Észak-Magyarország, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-14 / 267. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 $981, november 14*. szombat, Ahogy a téesz dolgozik., Nyílt nap a me%ogazdaságii an November 16-22: fi sagyar lépiai hete a rádióban Elérhető közelben Az új Sárospataki Képtár Szerencs felől már befutottak a buszok. Hoztak vagy nyolcvan diákot. Jöttek rajta szerencsiek, meg a völgyből valók. De velük jöttek a távolabbról, vonattal érkezők, merthogy Miskolcról is akadt érdeklődő a gyermekvárosiakon kívül is, akik a saját autóbuszukkal érkeztek. Gyors ellenőrzés — az iskolák előre jelezték, ha küldtek nyolcadikosokat —, a Heves megyeiek alighanem a későbbi vonattal jönnek, meg azok is, akik Miskolcon túlról, Sajó- szentpéterről és még távolabbról érkeznek. Semmi baj, egy busz maradt a szerencsi állomáson, az iskolában meg nem okoz bonyodalmat, ha részletekben érkeznek... Nyílt nap volt az abaúj- szántói Mezőgazdasági Szak- középiskola és Szakmunkás- tanuló Intézetben. A partner állami gazdaságok és termelőszövetkezetek első szóra kölcsönöztek buszt — mondta Jánosi József, az intézmény igazgatója. Máskülönben nehézkes lenne az ideérkezés, az iskola után pedig egyre nagyobb az érdeklődés ... A végső számadásnál most is kiderült, többen jöttek, mint amennyit vártak... Az iskola nyílt napján legalább 130 ■—140 diák fordult meg. — Az utóbbi években — mondta Jánosi József — egyre kevesebb gondot okozott a jelentkezés. Az egész megye a beiskolázási körzetünk. — De rendszeresen vannak hevesi, szabolcsi tanulóink, sőt, még pesti diákunk is: Az érdeklődők is megtalálnak minket, no és az sem mellékes, hogy hogyan dolgozik a téesz, amely a közelben van ... Ahol gyenge, onnan nemigen jönnek hozzánk. De ahol virágzik, erős az állattenyésztés, onnan rendszeresen jönnek diákjaink ... No és a városokból. Sokan először a kiskutyájukon próbálják ki állatszeretetüket Az hozza őket e területre. Persze egészen más az, mint mondjuk a juhtenyésztés vagy a szarvasmarhatartás. Éppen ezért, nem árulnak zsákbamacskát: nemcsak a szépet és a jót mondják el, a nehezét is. Például: az állattenyésztésben a pontosság, a megbízhatóság az egyik legfőbb mérték. Milliós értékeket bíznak rájuk, a feledékenységért nagy árat kell fizetni. Meg hogy a jószágnak karácsonykor, vasárnap is enni kell adni, hajnalban. És itatni is kell... És nem elég az ódat szeretete... A velük való foglalkozás komoly felkészültséget kíván . . A közismereti tárgyakat sem lehet félvállról venni. A jelentkezők többsége többnyire szereti a biológiát. Ez természetes. Csakhogy az iskolában a kémiai ismeretek is jó megalapozottságot kívánnak. Ez viszont nem eléggé köztudott. .. Nem véletlen, hogy az abaűjszán- tói nyílt napon — ahol forgószínpadszerűen a közismereti tárgyakról és oktatásukról, az állattenyésztésről, valamint az iskola életéről hallhattak egy-egy teremben, hogy végül feltegyék a maguk kérdéseit — a kémiáról talán több szó esett, mint a biológiáról. Viszont felnőttek s gyerekek — mert az iskola örömére egyre több szülő is érkezik egy-egy nyílt napra, s a szülők jelenléte az érdeklődés egyfajta garanciája — hallgatták önfeledten a természetjárásaikon rögzített madáresicsergést.., Merthogy ilyen is van, s ilyen is kell. Papa, mama, s mint később kiderült, az egyszem fiú Ózd- ról jött. Éjszakás műszak után indult útnak a családfő. Hogy honnan az érdeklődés? Amit ők tudnak; a gyerek már kétéves korától órákon át volt képes lesni az állatokat. Mondjuk egy hangyát.. A barátság azóta fokozódott. Jól tanul egyébként a gyerek, s most, hogy körülnézték az iskolát, meghallgatták a kívánalmakat, meg is nyugodtak; érdemes lesz szorítani a felvételiért. Az iskolában egyébként állattenyésztő