy hónap alatt annyi lakóház.épül, amennyi megfelel egy félmillió lakosú városnak. Az elmúlt, öt évben 530 millió négyzetméter lakóterületet adtak át, ilyen módon több mint 50 millió ember lakás- körülményei javultak. 1981— 1985 között 530-T-540 millió négyzetméter lakóterület beépítését tervezik, vagyis több mint 10 millió lakást adnak át. A cél, hogy minden egyes szovjet családnak önálló otthona legyen. Ez reális feladat, mivel a városi lakosság 80 százaléka már most önálló lakásban él. A Szovjetunióban a lakás- építkezés. valamint a kulturális és szolgáltató vállalatok létesítése típustervek széles körű felhasználásával történik. Az utóbbi évtizedekben a szövetkezeti és állami lakások 90, az iskolák, óvodák és bölcsődék 95—97, a kulturális és szolgáltató létesítmények 80—85 százaléka épült típustervek alapján. A lakásépítkezés műszaki alapját az ipari módszerek további fejlesztése képezi. Ennek során a leggazdaságosabb nagypaneles építkezés minél szélesebb körű elterjesztésére törekednek. Ez elősegíti a munka termelékenységének növelését, csökkenti az épületek építési idejét és javítja azok minőségét. Az új lakónegyedek megjelenése együtt jár az utak, telefonközpontok, gáz- és vízvezetékek, a csatornahálózat, a tömegközlekedés és a szociális infrastruktúra jelentős fejlesztésével. Nagy változásokat tapasztalhatnak azok az utasok, akik régen jártak a miskolci Tiszai pályaudvaron. Eltűnt a nagycsarnokból az állványerdő, s nemcsak a frissen festett. világos falak hatása miatt tetszik úgy: nagyobb lett a tér. — Egy régi raktárhelyiségbe helyeztük át a poggyászfeladót, felszabadult egy oktatóterem is ... Ilyen és ehhez hasonló belső áttelepítésekkel 100 négyzetméterrel tudjuk növelni az utasteret — tájékoztat Koncz Zoltán állomásfőnök. — Bizonyára zavarta a forgalmas nyári hónapokban az építkezés az utaskiszolgá- lást... — Hét pénztárunk működött a nyáron és a peronon beállítottunk egy szükségpénztárt is. A nagycsarnokban nem szívesen tartózkodtak az utasok a festés miatt Szerencsére még a hideg idő beállta előtt befejeződtek a nagycsarnok munkálatai. Jelenleg a többi pénztár belső helyiségeit festik." Azt szeretnénk, ha a karácsonyi csúcs- forgalomig elkészülnének a szakemberek ezzel a munkával is, így több pénztárral kényelmesebbé, gyorsabbá válna a kiszolgálás. Valószínű elkészül addigra a külön elő- teres nemzetközi pénztár is. Ez egy külön kis váróhelyiség lesz. Természetesen a hazai, a belföldi vonatokra is lehet maid itt jegyet váltani. A Tiszai pályaudvar állomásépületének felújítása 11979-ben kezdődött. Először az Utasellátó éttermét,, majd a bal oldalt pénztársort fiatali- tolluk meg az építők. Nagyobb lesz az utastér lói haladna Tiszai felújításával A munkálatokat a MÁV Tervező Intézetének tervei alapján, a Miskolci Épület- és Hídfenntartó Főnökség dolgozói végzik néhány alvállalkozó közreműködésével. A vasutasépítők ez idáig körülbelül egy hónappal járnak a határidő előtt. — A jobb oldali pénztársor felújítása után a kultúr- váróterem kialakítása következik. Bizonyára sok utasunknak szerzünk örömet vele. Több szempontból is érthetetlen, hogy mindeddig nem volt ezen n nagy forgalmú pályaudvaron kultúrváróte- rem. Sokkal kisebb állomásokon is van ülőalkalmatosságokkal, asztalokkal felszerelt helyiség, ahol olvashat, rejtvényt fejthet az utas. — A Tiszáin egyetlen hely sincs, ahol dohányozni lehetne.. Ennyire üldözi a MÁV a dohányosokat? — A miskolci pályaudvar több évvel megelőzte a lcöz- pdnti MÁV-intézkedéseket a dohányzási tilalmakat illetően. A Tiszai jószerint 1976 óta ..füstmentes”. A tervek azonban gondoskodnak egv dohányzó váróteremről is. Belátjuk, valóban kell tennie egy ilyen helyiségnek, ezért nem is módosítunk az eredeti terveken — mondja az állo- mástőnök. — A jövő év nyarára a kultúrváróteremmel egyidejűleg elkészül egy dohányzó váróterem is. A nyolcvan éves épületről egyébként csupa jót mondanak az építők. Ha falat kell bontani, igen nehéz a dolguk, olyannyira szilárd, masszív az épület. Ezeknek a falaknak a külső felújításával fejeződik be 1984-ben a teljes rekonstrukció. A közbeeső időben a szolgálati helyiségeken dolgoznak az építők, pmi már nem zavarja az utasokat. A pályaudvar épületének felújító munkálataival elégedettek lehetünk, ám a külső téren épp elég bosszúság várja az utast. Az aluljáró lépcsője mellől sok-sok héttel ezelőtt eltűntek azok a fontos kis pavilonok, amelyeket nehezen nélkülözünk. Nincs