és mezőgazdasági áruforgalmi szakközépiskolai osztály van. És három szakmunkástanuló osztály: kisállattenyésztők, sertés-, juh tenyésztők és szarvasma rha-tenyésztők. A jelentkezésekre nincs panasz, a felvettek felzárkóztatása pedig „belügy” az igazgató szavaival élve. Remek tantestület, összehangolt munkára kész. A közelmúltban egyébként nézték: az elmúlt öt évben végzettek hogyan boldogultak? Meglepően jó a pályán maradásuk. S bár — az igazgató szavaival élve — nagyon kedvesen tanácsolták, még többet kellene segítenie az iskolának a beilleszkedés előkészítését, tulajdonképpen itt sincsenek nagy gondok. Sok diákjuk visszamegy a régi lakhelyére... Változik a világ — morfondíroztam magamban. Eszembe jutott ugyanis, hogy volt idő, nem is olyan régen, amikor lasszóval „fogta” szakembereit a . mezőgazdaság. Persze a mai, nagyüzemi állattartás körülményei változtak a legnagyobbat talán. A munka körülményei alapvetően ... És persze az iskolának is megvan a maga tekintélye, amire ügyel. Túl azon, hogy izgalmas, érdekes diákéletet is kínál a.maga szakköreivel. A nyílt napon büszkén mu tatták: a sertéscsontváz saját készítmény. Az lesz a szarvasmarha-csontváz is — részben már összerakásra várnak a csontok. Negyvenezerbe kerülne, de ritkán lehet kapni ... Aki pedig egyszer részt vett egy ilyen csontváz ösz- szerakásában, alighanem fórral indul az agrármérnökin .. Mert tanulóikból egyre többen jutnak fel felsőfokú intézetekbe is. Példaként rá. egy ilyen volt tanítvány-tanár beszélt, a KISZ-titkár kislánnyal az iskola életéről. Meg a kollégiuméról, merthogy el ne feledjem, az is van. Csutorás Annamária Hétfőtől vasárnapig rendezik meg a Magyar Rádióban a magyar népdal hetét. Az évek óta visszatérő, immár hagyományos népzenei rendezvénynek az idén két momentum ad sajátos színezetet : a Bartók-centenárium és a Röpülj páva népdaléneklési verseny nyomán kialakult vita. Ennek megfelelően állították össze a hét programját is, amelynek — többek között — észak-magyarországi vonatkozásai is lesznek: 21-én tájegységünk zenei hagyományaiból hangzanak el dalok. Szűkebb pátriánkat a barkóság, a Bodrogköz és a Cserehát dalai képviselik ebben a műsorban. De más műsorban, a néphagyomány őrzőinek felvételei között hallható lesz majd Sivák Barnabás, egy másik adásban pedig Mazsaroff Mária szerepel nyilvános hangversenyen. Találkozásom a népzenével címmel ismert művészek és tudósok beszélnek zenei élményeikről, Kodály- művek hangzanak el, meghallgathatjuk a legismertebb zeneszerzők népzenei feldolgozásait, több hangverseny élvezői lehetünk, s sok más népzenei vonatkozású adást hallgathatunk meg november 16-tól 22-ig a Magyar Rádió három adójának műsoraiban. 41m fiatebercs A' miskolci József Attila Könyvtárhoz tartozó gyermekkönyvtárban — a Szent- péteri kapui szolgáltatóházban — kiegészítették a diatárat és napjainkban csaknem négyezer diatekercs áll az érdeklődők rendelkezésére. Képzőművészeti, űrkutatási, földrajzi témák, írók, művészék életrajzai, történelmi témák, regényadaptációk és igen sok mese színes diatekercseit kölcsönözhetik ki egyhetes időtartamra magánosok és közületek minimális térítés ellenében. Egy évvel ezelőtt, 1980 no- vem bérében a Sárospataki városi Tanács Végrehajtó Bizottságának, majd a megyei tanács végrehajtó bizottságának az előbbit megerősítő határozata pontot tett egy hosszan tartó átalakulási folyamatra, és rögzítette, hogy az egész sárospataki képtári együttes az egységes Borsod megyei Múzeumi Szervezethez tartozik. Az eltelt egy esztendő alatt építési munkák folytak és szervezési intézkedések történtek. Dr. Ssabad- falvi Józseffel, a Borsod megyei múzeumok igazgatójával ezeket vettük számba. Akik az elmúlt hónapokban Sárospatakon jártak, a Kádár