már ott a Miskolci Közlekedési Vállalat jegyárusítója, nincs ott az újságárus, eltűnt onnan az Utasellátó kis pavilonja ... A másik oldalra kerültek. oda, ahová a nagy és rendetlen forgalom miatt csak igen nehezen juthat át a gyalogos. — Miért volt erre szükség? — A komplex felújítási tervben szerepel az aluljáió meghosszabbítása is. Az • új aluljáró egészen a Szinváig húzódik majd. A Szinva partján lesz ugyanis az autóbusz- végállomás. A mai feljáró is megmarad, a hosszabbítást a korszerűsítés jegyében határozták el, remélve, hogy végre biztonságos lesz ezen a téren a gyalogos közlekedés. Nos, a tervek és a szerződések szerint, szeptemberben ki kellett üríteni a terepet, hogy föl tudjanak vonulni oda az alagút építői. — Nem nagy mozgás látható még... — Véleményünk szerint is elkéstek a munkakezdéssel. Ha ezt tudják a pavilonok tulajdonosai, ők sem sietnek az áttelepítéssel, ami csak szükségmegoldás és kényelmetlen lesz egy ideig. Csakhogy mindenki azt hitte, a Tiszai pályaudvar felújítása azon kevés munkák közé tartozik. amely tényleg tervszerűen halad. Kár. hogy az aluljáró építői más vélemé- nven vannak! — lévay — az Mint az a népi ellenőrök egy nemrégiben végzett — az ipari szövetkezetek belső ellenőrzésének színvonalát felmérő — vizsgálatukban megállapították: a belső ellenőrzés tevékenysége még nem minden szövetkezetben felel meg a négy évvel korábban hozott kormányhatározat előírásainak. Igaz, ellenőrzési tervek csaknem mindenütt készülnek, ezek tartalmi megvalósítása azonban helyenként várat magára. Pedig a rendelet egyértelműen előírja, hogy az ellenőrzés része a vezetésnek, tevékenységének át kell fognia a szövetkezet belső életét, a gazdálkodás minden területén. A belső ellenőrzés hivatott arra is, hogy segítse a döntésekben megjelölt célok elérését, segítse a munka hatásfokának javítását, valamint a közérdek és a jogos egyéni érdekek védelmét. Ahol mindez ma még csak vágyálom, ott alighanem a vezetők szemléletében .van a hiba. Emiatt a belső ellenőrzés még több szövetkezetben nem tölti be valódi szerepét Mert néhol szükséges rossznak tartják a belső ellenőrzést. s ezt a munkát oszlott vagy kapcsolt munkakörben végzik. A népi ellenőrök találtak olyan szövetkezeteket is, ahol a belső ellenőr feladata az volt, hogy a szabadságon vagy betegállományban levő kollégákat helyettesítse E példák igazolják; a rendelet előírásaival ellentétben még nem mindenütt tettek meg mindent, hogy a belső ellenőri munka megfelelő színvonalra emelkedjen. Jelzi ezt a belső ellenőrök egv-egy - szövetkezetben elfoglalt helye is. A megye egyik ipari szövetkezetében például a szervezési, másutt pedig a köz- gazdasági osztály vezetőié határozza meg a belső ellenőr tennivalóit. Képtelenség, hogv az ellenőrök komolyan minősítsék. bírálják éppen azoknak a munkáit, akiktől előléptetésük, anyagi megbecsülésük függ. így aztán — mert erre is volt példa — néhol egy-egy osztott munkakörben dolgozó belső ellenőr csak saját gazdasági munkáját vizsgálhatja elmélyült elemzéssel. Az esetek jelentős hányadában ugyanis a belső ellenőrök csak azt vizsgálják, hogy munkatársaik pontosan írják-e be a jelenléti ívre érkezésük és távozásuk időpontját De abban a szövetkezetben sem lehet sok becsülete a belső ellenőrnek, ahol munkaidejének jelentős részében a szállítási jelentések és a tmk-sok tevékenységének vizsgálatával kell foglalkoznia. Jó esetben az átfogó, elemző munka helyett cél- és témavizsgálatok elvégzésére kapnak lehetőséget, de megesik, hogy csak akkor, ha már városszerte beszélnek a szövetkezeti munka egy-egy fogyatékosságáról A népi ellenőrök megállapítása szerint, napjainkban kevés az összefüggések feltárására történő elemző vizsgálat. Több olyan vizsgálatra van szükség, amelv nemcsak a tények feltárására, hanem az okok és összefüggések kutatására helyezi a hangsúlyt. Mert néhány követésre méltó példa azt igazolja, hogy azokban az ipari szövetkezetekben, ahol rangjának és tisztének megfelelő feladattal bízzák, meg a belső ellenőrt, nemcsak a munka szervezettsége javult jelentős mértékben. hanem a munkavégzés hatásfoka >s emelkedett. S az is eredménv, hogy jelentős sikereket értek el a társadalmi tulajdon védelmében. Igaz, ezekben a szövetkezetekben a munkahelyi vezető több fegyelmi határozatot volt kénvtelen aláírni, mint a korábbi években Ennek kedvező hatása azonban nem csupán a közös vagyon megóvásában, hanem a gazdasági eredményekben is érezhető. . Cs. N. L l