Kata utca 14. előtt — márpedig ott igen sokan jártak, hiszen ott visz az út a várhoz —, láthatták az átépítési munkákat. A terv szerint még ebben a hónapban várható a felújított épület műszaki átadása és ezt követően mód nyílik a Sárospataki Képtár belső berendezésének elkészítésére, installálására, és az első kiállítás előkészítésére. A felújítást a Borsod megyei Tanács maximális támogatásával a sárospataki tanács végeztette el. Most, amikor már elérhető közelben van a Sárospataki Képtár méltó otthonának birtokbavétele, érdemes áttekinteni, miként is alakul majd a pataki műkincsek elhelyezése, egyáltalán, az új intézmény miként funkcionál majd. A Kádár Kata utca 14. sz, alatti épület lesz a Sárospataki Képtár központja. Itt kap helyet egy munkaszoba, itt helyezik el a képtár közel háromezer darabos műtárgygyűjteményét, mert a Rákó- czi-várban levő jelenlegi tárolóhely túlzsúfolt, nem is kicsit nyirkos, fűthetetlen szobácska és ott a nedvesség máris komoly kárt tett például a Domján-grafikák- ban, amelyek közül több megrongálódott és restaurálásra szorult. Ebből a veszélyeztetett helyzetből a műtárgygyűjteményt ki kell menteni. Az új épület első funkciója e gyűjtemény biz>- tonságos tárolása lesz. Ugyancsak ide kerül Andrássy Kurta János szobrászművész gyűjteménye. A most 70 éves művész gyűjteményével kap-" csolatos függő kérdések a közelmúltban a megyei és a helyi illetékes vezetők megbeszélésén tisztázódtak, a gyűjtemény megfelelő elhelyezést nyert. Ugyancsak ebben az épületben a következő év tavaszától mód nyílik időszakos kiállítások rendezésére. így ez az épület — amely ismét- lendő, nagyon frekventált helyen van, a város vendégei szinte kivétel nélkül megfordulnak előtte —, hármas feladatot tölt be: a Sárospataki Képtár központja, az Andrássy Kurta-gyűjtemény otthona és időszakos kiállítások helye. E központon kívül a Sárospataki Képtárnak még l$ét kiállítóhelye van a városban. Az egyik az úgynevezett Szinnyei-ház, az ősi kollégium közelében, amelyben a Dom- ján-gyűjtemény változó anyaga látható. 1981-ben ugyanis már, felújították a művész-, szel egyetértésben, de a közeljövőben újrarendezik, mert oda kerül az eddig Miskolcon bemutatott Toldi- anyag. A másik kiállítóhely a Rákóczi-várban van, ahol jelenleg a Klinkó-gyűjte- mény, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum numizmatikai kiállítása látható, de a megyei múzeumi igazgatóság tervei szerint a jövő tavasztól a várban állandó kiállítást rendeznek be. Ez jórészt a Sárospataki Képtár törzsgyűjteményéből — beleértve a Klinkó- és a Béres Ferenc-gyüjteményt is — áll, másrészt pedig o XX. századi képzőművészeti anyagokból. így gyakorlatilag a központtal együtt három kiállítóhelyen várják a sárospatakiakat és a városba látogatókat a képtár műtárgyaival, állandó és időszakos kiállításaival. Természetesen az új szervezet működtetéséhez nem elég maga a gyűjtemény, anyagi ellátottság és személyi ellátottság is szükséges. Amikor a bevezetőben említett tanácsi állásfoglalásnak megfelelően, 1981. január 1- én a Borsod megyei Múzeumi Igazgatóság Sárospatak várostól átvette a képtárat, a szűk és a korszerű működtetéshez összehasonlíthatatlanul alacsony anyagi hozzájárulás mellett egy munkatársat és néhány teremőrt kapott. Most a Borsod megyei Tanács biztosítja a megfelelő, a korszerű működtetéshez szükséges létszámot, lesz egy műtörténész, egy gyűjteménykezelő- tárlatvezetö, megfelelő számú technikai személyzet (pénztáros, teremőr stb.j. Biztosítottnak látszik hát a Sárospataki Képtár korszerű működése. Mivel a szakmai irányítást a Herman Ottó Múzeum képzőművészeti osztálya látja el, s így mint egyazon megyei múzeumi szervezet két tartóoszlopa íveli át a megye képzöművészeti-mú- zeológiai tevékenységét, a Sárospataki Képtár és a Herman Ottó Múzeum Képtára, a megyei múzeumi igazgatóságtól várhatjuk a választ, miként képzelik a képtár működését Patakon. Dr. Szabadfalvi József ezt így fogalmazta meg: — Szeretnénk, hogy ez a képtár magas szinten lássa ei Sárospatak lakosságának képzőművészeti szolgálatát, elégítse ki képzőművészeti igényeit; épüljön be a város gazdag közművelődési-művészeti életébe; épüljön be a városba, alkalmazkodjék a helyi idényekhez, a város idegen- forgalmához, tartson jó kapcsolatot a társintézményekkel. Másrészt legyen kisugárzó hatása a tájra; lássál el, segítse, koordinálja a szomszédos zempléni területek képzőművészeti munkáját, segítse az ott jelentkező képzőművészeti igények kielégítését, elsősorban Sátoraljaújhely, Erdőbénye, a későbbiekben Pácin kiállítási, képzőművészeti, ismeretterj esztési, művészeti-közművelődési, tárlatrendezési és szervezési törekvéseit (bcncdek) INGRID BERGMAN . C Életem .. ... 0 ' 28. Színpadon Párizsban Anatole Litvak és én jól kijöttünk egymással, bár őt nyugtalanította, hogy lassan tanulom a szövegemet. Egy napon látta, hogy a szövegkönyvvel a kezemben ülök egy sarokban. Lelkes volt, megdicsérte a szorgalmamat. Nem volt erőm ahhoz, hogy bevalljam neki, a „Tea és szimpátia” című színdarab szövegét tanulom franciául. Egy párizsi színház felajánlotta, hogy játsszam el benne a főszerepet. Mikor az „Anasztáziát” leforgattuk, visszamentem Párizsba, és tudtam, hogy elkerülhetetlen Róbertéval a szakítás. A „Tea és szimpátia” egy fiatal, internátusbán nevelkedő fiúnak a története, aki azt hiszi, hogy homoszexuális. Roberto olyan ember volt, akinek nagyon ellenszenves dolog volt a homoszexualitás ! Amikor Robertinót svájci vagy angol internátusba akartam küldeni, mindig nagyon megharagudott. Mi? Ezekben az in- ternátu sokban kezdődik — tombolt. így azután Rober- tino soha nem részesült in- ternátusi taníttatásban. Rossellini a jelenlétemben olvasta el a forgatókönyvet egy párizsi szállodai szobában. Amikor a végére ért, felállt, a szövegkönyvet a falhoz vágta, és azt mondta, ez a legócskább darab, amit valaha is olvasott. Az nem is lehet kérdéses, hogy ilyesmiben játsszam-e. De nem sikerült lebeszélnie a darabról. A premier estjén az öltözőmben tilt, és olaszul jósolt. Megkértem, hogy legalább franciául mondja, mert francia színpadra fogok állni. Hevesen mondta tovább az anyanyelvén: Nem kell félnem, nem fogok sokáig a színpadon állni. Legfeljebb tíz percig. Megkövültem. Lámpaláza- san mentem ki a színpadra. De minden jól ment. Az utolsó jelenetnek is vége lett, láttam, hogy Roberto a kulisszák mögött áll. Partnereimmel álltam a színpadon, valóban ünnepeltek minket. Felálltak a nézők, tapsoltak, üvöltöttek, bravőt kiabáltak, egyszerűen nem engedtek le bennünket á színpadról. Mikor egyszer egyedül álltam a színpadon, Róbertot láttam szemben velem. Találkozott a pillantásunk. Egymás szemébe néztünk, és ebben a pillanatban tudtam, hogy vége a házasságunknak, még akkor is,- ha továbbra is egymás mellett élünk. A párizsi színházi játékkal új élet kezdődött számomra. A gyerekek nálam voltak, Roberto több hónapra el akart utazni, hogy filmet forgasson Indiában. Egyedül magamra voltam utalva. Négy év óta először. Nekem kellett döntéseket hoznom. De boldog voltam. Jól éreztem magam. A darab siker volt. Kollégáim a szünetekben az öltözőmben gyűltek össze, és pikáns vicceket meséltek. Jól szórakoztak rajtam, mert még mindig elpirultam. De az elfogódottságom napról napra egyre jobban feloldódott, végül én is úgy nevettem, mint ők. « Következik: VÁLJUNK EL p Átadnánk Miskolc I., Attila u. 8. irodaépületünk kezelési jogát, térítés ellenében. Felújítás szükséges Érdeklődni: 36-512., hétfőtől péntekig 7—15 óráig
